Best WordPress Hosting
 

A természettudományi tárgyak több mint 10 százalékát nem szakoktatók tanították 2020-ban

Kormányzati szereplők, miniszterek előszeretettel idézik, hogy az EU-átlagnál alacsonyabb az egy főre jutó diákok száma Magyarországon, tehát van elég tanár, nincs tanárhiány. A szakszervezetek viszont tömeges távozásról, összeomló oktatásról beszélnek – írta a G7 az állami oktatásban a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető státusztörvény elfogadás utáni első tanév megkezdése kapcsán.

Azt, hogy a státusztörvény elfogadása után bő két hónappal, a tanév első heteiben pontosan mekkora a hiány a rendszerben, még nem látjuk, csak a sajtóban megjelenő egyedi eseteket olvashatjuk. A pedagógusok jogviszonya január 1-től változik meg, az új jogviszonyról szeptemberben kell tájékoztatást adni, és a változást elutasító tanároknak szeptember második felében kell erről nyilatkozniuk, ám csak november végén szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk.

A lap Varga Júlia, az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatójának tanulmánya alapján írt, hogy 2010 és 2020 között minden településtípusban – község, város, megyei jogú város, Budapest – és minden képzési típusban – óvoda, általános iskola, szakképzés, gimnázium – nőtt azoknak az iskoláknak az aránya, ahol minimum egy pedagógus álláshely betöltetlen volt, tehát ahol jelen volt valamilyen formában a tanárhiány.

Ezeréves épületet tártak fel Magyarországon

A végéhez közeledik a régészeti feltárás a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor ma álló barokk rendházának déli udvarán – derül ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleményéből. Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének oktatója, Nagy Szabolcs Balázs vezette ásatások során a kutatók azonosították a középkori monostor alapszerkezetét, meghatározták az épületegyüttes korát, emellett számos értékes tárgyi emléket is találtak.

A középkori monostort feltehetőleg a 11. században alapították, de a kutatók által leírt épületegyüttest csak valamikor a 13. század során falazhatták fel kőből abban a formában, amely aztán az 1530–1540-es évekig meghatározhatta a rendház képét. A ránk maradt kőfalak tehát nem az alapítás korából valók.

Eötvös Loránd Kutatási Hálózat

Elképesztő villámlást okozott egy vulkánkitörés

Az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) Légkörfizikai csoportjának vezetésével egy nemzetközi csapat a Hunga Tonga‒Hunga Ha’apai vulkán tavaly januári kitörése során keletkezett felhő rendkívüli elektromos aktivitását vizsgálta – derül ki az ELKH közleményéből. A tanulmány a JGR Atmospheres neves amerikai szakfolyóiratban jelent meg.

A tenger alatti tűzhányó 2022 elején egészen extrém kitörést produkált, az adatokat még mindig elemzik a kutatók. A vulkán óriási töltésgenerátorként működött, amelynek teljesítménye a bolygószerte éppen aktív összes zivatar és elektromosan töltött csapadékfelhő együttes hatásához mérhető. Ez a földfelszín töltésének megnövekedését okozta, amit különböző amerikai és európai mérőállomások, köztük a Nagycenk melletti Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium egyidejűleg észleltek.

A kitörés fő fázisában, 2022. január 15-én magyar idő szerint reggel 6 és 7 óra között két alkalommal is olyan jelentős mennyiségű elektromos többlettöltés jutott a földfelszínre a vulkáni felhőből, hogy az globálisan mintegy 15 százalékkal növelte bolygónk elektromos töltöttségi szintjét, alkalmanként 5-10 percig.

Így alakítják át a lékek a gazdasági erdők mikroklímáját

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Pilisi Parkerdő Zrt. által 2018-ban elindított Pilis Lék Kísérlet célja a hazánkban egyre inkább teret nyerő erdőgazdálkodási mód, az örökerdő üzemmód, környezeti és biológiai hatásainak felmérése. A Pilisszántó melletti kísérleti területen a kutatók összesen 30 lékben vizsgálják, hogy azok mérete, alakja és kialakításuk időbelisége hogyan hat az erdei mikroklímára, a talajra és a különböző élőlénycsoportokra.

Azt találták, hogy a legfeljebb egy fahossznyi átmérőjű lékek az aljnövényzet szintjében fenn tudják tartani az erdőkre jellemző hűvös, párás, kiegyenlített környezeti viszonyokat. Az eredmények segíthetik a gazdálkodókat a változó klímához minél gyorsabban alkalmazkodó gazdálkodási módok kialakításában.

Az erről szóló tanulmány a Science of the Total Environment című nemzetközi szakfolyóiratban jelent meg.