Best WordPress Hosting
 

84 éve eltűnt hajó roncsára bukkantak

Hajóroncsra bukkantak a világ legnagyobb édesvízi tavában, a Kanada és Amerika területén fekvő Felső-tóban – írja az Independent. A Great Lakes Shipwreck Historical Society és Dan Fountain hajóroncs-kutató a héten jelentette be, hogy megtalálták a 74 méter hosszú Arlington teherhajót, amely mintegy 200 méteres mélységben, a michigani Keweenaw-félszigettől 60 kilométerre északra nyugszik.

Az Arlington 1940. április 30-án hagyta el az Ontario tartománybeli Port Arthurt, tele búzával, célja Owen Sound volt Frederick Burke tapasztalt hajós kapitánysága alatt. Az Arlington egy nagyobb teherhajóval, a Collingwooddal együtt sűrű ködbe, majd sötétedés után viharba keveredett, mindkét jármű megrongálódott.

1940. május 1-én kora reggel az Arlington süllyedni kezdett, és a hajó főmérnöke riadót fújt. A legénység az életüket féltve, Burke kapitány utasítása nélkül elkezdte elhagyni a hajót.

Titokzatos, ősi építmény rejtőzik a Michigan-tó fenekén

Évekkel ezelőtt egy titokzatos, kövekből kialakított ősi építményt fedeztek fel az észak-amerikai Nagy-tavak közé tartozó Michigan-tóban – írja az Arkeonews. Bár a lelőhelyet gyakran a Stonehenge-hez hasonlítják, valójában sok szempontból eltér a híres megalitikus struktúrától.

Dr. Mark Holley, az Északnyugat-Michigani Egyetem kutatója csapatával roncsokat keresett a Grand Traverse Bay-ben, amikor nagyjából 12 méteres mélységben megpillantottak egy követ, amelyre egy masztodon képét faragták. Később kiderült, hogy a tó fenekén nagyjából 1,6 kilométer hosszan húzódik egy kövekből kialakított építmény.

A struktúra a becslések alapján 9000 éves lehet, tehát 4000 évvel ősibb a Stonehenge-nél.

A nagy-szénási keresztállítási műbalhé mutatja, hogy fideszes préda lett a természetvédelem is

A természetvédelmi hatóságot a kormányhivatalok alá rendelték, így a szakmaiság helyett ez a terület is politikai erőtérbe került. Ha egy nemzeti parki vezető akár csak finoman is, de kritizálni mer, elbúcsúzhat állásától.

Nemegyszer találják magukat olyan kultúrharc kellős közepén nemzeti parki vezetők, mint most Selmeczi-Kovács Ádám. A Duna-Ipoly Nemzeti Park eddigi osztályvezetője veszi majd át Füri András helyét igazgatóként. A posztját közel két évtizede betöltő Füri neve eddig jóformán csak a szakterületén belül volt ismert, s mint hosszú megbízatása mutatja, a szakma és a politika is elfogadta őt. Tavaly ősszel azonban a Budai-hegységhez tartozó Nagyszénáson felállítani tervezett kereszt miatt csetepatéba keveredett Menczer Tamás külügyminisztériumi államtitkárral, a térség fideszes országgyűlési képviselőjével.

Menczer a maga megszokott otromba módján esett neki a nemzeti park vezetőjének, mondván: keresztényellenes, amiért nem támogatja a hegyen a kereszt felállítását. Természetesen megszólalt a neves természetvédő Bayer Zsolt is, „idióta, aljas, farizeus gazembernek” nevezve a nemzeti parki igazgatót. A magát keresztyénnek valló Füri – aki információink szerint egy baptista gyülekezethez tartozik – önérzetesen utasította vissza Menczer vádjait.

A rengeteg az üres lakás ellenére mégis beépítik nagy tavaink környékét

Ha csak a tavak menti településekre koncentrálunk, feltűnik, hogy a Balatonnál megdöbbentő a helyzet az üres lakások arányát tekintve. A lesújtó adatok fő oka az lehet, hogy a magyar kormány az építési beruházásban látja a gazdaság motorját, ezért ezt többéle módon támogatja, illetve igényt is teremt hozzá.

Érdekes dolgokra derül fény a Telex december 8.-ai cikkében található térképét bogarászva. A térkép a 2022-es KSH-adatokat szemlélteti, az üres lakások arányát és számát is láthatjuk rajta településenként. (Ezek az ingatlanok papíron üresek, de nem feltétlenül használaton kívüliek: akár ideiglenesen használják, szívességi alapon lakják, AirBnB-nek, irodának, rendelőnek használják, és sok a nyaraló.)

!function(){“use strict”;window.addEventListener(“message”,(function(a){if(void 0!==a.data[“datawrapper-height”]){var e=document.querySelectorAll(“iframe”);for(var t in a.data[“datawrapper-height”])for(var r=0;r

Vámpírhalak szaporodtak el a Nagy-tavakban

Egyre nagyobb számban van jelen az észak-amerikai Nagy-tavakban a tengeri ingola – írja az Insider. A vérszívó, parazita fajra gyakran hivatkoznak vámpírhalként. Az állatok azért szaporodhattak el a térségben, mert a pandémia megakasztotta a populáció szabályzását.

A hal tapadókorongra emlékeztető szájjal, körkörös fogsorral, fogazott nyelvvel és angolnaszerű testtel bír.

Az élősködő főként más halakra támad, de esetenként az embert is megharaphatja.