Minden erejével igyekszik az EU-t befolyásolni és Amerikáról leválasztani a kínai vezetés – ezt jelzi Hszi Csin-ping kínai elnök európai turnéja, amelynek során szerdán Magyarországra látogat. Párizsi tárgyalásai jól mutatják az európai dilemmát: miközben az EU éhes a tőkére és minél jobb pozíciót szeretne cégeinek a Távol-Keleten, retteg az állami támogatással felhizlalt kínai cégek konkurenciájától. Magyarországra persze semmi nem szivárog át az európai szuverenitással kapcsolatos aggodalmakból: Hszi budapesti vizitje még egyértelműbbé teszi az iparban, államháztartás finanszírozásában, közlekedésben fokozódó kínai befolyást.
Archívum címkék: Világmagyarázat
Szemtanú szedi ízekre Putyin hazugságait – a Nyugat nem szegte meg semmilyen ígéretét
Az ukrajnai háború második évfordulója kapcsán ismét kiújult a vita a felelősség kérdéséről. Vlagyimir Putyin minapi interjúja nyomán az álláspontját támogatók újfent arra hivatkoznak: az Egyesült Államok és a NATO provokálta ki Ukrajna megtámadását, amikor Oroszország „jogos biztonsági igényeit figyelmen kívül hagyva” úgymond folyamatosan terjeszkedett Kelet felé. A magyar NATO-csatlakozás egyik kulcsszereplője volt Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere, aki személyes emlékeken is alapuló írásában most felidézi: Oroszország a katonai szövetség egyik bővítési hulláma ellen sem tiltakozott. A NATO pedig olyannyira figyelt az orosz érzékenységre, hogy eleinte fel sem akarta venni a kommunizmustól frissen szabadult államokat, 2008-ban pedig Moszkva miatt utasította el Ukrajna felvételét. A NATO–Oroszország-történet tényszerűen.
A magyar stratégia és Putyin nagylelkűségi rohama
„Lehet úgy érvelni, hogy a nemzetközi szankciók nem érték el a céljukat, és nem hozták közelebb a békét, de ebből nem következik, hogy a fegyverszállítások és a szankciók beszüntetése elősegítené azt” – írja az orosz–ukrán háború évfordulójára a Válasz Online-nak küldött cikkében Hettyey András külpolitikai szakértő. Az Andrássy Gyula Egyetem docense a magyar háborús külpolitika elmúlt két évének ellenmondásait vizsgálva arra jut: ahhoz, hogy teljesüljön Orbán Viktor kívánsága, és ne legyen orosz–magyar határ, kell a Nyugat támogatása Ukrajnának. Vlagyimir Putyintól ugyanis nem várható, hogy pont akkor hagyja abba a háborúját, amikor ellenfele meggyengül.
„A magyarság kárára válik” – orosz orientációtól óvott a száz éve született John Lukacs
Önmeghatározása szerint magyar lélekkel, európai szellemmel, angol nyelven, Amerikában írt az 1924. január 31-én született Lukács János, aki John Lukacs néven lett az alighanem legolvasottabb magyar történész. A második világháborúról, Hitlerről, Churchillről, Sztálinról szóló műveivel vált ismertté, Budapest 1900 című könyve pedig a művelt globális elitnek máig olyan, mint a liverpooli legénybúcsúsoknak a pesti romkocsma: bevezető egy titokzatos nép titokzatos kultúrájába. Noha Lukacs a hazai politikáról keveset írt, egyik utolsó közéleti cikkében a paksi bővítés kapcsán a magyarságot az orosz birodalomtól féltette, amelytől szerinte semmi jót sem várhatunk.
Szkíta–magyar bizonyítéknak hitték, de türk barátaink propagandáját cáfolja
Történelmi utazás egy őstörténeti kacsa nyomában: régi adósságot törlesztve jelentette meg a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont bizonyos Sebēos püspök krónikáját karácsony előtt. Ez volt az a középkori örmény irat, mely alapján előbb 150 éve, majd később az ezredforduló után szárba szökkenhetett az örmény–magyar nyelvrokonság és a szkíta–magyar folytonosság elképzelése, például Csurka István és Bencsik András lapjaiban. A kora középkori örmény krónika valójában nem magyar szempontból érdekes: bemutatja a hajdani civilizált világ középpontjának számító régió (néha még ma is érvényes) adottságait, és segít lebontani a hegyi-karabahi háború nyomán a hazai közbeszédet is megfertőző azeri propagandát.
Háborút nem, csak új stratégiát hoz – Tajvanon lesz az év első fontos választása
2024 tele lesz világraszóló fontos választásokkal, az elsőt rögtön január 13-án, Tajvanon rendezik. A kérdés, hogy hatalmon marad-e a függetlenségpárti vezetés, amire a népi Kína háborús uszítóként, Amerika pedig szövetségesként tekint. Vagy nyolc év után újra olyan elnök és kormány jön, amely az egy Kína elvet képviseli. Kultúrharc és némi etnikai feszültség is van a háttérben.
Itt az új ópiumháború – Amerika és Kína drogfronton is egymásnak esett
Az Egyesült Államokban valóságos fentaniljárvány tombol: a szintetikus opioid túladagolásában tízezrek halnak meg évente és mára ez az első halálok a 18 és 49 közötti korosztályban. Washington szerint kínai laboratóriumokból származó anyagot terítenek nála, azaz Peking cinkos amerikaiak tömegeinek olcsó, de halálos drogra szoktatásában. Kína hevesen cáfol és emlékeztet, hogy „a Nyugat” éppen őket tette tönkre a 19. században az ópium korlátlan terjesztésével. A novemberi Biden–Hszi-csúcson is megtárgyalták a témát, ám hogy ez fordulatot hozhat-e idén, még erősen kérdőjeles. Bán Zoltán vizsgamunkája a Válasz Online újságíró-műhelye számára.
„Radikalizálódom, tehát vagyok” – a magyar külpolitika három nagy ellentmondása
A nemzetközi sajtóban arról folyik a vita, Orbán Viktor vajon nyert vagy veszített a múlt heti európai csúcson, amikor nem akadályozta meg a csatlakozási tárgyalások elindulását Kijevvel, viszont meggátolta jelentős pénzügyi segítség nyújtását. Sokkal fontosabb azonban ennél, hogyan kerülhetett abba a helyzetbe a magyar politika, hogy egyedül maradt 26 másik EU-tagállammal szemben. Vajon mindenki velünk jön szembe az autópályán? Elemzés a magyar külpolitikáról, amely állítólag a magyar állam egyik legsikeresebb terméke, mégis nagy költségekkel jár.
Ha Irán beszáll, az első világháborút idéző dominóhatás jöhet a Közel-Keleten
Nem győzik az amerikai politikusok és katonai vezetők elismételni: nincs rá bizonyíték, hogy Irán szervezte a Hamász gyilkosságait. Közben ugyanennyiszer fenyegetik is Iránt: eszébe ne jusson beavatkozni, se közvetlenül, se libanoni hadseregén, a Hezbollahon keresztül. Egy ilyen eszkaláció ugyanis az első világháborút idéző dominóhatást okozhatna. Mutatjuk, hogyan. Háttér.
„A vészkorszak óta nem öltek meg egy nap alatt ennyi zsidót” – Novák Attila az izraeli pokolról
„Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője”
(Zsoltárok könyve, 121:4)
A helyzet tartós megoldhatatlanságának és reménytelenségének okát a racionalitáskövető nyugati gondolkodásban felnövekedettek aligha képesek felfogni. Pedig itt teljesen más szabályok működnek: az eszkatológia elől nincs menekvés – magyarázza az Izrael elleni támadássorozat hátterét a Válasz Online felkérésére Novák Attila történész. Magyarország volt Tel-Aviv-i oktatási és kulturális szakdiplomatája, az NKE és a Goldziher Intézet tudományos főmunkatársa csak néhány órával azelőtt tért vissza Magyarországra, hogy szombaton Izraelben elszabadult a pokol.
A ravaszul zsaroló Orbán Viktor legendája – a vétó önmagában nem hoz EU-pénzt
Orbán Viktor addig fenyegette az Ukrajnának szánt eurómilliárdok megvétózásával az EU-t, hogy kizsarol a kormányának még az idén 13 milliárdot? Vagy pont fordított a helyzet, és az EU zsarolt ki új törvényeket a magyar kormányból, hogy a befagyasztott pénzének legalább egy részét felszabadítsa? Mindkét narratíva lehet reális, és még az sem biztos, hogy tényleg jön EU-s pénz Magyarországra idén, ahogy az az elmúlt napokban a nemzetközi sajtóban napvilágot látott. Megmutatjuk, mi van valójában a háttérben.
Itt a politikai kereszténység ellen szóló cseh sztárteológus teljes beszéde magyarul!
Tomáš Halík prágai katolikus teológus, vallásfilozófus Krakkóban, a Lutheránus Világszövetség nagygyűlésén tartott beszédének egy részlete Fabiny Tamásnak köszönhetően keltett visszhangot a magyar nyilvánosságban még szeptember 14-én. A magyar evangélikus püspök többek között ezt emelte ki az elhangzottakból: „Ahol az egyház intézményesített kapcsolatba lép a politikai hatalommal – különösen is nacionalista és populista pártokkal –, mindig nagy árat fizet érte.” Halík beszédét a maga teljességében azonban most először olvashatják magyarul. A fordítást Görföl Tibor, a Vigília főszerkesztője készítette a Válasz Online számára.
Égetjük az olajat, a szenet, mintha nem lenne holnap – és így nem is lesz. Megdöbbentő számok!
Miközben egyre melegebb a bolygó, egyre több olyan anyagot égetünk el, ami miatt még melegebb lesz. Hiába a nagy nemzetközi klímacélok, áramból és üzemanyagból is évről évre több kell az emberiségnek. Megdöbbentő számok következnek.
Még mindig a túlnépesedéstől rettegünk, pedig égetőbb probléma az emberhiány
A nyugati világ haladó közvéleményében szinte mantrává vált, hogy – szemben a jobboldali családpolitikával – a születésszám mérséklése a felelős magatartás, ha valaki tenne a klímaváltozás ellen. Csakhogy közben épp a népességfogyás hatásai azok, amelyek már ma kézzel fogható gondokat okoznak a fejlett gazdaságokban. Kinek van igaza? Thomas Malthus kései híveinek vagy az emberhiánytól tartó Elon Musknak? Sajnos úgy tűnik, mindkettőnek, így a világ nagy részének (Magyarországnak is) egyszerre kell megküzdenie saját öregedése és az afrikai népességrobbanás tüneteivel. Háttér.
„Félnetek jó lesz” – ezért van nemzetközi botrány egy Magyar Nemzet-cikkből
A közép-európai együttműködés szempontjából az elmúlt évek legpusztítóbb írása jelent meg a szoros központi kontroll alatt működő Magyar Nemzetben. Eszerint az 1968-ban szovjet parancs nyomán a Kádár János utasítására Csehszlovákiába bevonult Magyar Néphadsereg elérhette volna a revíziót. A cikk kommentálására a Válasz Online Kollai István Közép-Európa-szakértőt kérte fel, aki 2010 és 2015 között a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója volt. A kutató a cseh és szlovák sajtóban nagy visszhangot keltett írást szélesebb kontextusba helyezi és megállapítja: a magyar állam az elmúlt időkben mintha tudatosan sértegette volna szomszédait, leépítve ezzel a sokat emlegetett közép-európai együttműködés lehetőségeit. A jelenség mögött felsejlik a Horthy-korszakhoz hasonló politikai életciklus, amely magát radikalizálva sodorja katasztrofális izolációba az országot.
Rossz hír: perifériára szorítaná Magyarországot a Macron-modell
Az ötvenhatos forradalomra is hivatkozva javasolta minapi pozsonyi beszédében Emmanuel Macron a NATO európaibbá tételét és a közös európai védelempolitika erősítését. Noha a franciák leteszik az esküt, hogy nem Amerika szerepét akarják csökkenteni, Washington gyanakodva figyel: úgy gondolják, ahol kevesebb amerikai felszerelést vesznek, ott hamarosan amerikai katonát sem akarnak látni. A szuverenista magyar füleknek kedves francia szonáta az EU kapcsán máris fülsértővé válik, Macron ugyanis háromlépcsős összeurópai együttműködést szeretne, amelyben a szoros uniós együttműködést elutasító Magyarország a perifériára szorulna. A Válasz Online Párizsban járva tekinthetett be a kulisszák mögé.
Az új Trump botladozik, az eredeti magára talált – hosszú trollkampány vár az amerikai jobboldalra
A tavalyi félidős választás után úgy tűnt, Donald Trump varázsereje megkopott, s a köpönyegéből előbújt Ron DeSantis a Fehér Ház visszahódítását megcélzó amerikai republikánusok új reménysége. Fél évvel később ismét fordulni látszik a kocka: a floridai kormányzó elvesztegette lendületét, Trump erőt merített az ellene indult eljárásokból, és rajongói sem látnak okot, hogy az exelnök 2.0-ás kivitelére szavazzanak, ha ott van az eredeti is. Hogy Joe Biden ellen melyikük menne többre, jó kérdés, de az már látszik, hogy a republikánusok öldöklő előválasztások elé néznek.
Száz év magányosság – Henry Kissinger köszöntése
Holnap ünnepli 100. születésnapját Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter. Tevékenysége a mai napig megosztja a diplomáciával foglalkozókat: támogatói szerint azért uralkodhat újra az első világháború előtti légkör a világban, mert Washington letért a kissingeri útról, kritikusai viszont a reálpolitikai gondolkodásával párosuló amoralitást és – főként ázsiai és latin-amerikai – melléfogásait vetik a szemére. Miért van az mégis, hogy – legyen bár a koronavírus vagy az orosz–ukrán háború a téma – sokan a mai napig kíváncsiak az aggastyán külügyér véleményére? Lapunknak küldött írásában Krajcsír Lukács történész, a nemzetközi kapcsolatok elemzője, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa ered a Kissinger-rejtély nyomába.
Betonba öntött autokrácia – legnagyobb próbatétele vár Erdoğanra vasárnap
Az erőteljes külföldi hitelezésre, alacsony ipari termelékenységre és építőipari beruházásokra támaszkodó gazdasági modell nyílt rendszerválsága évekkel ezelőtt megkezdődött Törökországban, azonban hosszú idő után valós politikai kihívással is szembe kell néznie az Erdoğan-rezsimnek. A történelmi ellenség kemalista oldal mellé immár csatasorba álltak egykori szövetséges radikális jobboldali szereplők, ahogyan a kurdok is. De leváltható-e Recep Tayyip Erdoğan rendszere választások útján egy választási autokráciában, ahol az állami intézményeket, de a médiát is kézi vezérléssel irányítja az államfő? Ahol börtöncellák ajtajai is gyakran nyílnak meg ellenzéki politikusok, aktivisták, újságírók számára. A Választási földrajz oldalt is szerkesztő, az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékén PhD-hallgató vendégszerzőnk a török valóság mélyére ás – a hazai viszonyokkal való hasonlóság pedig csupán a véletlen műve. Vagy nem. Érdekfeszítő mélyelemzés.
Ferenc pápa nem fogja érinteni a divatos témákat, mint a papi pedofília vagy a nők pappá szentelése
A pápa sehová sem azért utazik, hogy számonkérje a részegyház híveit és felelőseit. Budapesten sem fog rákérdezni a II. vatikáni zsinat recepciójának állagára, a szinódusi folyamat alakulására, az egyházi és a politikai vezetők közéleti szerepléseire, és különösen nem fogja érinteni azokat a felkapott és divatos témákat, mint a papi pedofília, a nők pappá szentelése vagy a menekültekkel való bánásmód – írja Máté-Tóth András lapunknak küldött vendégcikkében. A valláskutató, teológus egyetemi tanár kísérletet tesz arra, hogy megmondja, ehelyett miről fog beszélni Ferenc pápa jövő heti magyarországi látogatásán.