Best WordPress Hosting
 

A cápasulitól a zsiráfpadlásig – esti sétákat kínál a fővárosi állatkert

Vezetett esti sétákon vehetnek részt az érdeklődők május 16. és szeptember 26. között a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az esti séták a kert rendes nyitvatartási ideje után indulnak, rendszerint 18:30-kor. A résztvevőket kisebb létszámú csoportokban kalauzolják el a kulisszák mögötti világba az állatkertet jól ismerő, évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szakemberek – írja az MTI.

Az állatkerten belül egy tucat különféle helyszínre, állatházba szerveznek kulisszák mögötti látogatást, egy-egy esti séta alkalmával fő programként három helyszínt tekintenek meg. A kínálatot alkalomról alkalomra váltogatják, így az eseményre többször visszatérő vendégek számára is mindig új látnivalókat és élményeket tudnak biztosítani.

Az esti sétákon felkeresett helyszínek között van például

Ellopták a Fénydóm lézerpadlóját, a szervezők egyelőre nem tettek feljelentést

Március elsején nyitott meg a Budapesti Állat- és Növénykert félkész Biodómjában a Fénydóm, ahol egy sor hazai, illetve nemzetközi fényművész munkái sorakoznak egymás mellett.

A főváros fölé kék derengést hozó időszakos látványosság a tegnapi napon egy fontos részletét már nélkülözte – derült ki a szervezők által közzétett Instagram-posztból, ami szerint

március 3-án, a zárás előtt egy órával valaki ellopta a lézerpadlót.

Jogerős: a Válasz Online nyerte a Fővárosi Állat- és Növénykert által indított sajtópert

A Fővárosi Állat- és Növénykert egy cikk megjelenése után beperelte a Válasz Online-t, a Fővárosi Ítélőtábla jogerős verdiktje szerint azonban nem állított valótlanságokat a lap, és nem tüntettek fel semmit hamis színben.

Jogerős: a Válasz Online pert nyert a DK–Állatkert-ügyben

Tavaly szeptemberben több jelét is észleltük a múlt beköszöntének Budapesten. Például azt, hogy a néhai SZDSZ Mesterházy Ernője által alapított Future-cégcsoport lett a DK-s portfólióba tartozó Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legfőbb beszállítója. A patinás intézmény a cikk megjelenése után beperelte a Válasz Online-t – a Fővárosi Ítélőtábla jogerős verdiktje szerint azonban nem állítottunk valótlanságokat, és nem tüntettünk fel semmit hamis színben.

2300 állatot mentett meg tavaly a FÁNK

Tavaly összesen 130 különféle faj 2368 segítségre szoruló egyede kapott újabb esélyt a Fővárosi Állat-és Növénykert vadállatmentő központjában. A tavaly megmentett állatok több mint fele, 93 faj 1185 egyede madár volt. Az emlősöket 23 faj 965 egyede, a hüllőket és kétéltűeket pedig 14 faj 218 egyede képviselte.

Állatkertünk szerteágazó természetvédelmi tevékenységének egyik fontos területe a vadállatmentés. Magyarországon honos, vadon élő, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedeit mentjük, akik valamilyen ok miatt segítségre szorulnak.

Védenceink között akadnak törött szárnyú gólyák, mérgezett sasok, fészekből kiesett énekesmadarak, elárvult kismókusok, telelésben megzavart denevérek és más hasonló állatok. A cél minden esetben a rehabilitáció: a sérült állatokat meggyógyítjuk, a legyengülteket felerősítjük, az elárvultakat pedig felneveljük, és a végén visszajuttatjuk őket természetes élőhelyükre.

Végleg lerohadhat a Városliget torzója – lassan keresztet vethetünk a Biodómra

A főváros nem fizeti tovább a Biodóm fűtését, a hidegben összedőlhet az épület teteje. Fűtés nélkül nem tart ki a speciális fóliából álló, több milliárdért elkészült tetőszerkezet. Végleg bedől az értelmetlen nagy fideszes presztízs mutyi beruházás?

– Hiába kezdődött el a fűtési szezon, az évek óta félkészen álló Biodóm temperálását nem kezdték el és ezen a télen nem is fűtik majd. A Fővárosi Önkormányzat mostantól nem fizeti a Biodóm számláit – válaszolta a Népszava kérdésére Bősz Anett. A kultúráért felelős főpolgármester-helyettes szerint a városvezetés többször elmondta, hogy a kormány által egyre szorosabbra húzott pénzügyi satuban nem tudja fedezni a félkész létesítmény fenntartási költségeit. Eddig halogatta ezt a végső lépést, de most már nincs hová hátrálni.

A Fővárosi Állat és Növénykert (FÁNK) összesítése szerint csak 2022 novembere és 2023 májusa között több mint félmilliárd forintot emésztett fel a Biodóm csökkentett üzemmódú fenntartása. Ebből a személyi kiadások 119 milliót, a dologi 348 milliót, míg az egyéb – felhalmozási – kiadások 18 milliót tettek ki, a járulékok további 40 millió forinttal terhelték a fővárosi költségvetést – sorolta a kiadási tételeket Bősz Anett, aki azt is hozzátette, hogy az állatkert vezetése engedélyt kapott a félkész létesítmény hasznosítására, például koncertek, konferenciák, filmforgatás vagy éppen kórusverseny helyszíneként. Ám ebből nem jött be több 36 millió forintnál, így a fenntartó fővárosi önkormányzatnak havi 50-53 milliót kellett költenie a Biodómra.

Egyedülálló beavatkozást hajtottak végre a Budapesti Állatkert gorilláján

Bár a többség kikapcsolódni jár állatkertekbe, az intézmények funkciója nem merül ki a szórakoztatásban: edukációs céljaik is vannak, hozzájárulnak a tudományos vizsgálatokhoz, sőt a veszélyeztetett fajok megóvásához is. A lakók gondozása komoly felelősség, amely nem csak a táplálást jelenti, esetenként akár orvosi beavatkozásokra is szükség lehet.

Különösen igaz ez a korosodó állatok esetében: ahogy az embernél, úgy más fajoknál is igaz, hogy az idő előrehaladtával egyre több az egészségügyi gond. Mivel az állatkertekben az egyedek általában magasabb életkort élnek meg, mint a természetben előforduló fajtársaik, a szakértők sokszor olyan betegségekkel találkoznak, amely a vadonban egyáltalán nem jellemző – ezek közé tartoznak a különböző ízületi elváltozások.

Így volt ez Lieselnél, a Fővárosi Állat- és Növénykert öreg, 46 éves nőstény gorillájánál is. A példányt a közelmúltban egy egészen újszerű kezelés alá vetették.

Őssejtterápián esett át az öreg, budapesti gorilla

A világon először alkalmaztak sikeresen egy emberszabású majmon őssejtterápiát – írja az MTI. Az érintett példány a Fővárosi Állat- és Növénykert lakója, a szakértők Liesel, az idős gorilla ízületi gyulladását kezelték. A beavatkozást a Sheffieldi Egyetemmel és a Stem CellX vállalattal együttműködve végezték el.

Liesel, az öttagú budapesti gorillacsapat legidősebb egyede 1977 áprilisában született a Frankfurti Állatkertben. Az állat 46 éves korával idősnek számít, a természetben rendszerint nem élnek ilyen sokáig a fajtársai.

A nőstény 1989 óta él a budapesti állatkertben, ahol három utódot nevelt fel sikeresen, és ma már tíz unokája van. Életkorával összefüggésben kialakult ízületi gyulladása miatt egy ideje nehezen tudja használni a bal lábát, ami a járásban nehézségeket okoz. Az intézmény állatorvosai korábban gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító készítményeket adtak neki, most azonban az egyik legkorszerűbb eljárással igyekeznek javítani az életminőségét.

Menteni a menthetőt: interjú Sós Endrével, a Budapesti Állat- és Növénykert főállatorvosával

A hazai és a közeli országokban működő állatkertek munkatársai megannyi szokatlan, olykor kockázatos esettel találkoznak, akár emberi mulasztás akár háború vagy természeti katasztrófa az ok, minden mentés egyedi eset. Erről beszélgetett Sós Endrével, a Budapesti Állat- és Növénykert főállatorvosával.

Cikkünk írása idején napok óta kóborol Berlinben egy oroszlán. Ön vajon mit tenne ilyen helyzetben?

A veszélyességük és a helyzet kockázatossága miatt az ilyen állatokat viszonylag kevés mérlegelés után le szokták lőni. Ha a veszély olyan mértékben csökkenthető, hogy nem eshet kár emberéletben, akkor szóba jöhet az, hogy altatópuskával befogjuk az állatot. Szökött állat esetén állatkertenként változik a protokoll: ha az állat még az állatkerten belül van, és emberélet nincs közvetlen veszélyben, akkor először meg lehet próbálni az altatószerrel történő befogást, ám ha az állatkert kerítésén túljut az állat, akkor valószínűleg lelövik.