Best WordPress Hosting
 

Az iváncsai akkugyár „nem tervezi” a saját alkalmazásban lévő magyar munkavállalók elbocsátását

Váratlanul több száz dolgozót küldtek el pénteken egy dél-koreai cég iváncsai akkumulátorgyárából – tudta meg az RTL Híradó. Mint kiderült, 609 dolgozót, kizárólag kölcsönzött munkaerőt érint az intézkedés, mindnyájan külföldiek. A gyárat kérdeztük a részletekről és az okokról, valamint a gyárban a dolgozók érdekképviseletét ellátó Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti szövetségének elnökét is megkerestük.

Ha nincs bevétel

A szakszervezet 2,5-3 éve van jelen az SK On Hungary Kft.-nél, együttműködő a kapcsolat a menedzsment és az érdekképviselet között, tárgyalunk a bérekről, ha problémákat tárunk fel, azokat a munkáltató igyekszik kezelni – mondta elöljáróban a szakszervezet elnöke, Székely Tamás.

A szakszervezeteknek is juthatna az szja 1 százalékából

A Párbeszéd – Zöldek politikusa benyújtotta az Országgyűlésnek javaslatát, amely lehetővé tenné, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékát szakszervezetek is megkapják. Az eddigi kedvezményezetti kör megmaradna, így a szerzett jogok nem sérülnének. Az adófizetők három 1%-ról döntenének, a civil szervezetek, egyházak mellett új kedvezményezetti kör jelenne meg.

A munkavállalói érdekképviseleti szervek, szakszervezetek olyan feltételek mellett lennének jogosultak az adó 1%-ának fogadására, mint a Civil törvény hatálya alá tartozó szervezetek.

Tordai Bence érvelése szerint a szakszervezetek szerepe kiemelkedően fontos minden modern gazdaságban. Az anyagilag független, erős szakszervezetek jelentenek garanciát a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentésére. Magyarországon az utóbbi időben viszont csorbultak a szakszervezeti jogok, meggyengültek a szakszervezetek, írta a frakcióvezető. Szerinte ez mutatkozik meg a magyar bérszínvonalban is.

Eldőlt: így fogják „szétszórni” a MÁV-székház munkatársait

Fény derült a MÁV-székház költöztetésének részleteire egy múlt heti egyeztetésen, amelyen Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) miniszterhelyettese, Pafféri Zoltán, a vasúttársaság vezérigazgatója, valamint a szakszervezeti vezetők vettek részt – mondta el lapunknak Meleg János, a Vasutas Szakszervezet (VSZ) elnöke.

Május 6-tól, a költözés első ütemének részeként a MÁV START Zrt. szakmai egységei , valamint a MÁV vezetése közösen a Magyar Telekom Könyves Kálmán körúti székházába fognak költözni. Ez az áttelepülés a vezérigazgatóság összesen 2100 fős létszámából közel 700 embert érint. A MÁV pályaüzemeltetési egysége – mintegy 400 munkatárs – a Mol Nyrt egykori székházába, az Október huszonharmadika utcába költözik. Ez az épület jelenleg felújítás alatt áll, a beköltözésre várhatóan június előtt nem lesz mód, így az érintettek a munkálatok befejezéséig otthonról dolgoznak majd – tette hozzá.

Szajki Bálint A MÁV Zrt. székháza a VIII. kerületi Könyves Kálmán körút 54.-ben.

Megszületett a bérmegállapodás az Audinál

Megállapodtak a bérekről az Audi Hungaria Zrt.-nél: a tárgyalódelegációk közötti egyhetes együttműködés után a szakszervezet hétfői bizalmi értekezlete elfogadta a mukaadóval közösen kidolgozott ajánlatot, közölte hétfőn az Audi Hungaria az MTI-vel.

A közlemény szerint a bérmegállapodást várhatóan április 19-én írja alá a munkaadó és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ). Előző héten „zárt ajtók mögött intenzív és együttműködésen alapuló egyeztetések zajlottak” a felek között, jelezték.

A közösen kidolgozott ajánlat futamideje 24 hónap, 2024. április 1-jétől 2026. március 31-ig tart, elemei közé tartozik a 6 százalékos alapbéremelés 2024. április 1-jétől és a 4 százalékos alapbéremelés 2025. április 1-jétől.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszférás munkavállók egy parlamenti döntés miatt

Idén jaunár 1-től élesítette az Országgyűlés azt a Miniszterelnöki Kabinetiroda által előterjesztett jogszabályt, mely szerint a közszféra több ágazati jogszabályából törlik a munkáltatói kötelezettséget a tagdíjak levonásával kapcsolatban. A törvény kimondja, hogy a közalkalmazottak, köztisztviselők, kormánytisztviselők, köznevelésben foglalkoztatottak, egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók és az adóhatósági dolgozók illetményéből a munkáltató szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

Ennek alapján a tagdíjbeszedést maguknak az érdekképviseleteknek kell megszervezniük, amelynek hatásaként jelentős taglétszámcsökkenéssel lehet számolni.

A héten tizenkét közszférában aktív érdekképviselet – köztük az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra legnagyobb szakszervezetei – a héten az Alkotmánybíróság előtt támadták meg a jogszabályt.

Bebizonyosodott, hogy Orbánék körei finanszírozták az Euronews felvásárlását

Bár Orbán Viktor mostanáig tagadta, a Direkt36 az Expressoval és a Le Monde című francia lappal közösen kiderítette, hogy magyar kormányközeli körök vették meg a havi 145 millió nézőt megszólító Euronews európai hírcsatornát.

Egyoldalúan döntött a kecskeméti Mercedes vezetése a bérfejlesztésről

A jelenlegi bértárgyalásokon 2023. októbere óta nem született megállapodás a tárgyalópartnerekkel, vagyis a Vasas Szakszervezeti Szövetség MBMH Vasas Alapszervezettel és a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetével. Tizenöt tárgyalási forduló után a legutóbbi, 2024. március 26-i találkozó sem vezetett megállapodáshoz. A gyár dolgozói számára a világos helyzet és a tervezhetőség megteremtése érdekében a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH) vezetősége úgy döntött, hogy a 2024-es és 2025-ös évekre vonatkozóan egyoldalú bérfejlesztést hajt végre – olvasható a közleményben.

A vezetőség által elfogadott teljes csomag

2024. április 1-jétől 8 százalékos kollektív alapbéremelést,

Újabb autóipari multinál hirdettek figyelmeztető sztrájkot

Az álláspontok azóta sem közeledtek, így a mai, március 19-i tárgyalások után az Autoliv Kft.-nél működő Vasas Járműbiztonsági Alkatrészgyártó alapszervezet bejelentette a két órás figyelmeztető sztrájkot március 21-ére, 13 és 15 óra közöttre.

A Vasas követelései elsősorban a dolgozók életkörülményeinek alakulását tartják szem előtt, a tényeket, hogy mennyivel emelkedtek az élelmiszer-, valamint üzemanyagárak, az üzemi étkezdében történt 17 százalékos emelést vagy a bankok és mobilszolgáltatók által bejelentett áremeléseket – olvasható az érdekképviselet közleményében.

Ennek megfelelően a Vasas Járműbiztonsági Alkatrészgyártó alapszervezete követeli visszamenőleges, 2024. január 1-jei bevezetéssel:

A szakszervezeti elnök szerint Ókovács kényúrként vezeti az Operát

Ahogy mi is megírtuk, kedd este részleges sztrájkba léptek a Magyar Állami Operaház munkavállalói, így a Don Giovanni első csaknem egy óráját zenekar nélkül, zongorakísérettel adták elő (majd hét órakor a zenekar több tagja is Sztrájk feliratú pólóban vonult be játszani). Szerda reggel az ATV Start vendége volt Bárány Balázs Péter elnök, Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke, akit a sztrájk állásáról kérdezték.

A tárgyalások jelenleg nem zajlanak sehogy, hiszen az Operaház főigazgatója azt az alapvető kötelezettségét is elmulasztja teljesíteni, miszerint sztrájk idején a felek kötelesek a sztrájkról szóló törvény szerint tárgyalásokat folytatni a konfliktus mielőbbi megszüntetése érdekében.

– mondta a műsorban Bárány, aki szerint a vitájuk nem az Operaház vezetésével van, hanem a főigazgató és a szakszervezetek között létezik.

Audi-bértárgyalás: lesöpörték az asztalról a munkavállalók a cég ajánlatát

Már egy ideje birkózik a szakszervezet és a cégvezetés – március 4-én az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) bizalmi értekezlete egyhangú döntéssel elutasította a munkáltató második ajánlatát is. Az Audi válaszul március 11-én 1 éves bérmegállapodást ajánlott, és alig több mint feleannyi alapbéremelést (5,3 százalékos), mint amennyit a szakszervezet kért, 2024. április 1-től. A kiegészítő bérelemek kapcsán is kisebb összegeket ajánlottak, mint amennyit a szakszervezet kért.

A szakszervezet bizalmi értekezlete ismét egyhangúlag utasította el a munkaadó ajánlatát és határozta meg új bérkövetelését. Az érdekképviselet szerint a munkáltató ajánlata rendkívül rossz irányba viheti el a tárgyalásos úton történő megegyezést és ebben a formában teljesen elfogadhatatlan.

Az Audi Hungária Független Szakszervezet nem kíván újabb fordulatot tenni a tárgyalási technikájában és továbbra is a konstruktív tárgyalóasztal melletti megállapodást tartja a legfontosabbnak – olvasható közleményükben.

Csendben szigorította a kormány a vendégmunkás-szabályozást

Március 1-jétől szigorította a kabinet a vendégmunkásokra vonatkozó szabályozást. Az első lépés részeként összesen három törvény módosult: a foglalkoztatás-felügyeleti törvény, az idegenrendészeti törvény, továbbá a Munka Törvénykönyve – mondta el a 24.hu megkeresésére Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke.

Az új szabálymódosító lényegét a következőképp részletezte: A rosszhiszemű munkáltatói intézkedésekkel szemben született meg az a szabályozási lehetőség – többek között a Munkástanácsok felvetése nyomán –, amely alapján a kormányhivatal a munkavállalási engedélyt visszavonhatja, ha a foglalkoztató a tartósan munkaviszonyban álló magyar munkavállaló helyett – jogszerű indok nélkül – harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzési tevékenységére irányadó jogszabály úgy módosult, hogy a harmadik országbeli állampolgárok jogsértő foglalkoztatására vonatkozó szankciókat szigorította. A módosítás a vendégmunkás foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértése esetéhez is tételes, emelt összegű munkaügyi bírságot rendel. A szigorítás másik fontos része, hogy megemeli a munkaügyi bírság legkisebb és legmagasabb – mérlegelés alapú – összegét, magyarázta Szabó Imre Szilárd.

„Navracsis Tibor is ELTE-munkavállaló, aláírhatná a nyílt levelünket” – az egyetemi bérharc háttere

Az ELTE dolgozói megelégelték, hogy többet keres egy gyakornok, mint egy adjunktus, ezért február 19-én nyílt levelet írtak a fenntartónak, amelyben azonnali béremelést követeltek. Kezdeményezésükhöz azóta a Budapesti Műszaki Egyetem és a Zeneakadémia dolgozói is csatlakoztak. Hogy áll az aláírásgyűjtés, mit remélnek tőle, és mihez kezdenek, ha nem bizonyul elég erős nyomásgyakorlásnak? Erről beszégettünk az ELTE Társadalomtudományi Karának docensével, Gregor Anikó szociológussal.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

A kecskeméti Mercedes figyelmeztető sztrájkja csak a jéghegy csúcsa

Leáll ma délután 15 és 17 óra között a kecskeméti Mercedes-gyárban a présüzem, a fényezőüzem és az összeszerelőüzem is, mert a dolgozók figyelmeztető sztrájkot tartanak. A cégnek egyelőre nincs 2024-es megállapodása a béremelést követelő munkavállalókkal.

Miért fontos ez? A Mercedes a Magyarországon működő járműipar egyik legfontosabb szereplője, de a cégnek a tavaly október óta tartó tárgyalások ellenére még március közepén sincs rendezett bérmegállapodása, ami általánosságban is a magyar iparban lévő, sokszor rejtett bérfeszültségekre utal.

Számokban: a szakszervezet 14 százalékos alapbéremelést kér 2024-től, ami egyébként pont annyi, mint a 2023-as egész évre vonatkozó országos bruttó átlagbér-növekedés volt. Mivel a tavalyi éves infláció 17,6 százalék volt, mindez visszamenőleg nézve reálbércsökkenés lenne. 2025-re 12 százalék a követelés, ez várhatóan már jelentős reálbéremelést jelentene.

Portik és Roháč után újabb börtöninterjút tiltottak meg az Átlátszónak

E cikk írója egy, országos médiaérdeklődést kiváltó gazdasági bűncselekmény miatt interjút készített volna az Átlátszó oknyomozó portál számára egy előzetesben lévő volt szakszervezeti vezetővel, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) volt elnökségi tagjával, Sz. Istvánnal, de furcsa körülmények között a BVOP ezt is megakadályozta. Ezúttal azt sem árulják el, ki hozta pontosan a döntést. Cikkünkből az is kiderül: tavaly több mint háromszor annyi börtöninterjút tiltottak meg, mint 2022-ben, idén pedig már az év első két hónapjában több engedélykérelmet tagadtak meg, mint tavalyelőtt. Bizonyos interjúkat nem a BVOP tiltott meg – ám az nem derül ki sem az általuk küldött statisztikából, sem a konkrét interjúra vonatkozó kérdésünkből, hogy ha bizonyos ügyekben nem ők döntöttek erről, akkor ki.

Azonnali béremelés követel az ELTE több mint ezer dolgozója

Több mint ezer ember írta alá azt a fenntartónak címzett nyílt levelet nyílt levelet, amelyben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) dolgozói követelnek azonnali béremelést és más, a felsőoktatás reformját szolgáló intézkedéseket.

Az akciót a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Intézményi Szervezete (FDSZ-ELTE) kezdeményezte. Az ELTE az ország legnagyobb állami fenntartású egyeteme, és azon kevés felsőoktatási intézmények közé tartozik, amelyek nem estek át a Fidesz-kormány által kikényszerített, vitatott felsőoktatási reformon, amelynek során az egyetemek nagy részét kifejezetten erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítványokba szervezték ki.

Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. január 18-án egyetemünkön indított kampányban több mint ezer ELTE-s alkalmazott írta alá azt a nyílt levelet, amelyben jeleztük a bérhelyzet tarthatatlanságát

Székely Tamás: A kormány egy tavalyi döntéssel nekirontott a munkavállalóknak

Azt szintén súlyos problémának nevezte Székely Tamás, hogy szeptembertől megszűnik a kötelező egészségügyi szűrés a munkahelyeken. „A magyar kormány ezzel nekirontott a munkavállalók egészségügyi helyzetének” – fogalmazott az érdekvédő. Azon túl, hogy az egészségügyileg kockázatos szakmákban – és a vegyipar ilyen, ahol a fizikai munkások átlagosan 62 évig élnek, tehát a nyugdíjkorhatár elérése előtt meghalnak – fontos lenne a szűrések fenntartása, az elnök szerint egy „aljas ok” állhat a tavaly év végi döntés mögött: az, hogy egy újabb adminisztrációs akadályt elhárítsanak a harmadik országból érkező munkásokat alkalmazó cégek elől. Ezáltal viszont nő az egészségügyi kockázata annak, hogy különböző betegségeket hurcolnak be az országba a vendégmunkások. Vannak olyan országok, ahol a tbc elleni oltás nem kötelező – említett egy rizikófaktort a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Elhangzott az is, hogy a vendégmunkásokra vonatkozó, az idei év elején bevezetett felvételi stopra nem azért volt szükség tudomása szerint, mert a munkaerőpiaci folyamatok ezt indokolnák, hanem azért, mert az állami intézményrendszer lassan alkalmazkodik a vendégmunkások megváltozott szabályozásához, amelyben tavaly ősszel az idegenrendészeti szempontok kerültek előtérbe.

Beszéltünk még arról, hogy a CATL 2025-ben startoló debreceni akkumulátorgyárában most pörög fel a munkaerőfelvétel, tavasszal Kínából érkeznek szakemberek a munkafolyamatok betanítására. Kitértünk arra is, hogyan alakultak a munkahelyi balesetek az elmúlt időszakban az iparban: Székely Tamás ezzel kapcsolatban érdekes észrevételt tett az adásban, terepszemléje során ugyanis olyan balesetveszélyes jeleket észlelt az új kormányzati negyed építése során a Várban, amelyek miatt szükség lenne a munkaügyi ellenőrök helyszíni szemléjére. Kérdés, ez miért nem történt még meg.

Munkavállalók millióit súlyosan érintő kérdést söpör le az asztalról a kormány

A kormány a minap meghirdette a munkakörülmények fejlesztése, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében a 2024–2027-es időszakra vonatkozó Munkavédelem Nemzeti Politikáját (MNP).

Miskéri László, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője a portálnak az MNP időzítése kapcsán kiemelte, az elkészítése egy uniós elvárás, és bár a legutóbbi 2022-ig szólt, a mostani csupán a 2024-2027 közötti időszakra terjed, miközben az eredeti elképzelés szerint öt évet kellene felölelnie a tervezetnek.

Ötnaponta egy tragédia

Vendégmunkástörvény: a kormány egyelőre nem nyúl a „szent tehenekhez”

Volt az üzemben néhány kirgizisztáni vendégmunkás, ők egy hónapban 30 napból 28-at dolgoztak 12 órában és kizárólag éjszakai műszakban

– számolt be lapunknak a salgótarjáni Bumchun Precision Hungary Kft. egyik volt munkatársa. A dolgozó felidézte az üzem egyik dél-koreai menedzserének szavait is: „A magyar ember túl sokat betegeskedik, túl sokszor akar szabadságra menni, és nem akar túlórázni.” Ez az állítás forrásunk szerint nem igaz, a hazai munkavállalók is sokat túlóráztak, csakhogy még ez is kevés volt az üzemvezetésnek.

A 24.hu nemrég több olyan esetről – egyebek közt a Bumchun-gyárban történtekről – is beszámolt, amikor a helyi dolgozók elbeszélése alapján kelet-ázsiai vendégmunkásokra cserélték le a magyar munkavállalókat, azokat, akik korábban a külföldieket betanították. Az esetek nyomán felszínre került, hogy az ide érkező vendégmunkások egészen másként viszonyulnak a munkaidő-pihenőidő szabályozásához, mint a magyarok, az eltérő munkakultúra mellett például azért, mert nincs itt a családjuk, és nem élnek szociális életet. A dolgozói beszámolók a létszámleépítések fő okát rendszerint annak tulajdonítják, hogy a külföldiek túlmunkára való hajlandósága nagyobb, mint a hazaiaké. Az ázsiai vendégmunkások száma egész Európában trendszerűen nő, ám a gyárakban történtek rávilágítanak arra: hazánkban egyedi problémát is okoz, hogy

„Nem győzött le senki senkit: közös nevezőre jutottunk” – a sztrájkoló Volán-szakszervezettel is megállapodott Lázár János

Lázár János kedden új bérajánlatot kínált az 56 ezer munkavállalót foglalkoztató MÁV-Volán-csoport dolgozóinak. Először a vasutasokkal és a hévesekkel sikerült megállapodni, de végezetül a sztrájkoló Volánbusz-érdekképviseletekkel is sikerült megegyezni. „Utolsóként, de még időben a sztrájkot szervező Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet is csatlakozott a megállapodáshoz, így a MÁV-Volán-csoport mind a kilenc nagy, reprezentatív érdekképviselete még éjfél előtt aláírta a 3 éves bérmegállapodást” – közölte az építési és közlekedési miniszter a Facebookján.

A munkavállalók biztosak lehetnek abban, hogy a következő esztendőkben az infláció fölött fog emelkedni a bérük

– fogalmazott.

A szegedi gumigyárból kirúgott szakszervezeti vezető visszavételét követeli több francia szakszervezet

A Continental franciaországi vállalatainál jelen lévő, legnagyobb szakszervezeti tömörülések szolidaritást vállalnak Radics Gáborral, a szegedi gumigyár 27 év után idén januárban mindenféle végkielégítés nélkül eltávolított dolgozójával – írja a Mérce.

A laphoz eljuttatott szolidaritási nyilatkozatok a Contitechtől elbocsátott Radics visszavételét követelik, a mellette kiálló szakszervezeteknek ugyanis meggyőződésük, hogy a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ) elnöke mindig csak a dolgozók érdekében cselekedett, érdekvédői felhatalmazásával élve.

A Continentalnál jelen lévő legnagyobb szakszervezetek, lényegében a legfontosabb, országosan több százezres tagsággal rendelkező francia konföderációk  (CGC, SUD, FO, CFDT, CGT) tagszervezetei közös nyilatkozatot adtak ki az ügyben, megfogalmazásuk szerint Radics „kizárólag a munkavállalók érdekeit, a munkavállalók biztonságát és munkakörülményeit kívánta megvédeni a Continental magyarországi telephelyein, és elbocsátása közvetlenül összefügg a szakszervezeti mandátuma gyakorlásával”.