Best WordPress Hosting
 

Megint a dolgozók szívnak: csalódhatnak, akik inflációkövető béremelésre számítanak idén

A magyar cégek 90 százaléka emelte, vagy tervezi emelni idén a béreket. Háromnegyedük minden dolgozójának emeli a fizetését – derül ki a Rewin kutatásából. Az áprilisban végzett, közép- és nagyvállalatok vezetőinek megkérdezésével járó felmérés adatai szerint a béremelést adó cégek kétharmada ugyanakkor csupán 5–10% közötti bérfejlesztést tud végrehajtani, ami jóval alatta marad a 2023-as átlagos 17,6 százalékos inflációnak. Mindössze 5% azon cégek aránya, amelyek ténylegesen kompenzálni tudják a béremeléssel a 2023-as inflációt. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a munkaerőhiány miatt a vállalatoknak nagyon fontos a dolgozók megtartása.

Mivel nemcsak a vállalkozások költségei emelkednek, de a létfenntartás is drágul, a munkavállalók indokoltan várják el a reálbérük szinten tartását, amit azonban a költségprésben lévő munkáltatók többnyire csak részlegesen képesek teljesíteni. A nagyobb fizikai állománnyal rendelkező cégek esetében gyakoribb volt a minden dolgozóra kiterjedő emelés. A kutatásból kiderült még, hogy

a zömében szellemi dolgozókat foglalkoztató cégeknél (68%), illetve az 50–100 fő közötti cégeknél (55%) volt a legalacsonyabb a „mindenkinél emeltünk” válaszok aránya.

Kettészakadt az ország: 200 ezres különbség az átlagfizetéseknél

Továbbra is jókora szakadék húzódik a hazai fizetésekben: míg Budapesten 2023-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 467 286 forint volt, addig az ország egyik legszegényebb vármegyéjében, Szabolcs-Szatmár-Beregben mindössze 271 320 forint, azaz közel kétszázezer forinttal kevesebb, mint a fővárosban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a vármegyék, térségi összehasonlítás című kiadványából, amely most először közölte a tavaly egész évre vonatkozóan részletes, vármegyei bontású adatokat a hazai fizetésekről – olvasható a portálon.

Habár a drámai mértéket öltő inflációval érthető módon sehol sem tartotta a lépést a bérdinamika, mindenütt emelkedtek a keresetek. A növekedés mértéke a főváros mellett Nógrád, Tolna és Zala vármegyében volt a legkisebb (12,9, illetve 13,2–13,4 százalék), Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig a legnagyobb (18,7 százalék).

Mivel a magyar fővárosban hosszú ideje az országos átlag alatt nőnek a fizetések, évek óta először történt meg, hogy Budapest mellett nemcsak Győr-Moson-Sopronban, hanem már Komárom-Esztergomban is eléri az országos átlagot a nettó kereset.

Felsőoktatási béremelés: a kormány türelmet kér

Az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről kezdődött egyeztetés a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), valamint az állami egyetemek képviselői között csütörtökön, tudatta a tárca innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkársága az MTI-vel közleményben.

Az egyeztetésen a minisztérium képviseletében Hankó Balázs felsőoktatásért, szakképzésért és innovációért felelős államtitkár és Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár vett részt.

A tárgyalás során az állami fenntartású egyetemek képviselői számára megerősítették az egyeztetések folytatásának szükségességét, az egyes egyetemek, képzési területek egyedi szempontjainak áttekintését, amely alapul szolgálhat a kormány döntésének előkészítésére.

„Itt látványosan nincs semmi sem rendben” – másod- és harmadállást is vállalnak az állami egyetemek oktatói

Az ország három vezető egyetemén több mint 3000 dolgozó állt ki a méltatlan bérek és munkakörülmények miatt.

Az elégedetlenség egyre gyakrabban tör felszínre, forrásaink másod- és harmadállások vállalásáról és állandósuló elkeseredettségről számoltak be.

Forrásaink szerint a dolgozók béremeléséhez a központi költségvetés megközelítőleg 0,02 százalékára volna szükség, már csak ezért is „kizárólag politikai döntés kérdése”, milyen jövő vár az állami egyetemekre.

Egyoldalúan döntött a kecskeméti Mercedes vezetése a bérfejlesztésről

A jelenlegi bértárgyalásokon 2023. októbere óta nem született megállapodás a tárgyalópartnerekkel, vagyis a Vasas Szakszervezeti Szövetség MBMH Vasas Alapszervezettel és a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetével. Tizenöt tárgyalási forduló után a legutóbbi, 2024. március 26-i találkozó sem vezetett megállapodáshoz. A gyár dolgozói számára a világos helyzet és a tervezhetőség megteremtése érdekében a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH) vezetősége úgy döntött, hogy a 2024-es és 2025-ös évekre vonatkozóan egyoldalú bérfejlesztést hajt végre – olvasható a közleményben.

A vezetőség által elfogadott teljes csomag

2024. április 1-jétől 8 százalékos kollektív alapbéremelést,

Egyre összetettebb problémát jeleznek a magyarországi munkaerőköltség, bér és árfolyam adatok

Románia után Magyarországon nőtt leginkább a munkaerő költsége 2023 utolsó negyedévében az Eurostat friss adatai szerint.

Miért fontos ez? Az elég erősen két részre oszló, duális magyar gazdaságnak a jellemzően külföldi kézben lévő és exportra termelő multik adják az egyik lábát, és náluk (több más mellett) fontos elem a munkaerő költsége a beruházási döntéseknél.

Számokban: 2023 negyedik negyedévében az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest Romániában 16,9, Magyarországon 16,3, Horvátországban pedig 16 százalékkal nőtt a munkaerő egy órára vetített költsége, ez az uniós rangsor teteje. A lista élén csak kelet-európai országok vannak, az első nyugatinak számító ország a 11-ik helyen álló Ausztria 7,7 százalékkal, a leghátrébb sorolt, kivételnek tekinthető keleti ország pedig Csehország, amely a 17-ik helyen áll 5,2 százalékkal.

Háromezer egyetemi oktató követel azonnali béremelést

Három nagy, a modellváltásnak nevezett alapítványi magánosítási hullámot egyelőre elkerülő neves felsőoktatási intézményben összesen durván 3000 oktató követel méltó, versenyképes egyetemi dolgozói béreket: azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását a fenntartótól – írja hétfői cikkében a G7.

A gazdasági portál által összegyűjtött információk szerint

az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) közel másfél ezer,

„Navracsis Tibor is ELTE-munkavállaló, aláírhatná a nyílt levelünket” – az egyetemi bérharc háttere

Az ELTE dolgozói megelégelték, hogy többet keres egy gyakornok, mint egy adjunktus, ezért február 19-én nyílt levelet írtak a fenntartónak, amelyben azonnali béremelést követeltek. Kezdeményezésükhöz azóta a Budapesti Műszaki Egyetem és a Zeneakadémia dolgozói is csatlakoztak. Hogy áll az aláírásgyűjtés, mit remélnek tőle, és mihez kezdenek, ha nem bizonyul elég erős nyomásgyakorlásnak? Erről beszégettünk az ELTE Társadalomtudományi Karának docensével, Gregor Anikó szociológussal.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

A kecskeméti Mercedes figyelmeztető sztrájkja csak a jéghegy csúcsa

Leáll ma délután 15 és 17 óra között a kecskeméti Mercedes-gyárban a présüzem, a fényezőüzem és az összeszerelőüzem is, mert a dolgozók figyelmeztető sztrájkot tartanak. A cégnek egyelőre nincs 2024-es megállapodása a béremelést követelő munkavállalókkal.

Miért fontos ez? A Mercedes a Magyarországon működő járműipar egyik legfontosabb szereplője, de a cégnek a tavaly október óta tartó tárgyalások ellenére még március közepén sincs rendezett bérmegállapodása, ami általánosságban is a magyar iparban lévő, sokszor rejtett bérfeszültségekre utal.

Számokban: a szakszervezet 14 százalékos alapbéremelést kér 2024-től, ami egyébként pont annyi, mint a 2023-as egész évre vonatkozó országos bruttó átlagbér-növekedés volt. Mivel a tavalyi éves infláció 17,6 százalék volt, mindez visszamenőleg nézve reálbércsökkenés lenne. 2025-re 12 százalék a követelés, ez várhatóan már jelentős reálbéremelést jelentene.

Változás jöhet a fizetéseknél, sok munkavállaló csalódhat

Az idei felmérésben részt vevő több mint 500 cég válasza alapján elmondható, hogy kevesebb munkaadó tervez emelni a fizetéseken, mint amennyi az előző évben emelt. Az év eleji tervezés tekintetében azonban változatlan a helyzet: most is tízből hat cég jelezte ez irányú tervét. Tavaly azonban végül a vártnál több vállalatnál volt bérfejlesztés, ugyanis év végéig tízből nyolcnál valósult meg – olvasható az állásportál elemzésében.

A béremelés mértéke és formái

A bérfejlesztést tervező cégeknél tízből hét esetben a teljes szervezetet érintő, általános béremeléssel számolnak. A 2023-ban megvalósuló emelések átlagos mértéke végül hasonlóan alakult, mint azt előzetesen tervezték a vállalatok: a  12,2%-os tervhez képestvégül átlagosan 12,5%-os növelést eszközöltek. Az ebbe a csoportba tartozó vállalatok 43%-a kisebb mértékű béremelést tervez idén, mint 2023-ban.

Visszamenőleges béremelést jelentett be a katonáknak Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Márciusban kapják meg az átlagosan 11 százalékkal megemelt illetményüket a katonák, a béremelés januárig visszamenőleges – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a tárca péntek délután kiadott közleménye szerint.

A miniszter ezt azzal indokolta, hogy az orosz-ukrán háború, a közel-keleti konfliktus és az „Európát sújtó migrációs hullám” nyomán a magyar katonákra továbbra is fokozott mértékben hárulnak Magyarország és a magyar emberek megvédésének feladatai.

2024-ben a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásai is szükségessé teszik, hogy tovább növeljék a katonák megbecsülését

Azonnali béremelés követel az ELTE több mint ezer dolgozója

Több mint ezer ember írta alá azt a fenntartónak címzett nyílt levelet nyílt levelet, amelyben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) dolgozói követelnek azonnali béremelést és más, a felsőoktatás reformját szolgáló intézkedéseket.

Az akciót a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Intézményi Szervezete (FDSZ-ELTE) kezdeményezte. Az ELTE az ország legnagyobb állami fenntartású egyeteme, és azon kevés felsőoktatási intézmények közé tartozik, amelyek nem estek át a Fidesz-kormány által kikényszerített, vitatott felsőoktatási reformon, amelynek során az egyetemek nagy részét kifejezetten erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítványokba szervezték ki.

Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. január 18-án egyetemünkön indított kampányban több mint ezer ELTE-s alkalmazott írta alá azt a nyílt levelet, amelyben jeleztük a bérhelyzet tarthatatlanságát

PDSZ: Nem jön ki az átlagos 32,2 százalékos pedagógusbér-emelés

Mit lehet tudni a pedagógusok béremeléséről? Először az Oktatási Hivatalhoz fordultunk, hogy megtudjuk, jelenleg hány pedagógus dolgozik, és közülük hányan tartoznak (számszerűen, illetve százalékosan) a főbb kategóriákba, tehát:

hány gyakornok,

pedagógus I,

Irreálisak a munkavállalók fizetési igényei, idén már kisebb emelést terveznek a cégek

Bár a válaszadók közel negyede szerint több álláskereső van most a piacon, mint a korábbi években, a nehézséget a képzettség hiánya és a bérigények okozzák, ez derül ki a Hays Hungary több mint 2600 munkáltató és munkavállaló megkérdezése alapján készült felméréséből.

A Portfolio azt írja, a megkérdezett munkáltatók közel fele szerint kevés a képzett jelölt a piacon, akik közül válogathatnak, ráadásul a fizetési igények irreálisak.

Általános szakemberhiány tekintetében is tovább romlott a helyzet egy év alatt, és a munkáltatók kénytelenek változatlanul kiélezett versenyben megküzdeni a tehetségekért

Minimálbér 2024: újabb, jelentős változás érkezik

Az esemény egyik kiemelt kerekasztal-beszélgetésében Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is részt vett. A szakember a béremelésre, juttatásokra és versenyképességre fókuszáló beszélgetés során kifejtette, hogy a jövőben várhatóan feszültséget fog okozni a munkaerőpiacon az, hogy

egy EU-s rendelkezés miatt a minimálbért a medián kereset 60 százalékára kell emelni,

hiszen ez olyan ütemű, kétszámjegyű százalékos emelkedést vetít előre, amit a magasabb bérkategóriában dolgozó munkavállalók bérfejlesztése nem fog tudni lekövetni – olvasható a portálon. (A legutóbbi, 2023 novemberi adatok szerint a bruttó mediánkereset 489 400 forint volt, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 338 500 forintot ért el)

A bíróságok működőképességét veszélyezteti a bérhelyzet az OBH elnöke szerint

Levelet írt szerdán a bíróknak és bírósági dolgozóknak Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. A levél apropóját az a kedden megjelent cikkünk szolgáltathatta, amelyben bemutattuk, milyen nagy az elkeseredés a bíróságokon az elértéktelenedő fizetések miatt, ráadásul az Igazságügyi Minisztérium az OBH elnökére tolta a felelősséget emiatt.

A birtokunkba került levélben Senyei azt írta:

A bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérezési rendszerét a közelmúltban oly mértékű inflációs hatás érte, melynek kompenzálása feltétlenül indokolt. Az igazságügyi alkalmazotti karban tapasztalható fluktuáció már a bírósági szervezet működőképességét veszélyezteti, és a bírói jövedelmek – nagyobbrészt – nem állnak arányban a felelősség és az ítélkezés társadalmi jelentőségével

Megjött a Tesco válaszcsapása: ennyivel nőnek a bérek és a cafeteria

A Lidl tavalyi szeptemberi, majd a Spar és az Aldi januári kétszámjegyű béremeléseit követően megszületett a béralku a Tescónál is.

A brit hátterű üzletlánc a 2024/2025-ös pénzügyi évben 5,6 milliárd forintot fektet az áruházakban és logisztikai központokban dolgozó munkatársai bérébe, amely így a tavalyi bérmegállapodáshoz képest átlag 12,5 százalékkal emelkedik március 1-jétől. A béremelés mellett az áruházlánc további 4,4 milliárd forint értékű dolgozói juttatási csomagot biztosít.

Nő az alapbér

Pedagógus-béremelések: újabb bérkorrekciók jöhetnek

A hét közepéig elméletileg valamennyi pedagógus megkapta az új munkaszerződését, kinevezési okmányát, így kiderülhetett, hogy mennyivel emelték a fizetését. A visszajelzések alapján vegyes a kép, vannak, akik csalódottak, mert jelentősen elmaradt a beígért 32,2 százaléknál az illetményemelésük.

Jóval magasabb számot mondtak a kormányzat képviselői a pedagógusi fizetések középátlagára, mint amennyi a visszajelzések szerint a tanárok írtak nekünk a kérdőívekben – mondta el a 24.hu-nak Nagy Erzsébet, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselője, miután a kollégáival az egész napot végigtárgyalták Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárral. „Így az oktatási államtitkárság számításai szerint a gyakornokok átlagbére bruttó 560 ezer forintra jött ki, ami túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen” – hozott egy példát. A szakszervezetnek ugyanis több mint másfél ezer tanár küldte vissza a kérdőívet, és az általuk megadott adatok alapján a pedagógusok átlagfizetése bruttó 564 ezer forint lett.

Az kiderült, hogy az óvodákban és az egyházi iskolákban a pedagógusok bérét a kategóriájuk alsó határában állapították meg. Ezért ott korrekcióra lesz szükség, ezt a tárca is elismerte – mondta Nagy Erzsébet.

„Nem győzött le senki senkit: közös nevezőre jutottunk” – a sztrájkoló Volán-szakszervezettel is megállapodott Lázár János

Lázár János kedden új bérajánlatot kínált az 56 ezer munkavállalót foglalkoztató MÁV-Volán-csoport dolgozóinak. Először a vasutasokkal és a hévesekkel sikerült megállapodni, de végezetül a sztrájkoló Volánbusz-érdekképviseletekkel is sikerült megegyezni. „Utolsóként, de még időben a sztrájkot szervező Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet is csatlakozott a megállapodáshoz, így a MÁV-Volán-csoport mind a kilenc nagy, reprezentatív érdekképviselete még éjfél előtt aláírta a 3 éves bérmegállapodást” – közölte az építési és közlekedési miniszter a Facebookján.

A munkavállalók biztosak lehetnek abban, hogy a következő esztendőkben az infláció fölött fog emelkedni a bérük

– fogalmazott.

Idén újra nőhet a buszvezetők és mozdonyvezetők reálbére

Idén újra nőhet a közlekedésben dolgozók reálbére a MÁV, HÉV és Volánbusz dolgozóinak bérét érintő keddi bértárgyalás fejleményei alapján, de pár szakszervezet kivárása miatt még nincs végleges megegyezés.

Mi történt? Kilencből hét közlekedési szakszervezet elfogadta Lázár János építési és közlekedési miniszter a keddi bértárgyaláson. Lázár Facebook-posztja szerint a MÁV és HÉV dolgozóinak képviseletei aláírták a megállapodást, a Volánbusz-szakszervezetek viszont egyelőre időt kértek.

Az ajánlat alapján idén 17 százalékkal, de minimum 70 ezer forinttal emelkednének az alapbérek, 2025-ben és 2026-ban pedig garantálnák a reálbérnövekedést.