Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: etológia

Azért vágják le a malacok farkát, nehogy lerágják egymásét

Közzétette szerző

Egyes malacok visítanak, odaharapnak, mások rezignáltam tűrik, amikor társaik harapdálják, vagy szó szerint megrágják a farkukat és a fülüket. Ez egyfajta kannibalizmus, ami a nagyüzemi körülmények okozta természetellenes tartásmód következménye

– mondja a 24.hu-nak Maros Katalin etológus.

Sokak számára ismerős lehet a „farokrágás” jelensége, de inkább homokba dugjuk a fejünket, mert nem esik jól a sonka, kolbász, tarja vagy dagadó, ha közben az érintett állatok szenvedéseire gondolunk. Nem vagyunk álszentek: az emberi szervezetnek szüksége van állati fehérjékre, zsírokra, a húsételek kultúránk szerves részét képezik, és ekkora népesség eltartásához valóban szükséges a nagyüzemi állattartás.

PostPin It!

Nem létezik domináns kutya

Közzétette szerző

A domináns kutya gyakran szóba kerülő fogalom, persze főként kutyás körökben: ezzel magyarázzuk, ha legjobb barátunk magasról tesz arra, éppen mire utasítjuk vagy mit várunk el tőle. Mintha „csakazértis” feszegetné a határait, az ember azon gondolkozik, hogy ebben a kapcsolatban vajon ki a főnök, ki a falkavezér. Sőt, azt is mondják, hogy az utcán is számos konfliktus forrása, sok bunyó a dominanciával összefüggésben tör ki.

Két idegen eb találkozik, előadják a szokásos koreográfiát orr-fenék-orr-fenék csatlakozással, majd az egyik a másik nyakára, vállára fekteti az állát, esetleg két mellső lábával támaszkodik fel a hátára. Közben csóválja a farkát, a gazdik mosolyognak, hiszen emberi értelmezésben cukin játszani hívja az új pajtit.

Pedig valójában ez az uralkodás szándékának kifejezése, mondjuk úgy, felhívás keringőre: mintha azt mondaná, „az alattvalóm leszel!” A másik erre vagy behódol, vagy morgással fejezi ki nemtetszését, illetve, ha egyik fél sem tágít, és a gazdák sem avatkoznak közbe, kezdődik a verekedés. Bármilyen furcsán is hangzik,

PostPin It!

Piszkálódó főemlősök

Közzétette szerző

Az emberek egymás agyára tudnak menni, ha kötekednek vagy incselkednek egymással, esetleg piszkálják a másikat. A vicces marháskodástól az idegesítő agresszivitásig terjedő viselkedési forma ősidőktől velünk van, olyannyira, hogy 13 millió éves szokás, ami összeköti az ősembert a legközelebbi rokonaival, a főemlősökkel. A The Royal Society honlapján megjelent tanulmány szerzői a San Diegó-i és a lipcsei állatkertben vizsgáltak meg mintegy 75 órányi felvételt főemlősök csoportjának interakciójáról.

Kilenc bonobót, 4-4 gorillát és orángutánt és 17 csimpánzt követve összesen 142 példát találtak játékos vagy provokáló incselkedésre. A kettő között nem egyszerű határt húzni, és a tudósok arra jutottak, hogy az érintett főemlősök tudatosan tesztelik a piszkálódásuk hatását. A vizsgálat során 18 cselekedetet különítettek el, köztük mozgás és tevékenység akadályozását, ütést, tárgy odanyújtását majd visszahúzását, tárggyal vagy végtaggal böködést, vagy a gyakoribbak közé tartozó szőrzethúzást, amivel a kölykök sűrűn feszegetik a szüleik türelmének határait. Azt is megfigyelték, hogy

a csimpánzok különösen élvezték, ha éppen elaludni készülő társukra sóztak egyet rá, az orángutánok a szőrhúzásban, a gorillák pedig egymás lökdösésében jeleskedtek.

PostPin It!

Gyilkos delfineket figyeltek meg

Közzétette szerző

Rejtélyes, agresszív viselkedést figyeltek meg a delfineknél, amely a szakértők szerint akár elterjedt, gyakori szokás is lehet – írja a Live Science.

Egy új tanulmányban 10 olyan esetet dokumentáltak a kutatók, amikor palackorrú delfinek (Tursiops truncatus) karibi manátuszok (Trichechus manatus manatus) borjaira támadtak. A delfinek először elválasztották a kicsinyeket anyjaiktól, majd harapdálni és „ütlegelni” kezdték őket.

Mivel a delfinek nem esznek manátuszokat, a tudósok egyelőre nem tudják biztosan, hogy mi a támadások oka, de van néhány elképzelésük. A tanulmány fő szerzője, Eric Angel Ramos etológus például úgy véli, a delfinek egyszerűen kíváncsiak a kis manátuszokra, és mivel egymással is gyakran viselkednek agresszívan, ugyanígy lépnek fel az idegen fajjal szemben is. A publikáció egy másik írója, Jeremy Kiszka szerint viszont a támadásoknak szándékolt célja, hogy végezzenek a manátuszborjakkal.

PostPin It!

Kutya vs macska: ki érti jobban a gazdit?

Közzétette szerző

A kutatók különféle feladatokkal tesztelik, hogy mennyiben hasonlítanak egymáshoz vagy különböznek a kutyák és a macskák. Emiatt számos összehasonlító kutatás foglalkozott már ezzel a két fajjal, több-kevesebb sikerrel. Máig nem eldöntött kérdés például, vajon egyformán megértik-e az emberi kommunikatív jelzéseket, például a mutatást. Az ELKH-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport és az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak Scientific Reportsban megjelent legutóbbi tanulmányában arra voltak kíváncsiak, hogy vajon mennyire ügyesen követik az emberi mutatást a kutyák és a macskák – áll az ELTE közleményében.

A feladat látszólag nagyon egyszerű volt, a kutatók két edényt tettek le a földre, amelyek közül az egyikbe jutalomfalatot rejtettek. A kísérletvezető mindig arra az edényre mutatott, amelyikben a jutalom volt, majd megnézték, vajon melyiket választják az alanyaink.

Összességében a kutyák bizonyultak ügyesebbnek: lényegesen többször találtak rá a jutalomra, mint a macskák.

PostPin It!

Főemlős védelmi stratégia – védelem a magasban

Közzétette szerző

Már az ókorban is igyekeztek sziklára építeni a várakat, hogy nehéz legyen bevenni őket, és Dobó István dolgát is segítette a többszörös túlerőben lévő törökökkel szemben, hogy az utóbbiaknak fölfelé kellett támadniuk. Így vannak ezzel a csimpánzok is.

A PLOS Biology szaklapban megjelent tanulmány szerint ez a fajta gondolkodás nemcsak az ember sajátja, ha csoportos viselkedésről van szó. A Cambridge-i Egyetem primatológus professzora, Sylvain Lemoine társszerzőségével ismertetett kutatás alapján a főemlősök közé tartozó csimpánzok csoportjai is a riválisaiknál magasabb pozíciót igyekeznek elfoglalni, legyen az fa, domb vagy hegy. Az elefántcsontparti Tai Nemzeti Parkban figyelték meg a csimpánzok stratégiáját, ahol a tudósok négy generáción keresztül, 45 éve kutatják a főemlősök viselkedését.

A terepmunka 2013-2016 között tartott, és két, egymással szomszédos csoportot követtek. Azt vették észre, hogy amikor olyan terület felé közeledtek, ahol a riválisaik éltek, akkor azt mindig a hegyek magasabb részein közelítették meg. Általában csöndben ültek, és hallgatóztak. A saját területük közepén viszont lejjebb ereszkedtek, és zajosan élték az életüket. A tudósok arra jutottak, hogy a magasabbra mászással nemcsak taktikai előnyt akartak szerezni, ha harcra kerül a sor, hanem egyfajta felderítést is végeztek, hogy ha nem kell, ne alakuljon ki konfliktus, helyette a riválisaik észlelése után hátra tudjanak húzódni. A primatológusok szerint ez a fajta viselkedés segíthette az evolúciót, hiszen a magasban végzett felderítéssel megelégedő csimpánzok hosszabb és békésebb életet élhettek.

PostPin It!

Az oroszlánoknál is félelmetesebbek az emberek az állatok számára

Közzétette szerző

Az afrikai állatok többsége jobban fél az emberi beszédtől, mint a kutyák, oroszlánok, puskalövések hangjától egy új tanulmány szerint – írja az IFLScience. A kutatók kamerákat és hangszórókat helyeztek el a dél-afrikai Kruger Nemzeti Park több helyszínén is, majd 19 különböző állatfajnak játszottak le hangfelvételeket, hogy megfigyelhessék a reakciójukat.

A rögzített videókból az derült ki, hogy az állatok kétszer akkora eséllyel futnak el az emberi beszéd, mint az oroszlán morgás hallatára, ráadásul 40 százalékkal gyorsabban is menekülnek. Az oroszlánok Afrika legnagyobb és legijesztőbb ragadozói, a legtöbb faj látszólag mégis sokkal jobban tart egy egyszerű emberi csevegéstől, mint az ő hörgéseiktől. A kutyák és a puskalövések az oroszlánoknál kevésbé bizonyultak elrettentőnek, de nem sokkal.

A felvételen zsiráfok és zebrák is láthatók, amint az emberi beszéd elől menekülnek, de egy hiénát és egy leopárdot is sikerült a hangokkal elkergetni, utóbbi még a zsákmányát is hátrahagyta.

PostPin It!

Ezért tartjuk cukinak a turcsi orrú kutyákat

Közzétette szerző

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai egy kutatásban azt vizsgálták, hogyan teljesítenek feladatmegoldásban a bulldogok más kutyákhoz képest. A kísérletben 15 angol, 15 francia bulldog és 13 mudi vett részt, a feladatban pedig a kutyáknak meg kellett próbálniuk egymás után kinyitni – áll az ELTE TTK közleményében.

A dobozok különböző technikával voltak nyithatók, és véletlenszerű sorrendben kerültek a kutyák elé, miután a kísérletvezető a kutya számára jól láthatóan kinyitotta azokat és elhelyezte benne a jutalomfalatot. A kutyának két perc állt rendelkezésre, hogy hozzájusson a falathoz, miközben a kísérletvezető és a gazda is a háta mögött állt.

PostPin It!

Krokodilok mentettek meg egy bajba jutott kutyát

Közzétette szerző

Mocsári krokodilok (Crocodylus palustris) mentettek meg egy kutyát, akit egy vad falka egy folyóba üldözött Indiában – írja a Live Science. A bajba jutott állatot három ragadozó közelítette meg, akik ahelyett, hogy megették volna, a partnak egy biztonságos pontjára segítették, ahol az falka nem tudott rátámadni, így sikerült elmenekülnie.

Az esetről készült tanulmány alkotói szerint, elképzelhető, hogy a krokodilok viselkedése az empátia képességére utal.

Utkarsha Chavan / Chavan & Borkar 2023

PostPin It!

NER-magyarázat etológiai alapon – Csányi Vilmos az alfahím fontosságáról

Közzétette szerző

Az ember hajlandó alárendelni magát, és elfogadni a főnököt, függetlenül attól, hogy mi véleménye a történésekről.

Ezt mondja a Szabad Európának Csányi Vilmos. A professzor kutyákról, majmokról, sirályokról, emberekről, illetve emberek állati ösztöneiről mesél. Beszél egyebek mellett a hiedelmek csoportformáló erejéről, az alfahímek kiválasztásának változásáról, a szónoki képesség fontosságáról, illetve arról is beszél, hogy egy tömeg tagjaként miért fogadunk el olyat is, ami irracionális, sérti egyéni érdekeinket. A nagyinterjúban szóba kerül a háború, a társadalmi megosztottság, illetve az összetartozás ereje.

Az ember az egyetlen, aki képes feláldozni magát azért a csoportért, amiről elhiszi, hogy a tagja.

PostPin It!

Úszás közben alszanak a fókák

Közzétette szerző

A hozzánk legközelebb álló alvási szokással az orangután bír, és talán ő a legkényesebb állat a fekhelyét illetően is: mély és nyugodt alvásra van szüksége, ezért akár egy órát is elszöszölhet egy ideális ágy összeállításával – áll a Viasat Nature közleményében, a csatorna szeptember 17-én vetíti Hogy alszanak az állatok? című új természetfilmjét.

A méhek inkább munkájukban szorgoskodnak ennyire, talán pont ezért alszanak aztán a méhsejtjeikbe rejtőzve akár 9-10 órát is. Egy érdekes alvásmegvonási kísérlet kimutatta, hogy egy olyan méh, amely nem tudja kipihenni magát, sokkal kevésbé hatékony a munkavégzés során. Csíkos barátainkkal ellentétben egy elefánt éjszakánként mindössze pár órára hunyja le a szemét. Hogy a súlyát fenntartsa, minimum 100, de akár 500 kg ételt is magához kell vennie naponta, így ő egyszerűen nem ér rá aludni. Az pedig, hogy pontosan mikor teszi mindezt, a levegő hőmérséklete és páratartalma befolyásolja.

Viasat Nature

PostPin It!

Jósolni lehet a vadlovak mozgásából

Közzétette szerző

A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányban drónokkal végzett mozgáselemzést és több évtizedes populáció monitoring adatait összevetve vizsgálták a hortobágyi Przewalski-ló ménest a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kutatói. Az eredmények rávilágítottak, hogy nagy felbontású adatokat gyűjtve az állatok mozgásáról már néhány percnyi felvétel is elegendő információt szolgáltathat ahhoz, hogy egy populáció társas felépítését megismerjük, vagy

akár a csoport dinamikájának múltjáról és jövőjéről is következtetéseket vonhassunk le

– írja a National Geographic.

PostPin It!

Jobban vonzódnak a kutyák a női hanghoz

Közzétette szerző

A kutyák jobban vonzódnak a nők hangjához, mint a férfiakéhoz az ELTE és a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) tudósainak tanulmánya szerint – írja a Science Alert. A kutatók szerint a csecsemőkéhez hasonlóan a kutyák agya is fogékonyabb a dajkanyelvre, vagyis arra, amikor magasabb hangon, túlzó hangsúllyal beszélünk hozzájuk.

A kutatás során a szakértők 19 kutya agyát vizsgálták meg fMRI-géppel, miközben három különböző, előre felvett emberi beszédet játszottak le nekik. Az egyik felvételen egy kutyához, a másikon egy csecsemőhöz, a harmadikon pedig egy felnőtt emberhez beszéltek. A felvételeken a beszélő valamikor férfi, máskor pedig nő volt.

Az eredmények azt mutatták, hogy az állatok agyának hallásközpontja akkor volt a legaktívabb, amikor egy nőtől hallottak kutyákhoz vagy csecsemőkhöz intézett dajkabeszédet.

PostPin It!

Sosem látott viselkedést figyeltek meg a fehér cápáknál

Közzétette szerző

A fehér cápák jellemzően magányos állatok, két példány mégis közel 6500 kilométert utazott együtt – írja a Live Science. A Simon és Jekyll névre keresztelt ragadozókat még decemberben szerelték fel nyomkövetőkkel az Egyesült Államok déli részén, azóta egészen Kanadáig jutottak egymást követve.

A szakértők korábban még sosem figyeltek meg hasonló jelenséget a fehér cápáknál, ezért nem is tudják, miért tarthat így össze a két példány.

A kutatók korábban szövetmintákat vettek a két állattól, amelyek alapján most ki akarják deríteni, hogy vajon rokoni kapcsolatban állnak-e egymással.

PostPin It!

A fuldoklás nem cukiság, ezek a kutyák szenvednek

Közzétette szerző

Amerikában és Európában is a legnépszerűbb fajtának számítanak az olyan, úgynevezett rövid fejű vagy rövid orrú kutyák, mint az angol és a francia bulldogok, illetve a hasonló fizimiskájú mopszok meg boston terrierek is rendkívül népszerűek. Érthető, hiszen kedves, energikus, nagyon is szerethető állatokról van szó egészen egyedi ábrázattal. A „benyomott” orr, a kiguvadó szemek, a denevérfülek láttán nehéz azt mondani, hogy nem cuki az összes.

Christoph Soeder / DPA / Picture Alliance / AFP

Négy év a bulldog élete

PostPin It!