Best WordPress Hosting
 

Bős–Nagymaros: nemzetközi jog, politika, környezetvédelem. Írások az erőműrendszer történetéről és a jogvitáról

„Bős–Nagymaros” fogalommá vált, a növekedésre törő mérnöki mentalitás és a posztindusztriális ökológiai értékrendszer küzdelmének, egyúttal a hatalom és az ellenzék összeütközésének terepeként. Története azonban nem ért véget a rendszerváltással, de még az 1997-es, a hágai Nemzetközi Bíróság által hozott ítélettel sem.

A magyar legújabb kori történelem nem érthető meg a vízlépcsőrendszert körülvevő hazai álláspontok „hullámzása” és a Csehszlovákiával, majd Szlovákiával folytatott vita, ezen belül az 1993–1997 között Hágában zajlott per beható ismerete nélkül.

Ez a hiánypótló könyv az első, amely „Bős–Nagymaros” politikai, jogi és környezetvédelmi elemeit gazdag illusztrációkkal, az ügy teljes eddigi történetét feldolgozva áttekinti. Szerzője 1990 és 2010 között a magyar kormányok nemzetközi jogi szakértőjeként nemcsak közelről követte, hanem befolyásolta is a per, majd a kétoldalú tárgyalások menetét, ezért a nyilvánosságban nem látható folyamatokról is be tud számolni. A kötet újonnan írt, a mai olvasónak szóló nyitó- és zárófejezete, illetve az időrendben közölt korábbi tanulmányok a Nemzetközi Bíróság 1997. évi ítéletének részletes elemzését adják, választ kínálva arra is, miért képtelen a két állam harmincöt évvel a vita kirobbanása után végre rendezni az ügyet, és miért tűri a magyar kormány a Duna elterelésének folyamatos jogsértését.

Újra téma Bős-Nagymaros

A kormány ismét előveszi a Bős–nagymarosi vízlépcső ügyét, a paksi propaganda pedig immár levetette a valóság összes béklyóját.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) közigazgatási államtitkára és az állami MVM elnöke 2024. március 12-étől kormánybiztosként a magyar-szlovák energetikai kapcsolatok fejlesztéséért is felel – közölte a szaktárca. Az új megbízottnak kiemelt feladatként kísérletet kell tennie a bősi erőmű ügyében mindmáig rendezetlen kérdések, több évtizedes viták megegyezéses lezárására. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében a kormány számára tárgyalási álláspont-tervezetet is készít. A jövőben a kapcsolódó energetikai, környezetvédelmi szakpolitikai és nemzetközi jogi egyeztetéseken is képviseli a kabinetet.

Az egykori Csehszlovákiával közösen tervezett Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építését magyar oldalról, az erőteljes környezetvédelmi támadások hatására, 1989-ben, a Németh Miklós-vezette kormány alatt mondták fel. Ennek nyomán északi szomszédunk 1992-ben, egyoldalúan, saját területére terelte a Duna nagy részét, ami Bősnél máig Szlovákia legnagyobb vízerőművét hajtja. Mivel Magyarország ez ellen sikertelenül tiltakozott, a vízhozamcsökkenés komoly környezeti károkat okozott a Szigetközben. Az elmúlt több mint három évtized során a két fél számos alkalommal egyeztetett és kölcsönös engedményeket is tettek, amit a Hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es, voltaképp mindkét felet elmarasztaló ítélete legalábbis ösztönzött. Ugyanakkor, mivel a megegyezés-közeli tárgyalások 2006 után elültek, a magyar álláspontnak máig sem sikerült érvényt szerezni. A nemzetközi testület történetében ez a leghosszabb ideje rendezetlen döntés.

Sólyom László elnök úr emlékére

Kivételesen hiteles személyiségét, környezetvédelmi ügyekben (is) példamutató cselekedeteit felidézve látszik igazán az a hatalmas űr, ami a leváltása óta betöltetlen maradt (noha az általa egykor elfoglalt köztársasági elnöki pozíció nem szűnt meg [csak átalakult]). 2013-as beszélgetés Sólyom László volt köztársasági elnökkel, akadémikussal.

81 éves korában 2023 október 8-án elhunyt Sólyom László jogászprofesszor, akadémikus, egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság első elnöke, a Magyar Köztársaság 2005-2010 közötti elnöke – tudatta a volt köztársasági elnök titkársága. Sólyom László “óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el – áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben. Sólyom Lászlóról e cikkben emlékeztünk meg >>>

Az értő olvasóközönségnek álljon itt egy különleges hangulatú és mélységű interjú 2013-ból.