Hajszál híján 56 milliárd forintból gazdálkodhattak tavaly azok a futballcsapatok, amelyek a 2023/2024-es szezont a magyar élvonalban töltötték. Ez 10 százalékos növekedést jelent az NB I egy évvel korábbi összesített büdzséjéhez képest. A gyarapodás nem meglepő, hiszen 2010 óta minden évben nőtt a hazai labdarúgó élvonal bevétele. A növekedést még az sem állította meg, hogy időközben 2015-ben 16-ról 12-re csökkentették az NB I létszámát: a bajnokság költségvetése abban az évben is durván egy milliárd forinttal emelkedett – olvasható a portálon.
Egy fontos változás azonban így is volt tavaly: az elmúlt közel másfél évtizedben először nem nőtt a csapatokat fenntartó cégek összesített árbevétele, amely leegyszerűsítve a cégek piaci bevételét takarja. Egy hétköznapi vállalkozásnál ez az, ami a termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből befolyik, azaz tulajdonképpen ez jelenti a vállalat működésének alapját.
A hazai labdarúgásban azonban ez nem teljesen így van. Egyrészt már a futballtársaságok ide könyvelt bevételeinek egy jelentő részes sem piaci, másrészt ezekhez a cégekhez rengeteg olyan pénz érkezik be, amit nem itt mutatnak ki. Utóbbiak az úgynevezett egyéb bevételek, amelyek az esetek jelentős részében különböző – jellemzően állami – támogatásokat takarnak.