A Media1 megtudta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Megafon nevű Fidesz-közeli internetes propagandaközpont egyik arca által vezetett és az igazságügyi miniszterhez is közelálló Biczi és Turi Ügyvédi Iroda közreműködésével a már néhány napja említett fél tucatnyi médiaszolgáltatáson túl további szerkesztőségeket is bíróságra citált, amiért az adott médiumok leszemlézték a Spar vezérigazgatójának Orbán oligarcháira vonatkozó, egy osztrák élelmiszeripari lapban megjelent nyilatkozatát. Eközben egészen meghökkentő dolgokkal szembesült portálunk, a Media1 a Fővárosi Törvényszék működésével kapcsolatban az elmúlt napokban: a bíróság ugyanis minden erejével azon fáradozik, hogy titokban tartsa az egyébként nyilvános, bármely magánszemély vagy a sajtó által látogatható bírósági tárgyalás időpontját a média elől.
Archívum címkék: jogállamiság
Magyarország egyedül maradt, Navracsicsék álma a lengyeleknél valósul meg
A brüsszeli közlemény szerint Lengyelország jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések sorozatát indította el az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan 2015 óta folyamatosan felvetődő, és ezért 2017-ben indított eljárásban megfogalmazott aggályok kezelésére.
Lengyelország elismerte az uniós jog elsőbbségét a nemzeti jogszabályokkal szemben, elkötelezett az Európai Unió Bírósága és a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtása mellett, és elismeri a bírói függetlenséget – idézi az MTI.
A 2023-a lengyel kormányváltás és Donald Tusk megválasztása a Varsó és Brüsszel közötti kapcsolatok szélesebb körű normalizálódásához vezetett, amelyek az előző kormány alatt évekig feszültek voltak – írja a portfolio.hu a Financial Times nyomán. Az enyhülés egyik jele volt, hogy Brüsszel beleegyezett a jogállamisági viták miatt befagyasztott 137 milliárd eurós uniós pénzeszköz felszabadításába, és a múlt hónapban 6,3 milliárd euró értékben kifizette az országnak a helyreállítási alap első részletét.
Orbáni mintára propagandamédiává alakítja Fico a szlovák közmédiát
A szlovák kormány már jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely propagandamédiává alakítja a szlovák közmédiát. A közmédia jelenlegi vezetése szerint egyértelmű, hogy a kormány az ellenőrzése alá akarja vonni az eddig szabad intézményeket. Az ellenzék szerint a készülő törvény a kemény totalitarizmus időszakába való, a civilek pedig az Európai Unió segítségét kérik.
Orbán zsarolását emlegetik Brüsszelben, újra felfüggeszthetik az EU-forrásokat
Az Európai Parlament az Európai Unió Bírósága elé viszi az Európai Bizottságot a Magyarországnak felszabadított 10,2 milliárd eurós kifizetés miatt – idézi a portál a Politico kedd reggeli hírlevelét.
a lap a döntést történelmi lépésként értékeli.
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága tegnap este zárt ajtók mögött 16 támogató, és mindössze egyetlen ellenző szavazat (szélsőjobb képviselő) mellett, nulla tartózkodással kimondta azt a súlyos állítást, hogy az Európai Bizottság tavaly karácsony előtt megalapozatlanul, kellő jogalap nélkül szabadított fel 10,2 milliárd eurót a Magyarországnak járó 21,7 milliárd eurós kohéziós keretből, és így nem járt el felelősen az uniós adófizetők pénzével.
A világ pénzét veszítjük el, ha Orbánnak most nem sikerül időt nyernie Brüsszelben
A lengyelek előtt megnyílt az uniós pénzcsap, de Magyarország egyelőre nem kap érdemi részt az RRF-nek nevezett óriási alapból. Pedig 2026 végéig közel annyi járna belőle, mint a tavalyi költségvetési hiány. A magyar kormány most igyekszik meggyőzni a többi országot, hogy hosszabbítsák meg a programot, és legalább később legyen esély megszerezni a beragadt eurómilliárdokat.
Felléphet az EU a szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben
Az Európai Bizottság hamarosan bejelentheti az eljárás indításáról szóló döntést.
Mi történt? Kötelezettségszegési eljárást indíthat a magyar kormány szuverenitásvédelmi törvénye miatt az Európai Bizottság. Erről a Népszava brüsszeli forrásoktól értesült, az EB hamarosan bejelenti az eljárás indításáról szóló döntést.
Miért indulhat eljárás? A szuverenitásvédelmi törvény uniós normákat sérthet, többek között emiatt indítana kötelezettségszegési eljárást az EB. A törvényt itthon és brüsszeli körökben is érti kritika: a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménynek nyilvánítja, ha egy párt „tiltott külföldi támogatást” vagy „e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt” fogad el. Egyben felállít egy új államigazgatási szervet, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Mindez új fejezetet nyithat az EU és Magyarország közötti jogállamiságról szóló vitában.
A bíróságok döntéseit felülírva szűkíti az átláthatóságot a Kormány
Miközben a Kormány megpróbálja elérni az Európai Bizottságnál, hogy a kohéziós alapokhoz hasonlóan a rendszerszintű korrupciós kockázatok miatt visszatartott további uniós pénzek is kifizetésre kerüljenek, 2023 végén több olyan törvénymódosítást is kezdeményezett, amely csökkenti a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Az idén hatályba lépő módosítások civilek és újságírók sikeres pereskedésére adott válaszcsapásként értékelhetők.
Kevesebb adatot kell kiadni
A Transparency International Magyarország még 2021-ben adott be adatigénylést, hogy megtudja a koronavírus járvány idején feleslegesen beszerzett lélegeztetőgépeken milyen módon adott túl a Kormány. A minisztérium megtagadta az adatok kiadását, mert az adatokat az irányítása alatt álló szervektől kellett volna bekérnie. Ezt az érvelést sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem fogadta el, ezért a minisztérium a Kúriához fordult. A Kúria egyetértett a bíróságokkal és kimondta, hogy az adatokat ki kell adni. A legfelső bíróság indokolásában külön hangsúlyozta, hogy az adatigénylés teljesítése a szakmailag felkészült minisztériumi apparátus esetén teljes joggal elvárható, hiszen
Népszava: Orbán ellen gyűjt aláírásokat egy finn EP-képviselő
Az EU döntéshozatali gépezete egyszerűen elakadt Orbán Viktor miatt. Az egyetlen módja annak, hogy működőképessé tegyük, ha megfosztjuk Orbánt a Tanácsban a szavazati jogától. Ugyanakkor megmutatjuk, hogy az EU-ban nem lehet zsarolni
– nyilatkozta Petri Sarvamaa európai parlamenti képviselő a Népszavának, miután a lap birtokába jutott a finn kereszténydemokrata képviselő aláírásgyűjtő levele, mellyel azt kívánja elérni, hogy az uniós kormányok vonják meg a szavazati jogot Magyarországtól az Európai Tanácsban. Ehhez kéri képviselőtársai támogató aláírását.
Sarvamaa azt javasolja, hogy az EP határozatban szólítsa fel az Európai Bizottságot vagy a tagállamokból álló EU Tanácsot annak megállapítására, hogy Magyarországon súlyosan és tartósan sérülnek az uniós értékek, ami, mint írta, a hetes cikkelyes eljárás értelmében a magyar kormány szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethet az uniós intézményekben. Az EP-képviselő szerint szükség van az eljárás következő szakaszainak aktiválására.
Megtalálta a kormány, hogyan táplálja a klientúrát az uniós eljárás ellenére
A szerző közgazdász, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) igazgatója.
Mit tehet az Európai Unió a joguralom folyamatos megsértésével szemben? Mit tehet az országot támogató szervezet (esetünkben az EU), ha ráébred arra, hogy az általa folyósított támogatás nem az ország fejlődését, hanem az országot uraló politikai elit gazdagodását szolgálja? Döntsön úgy, hogy időlegesen elzárja a pénzcsapot, és feltételekhez köti a pénz további folyósítását? Hogyan reagál a kleptokrata elit, ha ez megtörténik? A cikk, részben az utóbbi kérdésre válaszolva, öt ábrát mutat be a magyar közbeszerzési adatok elemzése alapján.*A cikk alapjául szolgáló kutatást a CRCB Nonprofit kft. folytatja az USA German Marshall Fund (https://www.gmfus.org/) támogatásával. A cikk ennek a kutatásnak néhány eredményét ismerteti.
Az EU több lépésben határozta el magát arra, hogy befagyasztja Magyarország támogatását a joguralom megsértése miatt. 2022 januárjában már tudhatták az Orbán-kormányban, hogy emiatt nem ússzák meg a szankciókat: a bizonyítékok erre már 2018 óta gyűltek.*Magyarországgal szemben az Európai Parlament 2018 szeptemberében indította el az EU 7. cikkely szerinti eljárását. Ezt leginkább az igazságszolgáltatás függetlenségével, a véleménynyilvánítás szabadságával, a korrupcióval, a kisebbségek jogaival, valamint a migránsok és menekültek helyzetével kapcsolatos aggályok indokolták. Lásd itt. 2019. februárban ellepték Magyarországot a Soros-Juncker plakátok, amelyekre már a nemzetközi sajtó is felfigyelt, és így Brüsszel figyelmét sem kerülhették el.*Lásd itt és itt. Aztán 2022. április 27-én az Európai Bizottság elküldte első feljegyzését Magyarországnak a feltételességi eljárásról, majd 2022. szeptember 18-án benyújtották az Európai Tanács felé az erre vonatkozó határozattervezetet*Lásd itt (pdf). Ennek hatodik oldalán az Európai Bizottság hivatkozik a CRCB egy, a közbeszerzési verseny anomáliáival foglalkozó tanulmányára., végül a Tanács 2022 decemberében döntött a feltételességi eljárás elindításáról.*Lásd itt (pdf). A folyamatot ismerteti és kitűnően dokumentálja a mai magyar kulturális kormányzat által példaértékűnek tekintett német Max Planck Institute egyik kutatóintézete (Max Planck Institute for The Study of Crime, Security and Law) által szerkesztett eucrim oldal. Lásd például itt.
Döntött az Európai Bizottság: rengeteg uniós pénz jöhet Magyarországra
Nagyjából 10 milliárd euró felszabadításáról döntött az Európai Bizottság. Olyan uniós felzárkóztatási támogatásokat szerezhet meg most Magyarország, amelyeket nem zároltak a jogállamisági, avagy kondicionalitási eljárás keretében.
Magyarország teljesítette az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket – közölte az Európai Bizottság. Az uniós végrehajtó testület ezzel hozzájárult ahhoz, hogy az ország hozzáférjen a számára a hétéves uniós költségvetésből (MFF) elkülönített felzárkóztatási támogatásokhoz.
Vagyis egészen pontosan annak egy részéhez, ahhoz a nagyjából 10 milliárd euróhoz, amelyet nem zároltak a jogállamisági, avagy kondicionalitási eljárás keretében. Arról egyelőre nincs szó, hogy Magyarország teljesítette volna a másik nagy forrás, a helyreállítási alap (RFF) pénzeinek kifizetéséhez megszabott többi feltételt.
Kártékony és jogállamellenes a Szuverenitásvédelmi Hivatal, mégsem félemlítheti meg a független médiát!
A tegnap elfogadott „szuverenitásvédelmi” törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját.
Az úgynevezett „Szuverenitásvédelmi Hivatal” önkényesen kijelölt ügyeket vizsgáló, korlátlan hatáskörű, minden kontroll nélkül működő szerv lesz. A hivatal látszólag jogszerűen, valójában teljes önkénnyel tarthatja sakkban és hurcolhatja meg a megtámadott személyeket és szervezeteket. Ehhez még szankciókra sincs szüksége, mivel a korlátok és jogi garanciák nélküli vizsgálatok okozta károk önmagukban elegendők lehetnek a megcélzottak tönkretételére.
A 2023 december 12-én a kormánypártok és a Mi Hazánk által a parlamenten átvert törvény világossá teszi: ma Magyarországon a hatalom gyakorlói számára mindenki gyanús, aki részt vesz a demokratikus vitákban, vagy akár csak a közvélemény tájékoztatásában. A független média közérdekű információkat megszerző és közlő műhelyeit visszatérően azzal vádolják, hogy „külföldi érdekeket” szolgálnak. Ez tudatos hazugság, amivel nemcsak a demokrácia szempontjából létfontosságú munkát végző szerkesztőségeket támadják, hanem azokat a magyarokat is, aki az ilyen szerkesztőségek tartalmait nézik, hallgatják és olvassák, működésüket anyagilag is támogatják. A független szerkesztőségek működése, ide értve az anyagi hátteret is, nyilvános, átlátható. Nincsenek eltitkolt pénzek, támogatások.
Közösen tiltakozik a Partizán és 9 másik médium a most elfogadott szuverenitásvédelmi törvény ellen
Közös közleményt adott ki összesen 10 médium szerdán reggel. Egységes álláspontjuk szerint „A nemzeti szuverenitás védelméről” címet viselő, kedden elfogadott törvény nem részleteiben korrigálandó, hanem alapjaiban elvetendő. Lett volna egy 11. aláíró is, de a szervezők csak szűk kört kerestek meg a kezdeményezésükkel.
Eljutnak-e az uniós források Magyarországra?
Az Európai Unió országainak kormányait tömörítő Európai Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján minden évben országspecifikus ajánlásokat fogad el. Esélylatolgatás az országspecifikus ajánlások tükrében.
Ezek az Ajánlások hosszú évekig – elnevezésükhöz híven – inkább csak udvariasan vázoltak fel a tagállamok számára egy kívánatos irányvonalat gazdaság-, költségvetési, foglalkoztatási és szociálpolitikai kihívásaik kezelésére. Mára viszont az uniós szabályozás szerint az Ajánlások végrehajtása elengedhetetlen feltétele lett az EU-támogatások igénybevételének. Az Ajánlások alapját képező országjelentések megállapításait hozzáértő és politikailag független szakértők állítják össze. És ahogy egyéni szinten sem árt néha más, független nézőpontból rálátást kapni saját dolgainkra, az ország helyzetének elemzésén alapuló ajánlások akár az önfejlesztés és önkorrekció eszközei is lehetnének. Ahogy egyes uniós országok esetében azok is.
Ugyanakkor Magyarország kormánya éveken keresztül figyelmen kívül hagyta az Ajánlásokban foglaltakat. A jogállamiság intézményeinek fokozatos, de egyre mélyülő aláásása, az Unió közös alapértékeinek semmibevétele, az EU gazdasági érdekeinek veszélyeztetése (az uniós állampolgárok adójának elherdálása) miatt az EU végül egy összetett feltételrendszer keretében felfüggesztette és egyben feltételekhez kötötte a Magyarország számára előirányzott uniós források nagy részéhez való hozzáférést. Sajnálatos módon azonban a kormány jelenlegi gyakorlata és tervei még mindig nem garantálják a 2023. évi Ajánlások végrehajtását és így e tekintetben is erősen kérdéses a forrásokhoz való hozzáférési jogosultsági megítélése.
Most akkor mikor jön érdemi uniós pénz?
December 15. lesz az EU-s források szempontjából a kiemelt dátum. Ez eleve egy hónap csúszás ahhoz képest, amire korábban lehetett számítani. Bevált a magyar kormány stratégiája?
Őrületes csiki-csuki eredményeképpen mégis sikerült Orbán Viktornak elérnie, hogy a Magyarországnak járó uniós források ügyét valamiképpen összemossa Ukrajna csatlakozási tárgyalásaival. Másnak aligha tudható be, hogy az Európai Tanács elnöke személyesen jön Budapestre a magyar kormányfővel egyeztetni. Csakhogy a nehezen átlátható EU-s támogatási rendszer, illetve a felfüggesztett források és különböző kifizetések összekavarása aligha jelenti azt, hogy a porzó magyar költségvetés a következő hónapokban feltankolhatna az uniós forrásokból.
Csütörtök délelőtt az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország módosított és a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási és ellenállóképességi tevét, de ez egyáltalán nem a zárolt uniós források feloldását jelenti.
Csepegtetni kezdi a pénzt Magyarországnak az EU, hogy csökkentsük orosz energiafüggőségünket
Pozitív értékelést adott ma az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság Magyarország módosított helyreállítási és ellenállóképesség-építési tervéről, és ha az uniós pénzügyminiszterek is jóváhagyják, akkor körülbelül 900 millió euró, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 340 milliárd forint érkezhet az országba.
Felülnézet: ahogy a Bloomberg is emlékeztet, az Európai Unió szervezetei tavaly összesen több mint 30 milliárd euró, azaz jelenlegi árfolyamon számolva 11 400 milliárd forint visszatartásáról döntöttek a jogállamisági problémák miatt.
Ez különösen súlyosan érinti a magyar gazdaságot, hiszen éppen keresleti válsággal küzd, és az állam ezzel a pénzzel sem tud megrendelőként fellépni a piacon.
Az orbáni úthenger ismét átverte az UNESCOT és a civileket: újra kiadták a környezetvédelmi engedélyt a Fertő tavi beruházásra
Aki eddig némi bizalmat táplált a magyar állam irányába az kérem gondolja át az álláspontját az alábbi történet alapján. A nyertes perek ellenére a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal újra kiadta a beruházás környezetvédelmi működési engedélyét változatlan tartalmú beruházásra.
A Fertő tavi vizitelepnél, miután a magyar állam két pert is vesztett a Fertő tó barátai Egyesület és a Greenpeace Magyarország Egyesület ellen a környezetvédelmi működési engedély ügyében, kiírták a közbeszerzést egy csökkentett tartalmú beruházásra.
A csökkentett tartalom alapján úgy tűnt a civilek számára, hogy nyertek és a természetvédelmi és vízügyi szempontból legkárosabb terveket sikerült megakadályozni. A közbeszerzés szerint úgy tűnt, hogy a 15 hektárosról 77 hektárosra duzzasztott beruházási területen nem lesz monolit vasbeton szálloda és apartmanházak a MEDERben(!!!!), nem lesz sportkomplexum műfüves focipályával és fallabda pályával, nem lesz két motel.
Meglepő fordulat: a lengyel kormányváltás hozhat pénzt Orbánnak – évadzárás jön az eurómilliárdokról szóló szappanoperában
Aki azt hitte, hogy a lengyel választás után a magyar kormány végképp nem reménykedhet az EU-pénzek megszerzésében, hatalmasat tévedett. Amint a Válasz Online megtudta, a dolog pont fordítva áll: épphogy a lengyel ellenzék sikere segíti pénzhez Magyarországot. Még akkor is, ha valóban porlad szét a magyar zsarolási potenciál az Európai Tanácsban. Elmagyarázzuk, mi dől el még az idén az EU-s pénzek ügyében, és hogyan áll a kötélhúzás az Orbán-kormány és a brüsszeli intézmények között.
Navracsics Tibor tovább ködösíthet, hiszen tovább késnek a magyar uniós pénzek
Még mindig nem lát tisztán az Európai Bizottság a magyar igazságügyi reformokkal kapcsolatban, ezért újabb kérdéseket küldtek a kormánynak – értesült hivatalos forrásból az EUrologus. A levelezés megszakítja az eljárást, ami a magyar pénzek további csúszását jelenti.
November 1-jén két uniós biztos, az igazságügyért felelős Didier Reynders és a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős Nicolas Schmit küldött levelet a magyar hatóságoknak, hogy további felvilágosítást kérjenek az igazságügyi reform “bizonyos elemeiről”. Erről Stefan de Keersmaecker bizottsági szóvivő tájékoztatta az EUrologust. Ennek azért van jelentősége, mert ettől az eljárástól függ, hogy Magyarország hozzájut-e a hétéves költségvetésből 13 milliárd euróhoz. Ez a 22 milliárd eurós felzárkóztatási forrásoknak a jelentősebb része, a fennmaradó összeg elérése a korrupcióellenes intézkedésektől függ.
Magyarország július 18-án tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy elvégezte az igazságügyi függetlenségének megerősítésével kapcsolatos jogalkotási és igazgatási feladatokat és ezzel párhuzamosan 202 millió euró kifizetését kérte a brüsszeli testülettől. A szabályok értelmében a Bizottságnak három hónapja van a teljesítések értékelésére, majd ha ez pozitív, újabb két hónapon belül kell a számlákat kifizetni. Vagyis elvileg október 18-án telt volna le az eredeti határidő, azonban a Bizottság szeptember 26-án kérdéseket tett fel a magyar kormánynak a reformmal kapcsolatban, amelyre október 19-én érkezett meg a válasz – ezen idő alatt a határidő számítását felfüggesztették.
Közel járunk 5000 milliárd forintnyi EU-forrás kiolvasztásához, de bekavar-e a lengyel választás?
„Akár már novemberben megindulhat az EU-támogatások folyósítása” – mondta a Portfolio konferencijáán Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden. Az igazságügyi reform elfogadása után közel fél évvel valóban megnyílhatnak bizonyos EU-s források, több milliárd euró azonban elzárva marad.
Előzmények: Navracsics nem először nyilatkozik az EU-s pénzekről bizakodóan, tavasszal azt mondta, nyárra várható az uniós forrásokról szóló egyezkedés lezárása és „akkor a forrásokhoz hozzá tudunk férni ténylegesen is”.
A nyilatkozatokban és a róluk szóló hírekben gyakran összekeveredik, mit is értünk „EU-pénzek” alatt, ugyanis Magyarországtól több különböző feltételrendszer választ el különböző EU-s forrásokat.
Orbán számára még kedvező is lehetne a többsebességes Európa terve
Szeptember végén a magyar sajtóban is kisebb felbolydulást okozott, hogy ismét az asztalra került egy nem hivatalos francia–német terv az Európai Unió intézményrendszerének átalakításáról, amely egyebek mellett az unió bővítését, a tagállami vétó gyengítését, a renitens országok szankcionálásának szigorítását is pedzegeti.
A 60 oldalas, akadémikusok és agytröszt-szakértők által jegyzett – és nem a két kormány hivatalos álláspontját képviselő, bár attól nem is túl távoli – jelentés kapcsán még a Magyarország kirakásának esetleges előkészítéséről szóló értelmezések is megjelentek.
Mások a “többsebességes Európa” régi tervének felmelegítéseként értékelték a vitairatot, amelynek értelmében az európai integráció különböző fokozatai jönnének létre, ahol a mélyebb gazdasági és külpolitikai unió hívei tovább közeledhetnének, a többiek megmaradhatnának a mostani szinten, a problémás tagjelöltek pedig a teljes tagság helyett kaphatnának egy, a mostaninál tágasabb uniós előszobát. Vagy prózaibban fogalmazva, a nyugati keménymag mehetne a maga feje után, aki pedig nem akar velük tartani, az kimarad az unió mélyítéséből, annak minden hátrányával és kevés potenciális előnyével együtt.