Közkeletű nézet szerint a magyar választókat a saját jólétük érdekli, a demokráciával kapcsolatos kérdéseket távolinak, lényegtelennek gondolják – a demokrácia megléte sokak számára nem is támogatandó. E vélekedés szerint egy szűk ellenzéki magon („a belvárosi értelmiségen”) kívül senki nem gondolja azt sem, hogy Magyarországon diktatúra lenne.
Az első állításban van igazság, 2022 őszén a megélhetési költségek, az alacsony fizetések és az egészségügyi ellátás alacsony színvonala volt az első három helyen az ország problématérképén, azonban 13 százaléknyi válaszadó elsőnek, másodiknak vagy harmadiknak a demokrácia leépülését jelölte meg (még a kormánypártiak 10 százaléka is így nyilatkozott). A European Social Survey 2020-as felmérése szerint a magyar lakosság tízes skálán legalább 8-as értéket ad arra a kérdésre, hogy mennyire fontos neki, hogy az országot demokratikusan kormányozzák, 44 százalékuk pedig a maximális értéket adta. Erre a felmérésre adott válaszból persze nem következik semmilyen cselekvés, de az sem igaz, hogy a magyar választót 2010 óta sose mozgatta volna meg a demokrácia kérdése. A 2011. december 23-án elfogadott új választási törvényt az egyik legeseménydúsabb tiltakozás követte az Orbán-rendszer történetében, a 2018-as harmadik kétharmados győzelem utáni tüntetések pedig talán a legerőteljesebbek, legnagyobb létszámúak voltak.
A demokrácia iránti legalábbis elvi elkötelezettség viszont a magyarok nagy többségére jellemző: az MTA TK 2020-as kutatása szerint a társadalom 69 százaléka a demokráciát tartja a legjobb (vagy legalábbis a legkevésbé rossz) rendszernek, 22 százalék volt közömbös, és mindössze 3 százalék preferálta a diktatúrát (6 százalék pedig nem tudott véleményt alkotni). Osztályhovatartozás, iskolai végzettség szerint sem voltak jelentős különbségek e tekintetben. Párthovatartozás szerint pedig azt tapasztaltuk, hogy – kis különbséggel, de – éppen a kormánypártok hívei válaszolták azt a legnagyobb arányban, hogy „a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb”. Ez persze nem meglepő, tekintve, hogy a rendszer önképében, legitimációjában központi helyet foglal el a demokrácia: az Orbán-kormány számtalan intézkedése során hivatkozik a választási eredményre, arra, hogy az emberek mögötte állnak a nyugati, „globalista”, „liberális” elittel szemben – hasonlóan számos más populista vezetőhöz. Tehát különböző indíttatásból ugyan, de az ellenzékiek és a kormánypártiak politikai térképén is fontos helyen áll a demokrácia.