Best WordPress Hosting
 

Közszolgálati gyártósor lesz az NKE új tanárképző kara?

(A szerző oktatáskutató, interkulturális szakértő, a Civil Közoktatási Platform szóvivője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata. A cikk válasz Nánay Mihály Mandineren megjelent írására, amire a szerző örömmel válaszolt volna a Mandiner oldalán. Nem rajta múlt.)

Egy jó írás a jó – informatív, érdeklődést felkeltő – címmel és leaddel kezdődik. Éppen, mint Nánay Mihályé. Informatív, mert világossá teszi, miről fog szólni, és az érdeklődést felkelti. Őszinte kíváncsiság vitt tovább az olvasásban, hogy megtudjam: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) frissen megalapított, az országban sokadik, hagyományokkal, tapasztalattal nem rendelkező pedagógusképző részlege milyen elismert képzési tradíciókra kíván építeni (erről biztosít mindenkit a szerző) – mert ha ilyenek vannak, ugyan mi szükség lehet még egy intézményre, mennyiben fog az még többet tudni. Érdekelt, hogy a magyar nemzet igényeit vajon honnan ismerjük (hisz erre hivatkozik Nánay), hogyan értelmezik ezen igényeket a szerző, illetve a NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar kitalálói és létrehozói, és mire gondolhatunk, amikor a tanári hivatást a közszolgálat jegyében értelmezzük.

A szerző bevezetője – szerintem egyébként erős indításként – azonnal leszögezi azt a véleményét, hogy a történelem (is) olyasmi, amiről ugyan mindenki azt gondolja, hogy ért hozzá, de persze ez nincs így. Ebben a megállapításban érzékletesen benne van az a valóban létező alapvető különbség, ami a kormányoldali megnyilvánulókat és … a másként gondolkodókat jellemzik. Mint történelemtanártól ez súlyos pedagógiai állásfoglalás is, ahogyan persze lehet gondolkodni – és lehet vele nem egyetérteni. A történelem a mi közös életünk. Múltunk, melyből következett a jelenünk, és amely hatást gyakorol majd valami módon a jövőnkre is. A történelem értése és értelmezése nem lehet privilégium. Egyfajta értelmezésének normatív glorifikálása pláne nem az. Tanárként az ember feladata azon képesség fejlesztése, hogy mindenki felelős, autonóm módon bírjon értékelni, mérlegelni és véleményt alkotni. A történelemről is.

Az Izrael és a Hamász között zajló háború szétszakítja az amerikai egyetemeket is

Több évnyi előadás, szeminárium, beadandó és vizsga után az egyetemisták jelentős része számára az ünnepélyes diplomaátadó jelenti a fénypontot, amely nem csak a tanulmányaik végét jelzi, de azt is, hogy végérvényesen átlépnek a „tényleges” felnőtt létbe. Még készül egy-egy utolsó fotó a csoporttársakkal, még vetnek egy pillantást az évekig az otthont jelentő campus épületeire, aztán továbbállnak.

A New York-i Columbia Egyetem végzősei azonban idén kénytelenek lesznek lemondani a több ezer embert megmozgató nagyszabású ceremóniáról, az intézményben ugyanis biztonsági okokból elmarad a központi diplomaosztó. Az ok: az egyetem rektora szerint az Izrael és a Hamász közötti háború olyan feszültséget szított a hallgatók között, hogy nem lehet biztonságosan megtartani az ünnepséget. Az intézményben már rendőröket is bevetettek, hogy a tiltakozó diákokat eltávolítsák.

Melissa Bender / NurPhoto / AFP Tüntetők a Columbia Egyetem kampuszának kerítésénél New Yorkban, 2024. április 30-án.

„Navracsis Tibor is ELTE-munkavállaló, aláírhatná a nyílt levelünket” – az egyetemi bérharc háttere

Az ELTE dolgozói megelégelték, hogy többet keres egy gyakornok, mint egy adjunktus, ezért február 19-én nyílt levelet írtak a fenntartónak, amelyben azonnali béremelést követeltek. Kezdeményezésükhöz azóta a Budapesti Műszaki Egyetem és a Zeneakadémia dolgozói is csatlakoztak. Hogy áll az aláírásgyűjtés, mit remélnek tőle, és mihez kezdenek, ha nem bizonyul elég erős nyomásgyakorlásnak? Erről beszégettünk az ELTE Társadalomtudományi Karának docensével, Gregor Anikó szociológussal.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Több ezerrel esett vissza az egyetemre jelentkezők száma a tavalyihoz képest

5459 fővel mérséklődött az egy évvel ezelőttihez képest a felsőoktatási intézményekbe felvételire jelentkezők száma – számolt be a Népszava, igaz, ez még mindig több, mint 2022-ben és a korábbi években. A 2010-2011-es felvételi eljárásban még több mint 140 ezren szerettek volna bekerülni egyetemre, de ezután csökkenni kezdett a felsőoktatás iránti érdeklődés, ami a lap szerint olyan kormányzati intézkedéseknek volt köszönhető, mint

a forráskivonás,

a férőhelyek korlátozása,

„Algoritmus csinál belőlem Liverpool-szurkolót” – a Twitter korábbi magyar kutatója a gépi tanulás jövőjéről

„Már rövid távon el tudok képzelni jelentős kárt anélkül, hogy az egész emberiséget fenyegető szuperintelligenciáról kellene spekulálnom” – mondja Huszár Ferenc, a Cambridge-i Egyetem docense, az egyik legidézettebb magyar MI-kutató. A tudós egy sikeres startup-üzletnek köszönhetően „engedheti meg magának” a tanítást, így azt is szabadon vizsgálhatja, milyen negatív hatásokkal lehet az MI a társadalomra. Korábban a Twitternél épp azon a területen dolgozott, ami miatt jobbról és balról is támadták a platformot Amerikában. Huszár Ferencet cambridge-i szobájában kérdeztük arról, miért tűntek el a tehetséges magyar diákok a vezető egyetemről, miért tartja nyomasztónak a gépi tanulás előretörését a matematikában és a programozásban, és hogy milyen irányba ment el volt munkahelye Elon Musk hatalomátvétele után.

Elúszik a remény, hogy 21 magyar egyetem hallgatói hozzáférhessenek az Erasmushoz

A Válasz Online megtudta: az alapítványokhoz kiszervezett magyar egyetemek diákjai nagy valószínűséggel nem jelentkezhetnek a 2024-es EU-s ösztöndíjra, és a kutatási támogatások sem szabadulnak fel a tanárok előtt. Az Európai Bizottság szerdán nyilvánvalóvá tette: szeptember 1-ig módosítani kellene a magyar törvényeken, de úgy, hogy a határidőig két EU-s intézmény még értékelje is a szöveget. Csakhogy a parlament ősz előtt a mostani állás szerint össze sem ül.

Elszabadultak a nyelvvizsgaárak az elmúlt évben

Alig találni olyan nyelvvizsgaközpontot, ahol 50 ezer forint alatt tehetünk középszintű nyelvvizsgát valamilyen idegen nyelvből, miközben a nyelvvizsgázók száma az elmúlt három évben drasztikusan csökkent – írja keddi cikkében az Eduline.

Az oktatási portál az elmúlt egy évben is követte, hogyan változnak a nyelvvizsgák árai. Az első áremelésre tavaly nyáron, vagyis 2022 júliusában és augusztusában került sor. Az ELTE Origo Nyelvvizsgaközpont ekkor 35 ezer forintról 40 ezer forintra emelte a középszintű, komplex nyelvvizsgák árát, de a részvizsgák árai is 3500 forinttal emelkedtek. Hasonló mértékű emelést hajtott végre a Language Cert is, ahol 40 900 forintról 44 900 forintra emelkedtek a komplex B2-es vizsgák árai, a rekorder pedig az Euroexam lett, ahol összesen 7000 forinttal, 39 500 forintról 46 500 forintra nőtt a vizsgák díja. Rozgonyi Zoltán, a vizsgaközpont vezetője októberben aztán azt mondta, télen újabb, akár 15 százalékos drágulás is jöhet a rezsiköltségek miatt, ami végül be is következett.

Az áremelkedés azonban később sem állt meg. A kormány 2022 decemberében törvénybe foglalta, hogy 2024-től nem lesz többé kötelező a nyelvvizsga a diplomaszerzéshez, az erről való döntést az egyetemek kezébe adta. Rozgonyi Zoltán szerint az egyetemek többsége akkor lóhalálában ismét amnesztia mellett döntött, az idei felvételire már kialakult egy a korábbinál sokkal átláthatóbb, a hibákat kiküszöbölő szempontrendszer. Az Euroexam vezetője azt látja, hogy a nem éltanuló diákokért küzdő egyetemek sokkal bőkezűbben adják a nyelvvizsgával megszerezhető többletpontokat, mint a topegyetemek. Ennek köszönhetően nem olyan feltűnő a huszonéves nyelvvizsgázók lemorzsolódásának aránya, mint amilyennek az intézkedés miatt elsőre tűnt.