Best WordPress Hosting
 

Városközpont helyett Orbán kormányzati negyede épül a Bosnyák téren

Egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amennyiért a kormány megvette Balázs Attila NER-milliárdos épülő irodanegyedét Zuglóban. A bosnyák téri piac melletti építkezés a Válasz Online szerint a magyar állam egyik legjelentősebb budapesti beruházása. Ide költöztetnék a NAV-ot és Központi Ellátási Főigazgatóságot is, kvázi kormányzati negyed lesz városközpont helyett.

A tervezett nyolc óriási toronyépületből – hét iroda- és egy lakóház – négy már szinte teljesen kész van, másik három a szerkezetépítés különböző fázisaiban jár. A projekt keretében mindössze 168 luxuslakást sikerült építeni, írja a lap.

A Zugló Városközpont beruházást a kormány kiemelt közérdekűnek minősítette, a rendeletben megadott kedvezményekkel a Tiborcz Istvánnal baráti viszonyt ápoló Balázs Attila cégének, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft.-nek gyakorlatilag szabad kezet adtak a 7 hektáros terület faltól falig való beépítéséhez.

Vitézy 7 kérdése Rákosdubaj kiürítésével kapcsolatban

A volt közlekedési államtitkár kérdései között szerepel, hogy épülnek-e megfizethető lakások vagy kizárólag az arab befektetők szándéka diktál, és így luxusberuházásra adja át a kormány a területet. Vitézy Dávid arra is kíváncsi, hogy mit kap a város, mi lesz a kisföldalattival és a Vasúttörténeti Parkkal?

A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) elrendelte, hogy a MÁV Zrt. kezdje meg a bérleti és egyéb használati jogviszonyok felmondását, illetve felszólította a hátrahagyott vagy engedély nélkül felhúzott ingatlanok használóit a terület átadására – írja a hvg.hu.

A következő lépés a leégett Budapest Sportcsarnok bontásából származó, mintegy 175 ezer tonna építési törmelék elszállítása lesz. Az ÉKM azt ígéri, hogy a nyár végére teljesen kiürítik a területet, és megindítják az ingatlanfejlesztés következő szakaszát. A mini-Dubajként elhíresült rákosrendezői beruházást decemberben jelentette be Lázár János. A kormány egy új, millenniumi városközpontot akar létrehozni a 130 hektáros területen. A projekt összértéke 6 milliárd euró, ebből 1 milliárdot állna a magyar állam, 5 milliárdot pedig a nemzetközi befektető.

Orbán 800 millió eurós infrastruktúra-fejlesztést vállalt az arabok mini-Dubaj luxusberuházásához

Megjelent a kormány oldalán annak a nemzetközi megállapodásnak a tervezete, ami alapján az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektetők egy Dubaj-szerű negyedet építtetnének Rákosrendezőn egy 220-240 méter magas felhőkarcolóval. Magyarország kiárusítása folytatódik.

A tervezet alapján a magyar kormány közbeszerzés vagy versenyeztetés nélkül eladja a dubaji vállalkozónak a 130 hektáros területet. A beruházóval a kormány stratégiai megállapodást is köt, egyben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti a projektet.

A kormány vállalja, hogy megvalósítja a projekt kivitelezéséhez szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket (gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút).

Az Orbán család áll az ország legtitokzatosabb, hat Margit-szigetnyi rémprojektje mögött

Soha nem látott méretű ingatlanfejlesztés előtt nyitotta meg az utat a kormány minapi (és egy tavalyi) határozata. Soroksár és Gyál területén, az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni, amely védett természeti területeket is érint. A háttérben a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix.

Többen kínai óriáslerakatot vizionálnak, de a kabinet egyelőre nem mond semmit. Ami biztos, hogy az érintett földek birtokosai csillagászati haszonnal adhatják tovább ingatlanjaikat a fejlesztőknek. A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte, hogy kiderüljön, kik a „lottóötös” várományosai. A főbb nyertes két-három család és a Földber Kft. lehet; utóbbiba tavaly szállt be a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix.

Egy Telex-cikk felidézi, hogy tavaly már született egy kormányhatározat, amely „logisztikai és általános gazdasági célú ingatlanfejlesztésre” jelölt ki mintegy 200 hektárt Budapest XXIII. kerületében, a külterületi zónában. Mivel itt országos védettséget élvező, illetve az átlagosnál jobb minőségű termőföldek is vannak, beindultak a természetvédők; a WWF Magyarország az adatigénylésekből olyan információhoz jutott, hogy a tervekben „különleges, nagy kiterjedésű szállítmányozási, raktározási és logisztikai célú építmények, irodaépületek és azok kiszolgáló építményei, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények, gázátadó állomás, elektromos állomás, közszolgáltatás keretében működtetett hulladékgyűjtő udvar, üzemanyagtöltő állomás létesítése” szerepel.

Így spórol az úri magyar kormány: Tiborcz legújabb mutyija

Kiszivárgott, a kormány változtatott a jövő héten elfogadásra szánt, a pedagógusok életét feldúlni kívánó státusztörvény egyes részletein. Az egyik, hogy ugyan továbbra is átvezényelhetik valamely más iskolába a tanárokat, de már nem úgy, mint azt eddig tervezték. Egyébként milyen szép ez szó, átvezénylés, tetszik a miniszterelnöknek, aki békeidőben is csak militáris stílusban tud fogalmazni, na, mindegy is, szóval az új változat szerint csak akkor történhet meg egy tanár másik iskolába való vezénylése, ha az oda-vissza utazási idő nem haladja meg a három órát. Micsoda zseniális matematika lehet e döntés mögött! Mint a fegyveres erők tagjait, a jövőben a tanárokat is lehet ide-oda rángatni, ám az emberség csak kibújt a hatalmi palást alól, s három órában korlátozza e át-, illetve kivezényléssel járható utazási időt.

Én is egy matematikai feladat elvégzésére buzdítanám a nagyszerű javaslattevőt; 8+3=11. Vagyis a nyolc órányi munkavégzéshez hozzá adjuk a három órányi utazást, így már csak az emberséges és méltányos napi 11 órát fordíthatja a munkaköri feladata ellátására a tanító ember. Ám ez nem elég, az is szerepel a státusztörvény új változatában, hogy a szakszervezetek többé nem szólhatnak bele a pedagógiai szakkérdésekbe, maradjanak kizárólag a szociális ügyek mellet. Nem is fog a kormány többé egyeztetni az érdekképviseletekkel, ha a tanítás körülményeinek és tartalmának újabb változtatására adják majd a fejüket a dicső hivatalnokok. Ez is szép, de térjünk vissza a matekhoz.

A minap fedezte fel Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. oldalán közzétett szerződések között, hogy az állam 244 milliárd forintért megvesz egy félbehagyott épületóriást Zuglóban. Itt állítólag az adóhatóság új székháza létesül majd. Mondom még egyszer a vételárat: 244 milliárd. Ez tehát a számtanpélda egyik eleme. A másik, ami szintén a közeli napokban jutott a Válasz olnline szerkesztőinek tudomására, hogy az állam 74 ingatlan eladására készül: vízparti üdülők, vendégházak, sportlétesítmények juthatnak a már valószínűleg jó előre beélesített, kormányközeli nagyvállalkozók kezére. Mert ugyan mindkét ügyletet az un. 2000-es sorszámú kormányrendeletekbe rejtették, tehát titkosak, eddig nyilván csak a beavatottak ismerhették meg. Érdekes, hogy még mindig nem tanult a kabinet abból, hogy ma, a digitalizáció korában nemigen lehet eltitkolni semmit. Szóval annyit még a 74 ingatlan tervezett eladásához, hogy ezek állami intézmények, egyetemek, kórházak dolgozóinak üdülői – illetve már csak voltak.

Napi NER mutyi – most Budapest XII. kerületének fideszes önkormányzata jóvoltából

Újabb remek ingatlan bizniszt sikerült nyélbe ütnie a kerületnek: 100 millió forintért adott el az önkormányzat összességében 1327 m2 Rácz Aladár út menti területet az ártalmatlannak tűnő MEL36 Kft.-nek, ami mögött viszont végső tulajdonosként olyan NER-es nagyágyúk bukkannak fel az Opten szerint, mint Szivek Norbert és Komonczi Zsolt Csaba, illetve utóbbi egyik rokona.Miközben az ország egyik legdrágább területén nyilván jóval többet ér egy ekkora telek.

A terület, bár laikusoknak ránézésre erdőnek tűnhet, hivatalosan nem az, hanem – önkormányzatnak hála – beépíthető lakóövezet, a szokásos környékbeli lakóövezetéknél nagyobb, 25%-os beépíthetőséggel és mindössze 40 százalék zöldfelületnek kell maradnia egy esetleges építkezés után.

A Pokorni Zoltán vezette fideszes önkormányzat persze kezdeményezhette volna, hogy legyen hivatalosan is erdő ez a rész (amit most eladtak), ha már a gyakorlatban azzá vált az évek során, de ők inkább az értékesítés mellett döntöttek.