A Kárpát-medence geográfiai és természeti egysége vezette félre legnagyobb földrajzosaink első három nemzedékét, és nagyrészt ez az oka annak is, hogy Trianon máig kiheverhetetlen sokk a magyar társadalomnak – írja esszéjében Gyurgyák János. A történész, könyvkiadó készülő kötetének második részletét először a Válasz Online-on olvashatják.
Archívum címkék: esszé
A Harcosok Klubjáról szóló tizenkilenc szavas esszéjére kiváló jegyet kapott a diák (ami ugyanolyan hosszú, mint ez a cím)
Egy diák az X-en osztotta meg, hogyan kapott kiváló osztályzatot egy esszéjére, miközben az mindössze 19 szóból állt – írja a LadBible.
Allison Garrett feladata az lett volna, hogy az 1999-es, Edward Norton és Brad Pitt főszereplésével készült kultikus filmről írjon egy kritikát, aminek a stílusa tükrözi a film hangulatát. A diák ült, gondolkozott, megszállta az ihlet, papírra vetette megoldását, majd beküldte a tömör esszét, remélve, hogy tanára is értékelni fogja az erőfeszítését. Mint azt a merész diák, Garrett elárulta, igen büszke magára, és egyáltalán nem sajnálja, hogy így tett, amihez valószínűleg hozzájárul, hogy a tanár 100 százalékosra pontozta szavait és ötöst adott neki, a következő rövid üzenetet mellékelve:
„Sokáig küzdöttem ezen a jegyen. Végül úgy döntöttem, hogy a megnevettetésem miatt kapsz egy jegyet, és azért, amiért ilyen releváns a kritikád az adott filmhez. Hadd figyelmeztesselek: NE próbálkozz ilyesmivel más professzorokkal; lehet, hogy nekik nincs humorérzékük.”
Megerőszakolásáról írt esszét Mariska Hargitay, a Különleges ügyosztály sztárja
Megerőszakoltak a harmincas éveimben. Semmi szexuális nem volt benne, teljesen a dominanciáról szólt, az ellenállhatatlan hatalomról.
Így indul Mariska Hargitay People magazinban megjelent írása, amelyben először vall nyilvánosan arról, hogy mi történt vele. A magyar származású színésznő pályája elején szépségversenyeken is indult, majd számos sorozatban játszott az elmúlt évtizedekben, de a legismertebbé az Esküdt ellenségek: Különleges ügyosztály Olivia Bensonjaként vált. A 25. évadnál járó bűnügyi sorozatnak 2011 óta ő alakítja detektív főhősét, és ebben a minőségben hétről hétre nyomoz szexuális jellegű bűncselekmények után.
Hargitay leírja, hogy az ő megerőszakolója nem egy ismeretlen, hanem egy barát volt, legalábbis ezt hitte az eset megtörténtéig.
A szabadság nem egyetemes érték, hanem nyugati hagyomány – konzervatív fordulat kell!
Hogy a Nyugat képtelen megvédeni magát az őt érő támadásokkal szemben, az nem a véletlen műve: a helyzet éppen a Nyugat DNS-ében gyökerezik – véli Béndek Ábris. Vendégszerzőnk négy nagy korszak (kereszténység, reformáció, felvilágosodás, posztmodern) gondolkodásának logikus következményeként láttatja mai „elme- és nyelvzavarunkat”, amely oda vezet, hogy a Nyugat szócsövei terroristákat éltetnek. Olyanokat, akik őket gondolkodás nélkül mészárolnák le. Az írás afféle elemző, publicisztikai meghosszabbítása a Válasz Online e témával foglalkozó, két hete megjelent cikkének, és további gondokodásra is sarkall.
A kettéosztott társadalmak képe csak látszat: a többség igenis normális!
A Válasz Online-nál nem lepődünk meg, ha azt halljuk: nem kizárólag tömbökben lehet létezni, fontos ügyekben külön-külön is lehetséges állást foglalni. Attól, hogy nem támogatjuk mondjuk a tömeges migrációt, még egyáltalán nem kell homofóbnak is lennünk. Ha pedig nem vagyunk homofóbok, az nem kell együtt járjon mondjuk a vegánsággal. Egy német tanulmány most rávilágít: a kettéosztott társadalmak képe csupán látszat, a valóságban a véleménycsomagokkal házaló szélsőségek kisebbségben vannak. Igaz, nagy erőkkel dolgoznak a társadalom kettéosztásán. Kováts Eszter politológus eredetileg a Social Europe oldalra írt a tanulmányról angolul, az itt olvasható bővített, szerkesztett, magyar változatot a Válasz Online számára készítette.
A török hódoltságig vezethetnek a tömeges magyar öngyilkosság és alkoholizmus okai
Turáni átok nincs, de sürgősen kezdeni kell valamit évszázadok óta vonszolt traumáinkkal, azok ugyanis vastagon benne vannak az európai statisztikákat döntögető öngyilkossági és alkoholfogyasztási mutatóinkban – röviden így szól Németh Endre epikusan hosszú esszéjének következtetése. Populációgenetikai modelleken dolgozó matematikus vendégszerzőnk szerint Magyarországon a lényegi törésvonal nem Kelet és Nyugat, hanem Észak és Dél között húzódik, devianciáink párhuzamai pedig meglepő módon észak-amerikai indiánok között találhatók meg. Németh Endre személyes felütésű írását a lapunkban korábban megjelent Gyurgyák János-esszé („Mi a magyar?”) és a „finnugor-vita” folytatásaként közöljük.
„Mintha beledermedt volna a múltba” – orosz történész a putyini illúziókról és álhazafias őrületről
Revelatív erejű esszé jelent meg a putyini hatalommal szemben mérsékelten kritikusnak tartott orosz napilap, a Nezaviszimaja Gazeta (NG) augusztus 29-i számában. Írásában Valerij Garbuzov, az Orosz Tudományos Akadémia Amerika- és Kanada-tanulmányok Intézetének igazgatója körberajzolja napjaink Oroszországának megkésett „posztimperiális szindrómáját”, amely a Moszkva által a világ számára okozott problémák fő eredője. Szerinte Vlagyimir Putyin elnökségének konfúz politikai-ideológiai világa sikertelenül üldözi a világhatalmi vágyakat – amelyeket a Szovjetunió még Amerika valós ellenpólusaként ambicionálhatott –, miközben valódi célja a politikai elit és a vele összefonódott oligarchia hatalmon maradása. Békeidőben is súlyos állítások, hát még háborúban! Nem is maradt következmények nélkül: a cikk megjelenése után négy nappal Garbuzovot elbocsátották. Orosz-fordító olvasónk, Tóth Gábor ezen felbuzdulva engedélyt kért az NG-től az esszé magyar publikálására. Meg is kapta, a Garbuzov-esszét így – mivel annak fő szándéka számos, a magyar közbeszédben is elterjedt mítosz lerombolása – lapunk örömmel közli.
A közgazdász tanárnak állt két hétre – elképesztő tapasztalatokat szerzett
Deme Zoltán felkerekedett és tanárnak állt – két hétre. A közgazdász a Fészek Waldorf Gimnáziumban okította a diákokat a személyes pénzügyek és befektetések témájában, közben viszont ő is fontos tapasztalatokkal gazdagodott. Nem csak azt láthatta, milyen természetes egy mai 15-16 éves számára, hogy „Magyarországon a szögletes tárgyat gurítják, méghozzá lejtőnek felfelé, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy nemsokára maga alá fog temetni bennünket”. Az is körvonalazódni kezdett vendégszerzőnk fejében, mi lehetne gyógyír a menthetetlenül összeomló közoktatás gondjaira. Deme ezzel válaszol Jilly Viktor lapunkban megjelent írására is.
Zsoldosok alkonya: a „korai Prigozsin” példáján tanulta meg Európa, miért nem jó a privatizált hatalom
Térségünkben a harmincéves háború és egy túl nagy hatalomhoz jutott zsoldosvezér keserű tapasztalata egyenesen a modern államépítés egyik talpkövévé vált – írja a Válasz Online-nak küldött történelmi esszéjében B. Szabó János. A történész a Wagner-csoport június végi ámokfutása nyomán elemzi a 16-17. századi hadvezér, Wallenstein tevékenységét, mely hozzájárult az európai mentális struktúrák átalakulásához: hogy a hús-vér vezetőhöz való személyes hűség helyett egy elvont fogalom szervezze a társadalom életét, s értelmet nyerjenek olyan testetlen fogalmak, mint a közjó és közszolgálat.
Hazugságok hálójában – ezért szakadt jobb- és baloldalra a Nyugat
Hazugság, hogy a nagy dolgok fontosak, a kis dolgok pedig nem. A valóság éppen fordítva áll. A politika, a közélet, a társadalmi folyamatok nagy hazugságait az őket alkotó emberek összességének látszólag kis hazugságai tartják a felszínen – írja Bódy István. Vendégszerzőnk Gyurgyák János lapunkban megjelent esszéjére reagálva fejti ki, szerinte miért alakult ki az egyébként rendkívül káros mély lövészárok a nyugati politikában. Esszé.
Gyurgyák János: Eltévedt lovasok a pusztában – a „Mi a magyar?” kérdés megoldhatatlanságáról
Több generáció és sok kiváló gondolkodó vallott már kudarcot, amikor a „Ki a magyar?”, „Mi a magyar?”, „Milyen a magyar?” kérdésre próbált választ adni. Egyesek most éppen bőven folyó állami pénzeszközökkel a minden kétséget kizáró természettudományos vagy egyenesen genetikai választ keresik. Ők olyasmit keresnek, ami soha és a jövőben sem lesz elérhető. Ez a küldetés ugyanis lehetetlen – írja esszéjében Gyurgyák János. A történész, könyvkiadó készülő kötetének első részletét először a Válasz Online-on olvashatják.