Best WordPress Hosting
 

Államfőknek kijáró kíséretet kapott a holokauszttagadó iráni exelnök Budapesten

Az iráni sajtóból derült ki, védett személyeknek járó kíséretet kapott a volt iráni elnök Mahmud Ahmadinezsád Magyarországon. A felvételek szerint a holokauszttagadó szélsőséges expolitikus rendőrkonvoj kísértében hagyta el a Liszt Ferenc Repülőteret. A kormány szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem meghívására érkezett Budapestre, a magyar államnak semmi köze a látogatáshoz, ennek ellenére Ahmadinezsád államfőknek kijáró fogadtatásban részesült az RTL szerint. Az iráni exelnököt az a páncélozott Audi vitte például, amely a szlovák kormányfőt is szállította budapesti látogatásán pár évvel ezelőtt.

Az RTL megkérdezte a kormánytól, hogy Ahmadinezsád miért kaphatott védett személyeknek kijáró kíséretet és ez mennyibe került az államnak, de nem kaptak erre választ.

The post Államfőknek kijáró kíséretet kapott a holokauszttagadó iráni exelnök Budapesten first appeared on 24.hu.

Magyarok Európáért díjat kapott az Európai Tükör folyóirat szerkesztősége

Szarka Judit, a Békés vármegyei Europe Direct vezetője a másik díjazott 2024-ben.

Hazájában sem veszik már komolyan a Budapesten fellépő, holokauszttagadó iráni exelnököt

Nemzetközi botrány kerekedett abból, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott környezetvédelmi témájú előadást egy zártkörű konferencián Mahmud Ahmadinezsád, az Iráni Iszlám Köztársaság volt elnöke. A budapesti látogatásról egyelőre keveset tudunk – így azt sem, hogy ki kezdeményezte és miért –, ugyanakkor az érthető, hogy miért háborodtak fel sokan, köztük zsidó szervezetek és az izraeli nagykövetség, hiszen a keményvonalas Ahmadinezsádot a mai napig a legtöbben az iráni nukleáris programmal, Izrael elleni kirohanásaival és a holokauszttagadással kötik össze. Ráadásul az időzítés is katasztrofális volt: a látogatásra a holokauszt áldozatainak izraeli emléknapját és a budapesti Élet menetét követő napokban került sor.

A magyar kormány külpolitikai prioritásai szempontjából sem egyszerű értelmezni Ahmadinezsád meghívását vagy annak engedélyezését. Ha volt kormányzati szándék a látogatás mögött, ha nem, a közvélemény és a külvilág nyilván úgy értelmezi, mint külpolitikai lépést. (Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón lapunk kérdésére azt mondta: az NKE-t felügyelő miniszterként nem kapott előzetes tájékoztatást az iráni exelnök meghívásáról, amit az egyetemi autonómia körébe sorolt, de megjegyezte, helyesebb lett volna, ha az egyetem értesíti erről – a szerk.)

 

Tagadja a kormány, hogy köze van a szélsőséges iszlamista volt iráni elnök meghívásához

Nincs köze a kormánynak a keményvonalas iszlamista volt iráni Mahmúd Ahmadinezsád magyarországi látogatásához – válaszolta a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Index kérdésére.

A kormány nem fogadta a volt iráni elnököt. Programja egyetemi program. Magyarországon az egyetemeken oktatási és szólásszabadság van. A kormány nem szól bele az egyetemek programjaiba

– fogalmazott a külügyi tárca közleménye.

Kiderült, miről beszélt a volt iráni elnök Budapesten

Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetem meghívására Budapestre érkezett, hogy szűk körű megbeszélésen vegyen részt és előadást tartson – írja a Hetek az iráni sajtóban megjelent cikk és képek alapján.

A Dolate Bahar nevű iráni ugyanis lap több fotót és videót is közzétett Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök budapesti útjáról, valamint közzétették fárszi nyelven a politikus beszédét is. A felvételek tanulsága alapján Ahmadinezsád jó hangulatú találkozón vett részt Deli Gergellyel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorával.

Az iráni lap beszámolója szerint Mahmúd Ahmadinezsád a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen “Közös értékek a globális környezetben” címmel tartott előadást, amelynek a teljes leiratát közzétették.

Meghívták a Közszolgálati Egyetemre a holokauszttagadó iráni ex-elnököt

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) meghívására, “közös értékek a globális környezetben” témában tart előadást az iráni nukleáris fegyverkezés atyja, Mahmúd Ahmadinezsád – írja az Euronews iráni lapok alapján.

A Hammihan c. perzsa napilap ugyan azt írja, hogy május 17. és 21. között rendezik Budapesten azt a tanácskozást, amelyen Ahmadinezsád “kiemelt vendégként” beszédet mond a környezetet károsító veszélyek kezelésének fontosságáról, ugyanakkor az Euronews információi szerint május 6-11 között tartják a Ludovikán a rendezvényt.

A tanácskozás valószínűleg zárt körű, az NKE honlapján ugyanis nyoma sincs ilyen rendezvénynek. A meghívás azért is különös, mert Ahmadinezsád, aki 2005-2013 között volt az iszlám köztársaság elnöke, nem annyira környezetvédelmi, mint szélsőségesen iszlamista, antiszemita, Izrael- és Amerika-gyűlölő, holokauszttagadó nézeteiről ismert – írja az Euronews.

Az NKE szerint Józsefváros rosszul értelmezte a levelet, ami azt állította: nem lesz újabb beruházásuk a kerületben

Néhány nappal ezelőtt hosszú cikkben számoltunk be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanárképző karának tervezett otthonát érintő ügyről, aminek részeként az állam tíz olyan józsefvárosi ingatlant sajátítana ki, amiket Józsefváros Önkormányzata a már elindult Dió2030-program részeként, illetve önálló projektekként felújítana, valamint zöldterületté és sétánnyá alakítana, majd helyükön oktatási épületeket, illetve azokat kiszolgáló struktúrákat emelne.

Az írásban egy 2020 októberében kelt, az NKE rektora által a kerület vezetésének küldött levélről is beszámoltunk: ez azt állította, hogy a Ludovika Campuson folytatódni fognak a beruházások, azok azonban további józsefvárosi ingatlant nem fognak érinteni.

Józsefváros Önkormányzata

Tíz ház kisajátításával építene tanárképzőt az állam, Józsefváros viszont a rászorulóknak adna lakást a területen

Április 2-án egy salátatörvénybe rejtett javaslatból kiderült: a magyar állam mindenféle előjel, illetve a józsefvárosi önkormányzattal való kommunikáció nélkül kisajátítana tíz józsefvárosi ingatlant, a lakóknak pedig csak néhány hónapjuk marad azok elhagyására. A témával foglalkozó cikkünkből kiderült, hogy a tervek szerint a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-ben induló, Nemeskürty István nevét viselő tanárképző karának otthonát építené fel a helyükre, valamint egyéb köznevelési, felsőoktatási feladatokat ellátó épületeket is felhúznának.

A kormány ötlete azonban több sebből vérzik, hiszen a VIII. kerület vezetése Dió2030 címmel 2023-ban egy átfogó városrehabilitációs tervet készített a terület egy részére azzal a céllal, hogy

a házakban lakó, jellemzően igen rossz anyagi körülmények közt élő családok méltó lakáshoz és lakókörnyezethez jussanak, az állam tervezett projektjéhez lebontandó társainak egy részénél pedig felújítással számolt.

Új egyetemi campus vagy rehabilitált lakóházak – mi lesz a Diószegi utca házainak sorsa?

Pikó András szerint az állami kisajátítás miatt meghiúsulna az önkormányzat által a területre tervezett több milliárdos városrehabilitációs program.

The post Új egyetemi campus vagy rehabilitált lakóházak – mi lesz a Diószegi utca házainak sorsa? first appeared on 24.hu.

Mészáros érdekeltsége 34 milliárdos megrendelést kapott a Közszolgálati Egyetem építésére

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. építheti meg 33,78 milliárd forintért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) új központját. Azt az épületegyüttest, amely miatt józsefvárosi ingatlanokat sajátít ki a kormány.

A Magyar Hang azt írta, a Közbeszerzési Értesítőben április 15-én hirdettek eredményt az NKE tenderében, amelyre a ZÁÉV mellett a Magyar Építő Zrt. pályázott. Utóbbi 35,43 milliárd forintos ajánlatot tett.

A rendőrök és katonák felsőfokú oktatását végző, állami tulajdonban lévő egyetem tavaly októberben írt ki meghívásos közbeszerzést. Az új épület a katasztrófavédelem Speciális Képzési Központjának és a Nemzetbiztonsági Intézet egyes részlegeinek és még gyakorló tűzoltópályának is helyet ad majd.

„A közszolgálat jegyében akarnak embereket megfosztani az otthonuktól” – Pikó Andrásék tüntettek a Ludovika téren

A Ludovika téren tüntetett szerdán Pikó András VIII. kerületi polgármester és támogatói köre, miután kiderült, hogy a kormány egy frissen benyújtott törvénytervezet alapján 10 önkormányzati társasházat sajátítana ki a Diószegi utcában, hogy a helyükön megépíthessék a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új tanárképzőjének az épületeit. Minderről az önkormányzat (Pikóval együtt) a sajtóból értesült, előzetesen senki nem egyeztetett velük.

Az eseményen – amit a Mérce közvetített – Pikó mellett felszólalt Karácsony Gergely főpolgármester és Jámbor András, Józsefváros és Ferencváros országgyűlési képviselője is.

Elsőként Pikó állt a színpadra, aki arról beszélt, sokféle ember lakik a kerületben: szegények és tehetősek, magyarok és külföldiek, zsidók, cigányok és még megannyi etnikumhoz tartozó városlakók. Mind megtanultak Pikó szerint békében együtt élni a környéken, és megtanulták, hogy a nehézségeken csak akkor jutnak túl, ha erős közösséget alkotnak. „Józsefváros mindig összefog a bajban” – húzta alá az esemény tételmondatát, és emlékezetett, hogy a kormány többször megpróbálta gáncsolni a kerület működését, de nem járt sikerrel, Józsefváros saját erejéből is képes fejlődni. „Most újra bajban vagyunk”– jelentette ki ugyanakkor, utalva a kormány legújabb tervére, aminek következtében több száz család kerülhet utcára.

Januárig adna haladékot az állam által kisajátítani akart ház lakóinak a Józsefvárosban Kocsis Máté

A józsefvárosi önkormányzat még múlt héten a sajtóból értesült arról, hogy a kormány egy frissen benyújtott törvénytervezet alapján tíz önkormányzati társasházat sajátítana ki, hogy a helyükön megépíthessék a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új tanárképzőjének az épületeit. Mint arról korábban videóriportunkban is beszámoltunk, Pikó András polgármester becslései szerint ez nagyjából 500 ember érint.

A kisajátítási ügy felszínre kerülése után egy héttel, kedden Kocsis Máté kormánypárti frakcióvezető, a kerület korábbi polgármestere közölte:

az Országgyűlésben kezdeményezi, hogy a Diószegi utcai ingatlanok lakóinak: idén október 31. helyett 2025. január 31-ig kínáljanak cserelakást.

„A kormány éjszaka ül a vécén, és kitalálja, hogy mi legyen holnap a törvény” – ötszáz embernek kell költöznie

A józsefvárosi önkormányzat kedden a sajtóból értesült arról, hogy a kormány egy frissen benyújtott törvénytervezet alapján tíz önkormányzati társasházat sajátítana ki. Pikó András polgármester személyesen osztotta meg a hírt néhány lakóval.

The post „A kormány éjszaka ül a vécén, és kitalálja, hogy mi legyen holnap a törvény” – ötszáz embernek kell költöznie first appeared on 24.hu.

Tíz józsefvárosi ingatlant sajátít ki a kormány

Egy április 2-án éjjel benyújtott, salátatörvénybe rejtett javaslat szerint a magyar állam kisajátítana tíz józsefvárosi ingatlant. Erről a tervről a Józsefvárosi Önkormányzatot nem tájékoztatták – mondta Pikó András ellenzéki polgármester egy videós bejelentkezésében.

Az érintett ingatlanok a jogszabály szerint:

Diószegi utca 18.

Jelen: A kormány különválasztaná a tehetős és szegény gyerekek tanárainak képzését

Kedden jelentette be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), hogy 2025 szeptemberétől tanárképzést indítanak és hogy a kormány tervei szerint a jövőben a tanártovábbképzés módszertani alapjának és szakmai programjának kialakításáért felelős központot, illetve a tanártovábbképzés lebonyolításért felelős szervezési egységet is az NKE-n alakítják ki.

A Jelen információi szerint azonban a tanárképzés komolyabb átszervezéséről is szó van. A hetilap kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a kormány tervei szerint egy elitpedagógus-képzést hoznának létre az NKE-n és az itt végző tanárok a tehetősebb családok gyerekeivel foglalkoznának.

A társadalmi felzárkóztatást viszont az egyházakra bíznák, ami azt jelenti, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákban tanító tanárok képzését az egyházi felsőoktatási intézmények végeznék. Emellett a térségi tanárképzési igényeket a modellváltott egyetemek szolgálnák ki. Az erre vonatkozó tervezetet már két körben tárgyalta a kormány – állítja a Jelen.

Tanárképző kar indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Nemeskürty István nevét viselő tanárképző kart indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A leendő hallgatókat 2025-től fogadó új karon a pedagógusképzés széles spektruma megtalálható lesz, emellett átfogó bölcsészettudományi képzés is indul – olvasható egy kedden megjelent közleményben.

Mint írták, a kormány tervei szerint a jövőben a tanártovábbképzés módszertani alapjának és szakmai programjának kialakításáért felelős központot, illetve a tanártovábbképzés lebonyolításért felelős szervezési egységet is az NKE-n alakítják ki. Ehhez új kutatóhelyek alapítása, új oktatási és képzési helyszínek létrehozása és a meglévő kollégiumi kapacitások bővítése szükséges. Ennek érdekében a kormány a legutóbbi ülésén döntött a Ludovika Campus további infrastrukturális fejlesztésének támogatásáról is. Az erről szóló törvényjavaslat hamarosan az Országgyűlés elé kerül.

A tájékoztatás szerint az NKE tanárképzése 2025. szeptember 1-jén indul, az új tudományos műhely pedig már 2024. szeptember 1-jén megkezdi munkáját, míg a tanártovábbképzés új rendszerének kialakítása folyamatban van a Belügyminisztérium irányításával.

Az idén felvételizőknek fontos számokról döntött a kormány

Megjelent a kormány határozata a 2024-ben az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatásba felvehető hallgatók létszámáról. A keretet az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett döntés 2500 főben határozza meg beleértve az államilag támogatott és önköltséges helyeket is.

Támogatott alapképzésre

államtudományi és közigazgatási felsőoktatásban 200,

“A ceasefire is out of reach for 2024” – an assessment of the failed Ukrainian counteroffensive

The Ukrainian counteroffensive, eventually postponed to the summer, was awaited with serious expectations. Ukraine had long been preparing for the fight: the country’s military and political leadership spent the first half of the year accumulating sufficient amounts of personnel and equipment, and their successes in the previous year’s autumn confirmed that the Ukrainian armed forces might actually be able to leverage the technological superiority offered by Western military technology. While the Ukrainians did not publicly disclose their military and political objectives, most analysts anticipated that the country would aim

to achieve a penetrating breakthrough and force significant territorial gains.

Ukraine would finally launch the operations originally expected in the spring on the 4th of June, as there were significant delays in training and the transfer of Western military technology. Contrary to the optimistic expectations of a swift breakthrough, the first visible element of the counteroffensive was in the Zaporizhian region, Orikhiv, where reports immediately pictured a stalling offensive. Images of Western armour bogged down in minefields circulated the global press. While the failure was exaggerated by the Russian propaganda machine, eagerly mocking the capabilities of Western military technology, hopes of a rapid breakthrough undeniably dissipated within a mere few weeks. From that point onwards, Ukrainians managed their forces more cautiously, but instead of the fast-paced, mechanized warfare that contributed to their success in Kharkiv the previous year, the counterattack slowed into grinding battles of attrition, playing more into Russia’s hands.

„2024-ben nem jutunk el a fegyverszünetig” – értékeltük az elbukott ukrán ellentámadást

Komoly várakozások előzték meg a nyárra tolódott ukrán ellentámadást. Ukrajna régóta készült a harcokra: a katonai és politikai vezetés azzal töltötte az év első felét, hogy megfelelő számú embert és felszerelést halmozzon fel, a tavaly őszi sikereik pedig azt igazolták, hogy az ukrán haderő képes lehet a javára fordítani a nyugati haditechnika nyújtotta technológiai fölényt. A katonai, politikai célokat az ukránok természetesen nem tárták a nyilvánosság elé, ám a legtöbben arra számítottak, hogy

mélységi áttörést és jelentős területszerzést akarnak kierőszakolni.

Végül Ukrajna június 4-én vágott bele az eredetileg tavaszra várt műveletekbe, mert a kiképzés és a nyugati haditechnika átadása jelentős késedelemmel valósult meg. A gyors áttöréssel kecsegtető várakozásokkal szemben az ellentámadás első, jól látható eleme a zaporizzsjai Orihivnél volt, ahol azonban rögtön a támadás elakadásáról szóltak a híradások. Az aknamezőre futott nyugati harcjárművek képei bejárták a világsajtót. A kudarcot az orosz propagandagépezet fújta nagyra – mondván, ennyit ér a nyugati haditechnika –, viszont a gyors áttörés reménye pár hét után kétségtelenül szertefoszlott. Az ukránok innentől jobban sáfárkodtak az erejükkel, ám a gyors mozgású, gépesített hadviselés helyett (amelynek a tavalyi harkivi sikereiket köszönhették) felőrlő harcokká lassult az ellentámadás, és ez inkább Oroszország kezére játszott.

Közszolgálati kommunikáció menedzsmentre lehet szakosodni az NKE-n

Közszolgálati kommunikáció menedzsment és digitális média szakirányokkal új szak indul az Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az intézmény közleménye szerint a szeptembertől induló Kommunikáció- és médiatudomány szakra az egyetemi tervek szerint a 2023. júliusi pótfelvételi időszakban lehet jelentkezni.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen induló kommunikációs képzés célja, hogy

olyan kommunikációs és médiaszakembereket bocsássanak ki az egyetemről, akik a megszerzett tudásukat képesek – vezetői szerepben is – a folyamatos változásokhoz igazítani.