Best WordPress Hosting
 

Farkasok tizedelik Erdélyben a kóbor kutyákat

Példátlan jelenséget figyeltek meg Romániában a farkasok viselkedését vizsgáló kutatók, akik évekig vizsgálták a Hargita környékén élő farkasokat. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az ordasok táplálékában jelentős szerepet tölt be a kutya, aminek több oka is van.

Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Természetvédelmi Osztályának vezetője a Wolflife projekt keretében négy évig tanulmányozta a ragadozók életmódját. A szakértő a maszol.ro portálnak megerősítette : a farkas – más megnevezéssel toportyán – rendkívül óvatos állat, az embert messziről kerüli. A Hargitát átszövik a farkasok által használt útvonalak, átjárók. A csapásokon portyázó falka megközelítőleg két hét alatt járja be a vadászterületét. Éjszakai életmódot folytatnak. Gyorsan alkalmazkodó fajról van szó, ennek köszönhető, hogy az évszázadok alatt életben maradtak.

A kutató szerint a farkas nem jelent veszélyt az emberre, legtöbbször a viselkedését értik félre. A farkas, mint ragadozó, azon igyekszik, hogy minél kevesebb energia ráfordításával jusson hozzá a táplálékához. A falkák stratégiája, hogy ellenőrzésük alatt tartják a területükön élő prédaállatokat – szarvasokat, vaddisznókat, őzeket –, és így próbálják eldönteni, hogy van-e közöttük olyan állat – sérült, beteg, legyengült –, amit érdemes elejteni.

Romániai farkasvédelmi aggályok

A farkasok védettségi szintjének csökkentésére irányuló brüsszeli javaslat elutasítását kéri a Natura 2000 Szövetség a bukaresti környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztériumtól – közölte a civil összefogás egyik tagszervezete, a WWF Románia.

A közlemény felidézi, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben kezdeményezte a farkasok nemzetközi státuszának a jelenlegi szigorúan védettről védettre módosítását a megnövekedett populációkra vonatkozó, a tagállamok által szolgáltatott új adatok alapján. Az EB szerint nem lehet már azokra az adatokra támaszkodni, amelyek alapján 1979-ben elfogadták a vadon élő állatok, növények és élőhelyek védelméről szóló európai egyezményt. A természetvédelmi világszervezet romániai irodájának közleménye szerint “semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá” a farkasok védettségi szintjének csökkentését, amelyet szerintük a vadászok és gazdák nyomásának engedve akar Brüsszel bevezetni. Felidézték, hogy 2006-ban, 2018-ban és 2022-ben a bizonyítékok hiánya miatt utasította el az EB a korábbi hasonló próbálkozásokat. Úgy értékelik: arra sincs bizonyíték, hogy a szelektív, ellenőrzött vadászat hatékony és fenntartható megoldás lenne a populáció szabályozására, a nagyragadozók és az állattartók közötti konfliktusok megelőzésére.

A román szaktárcát vezető Mircea Fechethez címzett levelében a Natura 2000 Szövetség arra hivatkozik, hogy az EU-ban élő 60 millió juhnak mindössze 0,065 százalékát pusztították el farkasok, az állatartók veszteségei pedig alacsonyabbak azokon a területeken, ahol a nagyragadozók jelenléte folyamatos volt, azokhoz képest, ahonnan az elmúlt 50 évben eltűntek és később visszatértek. Az ilyen károkat szerintük a természetes zsákmány elérhetőségét célzó intézkedésekkel lehet megelőzni.

Nem létezik domináns kutya

A domináns kutya gyakran szóba kerülő fogalom, persze főként kutyás körökben: ezzel magyarázzuk, ha legjobb barátunk magasról tesz arra, éppen mire utasítjuk vagy mit várunk el tőle. Mintha „csakazértis” feszegetné a határait, az ember azon gondolkozik, hogy ebben a kapcsolatban vajon ki a főnök, ki a falkavezér. Sőt, azt is mondják, hogy az utcán is számos konfliktus forrása, sok bunyó a dominanciával összefüggésben tör ki.

Két idegen eb találkozik, előadják a szokásos koreográfiát orr-fenék-orr-fenék csatlakozással, majd az egyik a másik nyakára, vállára fekteti az állát, esetleg két mellső lábával támaszkodik fel a hátára. Közben csóválja a farkát, a gazdik mosolyognak, hiszen emberi értelmezésben cukin játszani hívja az új pajtit.

Pedig valójában ez az uralkodás szándékának kifejezése, mondjuk úgy, felhívás keringőre: mintha azt mondaná, „az alattvalóm leszel!” A másik erre vagy behódol, vagy morgással fejezi ki nemtetszését, illetve, ha egyik fél sem tágít, és a gazdák sem avatkoznak közbe, kezdődik a verekedés. Bármilyen furcsán is hangzik,

Sokat kóválygott a budai hegyekben a tavaly kilőtt svájci farkas

Tavaly ilyenkor vándorolt át Magyarországon az M237-es jelű svájci farkas. A Duna-Ipoly Nemzeti Park most a jeladója alapján rekonstruálta az állat pontos útvonalát. A farkas 2023. február 11-én Nagycenknél lépett be az országba, majd 5 nap múlva elérte a nemzeti park területét. Pest megyébe február 18-án érkezett.

A dél-budai agglomerációban több napot is eltöltött, Sóskút, Biatorbágy, Törökbálint és Érd környékét is bejárta, miközben teljesen észrevétlen maradt. Pedig olyan területeken mozgott, ahol sötétedés után futók és kutyafuttatók is rendszeresen megfordulnak. Az embereket távolról kerülte, és a háziállatokat sem háborgatta.

Az agglomeráció sűrű közlekedési infrastruktúrája miatt lassabban haladt, az M1, M0 és M7 autópályáknál, valamint az 1-es vasúti fővonalnál is meg kellett találnia az átkelési pontokat.

Felnőttként sem volt hajlandó lemondani gyerekkori álmáról, így lett Farkasember

„Fotózgassatok nyugodtan, tíz-tizenöt perc és visszajövök” – mondja, majd amikor látja, milyen arccal bámulunk a nagyjából háromszáz kilós medve és közöttünk feszülő mindössze néhány szánalmas drótszálra, még hozzáteszi: „nyugi, kihúztam a villanypásztort, nem ráz” – azzal sarkon fordul és megy dolgára. Mi egymásra nézünk és reméljük, hogy viccel, de hamarosan kiderül, hogy távolról sem.

Szajki Bálint / 24.hu

Hangos vaklárma

Elképesztő utat tett meg egy szürke farkas

A Barcelonai Egyetem szerint egy németországi szürke farkas Spanyolország északkeleti részébe vezető útját sikerült nyomon követni – írja az MTI. A kutatók úgy vélik, az eddigi leghosszabb dokumentált út, amelyet a faj egy példánya tett meg.

A hím farkas a GW1909m azonosítót kapta a szakértőktől.

Az állat legkevesebb 1240 kilométert tett meg az alsó-szászországi Nordhorntól Franciaországon át a Pireneusokig, ahol egy falu közelében állapodott meg.

Engedélyezték, hogy paintballpuskával lőhessék a farkasokat Hollandiában

Mostantól engedélyezett paintballfegyverekkel farkasokra lőni egy holland tartományban – írj az MTI a Dutch News című hírportál cikke alapján. Gelderlandban ezzel a módszerrel igyekeznek elriasztani az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasokat a lakóövezetek közelévől, valamint a turisták által látogatott nemzeti parkokból.

A farkasok elleni festéklövedékek használata már 2022 novemberében is felmerült, de akkor elutasították a rendeletet, most viszont felülvizsgálták a döntést, és a bíróság szerdán jóváhagyta azt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy bárki paintballfegyvert ragadhat, és elkezdhet farkasokra lövöldözni, kizárólag az arra felhatalmazott személyek tehetik majd meg.

A bíróság véleményét az változtatta meg, hogy Gelderland tartományi kormánya meggyőzően érvelt amellett, hogy a paintballfegyverek használata a leghatékonyabb és legarányosabb módja a farkasok elrettentésének. A bemutatott érvek szerint egy, a farkasok viselkedésében jártas szakértő 14 olyan esetet jegyzett fel, amikor a farkasok teljesen elvesztették az emberektől való félelmüket. Egyebek mellett egy nőstényt figyelt meg, amint fotósokhoz, kerékpárosokhoz és gyalogosokhoz közeledett. A döntésben nagy szerepet játszott egy videó is, amelyen egy látszólag szelíd farkas sétál kisgyermekes családok közelében a Hoge Veluwe Nemzeti Parkban.

A Déli-Kárpátokban is megjelent a farkas-kutya hibrid

Már Romániában is találtak farkas-kutya hibridet; a Conservation Carpathia Alapítvány közleménye alapján a Déli-Kárpátokban végzett kutatásuk alapján genetikai tesztekkel tudják igazolni a farkasok és a kóborkutyák kereszteződéséből létrejött keverékfaj létezését.

A 2017 és 2020 között végzett kutatásuk alapján elkészült tanulmány figyelmeztet, hogy a keveredés egész Európában veszélyt jelent a farkaspopulációra, emiatt továbbra is megfigyelés és kutatás alatt tartanák a jelenséget. A News.ro beszámolója alapján a Déli-Kárpátokban levett mintákat a szlovén Ljubljana Egyetem laboratóriumában végezték el.

Az alapítvány közleménye alapján Romániában nagyjából 3000-re becsülik a farkaspopuláció létszámát, de tudományos méréseket ennek terén nem végeztek.

Miért kínoz egy tehetős családot két jól fésült fiatalember?

Gazdagokat terrorizáló szadistákból láttunk már eleget, véres home invasion horrorokból úgyszintén, ráadásul a kiégett és traumatizált nyomozókból is Dunát lehet rekeszteni, a hármat ötvözve viszont már jogosan csillanhat fel az ilyen jellegű véres nyomasztások iránt fogékonyak szeme. A brit krimiszerző, Mo Hayder pont ilyeneket írt, és a BBC az egyikből sorozatot csinált, amelyet most az HBO Max emelt kínálatába.

Az írói álnév mögött az a Beatrice Clare Dunkel rejtőzik, akinek mintha már az életét is egy regényíró kreálta volna: modellként kezdte, 1982-ben megnyerte a Miss Nude elnevezésű szépségversenyt, majd epizódszerepeket kapott, szerepelt többek közt a Benny Hill Show-ban is. Nagy színészi karriert nem futott be, így más munka után nézett. Volt biztonsági őr és pincérnő is, a harmincas évei végén pedig az írásra kapott rá, első regénye, a Birdman máris nemzetközi bestseller lett. Állítása szerint valós, tragikus események ihlették arra, hogy az erőszakkal, a halállal és az emberi sorsokkal foglalkozzon. Három embert látott meghalni – szívroham, kígyómarás illetve zuhanás végzett velük –, egyik barátját megölték, egy másik szexuális erőszak áldozata lett. A Farkas központi karakteréről, Jack Cafferyről komplett sorozatot írt, hét könyv jelent meg, a Farkas épp az utolsó a sorban, és nem is lesz több belőle. Hayder 2021-ben, 59 évesen halt meg, amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvedett, így már nem érhette meg, mit alkotott a BBC a művéből.

Kérdezhetnénk, hogy miért éppen a hetedik résszel kezdték a megfilmesítést, de a miért?-miért ne? kérdés-válasz páros nemcsak ezt a döntést, hanem az egész sorozatot jól jellemzi. A Farkasnak egyszerre erőssége és gyengesége, hogy időnként teljesen indokolatlan, már túlzóan bizarr és nyugtalanító, ami bizonyos nézőknél betalál, másokat összezavar. Az viszont biztos, hogy egyáltalán nem egy szokványos adaptációról van szó.

Golyó végzett a legidősebb svájci farkassal, de ezzel semmi baj

Feltehetően az F07 nevű egyed volt a legidősebb svájci farkas, 150 év után az első farkasfalka alapítója az országban. 13-14 évesen igazi farkasmatuzsálem volt, kíméletből végeztek vele.

Meghalt az F07 kódnéven ismert Calanda-hegyi anyafarkas, feltehetően a legidősebb svájci farkas, aug. 14-én hétfőn lőtték le – számolt be róla a Gruppe Wolf Schweiz svájci környezetvédelmi szervezet Graubünden kanton hivatalos honlapja alapján. A 13-14 év körüli szuka a svájci farkasok nagyasszonya volt: 46 kölyköt (20 nőstényt és 26 hímet) ellett élete során.

A helyi természetvédők először 2011-ben találták meg a nyomait Valais kantonban, 2011 őszétől élt Graubündenben, és 2012-ben észlelték az első kölykét, aki az első újkori farkaskölyök volt Svájc területén, a vadak 150 évvel az előtti kipusztítása után. Hétfőn a vadőrök végeztek vele, miután egész nap egy térségbeli település közelében volt, és semmiféle menekülő vagy támadó ösztönt nem mutatott, amikor többször is megközelítették emberek. Feltehetően azért nem menekült, mert korából fakadóan már nagyon legyengült állapotban volt.

Az őrizetbe vett egyik vadász 9 éves kisfia lőtte le a jeladós svájci farkast

Nagy felháborodást keltett annak a svájci farkasnak a története, ami hazánkban pusztult el, miután április elején lelőtték Hidasnémeti külterületén.

Az M237-es jeladóval ellátott, fokozottan védett állat vándorlását sokan követték, hiszen a rajta lévő nyomkövető eszköz folyamatosan jelezte, hogy a farkas éppen merre jár, hogy vajon hol talál új családra. Tegnap hajnalban TEK-esek segítségével fogtak el két szabolcsi vadászt.

A két férfit természetkárosítás, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg a nyomozók, majd a kihallgatásokat követően bűnügyi őrizetbe vették őket, és kezdeményezték letartóztatásukat. Mostanra kiderült, hogy az egyikük kilenc éves gyermeke lőtte le a svájci farkast.

Hugh Jackman először öltötte magára Rozsomák klasszikus ruháját

Közzétették az első fotót a Deadpool 3. forgatásáról, amelyben Farkas (Rozsomák) is feltűnik majd. Hugh Jackman előre megígérte a rajongóknak, hogy ez a visszatérés nem fogja megbolygatni a Logan katartikus lezárását, ahol a karaktert elbúcsúztatták az alkotók. És úgy tűnik igazat mondott, a forgatási képen ugyanis a képregényekből ismert, sárga-kék ruhában sétál Deadpool mellett, ám ezt soha nem hordta a korább filmekben.

A Deadpool 3-at Shawn Levy rendezi, aki dolgozott már korábban Ryan Reynolds-zal a Free Guy című akcióvígjátékban. A sztoriról egyelőre nem sokat tudni, de a hírek szerint ennek is a multiverzumhoz lesz köze.

Now in Hugh Res pic.twitter.com/UiuoaECMVp

Több farkast lőhetnek ki Svájcban

A svájci vadászati rendelet elsősorban azon területeken könnyíti meg a farkasok kilövését, ahol a vadon élő állatok korábban kimutatható kárt okoztak a lakosoknak. Míg eddig legalább tíz haszonállat megölése volt a határ, a

gazdák ezentúl már akkor is fegyvert ragadhatnak, ha hat haszonállatukkal végzett farkas

– írja az MTI. Megengedett lesz az állatok lelövése akkor is, ha egy farkas lakott területen, házak közelében bukkan fel, és látszólag nem riad vissza az emberektől, ezáltal ugyanis veszélyt jelenthet a lakosokra.