Best WordPress Hosting
 

A körbekordonozott Aliga II.-n demonstráltak a civilek

A NER ingatlanmaffia gátlástalan rombolása ellen tiltakoztak civilek a balatoni Club Aliga elzárt területein, mert úgy érzik, a beruházó fokozatosan kiszorítja a helyieket a strandról. Az Aligai Fürdőegyesület 12 pontban foglalta össze a követeléseiket.

A kormány a területet 2022-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette, így speciális szabályok vonatkoznak rá. Ennek ellenére az Aligáért Fürdőegyesület pereket indított, hogy megakadályozzák a luxusberuházásokat, többet meg is nyertek.

A múlt hét folyamán körbekordonozták Club Aliga területén Aliga II.-az egykori zárt, MSZMP pártvezetés részére fenntartott terület-parti részét, melyen az elmúlt években új telektulajdonosok jelentek meg, akik lezárnák a vízpartot és magánvillákat építenének. Vélhetően az új telektulajdonosok kérésére most jogtalanul, kordonokkal zárták le azt az 540 méter hosszú parti sétányt is, melyre a 2013-as az önkormányzattal kötött Településrendezési szerződésben az akkori tulajdonos ígéretet tett, hogy a köz számára nyitva tartja, és amelyet több, mint egy évtizede évente ezrek, tízezrek használnak.

A Hegyvidék megtelt

Budapest legzöldebb kerülete a Hegyvidék. De a legnagyobb hiba az lenne, ha ezen megállapítás után hátra dőlünk. Mert a kerületünk kiemelkedő adottságai elsősorban feladatot és felelőséget jelentenek. Olyan felelőséget, amelynek az elmúlt években a kerület vezetése sokszor nem tudott megfelelni. És amelynek meggyőződésem szerint csak egy olyan polgármester tud megfelelni, aki pont erre kér felhatalmazást az itt élő emberektől: egy zöld polgármester. Én most arra teszek kísérletet, hogy meggyőzzem az itt élőket: akkor tehetünk a legtöbbet a kerületünkért, ha észrevesszük a budapesti politikát is egyre inkább felzabáló szellemi polgárháború mögött a fát és az erdőt is. És nem csak észrevesszük, hanem meg is védjük.

Mert a magyar politika jelenlegi válságából az az egyetlen kiút, ha véget vetünk a folyamatos világok harcának, és újra elkezdünk ügyekkel foglalkozni. Mi egy zöldpárt vagyunk, zöld ügyekkel foglalkozunk.  A zöldeknek pedig három jelszava van: fenntarthatóság, szolidaritás és részvétel. Feladat pedig mind a három területen van bőven Hegyvidéken is.

Először is el kellene kezdeni a kerület visszazöldítését, és kiemelt figyelmet kellene szentelni a zöld felületek állapotának fenntartására. Meg különben is, nem lenne itt az ideje kitenni a táblát, a Hegyvidék megtelt?! Hiszen most már nem elég csak beszélni, de tenni is kell azért, hogy a Hegyvidék 50 év múlva is a legélhetőbb budapesti kerületek közé tartozhasson.

Szép lassan betontengerré alakítjuk az országot

Az ország beépítési trendjeiről írt adatvizualizációs cikket a Másfélfok. Decemberben jelent meg a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) keretstratégiájának ötödik előrehaladási jelentése, amely alapján továbbra is a mesterséges felszínborítottság növekedése figyelhető meg hazánkban, miközben az egy főre jutó önkormányzati tulajdonú zöldterületek nagysága csökken.

Magyarországon tulajdonképpen már nem található a társadalmi-gazdasági tevékenység hatásaitól mentes táj.

Ez veszélyt jelent többek között az ökoszisztémákra, élőhelyekre, biológiai sokféleségre, továbbá a víz körforgására. A trend megfordításával nemcsak a növekvő, természeti erőforrásainkat felélő, pazarló anyaghasználatot tudnánk szabályozni, hanem jobb életkörülményeket is teremthetnénk a helyi lakosoknak.

A rengeteg az üres lakás ellenére mégis beépítik nagy tavaink környékét

Ha csak a tavak menti településekre koncentrálunk, feltűnik, hogy a Balatonnál megdöbbentő a helyzet az üres lakások arányát tekintve. A lesújtó adatok fő oka az lehet, hogy a magyar kormány az építési beruházásban látja a gazdaság motorját, ezért ezt többéle módon támogatja, illetve igényt is teremt hozzá.

Érdekes dolgokra derül fény a Telex december 8.-ai cikkében található térképét bogarászva. A térkép a 2022-es KSH-adatokat szemlélteti, az üres lakások arányát és számát is láthatjuk rajta településenként. (Ezek az ingatlanok papíron üresek, de nem feltétlenül használaton kívüliek: akár ideiglenesen használják, szívességi alapon lakják, AirBnB-nek, irodának, rendelőnek használják, és sok a nyaraló.)

!function(){“use strict”;window.addEventListener(“message”,(function(a){if(void 0!==a.data[“datawrapper-height”]){var e=document.querySelectorAll(“iframe”);for(var t in a.data[“datawrapper-height”])for(var r=0;r

Százmilliós luxuslakásokkal teszi tönkre Balatonszemest az Otthon Centrum tulaja

Medencés luxuslakópark és mélygarázs épül a régi kemping helyére Balatonszemesen, ahol 50 fát is kivágtak. A mostani építkezés mögött a Biggeorge áll, azaz Nagygyörgy Tibor milliárdos, akinek legismertebb érdekeltsége az Otthon Centrum ingatlanközvetítő. Íme a magyar betontenger.Az Átlátszó riportja szerint hatalmas luxuslakópark épül a parton Balatonszemesen. Mint írták, a Balaton-parti telken letaroltak mintegy félszáz fát, hogy ott egy 153 lakásos, medencés luxuslakópark épülhessen, 149 férőhelyes mélygarázzsal, eközben az ingatlan előtt „jelképesen” leválasztott privát strand lesz, amihez 8 600 négyzetméteren kotrással mélyítik a Balaton medrét és egy 150 négyzetméteres stéget is építenek. A lakásokhoz balatoni örökpanoráma, kültéri medence, szauna és jakuzzi is jár. A beruházó jelezte a lapnak, hogy „a korábbi növényzet pótlásra kerül oly módon, hogy a területen több mint 30 darab fát és több mint 330 darab cserjét ültetnek. A cég azt is tudatta: „a Balatonszemes Község Önkormányzat közigazgatási területén lévő magánterületi favágások nem engedélyhez kötöttek”.

A területen régebben egy állami tulajdonú, fás kemping működött, szolid árakkal. A Balaton-parti Hattyú-kempingtől az állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) eléggé hirtelen, részben a járvány gazdasági hatásaira hivatkozva vált meg – írja a portál, amely arra is emlékeztet, hogy Balatonszemes utolsó kempingjéért két éve hiába címeztek 5300 aláírással ellátott petíciót az önkormányzatnak annak megakadályozása érdekében, hogy egy újabb „borzalmas betonmonstrum” épüljön.

A mostani építkezés mögött a Biggeorge áll, azaz Nagygyörgy Tibor milliárdos, a 35. leggazdagabb magyar. Nagygyörgy legismertebb érdekeltsége az Otthon Centrum ingatlanközvetítő.

Közösen óvjuk meg a Balatont az Orbán kormány pusztítása ellen!

Az egyre nagyobb nyomás alatt álló magyarországi tavak érdekképviseleti szervezeteit tömörítő Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége a június 23-25. között Székesfehérváron tartott Zöld Országos Találkozón jelentette be a Balaton vízpartjának védelme és rehabilitációja érdekében indított akcióját. Az Építési és Közlekedési Minisztériumnak és a Belügyminisztériumnak címzett közérdekű javaslatának civil támogatására petíciót indított a szövetség,  hiszen mindannyiunk érdeke és egyben felelőssége is, hogy nemzeti kincsünk, a Balaton vízminősége jó ökológiai állapotban maradjon.

A  Balaton védelmében megfogalmazott petíciót egy hónap alatt  több mint 7300-an aláírták. Ez időszak alatt több alkalommal is  nyilatkozott az Építési és Közlekedési Minisztérium a Balaton térségének tervezett szabályozásáról, melyre a támogatóknak írt levelükkel  kívánnak reagálni.

1.   “Nem a beépítések és a parthasználat a legnagyobb baja a Balatonnak, hanem egy használati hitelességi kérdés. 11 ezer lakás 90%-a a parti sávban épült, kiskapukat kihasználva” – nyilatkozta Lánszki Regő építészeti államtitkár a Szabad Európa riporterének.

Néhány milliárddal tovább drágult a gigantomán velencei-tavi NER mutyi kajak-kenu központ

Előre nem látható körülményként egy ellenáramoltató-medencét is be kell építeni a kajakos központba, és a céltornyot is alkalmassá kell tenni arra, hogy versenyeken megfelelően használhassák, úgyhogy még drágább lett az építkezés. Bezzeg a tó vízpótlására nincs pénz.

Az eredetileg tervezett 43,4 helyett 45,9 milliárd forintba fog kerülni a Velencei-tónál épülő, Kovács Katalin egykori klasszis kajakozó nevét viselő Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia – vette észre az Átlátszó az uniós közbeszerzési értesítőben. Miután ugyanis a beruházó német szakemberekkel egyeztetett, rájött, hogy még egy ellenáramoltatott kajak-kenu medencére is szükség lesz, így annak az árát is bele kell venni a szerződésbe előre nem látható körülményként.

Emellett a céltorony épületét is át kell tervezni. Méghozzá azért, hogy „verseny esetén megfelelő műszaki és egyéb hátteret biztosítson”. Emellett magaslati szobát, magaslati sportdiagnosztikai labort is építenek, valamint több rajtkő is lesz.

Napi NER mutyi – most Budapest XII. kerületének fideszes önkormányzata jóvoltából

Újabb remek ingatlan bizniszt sikerült nyélbe ütnie a kerületnek: 100 millió forintért adott el az önkormányzat összességében 1327 m2 Rácz Aladár út menti területet az ártalmatlannak tűnő MEL36 Kft.-nek, ami mögött viszont végső tulajdonosként olyan NER-es nagyágyúk bukkannak fel az Opten szerint, mint Szivek Norbert és Komonczi Zsolt Csaba, illetve utóbbi egyik rokona.Miközben az ország egyik legdrágább területén nyilván jóval többet ér egy ekkora telek.

A terület, bár laikusoknak ránézésre erdőnek tűnhet, hivatalosan nem az, hanem – önkormányzatnak hála – beépíthető lakóövezet, a szokásos környékbeli lakóövezetéknél nagyobb, 25%-os beépíthetőséggel és mindössze 40 százalék zöldfelületnek kell maradnia egy esetleges építkezés után.

A Pokorni Zoltán vezette fideszes önkormányzat persze kezdeményezhette volna, hogy legyen hivatalosan is erdő ez a rész (amit most eladtak), ha már a gyakorlatban azzá vált az évek során, de ők inkább az értékesítés mellett döntöttek.