Best WordPress Hosting
 

Ilyen színű lehet a földön kívüli élet

Egy új tanulmány alapján az idegen bioszférák eltérhetnek a Föld zöldellő, növények uralta világától – írja a ScienceAlert. Noha bolygónkon a növények többsége zöld színű klorofillt tartalmaz, a gyenge fényviszonyok között élő fotoszintetizáló baktériumok általában lilák, hogy a lehető legjobban kihasználhassák az infravörös sugárzást.

Lígia Fonseca Coelho, a Cornell Egyetem Carl Sagan Intézetének munkatársa és a csapat tagja szerint a lila baktériumok a legkülönbözőbb körülmények között képesek elboldogulni, így a földön kívüli élet elsődleges jelöltjei közé tartoznak. Ezen mikroorganizmusok bizonyos extrém környezetekben jól érzik magukat, amennyiben nem kellene zöld növényekkel, algákkal és baktériumokkal versenyezniük, valószínűleg még sikeresebben lennének.

A Tejútrendszerben a legtöbb csillag nem olyan, mint a Nap: kisebbek, vörösebbek, és lényegesen kevesebb hőt, illetve fényt bocsátanak ki. A galaxisban található csillagok akár 75 százaléka vörös törpecsillag lehet, a kutatók régóta próbálják kideríteni, hogy egyáltalán kialakulhat-e élet ilyen égitestek közelében.

Már idén bejelenthetik az idegen élet felfedezését?

A NASA vezényletével megalkotott James Webb űrtávcső (JWST) 2021. december 25-i felbocsátását sokan csillagászati és kozmológiai mérföldkőnek tekintik. A projekt nem volt zökkenőmentes, a teleszkóp terveit már 1996-ban bejelentették, a program viszont lassan indult el, a fejlesztés során gyakori technikai problémákba ütköztek, majd 2018-tól kezdődően folyamatosan jelentették az újabb és újabb csúszásokat. A brutális költségnövekedés miatt – az eredetileg tervezett 1 milliárd dolláros büdzséből végül közel 10 milliárdos lett – az évek alatt több kritikus is felvetette, hogy törölni kellene a missziót.

A kutatók többsége egyetért abban, hogy a szerkezet elindulása végül kárpótolta a tudományos közösséget. Az infravörös, új generációs űreszköz minden korábbi űrteleszkópnál kifinomultabb, példátlan részletességben képes adatokat gyűjteni az első galaxisok és csillagok formálódásáról, a potenciálisan lakható exobolygók légköréről, a korai fekete lyukakról, Naprendszerünk égitestjeiről, valamint számos más objektumról és jelenségről.

A JWST 2022 júliusában kezdte meg tudományos munkáját, első fotóját is ekkor közölték, azóta pedig lélegzetelállító felvételeivel laikusok millióit ejtette ámulatba, miközben megfigyeléseivel bizonyította, valóban új korszakot hozott az űrkutatásban. A teljesség hiánya nélkül az elmúlt másfél évben