Lóháton vitte vissza az egyik tanyáról megszökő lovat egy fiatal ceglédi rendőrnő. A Pest Vármegyei Rendőr-kapitányság a Facebook oldalán számolt be a szokatlan esetről.
Azt írták, hogy Kovács Viktóriát és az őrmester társát riasztották, mert két ló meglépett az egyik tápiószőlősi tanyához közeli legelőről. A fiatal rendőrnő már gyerekkora óta a lovaglás szerelmese, és rendszeresen indul versenyeken is.
PMRFK / Facebook
Legalább 12 napig élt egy szarvas műanyagtartályba szorult fejjel Indianában – írja a UPI. Az állatot először február 10-én figyelték meg, ekkor azonban a hatóságoknak nem sikerült elég közel kerülniük hozzá, hogy segíthessenek rajta.
Ez után február 22-én, csütörtökön vették észre újra, ekkor már sikerült bekeríteniük és biztonságosan eltávolítaniuk róla a hulladékot.
A szarvas csak azért tudott ilyen sokáig életben maradni a műanyaggal a fején, mert valahogy megrepesztette azt, a résen keresztül pedig képes volt inni és táplálkozni is.
Öt közönséges delfin (Delphinus delphis) sodródott partra a walesi Anglesey-sziget egyik partján – írja a BBC. A helyszínre érkező mentőcsapat önkéntes tagja a dagály segítségével sikeresen visszajuttatták a tengerbe az állatokat, akik így megmenekültek.
Sajnos az öt vízi emlős közül egyet azonban másnap reggel mégis holtan találták meg a parton.
A delfinek akár 12 órát is képesek túlélni víz nélkül, viszont testük súlya a szárazföldön akár végzetes károkat is tehet szervezetükben, így egyáltalán nem biztos, hogy a kisodródott példányok életben maradnak, ha visszakerülnek a tengerbe.
Tavaly összesen 130 különféle faj 2368 segítségre szoruló egyede kapott újabb esélyt a Fővárosi Állat-és Növénykert vadállatmentő központjában. A tavaly megmentett állatok több mint fele, 93 faj 1185 egyede madár volt. Az emlősöket 23 faj 965 egyede, a hüllőket és kétéltűeket pedig 14 faj 218 egyede képviselte.
Állatkertünk szerteágazó természetvédelmi tevékenységének egyik fontos területe a vadállatmentés. Magyarországon honos, vadon élő, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedeit mentjük, akik valamilyen ok miatt segítségre szorulnak.
Védenceink között akadnak törött szárnyú gólyák, mérgezett sasok, fészekből kiesett énekesmadarak, elárvult kismókusok, telelésben megzavart denevérek és más hasonló állatok. A cél minden esetben a rehabilitáció: a sérült állatokat meggyógyítjuk, a legyengülteket felerősítjük, az elárvultakat pedig felneveljük, és a végén visszajuttatjuk őket természetes élőhelyükre.
Két év magányosan töltött év után mentettek ki egy birkát Skócia egy félreeső partszakaszáról, a „hihetetlenül komplex” mentőakciót öt farmer vitte véghez – írja a BBC.
A Fionának elnevezett birkát még két évvel ezelőtt vette észre a Skót-felföldön található Cromarty Firth-nél egy kajakos, Jillian Turner. Az állat a meredek sziklaszirt lábánál ácsorgott, az emberek közeledtére a partra ment, és hangosan bégetve egészen addig követte őket a part mentén, amíg a kajakosok tovább nem siklottak. Turner szerint az állat láthatóan fellelkesült az emberek közelségétől, ám ahogy távolodtak, lelombozva baktatott el a parttól. A kajakos akkor azt hitte, hogy az állat csak elkóborolt, és vissza tud kaptatni a meredek lejtőn, ám két évvel később ugyanarra kajakozva megdöbbenve látta, hogy az állat még mindig ugyanott van. Ekkor több állatmentő egyesületet is megkeresett, ám csupa olyan választ kapott, miszerint a mentőakció bonyolult lenne, ráadásul az állat nincsen közvetlen veszélyben. A helyi állatmentő szervezet (SPCA) szóvivője azt nyilatkozta, hogy tudtak a birkáról, ám nem találtak módot arra, hogy biztonságosan kimenekítsék az állatot a nehéz terepről.
Ekkor vette a kezébe a mentőakciót egy helyi farmer, Cammy Wilson, aki azt követően kezdett szervezkedni, hogy a médiából értesült a magányos birkáról. A BBC-nek is dolgozó állattartó igazságtalannak érezte, hogy a Fionát tartó gazdát rendkívül sok negatív kommenttel illették a közösségi médiában, úgy vélték ugyanis, hogy a gazda magára hagyta az állatot. Wilson szerint ez nem így volt, az állat gazdája megpróbálta kimenteni az elkószált birkát a partról, ám minden alkalommal túl nagy volt a kockázat.
Ma már van világnapja a lustálkodásnak, a radírnak, sőt a parkettacsiszolásnak is, de ezeknél sokkal fontosabb nap október 4., amikor az állatok világnapját ünnepeljük. A jeles ünnep alkalmából múlt hét pénteken fontos nap jött el a Rex Alapítvány életében: a MARS Magyarország dolgozói érkeztek segíteni az állatok ellátásában és a Rex Állatsziget gondozásában.
Fontos nap ez a mi életünkben
– jelenti ki Dr. Koleszár István, a Rex Alapítvány igazgatója a verőfényes napsütésben, miközben mellettünk a MARS munkatársai sürögnek-forognak, és viszik egymás után sétálni az októberi napsütésbe vágyakozó, örökbefogadásra váró négylábúakat.
Drón segített megmenteni egy bajba jutott pónit Angliában – írja a BBC. A Twinkle névre keresztelt állatot két napon keresztül hiába kereste egy nagyjából 50 főből álló csapata, a drón segítségével viszont kevesebb mint 5 perc alatt meglett a jószág.
A póninak szombaton veszett nyoma, miután ledobta magáról lovasát, és elfutott. A kamerával felszerelt távirányítású eszköz végül egy folyó közelében szúrta ki Twinkle-t. Az állatot végül a tűzoltók húzták ki a vízből.
A drónt a Drone To Home nevű jótékonysági szervezet bocsátotta rendelkezésre, akik már több eltűnt állat megtalálásában is segítettek korábban. Phil James, a Drone To Home alapítója elmondta, több macskát is előkerítettek már, de eltűnt kaméleonnal, emuval és kenguruval is volt már dolguk.
A hazai és a közeli országokban működő állatkertek munkatársai megannyi szokatlan, olykor kockázatos esettel találkoznak, akár emberi mulasztás akár háború vagy természeti katasztrófa az ok, minden mentés egyedi eset. Erről beszélgetett Sós Endrével, a Budapesti Állat- és Növénykert főállatorvosával.
Cikkünk írása idején napok óta kóborol Berlinben egy oroszlán. Ön vajon mit tenne ilyen helyzetben?
A veszélyességük és a helyzet kockázatossága miatt az ilyen állatokat viszonylag kevés mérlegelés után le szokták lőni. Ha a veszély olyan mértékben csökkenthető, hogy nem eshet kár emberéletben, akkor szóba jöhet az, hogy altatópuskával befogjuk az állatot. Szökött állat esetén állatkertenként változik a protokoll: ha az állat még az állatkerten belül van, és emberélet nincs közvetlen veszélyben, akkor először meg lehet próbálni az altatószerrel történő befogást, ám ha az állatkert kerítésén túljut az állat, akkor valószínűleg lelövik.
Öt halászhálóba szorult cetcápát szabadítottak ki búvárok Indonéziában, az esetről felvétel is készült – írja a BBC. A cetcápákat a világ legnagyobb cápáikéntt tartják számon, a Természetvédelmi Világszövetség szerint példányszámuk egyre csökken.
A tudósok úgy vélik, a cetcápák akár 100-150 évig is élhetnek, az eddig ismert legidősebb cetcápa 18 méteresre nőtt meg.
Cápahálóba szorult egy hosszúszárnyú bálna Ausztrália partjának közelében – írja az Euronews. Az illetékes hatóságok mentőcsapata sikeresen kiszabadította a bajba jutott 10 méteres állatot a bálnavándorlási időszak kezdetét, amikor nagyjából 40 000 példány halad keresztül a térségen.
A cápahálók funkciója az, hogy távol tartsa az emberekre potenciálisan veszélyt jelentő ragadozókat a strandoktól, olykor azonban más tengeri állatokra is veszélyt jelenthetnek. Éppen ezért a természetvédelmi szervezetek azt szeretnék, ha a bálnavándorlások idejére eltávolítanák őket.
The post Videó: hálóba szorult egy tízméteres bálna first appeared on 24.hu.
Autóba szorult medvét szabadított ki egy vadőr a coloradói Evergreen nevű kisvárosban, a mentőakcióról felvétel is készült – derül ki a BBC cikkéből.
Az illetékes hatóságok szerint a medvék tudják, hogyan kell kinyitni egy jármű ajtaját, és meg is teszik, ha étel szagát érzik az utastérben. A videón látható gépjárműben kutyaeledel volt, ez csalogatta oda a vadállatot, aki véletlenül bezárta magát az autóba.