Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: kárpát-medence

Mostohafiától szült gyereket az avar nő

Közzétette szerző

Ebben az erősen férfiak köré szerveződő avar társadalomban a nők mindig »a közösségen kívülről« érkeztek, és a népesség nagy részének nem csak egy partnertől volt gyermeke. Két esetben a nő a mostohafiának is szült utódot

– mondja a 24.hu-nak Dr. Rácz Zsófia régész.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai egyedülálló kutatási eredményeket jelentettek meg a legrangosabb tudományos folyóirat, a Nature hasábjain. A Kárpát-medence négy avarkori temetőjének teljes leletanyagát térképezték fel, több mint 400 személy maradványainak genetikai vizsgálatát végezték el az Európai Unió legkomolyabb pályázatának (ERC Synergy Grant) támogatásával.

PostPin It!

Gyurgyák János: „Huzatos hely” – a földrajz is kelti az illúziót, ami nem hagy szabadulni Trianon sokkjától

Közzétette szerző

A Kárpát-medence geográfiai és természeti egysége vezette félre legnagyobb földrajzosaink első három nemzedékét, és nagyrészt ez az oka annak is, hogy Trianon máig kiheverhetetlen sokk a magyar társadalomnak – írja esszéjében Gyurgyák János. A történész, könyvkiadó készülő kötetének második részletét először a Válasz Online-on olvashatják.

PostPin It!

Négyezer éves fegyverre bukkant egy férfi fémkeresővel

Közzétette szerző

Ritka, ősi fegyvert találtak fémkeresővel egy lengyelországi erdőben – írja a Heritage Daily. A leletre egy Piotr Gorlach nevű férfi bukkant rá, aki azonnal értesítette az egyik helyi múzeumot felfedezéséről.

Amint a szakértők megállapították, a tárgy egy bronzból készült tőr, amely nagyjából 4000 éves lehet. Közép-Európában ekkoriban csak nagyon ritkán készítettek rézből eszközöket, így ez a fegyver igazán kivételesnek számít. A vizsgálatok eredményeiből az is kiderült, hogy a tőrt valószínűleg a Kárpát-medencében vagy az ukrajnai sztyeppén alkották meg.

Łukasz Śliwiński

PostPin It!

Erdőhelyreállítás láncfűrésszel

Közzétette szerző

Az Erdők Hetéhez kapcsolódva egy pár perces animációs kisfilm segítségével mutatjuk be, hogy mit érdemes tennünk az erdeinkért (nem csak láncfűrésszel), ha a jövőben is látni szeretnénk azokat. Hazánkban az idős, védett erdők sem mentesülnek a fakitermelés alól, miközben az élőhelyekre nehezedő nyomás egyre fokozódik, az őszi napsütés pedig évről évre égetőbb.

A WWF Magyarország  abban hisz, hogy ha az erdőket sikerül újra formába hozni, közelebb kerülünk ahhoz is, hogy a világunk élhető maradjon.

Bölények és vadonok

PostPin It!

Aki hisz a csatkai csodában, azzal meg is történik

Közzétette szerző

Idén látogattam el először a Csatkai Búcsúra, amit eddig csak hallomásból ismertem, és a helyszínen vált világossá számomra, hogy ezt egy roma származású fotósnak kötelessége megfotózni.

Mivel a Csatkai Búcsú kétnapos, magammal vittem egy sátrat, és úgy terveztem, hogy a napközbeni áhítat, az imádkozás, a csodatévő forrásvízből való ivás, az áldás várása, a Szűz Mária-szobor felöltöztetése, a vasárnapi istentisztelet, a kisbabák keresztelője mellett a hajnalba forduló közös mulatozásnak is szemtanúja szeretnék lenni.

Egy olyan család mellett állítottam sátrat, akik megvendégeltek, etettek-itattak, érdeklődtek, és arról meséltek, miért járnak rendszeresen Csatkára.

PostPin It!

Korszakalkotó felfedezés: sokkal ősibb lehet a Kárpát-medence élővilága, mint gondoltuk

Közzétette szerző

Gyapjas mamut, barlangi medve, őstulok, tetőtől talpig vastag prémbe öltözött emberek lándzsákkal vagy akár Sid, a lajhár a Jégkorszak című animációs filmből – ikonikus alakok, amelyek a XXI. században is a közérdeklődés homlokterében tartják az utolsó jégkorszaknak nevezett földtörténeti időszakot. A szereplők mögött pedig mindig ott látható a ritkás növényfoltokkal tarkított jeges, havas táj, könnyen bele tudjuk magunkat képzelni az akkori didergős valóságba. De tényleg ilyen volt a jégkorszak?

Jelen tudásunk alapján a mamutok korában a Kárpát-medence növényvilágát a fajszegénység jellemezte. A hatalmas emlősök a fagyott talajon bandukolva kutattak gyér táplálékuk után, a mostani pompás, ezerarcú vegetáció csak a jégkorszak elmúltával, 10–12 ezer évvel ezelőtt jelent meg a területen. Egy friss magyar kutatás azonban múlt időbe teszi e képet, és azt állítja, hogy a tájainkat fajgazdag élőhelyek alkothatták,

és őshonos növényeink 80 százaléka itt, helyben élhette túl a legutóbbi eljegesedést. Ez azt jelenti, hogy sokkal ősibb a jelenlétük, mint eddig gondoltuk: több tíz- vagy százezer, netán millió éve élnek és fejlődnek a Kárpátok gyűrűjében.

PostPin It!

Pannonicumok: 90 év után elkészült a bennszülött növényeink új leltára

Közzétette szerző

Mi a különbség a bennszülött, és az őshonos faj között? Egy hungarikum, melynek a megtalálása és a leírása között 136 év telt el. Miért kell komoly logisztika a berkenyék fotózásához? Mi a különbség a növény és az állatfajok felfedezése és fajbesorolása között? Ezekről is mesél a mai podcastban Dr. Riezing Norbert erdész, botanikus, madarász, ismeretterjesztő, a DINPI Vértes-Mezőföld Tájegység vezetője.

A kb. 4500 fős Környe Tatabányától mintegy 5 kilométerre terül el. Itt él családjával az az erdőmérnök, hivatásos természetvédő, aki anno a doktori disszertációját A Vértesalja erdeinek vizsgálata, tájhasználat és vegetáció kapcsolata címmel írta. De nemcsak e területet ismeri úgy, mint a tenyerét, hanem az ország más részeit is, hiszen sokfelé kutatott botanikai és állattani témákban. A mai beszélgetésünk apropója egy hiánypótló -most egyelőre még csak angolul megjelent – munkája, a pannóniai bennszülött növények listája.

Bánáti bazsarózsa, István király-szegfű, tornai vértő, szentendrei rózsa, a természetbarátok számára ismerősen csengő nevek, melyekről azt olvastuk, hogy bennszülöttek. Pedig csak egy részük az! Hányan hallottak viszont a vértesi berkenyéről, a balatoni szederről, a magyar sóballáról, a debreceni tormáról, a Kossuth hölgymálról, vagy a Vojtkó-csenkeszről? Ezek kizárólag nálunk élnek.

PostPin It!

A klímaváltozás várható hatásai: trópusi éjszakák és malária Magyarországon

Közzétette szerző

Állandósuló trópusi éjszakák a városokban, visszatérő malária, gabonaföldeket fojtogató gyomok, szennyezett élelmiszerek –néhány azok közül a drasztikus hatások közül, amelyekkel előbb-utóbb szembe találjuk magunkat a Kárpát-medencében a klímaváltozás következményeként.

Mára már eljutottunk oda, hogy a klímaváltozással kapcsolatos problémákat mindannyian érzékeljük. Tudjuk, hogy a döntően ember okozta folyamatokat nem fordíthatjuk vissza, arra azonban még van lehetőségünk, hogy a káros hatásokat mérsékeljük, és alkalmazkodjunk. Számos megoldást is ismerünk ehhez.  Szembe kell azonban nézzünk azzal, hogy a cselekvéshez radikális társadalmi változásra van szükség: a társadalom minden szereplőjének meg kell változtatnia a gondolkodását az egyénektől kezdve a közösségeken és a gazdasági szereplőkön át a politikai döntéshozókig.

Ez, vagyis a közös felelősségvállalás az egyik legfontosabb üzenet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottsága ülésének résztvevői megfogalmaztak, miután a klímaváltozás egészségre, agráriumra és a biológiai sokféleségre gyakorolt várható hatásait sorra vették.

PostPin It!