Best WordPress Hosting
 

Rekordszámú balkon napelemet telepítettek tavaly Bécsben

Míg 2022-ben nem egészen 1000, addig tavaly már több mint 4000 balkon napelemet telepítettek Bécsben. Az év első három hónapjában pedig 700 ilyen berendezést jelentettek be. Mindeközben a magát zöldnek láttató Orbán-kormány tiltja ezt a típusú megújuló energiatermelőt.

A főzéshez ugyan kevés, de egyórányi porszívózáshoz éppen elegendő áramot termelnek a balkon napelemek, amelyek virágkorukat élik Bécsben. Míg 2022-ben 900 ilyen berendezést telepítettek városszerte, addig 2023 valóságos rekordév volt. Az osztrák főváros villamosenergia-hálózatát üzemeltető Wiener Netze-nél 4.250 balkon napelemet jelentettek be tavaly.

A maximum 800 watt teljesítményű háztartási naperőműveket tavaly óta már az önkormányzati lakások lakói is felszerelhetik, csupán engedélyt kell kérniük a fenntartójuktól, a Wiener Wohnentől. Az ő körükben azonban lényegesen csekélyebb az érdeklődés: eddig csupán 116 balkon napelemre kértek engedélyt.

Minden, amit az erkélynapelemekről tudni érdemes – mikor lesz elérhető itthon is?

Gyorsan terjednek Nyugat-Európa több országában az erkélynapelemek vagy balkonerőművek. Sajnos az Orbán-kormány tiltja ezek használatát. A hazai korlátolt helyzetet vizsgálta a Miskolci Egyetem közgazdászainak segítségével a másfélfok.

“Egy átlagos erkélynapelemes rendszer évente nagyjából 850 kWh villamosenergia termelését teszi lehetővé, mely egy 4 fős család villamosenergia-felhasználásának körülbelül 25%-t képes fedezni. A gyártók már most 25-30 év garanciát kínálnak a termékeikre. Egy 1000 euróba kerülő, 800 W-os balkonerőmű esetében a megtérülési idő szűk 5 év, azonban a gyártási költségek és az ár csökkenésével ez csak rövidülni fog. Szöulban a városi önkormányzat támogatási rendszerének köszönhetően a megtérülési időt 3 év alá sikerült levinni. Az erkélynapelemek legnagyobb előnye, hogy olyan helyekre telepíthetők, ahol a hagyományos napelemek (háztartási méretű kiserőművek, HMKE-k) nem férnek el, így a sűrűn lakott, toronyházas területeken, például a fővárosban, ahol a 10 000 főre jutó HMKE-k száma messze elmarad a többi régiótól. Az Európai Unióban Németország a legmegengedőbb a balkonerőműves rendszerek iránt, míg Dániában vagy Magyarországon teljes tiltás van jelenleg érvényben. Az új technológiai megoldások adaptációját nem akadályozni, hanem körültekintő szabályozással segíteni kell: a mélyfelújítások felpörgetésével, valamint tudatos termelő és fogyasztó energiapolgárokká való válással elérhető közelségbe kerülhetne Magyarországon is ezeknek a rendszereknek a bevezetése mindenki számára.”

RÉSZLETES CIKK >>> 

Megvan a rés a pajzson, engedélyeztethető egy erkélynapelem Magyarországon

Az alábbi dokumentum az Elmű Hálózati Kft. január végén kiadott jóváhagyása, amely végső soron lehetővé teszi, hogy egy budapesti társasház hetedik emeletének erkélyére pár napelemtáblát felszerelhessen a lakó. A jelek szerint oldódni látszik az az egészen bizarr helyzet, hogy az ehhez hasonló kis teljesítményű rendszereket Európa-szerte már évek óta mindenhol lehet használni, kivéve Magyarországon, ahol a szabályok tiltják a telepítését.

A jóváhagyás valójában nem jelenti azt, hogy a klasszikus értelemben vett erkélynapelem hirtelen engedélyezett lett Magyarországon, ezért annak, aki ilyet szeretne használni, fontos a részletek megismerése.

Az Elmű egészen pontosan formailag „csak” azt hagyta jóvá, hogy a lakó egy 800 watt teljesítményű invertert építsen be a lakás elektromos hálózatába. Az inverter a napelemes rendszer központi hardvere, amely átalakítja a panelekből érkező egyenáramot váltóárammá (és még sok mindenre képes, de ez most kevésbé lényeges). Az áramcég mindig az inverterre adja meg az engedélyt, akkor is, amikor egy családi ház tetejét telerakják panelekkel, és most, ebben a sokkal kisebb kapacitású esetben is.

A magyar Alza is elkezdte árulni a rezsicsökkentő terméket, amit megvenni ugyan lehet, de használni nem

Egy évvel ezelőtt hívtuk fel a figyelmet arra a furcsa helyzetre, hogy van egy termék, ami akkoriban már megjelent a kisebb magyar netes boltokban, tehát meg lehet ugyan venni, de a használata nem megengedett. Az erkélynapelemről van szó, amely egy kis teljesítményű napelemes rendszer, amit közvetlenül a lakásban lévő konnektorhoz lehet csatlakoztatni, és képes lehet arra, hogy kis mértékben csökkentse a villanyszámlát.

Ezek a rendszerek 600 vagy 800 watt teljesítményig az unióban mindenhol használhatók, kivéve Magyarországon. A magyar áramszolgáltatók általános szerződési feltételei (ászf) ugyanis nem engedik meg, hogy a fogyasztó áramot tápláljon be a konnektoron keresztül a lakás vezetékeibe.

Ahogy arról nemrég írtunk, Németországban már az Aldi (Nord) és a Lidl is elkezdte ezeket forgalmazni, utóbbi azonban a magyar szabályozás miatt itthon nem vette fel a kínálatába. A cseh gyökerű Alza azonban most nem volt ilyen szívbajos, és egy ideje már a magyar vevőknek is eladásra kínálja az erkélynapelemes rendszerek fő kellékét, az úgynevezett mikroinvertert. Márpedig az Alza jelenleg a második legnagyobb magyarországi netes kereskedő.

Már a Lidlben és az Aldiban is lehet erkélynapelemet venni Németországban, nálunk nem kezdhetik meg a forgalmazást

Németországban éppen két kereskedelmi nagyágyú lép be az erkélynapelemes piacra. A Lidl a múlt héten kezdte árulni a napelemét, egyik legnagyobb riválisa, az Aldi Nord pedig júniustól fog bele az értékesítésbe. Az Aldi Nord Németország északi felét fedi le, és nem az a cég, amelyik Magyarországon is jelen van. A déli országrészekben működő Aldi Südnél egyelőre nem találtuk meg a terméket, de ezek után nagyon meglepő lenne, ha az indulásra még sokat kellene várni.

Az erkélynapelem egy olyan termék, amelyet a boltokban egyszerűen meg lehet venni és otthon be lehet dugni a lakásban lévő konnektorba. Amennyiben süti a nap a tipikusan erkélykorlátra rögzített panelt, akkor a termelődő áramot a lakás berendezései felhasználhatják, csökkentve ezzel a villanyszámlát. Az Európai Unió országaiban 600-800 wattos teljesítményig jellemzően nem kell az eszközöket engedélyeztetni, csak bejelenteni. Németországban ugyan előfordul, hogy az áramszolgáltató egy speciális csatlakozót kér a beüzemeléshez, de ez a legnagyobb macera, amivel számolni kell.

Ezzel szemben Magyarországon a használatuk szabályellenes. A Lidl Magyarország kérdésünkre azt mondta, hogy