Nagy tömeg várta Magyar Pétert vasárnap az első vidéki nagygyűlésén, Debrecenben. A fideszes fellegvárként számon tartott nagyvárosban arról kérdeztük a résztvevőket, hogy mit várnak a Tisza Párttól.
The post „Végre kimondja valaki, hogy Orbán és Gyurcsány egy brancs” first appeared on 24.hu.
Kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindegyik párt veszített a támogatottságából azóta, hogy Magyar Péter belépett a politikai arénába – derült ki a 24.hu számításaiból, melyekhez ezúttal is hat közvélemény-kutató felméréseit vettük alapul.
A szomszéd országokhoz képest merevség jellemezte a magyar pártrendszert: a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Mi Hazánk sem tudott olyan lendülettel belépni a politikába, hogy már az első választásán mandátumot szerezzen, az immáron tíz éve az áttörésre váró Kétfarkú Kutya Pártról nem is szólva. A kegyelmi botrány és Magyar Péter feltűnése viszont egy csapásra felülírta az évtizedes tapasztalatokat. Három hónappal ezelőtt, a Novák Katalin lemondásához vezető turbulens egy hét előtt a Fidesz 13–14 EP-képviselői székkel és újabb elsöprő győzelemmel kalkulálhatott, miközben úgy tűnt, a Demokratikus Koalíció megerősítheti a dominanciáját az ellenzéki térfélen.
Mára ezek a várakozások nagyon távolinak tűnnek.
Magyar Péter alelnök elárulta, a Tisza Pártnak 19 tagja van, munkáját a Talpra Magyarak Közösségében 15-en segítik önkéntesen, pénz nélkül, szabadidőben vagy munka mellett. Ez derült ki egy YouTube-on közvetített vasárnap esti Discord-beszélgetésből, amit a Népszava szemlézett. Szerinte hatalmas az igény arra, hogy az általa alapított Talpra Magyarok Közösségének legyenek helyi szervezetei az országban, és a határon túl is.
Szó sincs arról, hogy EU-ellenes lenne, de már senki nem törődik azzal, ha Brüsszel elítéli valamiért Magyarországot, olyan gyakran teszi. Hatékonyabb lenne, ha néhány alapvető problémával (médiapluralizmus, oktatás ellehetetlenítése, igazságszolgáltatás függetlensége) foglalkoznának. Egy olyan kormány, amely kritikus, de kompromisszumkész a többi tagállammal, az európai intézményekkel, már önmagában változást jelentene – mondta. (Magyar Péter több ellenzéki kritikát is kapott, mert előzőleg Puzsér Róbertnek egyebek mellett arról beszélt, hogy Brüsszel hazudik, és nem jó, ha egy tagállam ellen a jogállamiságot furkósbotként használják, ami hasznos a Fidesznek, mert kampányt építhet rá.)
A Tisza Párt alelnöke teljesen kontraproduktívnak nevezte azt is, ahogy őt próbálják lejáratni. Azt mondta, nincs olyan atombomba, ami megsemmisíthetné, nincs csontváz a szekrényben, amit maga mögött hagyott, de gyártani bármit lehet. Van még másfél hónap a választásokig, hamis tanúk is előbukkanhatnaka a választás utolsó hetében, ha azt látja a NER, hogy egyre többen támogatják. Magyar Péter elképesztőnek nevezte, amennyit a Fidesz propagandára költ.
Ungár Péter szerint a munkaerő szabad áramlása azon az elven is alapszik, hogy minden uniós állampolgár azonos bért kap, ha egy másik EU tagállamban munkát vállal. Ugyanakkor a kelet-európai munkavállalók, így a magyarok is, jelenleg lényegesen rosszabb feltételek mellett, lényegesen kevesebbet keresnek ugyanazért a munkáért, írta az LMP társelnöke Facebook-oldalán.
Úgy vélte, ha a nyugati tagállamoknak fontos alapelv az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, akkor enne a kelet-európai munkavállalók esetében is érvényesülnie kell. Ungár Péter jelezte, pártja azért dolgozna az Európai Parlamentben, hogy az áttételes, ügynökségen keresztül történő foglalkoztatás uniós szabályait szigorítsák meg.
Ez egy jelentős lépés lenne a tiszta viszonyok és egyenlő munkafeltételek felé.
A külföldi finanszírozók most is háborúpárti baloldali kormányt akarnak Magyarországon. Erről beszélt a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Az MTI szemléje szerint Kocsis Máté azt mondta: a jelenlegi politikai viták jellemzően a háború köré csoportosulnak: Magyarország békét követel, Nyugat-Európa a háborúpárti álláspontot képviseli. Abban bízik, hogy több európai párt is tud annyi mandátumot szerezni az európai parlamenti választáson, hogy jelentős súllyal, akár új politikai egységben tudják képviselni az európai érdekeket.
A háború nem európai érdek,
lehet érdeke az amerikaiaknak, érdeke az oroszoknak, bárkinek lehet az érdeke, de azt ma már mindenki kitapinthatja, hogy nem európai érdek.
Az úgynevezett aktív választójog, vagyis a szavazati jog alapján az önkormányzati választáson szavazhatnak
a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok,
a menekültként elismert,
A Hard Talk Puzsér Róberttel szombati eseményén Magyar Péter cáfolta a publicista felvetését, hogy viszonylag keveset lehet tudni a politikája tartalmáról. Az Index által szemlézett beszélgetés szerint a Tisza Párt alelnöke azt mondta, az eddigi tüntetéseken már részletesen beszélt erről. Magyar Péter hosszan beszélt kapcsolatáról a Fidesszel, jelezte, egykor még ő is ott ült Orbán Viktor mögött, amikor a Testnevelési Egyetemen beszélt, majd fokozatosan jöttek a csalódások, és még többet látott, miután egykori felesége, Varga Judit államtitkár lett.
A 2022-es választáson pedig már befogott orral szavazott a Fideszre. Kicsapta nála a biztosítékot, amikor 2021-ben a lemondott augusztus 20-i tűzijáték után leváltották a meteorológiai szolgálat vezetőjét, felháborodott azon is, amit Leslie Mandoki születésnapján hallott (Orbán Viktorral és Rogán Antallal volt ott), de a részleteket nem osztotta meg.
Lázár János rövid távon veled puccsolja Rogán Antalt, hosszabb távon Orbán Viktort?
Szerdán az Európai Unió legnagyobb bővítésének (big bang) évfordulójára emlékeztek az Európai Parlamentben. A strasbourgi ünnepségen az uniós intézmények jelenlegi és volt vezetői mellett ott volt a csatlakozási egyezményt aláíró tíz tagállam egykori vezetője, illetve tíz, 2004. május 1-jén született fiatal. Ők egy-egy kérdést tehettek fel a vendégeknek. Medgyessy Pétert a csatlakozás okáról kérdezték. Azt felelte, az egyértelmű népakarat mellett éppen az ország szuverenitásának erősítése volt a cél.
Nem tettünk mást mi, akik tárgyalásokat folytattunk a csatlakozásról, Orbán Viktortól Medgyessy Péterig, mint hogy teljesítettük a nép akaratát. Ennyi.
Noha Orbán Viktor a szuverenitást ma már Brüsszel elfoglalálásával tartja biztosíthatónak, a volt miniszterelnök a Népszavának azt mondta, az erősebb, gazdagabb országok tudják jobban védeni szuverenitásukat, az pedig nem nagyon vitatható, hogy uniós tagként gazdagodtunk, erősödtünk.
Alig két nap alatt több, mint 95 ezren szavaztak a Tisza Párt EP képviselőjelöltjeire – írja Magyar Péter a Facebook oldalán. A listáról a párt szimpatizánsai dönthettek.
A legtöbb szavazatot toronymagasan Kulja András kapta. A TikTokon népszerű sebészszakorvos-jelölt 39469 szavazattal nyert. A második helyen a pécsi Dávid Dóra végzett 14310 szavazattal. Ő jelenleg Londonban jogtanácsos.
A harmadik legtöbb szavazatot Lakos Eszter jogász-közgazdász kapta (6731-et). Lakos tíz évet dolgozott Brüsszelben innovációs területen, és nemrég költözött haza.
Magyar Péter pártja az előrejelzések szerint három mandátumot szerezhet a közelgő európai parlamenti választáson – írja az Euractiv. A cikk szerint Magyar nem a Fidesztől, hanem az ellenzéktől „vesz el” helyeket.
Az előrejelzés szerint a Fidesz 10 mandátumot szerez majd, a DK és a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA), vagyis Magyar pártja 3-3 mandátumot, a Kétfarkú Kutya Pártnak két mandátum juthat, míg a Momentum, a Mi Hazánk és a KDNP egy-egy mandátumot szerezhet.
Magyar Péterék április 10-én adták be pártjuk nyilvántartásba vételi kérelmét a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely rövid időn belül jogerőre emelte a TISZA Párt nyilvántartásba vételi kérelmét. A TISZA – Tisztelet és Szabadság Párt öndefiníciója szerint egy ideológiamentes formáció és jobbközép pártként középutas politikát folytat. Magyar április 17-én országjárásra indul, Békés vármegye lesz az első állomás, később Budapest, majd Baranya vármegye következik, április 20. után pedig terveik szerint teljes sebességre kapcsolnak és végigmennek az egész országon.
Továbbra is fontos témát szolgáltat az olasz közélet számára IIaria Salis, az a 39 éves milánói tanárnő, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett a tavaly februári budapesti antifa támadásokban. A nő ügyében csütörtökön tartott meghalgatást a bíróság: az Antifa-per elsőrendű vádlottja nem tett vallomást, ügyvédje a letartóztatásának megszüntetését kérte a bíróságtól, ami azonban úgy határozott, hogy a nő Magyarországon marad börtönben.
Salis fogvatartása ellen már korábban is kifogással éltek az olasz politikai elit különböző szereplői, panaszkodtak a fogvatartása körülményeire és arra is, hogy bilincsben, rabláncon vezették a bíróság elé. A Népszava írása szerint az olasz parlament korábbi elnöke, Laura Boldrini személyesen jött el a tárgyalásra, de sajtóértesülések szerint Budapestre jött egy többpárti, parlamenti képviselőkből álló csoport is, akik között nem volt kormányzati tisztviselő. Mindeközben Matteo Renzi korábib olasz miniszterelnök az X-en kelt ki Magyarország ellen és felszólította Giorgia Meloni jelenlegi kormányfőt, hogy álljon a sarkára.
Elfogadhatatlan, hogy egy olasz állampolgárral így bánjanak Magyarországon. Giorgia Meloninak igazi hazafiként kell viselkednie, és meg kell értetnie Orbán Viktorral, hogy Magyarország vagy tiszteletben tartja a jogállamiságot vagy az olaszok adójából egyetlen euró sem kerül Budapestre. Az, hogy Meloninak más elképzelései vannak, mint Ilaria Salisnak, nem számít: az olasz kormánynak az olasz állampolgárokért kell dolgoznia
Nicolas ki?
– címmel jelent meg a Politico szocialisták uniós csúcsjelöltjéről szóló cikke. A brüsszeli lap hírleve, a Playbook is alig említette az elmúlt másfél évben Nicolas Schmit nevét. Pedig ő az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztosa. Hogy most mégis miért van róla szó? Mert az európai szocialisták csúcsjelöltjeként főnökével, Ursula von der Leyennel szemben száll harcba az Európai Bizottság elnöki posztjáért – erről döntött a március eleji Európai Szocialisták Pártjának (PES) kongresszusa. A bizottság elnökéről a júniusi európai parlamenti választás eredménye alapján az Európai Tanácsban döntenek majd a tagállamok állam- és kormányfői.
„Úgy tűnik, a szociáldemokraták végleg feladták a reményüket a bizottsági elnökség iránt” – írta a holland Het Financieele Dagblad a Luxemburger Wort cikke szerint Schmit jelölésével kapcsolatban. Mire a biztos azt reagálta az utóbbi lapnak:
A 21 Kutatóközpont szerint nem hagyta érintetlenül Novák Katalin exállamfő kegyelmi ügye a kormánypárt szavazótáborát, a teljes népességben hibahatár körüli mértékben csökkent a Fidesz támogatottsága a legutóbbi, novemberi novemberhez képest: 33 százalékról 30 százalékra. Ilyen mértékű visszaesés nagyjából negyedmillió embert jelent, ám a pontos nagysága egyetlen kutatásból nem határozható meg: a mérés hibahatára ebben a tartományban 2,5 százalék körüli, tehát a kormánypárt vesztesége a három százalékpontos különbségnél lehet jóval nagyobb és jóval kisebb is.
A jelenlegi kormánypárti szavazóknak 10 százaléka jelezte azt, hogy a történtek miatt csalódott pártjában, 24 százalékuknak viszont még erősödött is a kormánypártba vetett bizalma a – Momentumnak is dolgozó – 21 Kutatóközpont által végzett országos reprezentatív kutatás alapján, melyet 1200 válaszadó SMS alapú megkérdezésével végeztek az intézet kutatói február második felében, Novák lemondása után tíz nappal.
Az ellenzéki pártok közül a DK, az MKKP, a Momentum és a Mi Hazánk kivételével a többi jelenleg elég messze áll az 5 százalékos küszöb átlépésétől, és ezt a szavazóik is érzékelik.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) naponta frissíti a névjegyzéki adatokat, így mindig naprakészen láthatjuk, hányan is vagyunk, akik az adott napon – ha lenne aznap valamilyen választás – szavazhatnánk. A 2024. január 17-ei adatokat táblázatba rendezve a következőképp állunk:
Rengeteg kérdés merül fel a különböző értékekkel kapcsolatban, vegyük ezeket sorra!
Kezdjük a legkézenfekvőbbel: látható, hogy a „magyar állampolgárok magyarországi lakcímmel” sorban ugyanaz az érték szerepel mindhárom választástípus esetén. Aki tehát magyar állampolgár, és van is magyarországi lakcíme, mindhárom választás alkalmával szavazhat.
Emmanuel Macron francia elnök kedden a 34 éves Gabriel Attalt nevezte ki miniszterelnöknek, ezzel ő a legfiatalabb (az eddigi rekorder a 37 éves Laurent Fabius volt 1984-ben) és az első nyíltan meleg miniszterelnöke az országnak, amióta a jelenlegi, 1958-ban elfogadott van érvényben, vagyis megalakult az Ötödik Köztársaság.
Attal kinevezésére azután került sor, hogy hétfőn kelletlenül, de nem meglepő módon lemondott a 62 éves Élisabeth Borne, aki másfél éve volt miniszterelnöke, és akinek az elmúlt évben meg kellett küzdenie
a nyugdíjkorhatár megemelése miatti tüntetésekkel,