Best WordPress Hosting
 

Azonnali béremelés követel az ELTE több mint ezer dolgozója

Több mint ezer ember írta alá azt a fenntartónak címzett nyílt levelet nyílt levelet, amelyben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) dolgozói követelnek azonnali béremelést és más, a felsőoktatás reformját szolgáló intézkedéseket.

Az akciót a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Intézményi Szervezete (FDSZ-ELTE) kezdeményezte. Az ELTE az ország legnagyobb állami fenntartású egyeteme, és azon kevés felsőoktatási intézmények közé tartozik, amelyek nem estek át a Fidesz-kormány által kikényszerített, vitatott felsőoktatási reformon, amelynek során az egyetemek nagy részét kifejezetten erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítványokba szervezték ki.

Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. január 18-án egyetemünkön indított kampányban több mint ezer ELTE-s alkalmazott írta alá azt a nyílt levelet, amelyben jeleztük a bérhelyzet tarthatatlanságát

Székely Tamás: A kormány egy tavalyi döntéssel nekirontott a munkavállalóknak

Azt szintén súlyos problémának nevezte Székely Tamás, hogy szeptembertől megszűnik a kötelező egészségügyi szűrés a munkahelyeken. „A magyar kormány ezzel nekirontott a munkavállalók egészségügyi helyzetének” – fogalmazott az érdekvédő. Azon túl, hogy az egészségügyileg kockázatos szakmákban – és a vegyipar ilyen, ahol a fizikai munkások átlagosan 62 évig élnek, tehát a nyugdíjkorhatár elérése előtt meghalnak – fontos lenne a szűrések fenntartása, az elnök szerint egy „aljas ok” állhat a tavaly év végi döntés mögött: az, hogy egy újabb adminisztrációs akadályt elhárítsanak a harmadik országból érkező munkásokat alkalmazó cégek elől. Ezáltal viszont nő az egészségügyi kockázata annak, hogy különböző betegségeket hurcolnak be az országba a vendégmunkások. Vannak olyan országok, ahol a tbc elleni oltás nem kötelező – említett egy rizikófaktort a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Elhangzott az is, hogy a vendégmunkásokra vonatkozó, az idei év elején bevezetett felvételi stopra nem azért volt szükség tudomása szerint, mert a munkaerőpiaci folyamatok ezt indokolnák, hanem azért, mert az állami intézményrendszer lassan alkalmazkodik a vendégmunkások megváltozott szabályozásához, amelyben tavaly ősszel az idegenrendészeti szempontok kerültek előtérbe.

Beszéltünk még arról, hogy a CATL 2025-ben startoló debreceni akkumulátorgyárában most pörög fel a munkaerőfelvétel, tavasszal Kínából érkeznek szakemberek a munkafolyamatok betanítására. Kitértünk arra is, hogyan alakultak a munkahelyi balesetek az elmúlt időszakban az iparban: Székely Tamás ezzel kapcsolatban érdekes észrevételt tett az adásban, terepszemléje során ugyanis olyan balesetveszélyes jeleket észlelt az új kormányzati negyed építése során a Várban, amelyek miatt szükség lenne a munkaügyi ellenőrök helyszíni szemléjére. Kérdés, ez miért nem történt még meg.

Munkavállalók millióit súlyosan érintő kérdést söpör le az asztalról a kormány

A kormány a minap meghirdette a munkakörülmények fejlesztése, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében a 2024–2027-es időszakra vonatkozó Munkavédelem Nemzeti Politikáját (MNP).

Miskéri László, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője a portálnak az MNP időzítése kapcsán kiemelte, az elkészítése egy uniós elvárás, és bár a legutóbbi 2022-ig szólt, a mostani csupán a 2024-2027 közötti időszakra terjed, miközben az eredeti elképzelés szerint öt évet kellene felölelnie a tervezetnek.

Ötnaponta egy tragédia

Vendégmunkástörvény: a kormány egyelőre nem nyúl a „szent tehenekhez”

Volt az üzemben néhány kirgizisztáni vendégmunkás, ők egy hónapban 30 napból 28-at dolgoztak 12 órában és kizárólag éjszakai műszakban

– számolt be lapunknak a salgótarjáni Bumchun Precision Hungary Kft. egyik volt munkatársa. A dolgozó felidézte az üzem egyik dél-koreai menedzserének szavait is: „A magyar ember túl sokat betegeskedik, túl sokszor akar szabadságra menni, és nem akar túlórázni.” Ez az állítás forrásunk szerint nem igaz, a hazai munkavállalók is sokat túlóráztak, csakhogy még ez is kevés volt az üzemvezetésnek.

A 24.hu nemrég több olyan esetről – egyebek közt a Bumchun-gyárban történtekről – is beszámolt, amikor a helyi dolgozók elbeszélése alapján kelet-ázsiai vendégmunkásokra cserélték le a magyar munkavállalókat, azokat, akik korábban a külföldieket betanították. Az esetek nyomán felszínre került, hogy az ide érkező vendégmunkások egészen másként viszonyulnak a munkaidő-pihenőidő szabályozásához, mint a magyarok, az eltérő munkakultúra mellett például azért, mert nincs itt a családjuk, és nem élnek szociális életet. A dolgozói beszámolók a létszámleépítések fő okát rendszerint annak tulajdonítják, hogy a külföldiek túlmunkára való hajlandósága nagyobb, mint a hazaiaké. Az ázsiai vendégmunkások száma egész Európában trendszerűen nő, ám a gyárakban történtek rávilágítanak arra: hazánkban egyedi problémát is okoz, hogy

„Nem győzött le senki senkit: közös nevezőre jutottunk” – a sztrájkoló Volán-szakszervezettel is megállapodott Lázár János

Lázár János kedden új bérajánlatot kínált az 56 ezer munkavállalót foglalkoztató MÁV-Volán-csoport dolgozóinak. Először a vasutasokkal és a hévesekkel sikerült megállapodni, de végezetül a sztrájkoló Volánbusz-érdekképviseletekkel is sikerült megegyezni. „Utolsóként, de még időben a sztrájkot szervező Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet is csatlakozott a megállapodáshoz, így a MÁV-Volán-csoport mind a kilenc nagy, reprezentatív érdekképviselete még éjfél előtt aláírta a 3 éves bérmegállapodást” – közölte az építési és közlekedési miniszter a Facebookján.

A munkavállalók biztosak lehetnek abban, hogy a következő esztendőkben az infláció fölött fog emelkedni a bérük

– fogalmazott.

A szegedi gumigyárból kirúgott szakszervezeti vezető visszavételét követeli több francia szakszervezet

A Continental franciaországi vállalatainál jelen lévő, legnagyobb szakszervezeti tömörülések szolidaritást vállalnak Radics Gáborral, a szegedi gumigyár 27 év után idén januárban mindenféle végkielégítés nélkül eltávolított dolgozójával – írja a Mérce.

A laphoz eljuttatott szolidaritási nyilatkozatok a Contitechtől elbocsátott Radics visszavételét követelik, a mellette kiálló szakszervezeteknek ugyanis meggyőződésük, hogy a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ) elnöke mindig csak a dolgozók érdekében cselekedett, érdekvédői felhatalmazásával élve.

A Continentalnál jelen lévő legnagyobb szakszervezetek, lényegében a legfontosabb, országosan több százezres tagsággal rendelkező francia konföderációk  (CGC, SUD, FO, CFDT, CGT) tagszervezetei közös nyilatkozatot adtak ki az ügyben, megfogalmazásuk szerint Radics „kizárólag a munkavállalók érdekeit, a munkavállalók biztonságát és munkakörülményeit kívánta megvédeni a Continental magyarországi telephelyein, és elbocsátása közvetlenül összefügg a szakszervezeti mandátuma gyakorlásával”.

Több száz tűzoltó készül perre a szerintük elmaradt túlórapénzekért

Évekig tartó pereskedésre készülnek a tűoltók, így próbálják ugyanis érvényesíteni a kárigényüket az általuk diszkriminatívnak tartott munkaidő-beosztásuk miatt. Az ügy lényege, hogy a tűzoltók többsége ma heti negyvennyolc órát dolgozik, holott Magyarországon a maximális társadalombiztosítási bejelentési idő heti negyven órának felel meg.

A kollégák gyakorlatilag negyven órára vannak bejelentve, viszont negyvennyolcat dolgoznak, és ez a nyolc óra különbözet sehol nem jelenik meg: sem túlórában, sem egyéb más kedvezmény formájában

– mondta a 24.hu kérdésére Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Mindez egyúttal az is jelenti, hogy a tűzoltók lényegesen több munkáért kevesebb kompenzációban részesülnek, mint a hasonló bérekre bejelentett, normál hivatali időben dolgozó munkavállalók.

Kirúgták a szegedi gumigyárból a szakszervezeti vezetőt, 27 év után végkielégítést sem kapott

Január 16-án azonnali hatállyal elbocsátotta Radics Gábort, a szegedi gumigyár munkavállalóját a helyi ContiTech, írja a Mérce.

A lap úgy tudja, információi szerint a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ) elnökét az elbocsátással egy időben a szakszervezeti tevékenységével kapcsolatos dokumentációktól is elzárták. Radics úgy tudja, hogy a szomszédos, makói Continental újabb peres eljárásokat indított vele és a GSZSZ-szel szemben, miután decemberben több, ellenük indított perről is értesültek.

Az ügyek a Radics által vezetett szakszervezeti szövetség és a makói telephely vezetése közötti, régóta húzódó konfliktus elmérgesedésével függhetnek össze.

Reagált a szakszervezet arra, hogy Gulyás szerint ha tehetnék, visszacsinálnák a pedagógus-béremelést

A csütörtöki kormányinfón – ahol bejelentették, hogy a kormány még ebben a ciklusban megduplázza a pedagógusok bérét – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a közmédia kérdésére tett egy olyan kijelentést, miszerint a baloldal után a pedagógus-szakszervezetek a tanárbéremelés legnagyobb ellenségei, mert ők ellenezték a legjobban a folyamatot a baloldal után, és ha tehetnék, visszacsinálnák béremelést.

Alig pár órával később meg is érkezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) reakciója Gulyás állításaira: a szerveze határozottan visszautasítják a miniszter szavait.

Mint közleményükben írják, a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) együttműködésben a PDSZ több mint két éve folytat sztrájktárgyalásokat a kormánnyal többek között azért is, hogy emeljék a pedagógusok bérét, ezért hirdettek korábban országos sztrájkot is, amihez egy sor szülő és diák is csatlakozott. „A jelenlegi 32,2 százalékos tanárbéremelés, illetve az, hogy ez a béremelés mindenkinek jár, vagyis nemcsak a közoktatásban, hanem a szakképzésben dolgozók számára is, ezeknek a sztrájktárgyalásoknak, az azokat követő országos sztrájknapoknak, valamint az oktatási mozgalom tüntetés- és akciósorozatainak köszönhető egyértelműen” – írja a PDSZ, ezzel támasztva alá, hogy Gulyás Gergely nem mondott igazat a szakszervezetekkel kapcsolatban.

Nem fogadják el Lázár ajánlatát, sztrájkra készülnek a volánbuszosok

Bejelenti a sztrájkot a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet, miután a szakszervezet operatív testülete úgy határozott, nem fogadja el a munkáltató bérajánlatát – közölte Dobi István szakszervezeti elnök a Népszavával. Az érdekképviseleti vezető hozzátette: a sztrájkkészültséget abban a pillanatban lefújják, ha elfogadható ajánlatot kapnak a munkáltatótól.

Ha ilyen nem történik, akkor a decemberi után január 28-29-én ismét országos munkabeszüntetés lesz.

A szakszervezet, mint mondta, elutasítja a többéves bérmegállapodást, és ragaszkodik az egy évre kötött egyezséghez. A korábbi, átlagosan 25 százalékos béremelést lefedő egyösszegű,112 500 forintos követelésüket, minimum 90 ezerre módosította, ami átlagosan 20 százalékos emelést jelent a bruttó 430-450 ezer forintért dolgozó volános munkavállalóknak. Az operatív bizottság abban is megállapodott, hogy  nem veszi figyelembe Lázár János közlekedési miniszter fenyegetését, amely szerint nyomás alatt nem hajlandó tárgyalni. Dobi István úgy fogalmazott:

Minden második buszsofőr kész a sztrájkra a Volánnál

Eddig 5107 Volánbusz-sofőr írta alá, hogy a munkáltató nem elégséges bérajánlása esetén kész sztrájkolni – közölte a Népszavával a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet elnöke, Dobi István. A szakszervezet abban az esetben szervez meg egy decemberihez hasonló munkabeszüntetést, ha a 10 400 autóbusz vezető legalább 60 százaléka egyetért a bérköveteléssel, és aláírásával megerősíti, hogy részt is vesz az esetleges, január végére tervezett sztrájkban.

Mivel 49 százaléknál járnak, a következő három napban még 900 buszvezető támogató aláírására lenne szükség.

A munkáltató jelenleg 10-12 százalékos béremelést tervez, a szakszervezet 25 százalékos emelést tart tárgyalási alapnak, de húsz százalék alá semmiképpen sem mennének.

A 32 százalékos tanárbéremelés csak némi korrekció, ha távolabbról nézzük

A státusztörvény végrehajtásához kapcsolódó kormányrendelet módosítását december 29-én hirdette ki a kormány, aznap az oktatást irányító Belügyminisztérium 32 százalékos átlagbéremelést jelentett be a tanároknak. Ez több, mint a korábbi, 10 százalékos emelésről szóló közlések.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozata szerint a nagyobb emeléshez még szükség van egy EU-ból érkező jóváhagyásra – ugyanis a pedagógusok béremelését és a visszatartott EU-s források ügyét a kormány korábban összakapcsolta.

Számokban: leegyszerűsítve a tavaly novemberben kiutalt bér 32 százalékkal nő idén januárra. Megjegyzendő, hogy közben 2024-re a minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedik.

Parlamenti szavazás: úgy módosították az Alaptörvényt, hogy betiltották a honvédelmi szakszervezetet

Alkotmányba rögzítette a kedd esti parlamenti szavazás, hogy a haza védelme nemzeti ügy. A távirati iroda tudósítása szerint a honvédséggel függ össze az a jövő év júliusától hatályos rendelkezés, miszerint a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak a jogállásukkal összefüggő alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok kormányrendeletben is megállapíthatóak.

Szintén az alaptörvény mondja ki ezentúl: a honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet.

Más érdekképviseleti szervezet azonban kormányrendeletben meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.

Fogd a pénzt és fuss! Lázár János a Continentalról

Az építési és közlekedési miniszter szerint a Continental gumigyár „Fogd a pénzt és fuss!” játékot játszik Magyarországgal és Makóval szemben. Lázár János szerint azonban csak addig, amíg ezt hagyják.

Közösségi oldalán a miniszter jelezte, ő azt javaolja a kormánynak, ne hagyja.

Ne tűrjük tovább, hogy bizonyos multik palira veszik Magyarországot és a magyar munkavállalókat. Az állami támogatást zsebre teszik, a maguk ígéreteit pedig üzemszerűen megszegik: sorra kirúgják az embereket, de azt is úgy, hogy azzal a lehető legnagyobb félelmet és bizonytalanságot keltsék a munkavállalókban.

A Volánbusz szerint nem okozott káoszt a sztrájk, a szakszervezet hétfőn csapna az asztalra

A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) által meghirdetett munkabeszüntetés első napján tapasztaltak szerint a Volánbusz munkavállalóinak óriási többsége nem támogatja a bérkövetelések érvényesítésének legradikálisabb módját, s az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően első lépésben mindenekelőtt a tárgyalóasztal mellett törekedne megállapodásra, hiszen az 2023 vonatkozásában is eredményre vezetett – közölte a Volánbusz Zrt.

Mint írták, a vasárnap 16 órakor összesített adatok szerint – a szakszervezet számításaival ellentétben –– a munkabeszüntetésben résztvevő autóbusz-vezetők száma nem érte el a hétszázat, aránya pedig a teljes állományukhoz képest 6 százalék, az advent második vasárnapján dolgozók létszámához képest 22 százalék volt. Ennek alapján az előzetes adatok szerint a nyilvánosságra hozott, esetlegesen nem közlekedő járatok körülbelül 75 százaléka mégis menetrend szerint közlekedett.

Dobi István a SZAKSZ elnöke szerint viszont vezénylési trükkökkel a szakszervezeti keménymag tajgait nem vezényelték több telephelyen, ezért úgy látja, hogy óriási tartalékkal rendelkeznek és a december 11. napjára meghirdetett munkabeszüntetésünkkel fognak „igazán nagyot csapni a munkáltató és a tulajdonos asztalára”.

„Többet túlóráznak és nincsenek kölykeik” – így léphetnek vendégmunkások a magyarok helyére a cégeknél

„A Mahle autóipari cég balassagyarmati üzemében arra lettek figyelmesek a helyi kirendeltségünknél, hogy a magyar dolgozókba mindenféle okkal „beleáll” a cégvezetés, burkoltan belekötnek az emberekbe, majd fegyelmi ügyekre hivatkozva rövid úton megszüntetik a munkaviszonyukat. Érdekes módon nagyjából mindig annyi magyar munkavállalót küldtek el, amennyi indonéziai kölcsönzött munkás érkezett éppen” – számolt be lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Elmondása szerint a gyár egyik munkatársa például azért kapott fegyelmi büntetést, mert bevitte a mobiltelefonját a gyártóterületre, amit a belső szabályzat valóban tilt, ám állítja, a gyakorlatban egyébként a többség ugyanezt teszi. Tudomása szerint a külföldi dolgozók, az indonézek és az ukránok ott telefonálnak a gyártósor mellett. Ám ilyen esetekben sosem lehet azzal érvelni, hogy más is ezt csinálja, így a dolgozót vétkes kötelezettségszegésre hivatkozva eltávolították a cégtől.

Ezeknél az ügyeknél nem az történik, ami – a  hírek alapján – a Continental makói gyárában történt, hogy nyíltan felmondanak 50 magyar dolgozónak, hanem egyedi esetek szerint, a munkavállaló hibáját követi egy-egy munkaviszony-megszüntetés.

Ezt lépi Lázár János a vasutasok bérkövetelésére

Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn találkozik a vasutasokat képviselő szakszervezetekkel – ezt a KlikkTV Szempontok című műsorában jelentette be a Vasutasok Szakszervezetének elnöke, Meleg János. Hozzátette, hogy a MÁV-tól még nem kaptak időpontot a tárgyalásra.

A VDSZSZ Szolidaritás, a Közúti Közlekedési Szakszervezet és a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) hét elején írtak levelet a MÁV vezérigazgatójának, Pafféri Zoltánnak, mert azonnali bértárgyalást követelnek, miután az állami vasúttársaság érdemben nem reagált a szakszervezetek korábbi bérkövetelésére. A vasutasok a levélben 15 százalékos, de legalább 70 ezer forintos béremelést követelnek, és azt, hogy a lojalitási jutalmat emeljék meg 50 ezer forinttal.

A MÁV-Volán-csoport másik tagjánál, a Volánnál eközben sztrájkot hirdettek vasárnapra és hétfőre (december 10-ére, és 11-ére). A sztrájkot azért hirdette meg a szakszervezet, mert 25 százalékos bérfejlesztési igényükre a tulajdonos Volánbusz felhatalmazás hiányában nem tudott ajánlatot tenni november 24-én. Emiatt számos helyközi és helyi buszjárat kimaradhat országszerte a sztrájk két napján.

Útmutatót készített a szakszervezet a munkáltatói visszaélések megelőzésére

Munkajogaink címmel hiánypótló kiadványt jelentetett meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség azzal a céllal, hogy egyszerű, érthető, ám a törvényhez hitelesen igazodó tartalommal segítse a munkavállalók tájékoztatását alapvető jogaikról. Erre ugyanis egyre ma nagy szükség van szerintük. Az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatásával készült ingyenes zsebkönyv online, lapozható formában is elérhető a MASZSZ honlapján.

Melyek az alkalmazottak és a munkáltatók jogai és kötelezettségei? Bármilyen meglepő is, tapasztalataik szerint  ezekkel nemcsak a munkába álló fiatalok, hanem idősebb, tapasztaltabb társaik, sőt, a munkáltatók némelyike sincs tisztában. A Munka törvénykönyve szövege túl bonyolult, első olvasatra helyenként még jogi diplomával is nehezen érthető, ráadásul az esetek, munkahelyi konfliktusok nagy részében idő és lehetőség sincs arra, hogy bármelyik fél tanulmányozza, sőt értelmezze is a jogszabályt. Ezt az egyáltalán nem egyszerű feladatot vállalták magukra a Munkajogaink című kiadványban a MASZSZ és tagszervezetei, jogászai. A praktikus, A5-ös méretű „zsebkönyv” szlogenje is jelzi a szerkesztők célját: Legyen mindig kéznél! – ismertette a napokban megjelent kiadvány egyik lényegét Zlati Róbert. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint ez az egyszerűen megfogalmazott, ám tartalmában a törvény szövegéhez hűen igazodó útmutató hasznos lehet minden aktív dolgozónak.

A Munkajogaink lendületes, korszerű, tördelésével és illusztrációkkal is közvetíti a szerzők másik fontos törekvését, a pályakezdő fiatalok tájékoztatását is. Tapasztalatok szerint ugyanis egyre többen úgy állnak munkába, hogy alapvető jogaikkal sincsenek tisztában, ettől pedig a munkáltatói visszaélések célpontjává válhatnak – mondta az elnök. Márpedig erre sajnos egyre több példa van.

Jogi lépéseket tesz a Continental a makói szakszervezeti vezető ellen, aki szerint a cég a külföldi munkavállalókat hozná előnybe

Közleményt adott ki kedden a Continental azzal a tegnapi hírrel kapcsolatban, amely szerint elbocsátják a cég makói gyárából a magyar dolgozókat, akik a vendégmunkásokat tanították be. Az ügyről Hajdú Roland, a Continental makói gyárában működő Gumiipari Szakszervezet helyi titkára számolt be a Népszavának, amelynek cikkét lapunk is szemlézte.

A makói ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft.-nél nem autógumik előállítása folyik, hanem autóalkatrészek gyártása, közel 1800 munkavállaló foglalkoztatásával.

Hajdú azt mondta: novemberben és decemberben – az információk szerint – összesen 50 munkavállalót küldenek el. A szakszervezeti vezető szerint ugyan nem ismerik az elbocsátások szempontjait, ám feltűnőnek tartják, hogy ismereteik szerint csak magyar munkavállalóktól szabadul meg a cég. Hozzátette: a gyárban terjednek olyan hírek, ami szerint elképzelhető, hogy külföldi munkavállalók előtt nyithatja meg az utat a mostani elbocsátási hullám. Ezt támaszthatja alá, hogy jelenleg közel százötven indonéz munkás dolgozik a gyárban. Hajdú szerint az ötven elbocsátott munkavállaló között nagy számban találhatóak olyanok, akik munkaviszonya elérte, sőt meghaladta a húsz évet a makói gyárban. Olyanokat is, akik fél éve még az indonéz munkavállalók betanítását végezték a makói gyárban, és akiket joggal tartanak a legkiválóbb helyi dolgozóknak.

Elbocsátják a Continental makói gyárából a magyar dolgozókat, akik a vendégmunkásokat tanították be

A gyárvezetés nem tájékoztatta a szakszervezetet sem az elbocsátások tényéről, sem annak mértékéről – mondta a lap érdeklődésére Hajdú Roland, a Continental makói gyárában működő Gumiipari Szakszervezet helyi titkára, ami nem törvényi kötelezettség, mert novemberben és decemberben – az információk szerint – 25-25 munkavállalót küldenek el, ez pedig nem számít csoportos létszám leépítésnek. Itt, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft.-nél nem autógumik előállítása folyik, hanem autóalkatrészek gyártása, közel 1800 munkavállaló foglalkoztatásával.

Az elbocsátások okairól a gyár dolgozói kizárólag a sajtóból értesültek.

Nem ismerik az elbocsátások szempontjait, ám feltűnőnek tartják, hogy ismereteik szerint csak magyar munkavállalóktól szabadul meg a cég.