Best WordPress Hosting
 

Óriási aszteroida érkezik csütörtökön

Egy hatalmas aszteroida fogja megközelíteni a Földet június 15-én, a hajnali órákban – írja a USA Today.

Az objektum biztonságos távolságban, de csillagászati szempontból egészen közel, mintegy 4,1 millió kilométerre halad majd el.

A 2020 DB5 jelű kisbolygó nagyjból 490 méter átmérőjű. Bár az objektum nem jelent fenyegetést, mérete és közelsége miatt a potenciálisan veszélyes aszteroidák közé sorolják. Ide olyan objektumok tartoznak, amelyek képesek 7,4 millió kilométernél közelebb kerülni a Földhöz, és legalább 150 méter szélesek.

Tatuin-szerű bolygóra bukkantak

Egy friss tanulmányban a szerzők egy, a Star Wars univerzumából ismert Tatuinhoz hasonló exobolygót mutatnak be – írja a Space.com. Az égitest rendszerében két csillag is található.

A kettőscsillagok meglehetősen gyakoriak, a Tejútrendszerben a Nap-szerű objektumok mintegy felének van párja. Eddig azonban csupán 14 olyan bolygót találtak, amely kettőscsillag körül kering, az első ilyen, cirkumbináris égitestet 2011-ben, a Kepler űrtávcsővel észlelték.

Egészen mostanáig csak egyetlen bináris rendszert ismertek, amelyben egynél több bolygó fekszik, ez az 5000 fényévre található Kepler-47. Matthew Standing, az Open University in England munkatársa és kollégái ezúttal az 1320 fényévre elhelyezkedő TOI-1338-t figyelték meg, a helyi csillagpárnál 2020-ban detektált a NASA TESS űreszköze egy bolygót, ez a TOI-1338b.

Élet lehet a Holdon a NASA szerint

Élet lehet a Holdon a NASA tudósai szerint, és hamarosan el is kezdhetik keresni – írja a Live Science. Prabal Saxena, az amerikai űrügynökség kutatója úgy véli, léteznek olyan egysejtűek, amelyek a kegyetlen körülmények ellenére képesek lehetnek túlélni, sőt akár szaporodni is a Hold a déli sarkának közelében.

A jelenlegi tervek szerint a NASA 2025-ben indítaná útnak az Artemis III nevű küldetést, amelynek célja két űrhajós holdraszállása. A két asztronauta nagyjából egy hetet tölthet majd az égitest déli sarkának közelében, ez idő alatt többek között az említett mikrobák keresésével is foglalkoznak majd.

Ezek az egysejtűek feltehetőleg a múltban végrehajtott űrkutatási programok alkalmával kerültek a Holdra, tehát mi, emberek „vittük” oda őket. Az emberiség már lassan 50 éve küld különböző tárgyakat a Holdra, amelyek számos mikrobát szállíthattak át a szomszédos égitestre.

Gyémánttá változó csillagot fedeztek fel

Éppen óriási kozmikus gyémánttá alakul egy, a Földtől 104 fényévre található fehér törpecsillag – írja a ScienceAlert.

A fehér törpék olyan halott csillagok, amelyeknek tömege nem volt elég nagy ahhoz, hogy neutroncsillaggá, kvarkcsillaggá vagy fekete lyukká váljanak. Ezek az égitestek gyakorlatilag a Naphoz hasonló csillagok pusztulása után hátra maradt magok, amelyek évmilliárdok alatt szép lassan kihűlnek.

A csillagászok nem rég találtak a közelünkben egy főleg szénből és oxigénből álló fehér törpét, amelynek alkotó anyagai éppen a kristályosodás folyamatában vannak. Ennek következtében az égitest szép lassan egy hatalmas, szilárd gyémánttá változik át, végül a fehér törpe úgynevezett fekete törpévé válik, amely nem más, mint egy halom hideg szénkristály. 

Felrobbant csillagról készült fotó

Szakértők egy csoportjának májusban sikerült megfigyelnie egy hatalmas csillag felrobbanását a Messier 101-ben, azaz a Szélkerék-galaxisban. Ezúttal egy felvételt is közöltek az objektumról – írja a Mashable.

A rendszer kozmológiai szempontból viszonylag közel, mintegy 21 millió fényévre fekszik. Az úgynevezett szupernóva-robbanás fénye még most is látható kisebb teleszkópokkal.

A kutatók a közelmúltban egy kifejezetten erős távcsővel, a hawaii Gemini North-szal vizsgálták meg az objektumot. A SN 2023ixf jelű szupernóva a Messier 101 egyik spirálkarjában fekszik.

Ilyen jelekkel kommunikálhatnak a földönkívüliek

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban olyan módszert mutatnak be, amellyel az idegen civilizációk nyomait lehet keresni – írja a Space.com. Akshay Suresh, a Cornell Egyetem PhD-hallgatója és kollégái úgy gondolják, hogy érdemes a Tejútrendszer közepén figyelni a keskeny sávszélességű, ismétlődő rádiójeleket.

A keskeny sávszélességű rádióimpulzusokat a természetben pulzárok alakítják ki, ezen csillagokon kívül azonban az ember is képes ilyen jeleket létrehozni technológiájával, például radarokkal. Elképzelhető, hogy az univerzum más fejlett fajai is kibocsátanak ilyen sugárzást. Mivel az impulzusok az űrben óriási távolságot tehetnek meg, ígéretesek lehetnek a földön kívüli technológia keresésében.

A szakértők a közelmúltban egy olyan szoftvert fejlesztettek ki, amely észlelni tudja az ismétlődő frekvenciamintákat. A kutatók pulzárok adatait felhasználva tesztelték a rendszer érzékenységét.

Magyar kutyafajtákról neveztek el égitesteket

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) az exobolygók elnevezésére kiírt pályázatán elfogadta a magyar csapat javaslatát, így a Komondor és a Puli nevet viselheti a jövőben a Vadászebek csillagképben található HAT-P-12 csillag és a HAT-P-12 b bolygó – írja az MTI a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) közleménye alapján.

Az unió 2022-ben immáron harmadszor írta ki azt a pályázatot, amelyen a résztvevők a Naprendszeren kívül található planéták és azok központi csillagai elnevezésére tehetnek javaslatot. Ezúttal 20 olyan exobolygórendszer kapott új nevet, amelyeket hamarosan a James Webb Űrteleszkóp fog megvizsgálni. A versenyen 91 ország 603 pályázata versengett egymással, köztük Magyarországé is.

A magyar névjelölő bizottság munkájában a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) exobolygó kutatói mellett a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagászai és amatőrcsillagászok is részt vettek. A csillag, illetve a bolygó elnevezési kritériumai közé tartozott, hogy ha a rendszernek esetlegesen új bolygóját fedezik fel a későbbi években, azoknak neve témájában illeszkedni tudjon az első felfedezett bolygó, és csillaga nevéhez.

Hatalmas aszteroida közelíti meg a Földet jövő héten

Egy meglehetősen nagy aszteroida fogja megközelíteni a Földet jövő héten – írja a TechSpot. Az 1994 XD jelű égitestet 1994-ben fedezték fel egy arizonai távcső segítségével.

Az objektum 370-830 méter széles, becsapódva óriási pusztítást okozhatna, ám szerencsére biztonságos távolságban halad majd el.

Az objektum magyar idő szerint június 13-án, a korai órákban mintegy 31 millió kilométerre fog járni.

Elképesztő összeget érhet ez az aszteroida

Idén októberben indulhat el a NASA Psyche küldetése – írja a Space.com. A misszió eredetileg egy évvel korábban startolt volna.

A NASA tavaly fedezte fel, hogy problémák vannak az űrszonda repülési szoftverével, ekkor döntöttek úgy, hogy el kell halasztani a felbocsátást. A küldetésért felelős NASA és JPL felállított egy vizsgálóbizottságot, amely megállapította, hogy a JPL-nél felmerülő munkaerő-problémák, illetve egyéb tényezők, például a Covid-19 okozta fennakadások álltak a csúszás hátterében.

A legújabb vizsgálaton a JPL és a Psyche is jól szerepelt. A. Thomas Young, a bizottság vezetője szerint arra jutottak, hogy a 2023-as cél nagyon is megvalósítható, és a sikeresség esélye magas.