Best WordPress Hosting
 

Elutasította Orbán Viktor keresetét a Pécsi Törvényszék – izgalmas állításokat tartalmaz az ítélet

A Media1-nek eljuttatott írásos ítélet szerint a Pécsi Törvényszéken is pert vesztett Orbán Viktor, elutasította ugyanis a bíróság a kormányfő magánszemélyként benyújtott keresetét a Pécsi Stop nevű helyi hírportál ellen. Ezzel Orbán 10 nap alatt már a 6. bírósági perét vesztette el első fokon, igaz, akadt egyetlen olyan szerkesztőség elleni eljárás is, ahol a bíróság neki kedvezett, de ott már biztosan fellebbezés lesz. Az elsőfokú ítélet szerint jogszerűen írta le azt a portál, hogy „Hans Reisch közölte: Orbán Viktor már kérte a kereskedelmi multitól: engedje meg rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba.”

Orbán elbukta a Magyar Narancs elleni perét is

A miniszterelnök kevesebb mint egy hét leforgása alatt a 3., magánszemélyként indított bírósági perét is elvesztette a Fővárosi Törvényszéken ma, kedden, amikor a kormányközeli Economx és Index után a kormánykritikus Magyar Narancs ellen beadott keresetét is elutasította a bíróság.

Ismét elképesztő a politikai káosz Bulgáriában, újabb és újabb választások várhatók

Mi a közös Bojko Boriszovban, Sztefan Janevben, Kiril Petkovban, Galab Donevben, Nikolaj Denkovban és Dimitar Glavcsevben? A kérdésre aligha tudnának sokan válaszolni. Hat bolgár politikusról van ugyanis szó, akik 2021 májusa óta a szófiai kormányok élén álltak. Bulgária három év alatt a hatodik általános választására készül, június 9-én ugyanis nemcsak európai parlamenti (EP), hanem előrehozott választást is tartanak.

Idén mindenképpen új kormányfőt iktattak volna be a balkáni országban, hiszen Szófiában eleve úgy tervezték, hogy Nikolaj Denkov, a rotációs koalíciós kabinet „Folytassuk a változást” (PP) párti miniszterelnöke, a „nyugatos” irányzat képviselője márciusban lemond, és átadja az irányítást koalíciós társának, Marija Gabriel eddigi miniszterelnök-helyettesnek. Gabrielt a PP koalíciós társa, a GERB nevű, jelszavait tekintve jobbközép, a valóságban inkább populista párt delegálta a kabinetbe.

Denkov március hatodikán le is mondott posztjáról. Ám március közepére kiderült, hogy Gabriel mégsem veszi át a hatalmat, mert pártja nem tudott megállapodni a koalíciós kormányzás folytatásáról. Így végül Rumen Radev köztársasági elnök Dimitar Glavcsev személyében ügyvezető miniszterelnököt volt kénytelen kinevezni, aki várhatóan az előrehozott választásokig irányítja majd Bulgáriát. Glavcsev egyértelműen a GERB-hez kötődik: hiába jött a pártsemleges számvevőszék éléről, 12 évig a párt egyik legfanatikusabb országgyűlési képviselője volt a szófiai parlamentben.

Orbán az RTL-t is beperelte – a bíróság „atomtitokként” kezeli a nyilvános tárgyalás időpontját

A Media1 megtudta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Megafon nevű Fidesz-közeli internetes propagandaközpont egyik arca által vezetett és az igazságügyi miniszterhez is közelálló Biczi és Turi Ügyvédi Iroda közreműködésével a már néhány napja említett fél tucatnyi médiaszolgáltatáson túl további szerkesztőségeket is bíróságra citált, amiért az adott médiumok leszemlézték a Spar vezérigazgatójának Orbán oligarcháira vonatkozó, egy osztrák élelmiszeripari lapban megjelent nyilatkozatát. Eközben egészen meghökkentő dolgokkal szembesült portálunk, a Media1 a Fővárosi Törvényszék működésével kapcsolatban az elmúlt napokban: a bíróság ugyanis minden erejével azon fáradozik, hogy titokban tartsa az egyébként nyilvános, bármely magánszemély vagy a sajtó által látogatható bírósági tárgyalás időpontját a média elől.

Orbán Viktor pert vesztett a Mészáros Lőrinc-közeli Economx hírportál ellen

A Media1 a nagy bírósági titkolózás ellenére is kiderítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elvesztette hétfőn a Fővárosi Törvényszéken az Economx nevű, Mészáros Lőrinc-közeli gazdasági hírportál ellen indított bírósági perét elsőfokon. A bírósági eljárást azért indította Orbán, mert a portál idézte Hans Reisch, a SPAR vezérigazgatójának nyilatkozatát Orbán Viktor oligarchiáról és arról, hogy milyen megfontolásból és milyen körülmények között kezdte el kimenekíteni a magyarországi vagyon egy jelentős részét az élelmiszerlánc vezetője. Az ügy érdekessége, hogy az osztrák vezérigazgató szavait ugyancsak idéző Klubrádió esetében a bíróság még Orbán Viktor számára kedvezően ítélt elsőfokon múlt héten pénteken, tehát a Fővárosi Törvényszék másképp ítélte meg a Lebensmittel Zeitungot szemléző Economx cikkét és máshogy az Economx cikkét szemléző Klubrádió nagyon hasonló írását. A Fővárosi Törvényszék egyébként még az Economx elleni tárgyalás időpontját is titkolni próbálta előlünk.

Rászállhatnak az unióban a NER-es magántőkealapokra

A magyar magántőkalapok, ha akarják se tudják hitelesen bemutatni, hogy kik a tulajdonosaik, nem tudják külföldön bizonyítani, hogy nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot – írta a G7 annak kapcsán, hogy a spanyol kormány közölte, mindent megtesz a Talgo nevű vasúti járműgyártó magyar felvásárlásának megakadályozása érdekében.

A portál szerint a pénzmosásban és vagyonok rejtegetésében tapasztalt számos európai ország „legjobb” gyakorlatát összesítve alkottak meg egy olyan jogi konstrukciót, amivel a NER a számára kedves üzletik köröknek tud állami forrásokat átjátszani, miközben a végső haszonhúzók kiléte homályban marad. Számításaik szerint 2022 végéig legalább 2700 milliárd forintot halmoztak fel ezekben az alapokban.Nyugat-Európa számos országában jelentős üzlet a vagyonkezelés és adóoptimalizálás, amit nem is kívánnak egyik napról a másikra leépíteni. Azt azonban felismerte az Európai Unió, hogy ezek a konstrukciók a kieső adók mellett biztonsági kockázatokat is rejtenek.

A magántőkelapok kezelői az egyetlenek, akik tudják, kik az alapok tulajdonosai – nekik pedig csak aggregáltan kell a vagyonról tájékoztatást adni az MNB felé. – Keveset ér bármilyen pecsétes papír, jegybanki vagy pénzintézeti igazolás a jelenlegi tulajdonosokról: akár másnap úgy tudják átadni Tiborcz Istvánnak, Jellinek Dánielnek, Hernádi Zsoltnak, de akár Vlagyimir Putyin embereinek a tulajdonrészeket, hogy erről nem értesülhet senki – jegyzi meg a lap.

Orosz oligarcha rágja Brad Pitt fülét egy francia borászat miatt

Furcsa ügy van kibontakozóban a festői Provence-ban: Brad Pitt és Angelina Jolie 2008-ban vásárolt borbirtoka, a Chateau Merival tulajdonrészének fele a pár hosszúra nyúló válási procedúrája során, 2021-ben egy orosz oligarcha, Jurij Sefler birtokába került.

A változás miatt Pitt egyáltalán nem volt boldog, hiszen állítása szerint elővásárlási joggal bírt a Jolie által kézben tartott tulajdonrészre, az eladás mégis a megkérdezése nélkül zajlott le.

A Sun nevű brit bulvárlap birtokába jutott dokumentumok szerint a Sztolicsnaja vodkamárkát is kézben tartó Sefler úgy érzi, hogy az ezerháromszáz hektáros területet a pár rosszul igazgatta, emiatt pedig többször is próbálta együttműködésre bírni Pittet. Ez nem hozott eredményt, így a férfi a fenyegetéssel is megpróbálkozott – eddig sikertelenül.

A NER-en belülről érkezett megerősítés a Tiborcz-vagyonról

A kegyelmi botrány óta az állami társaságokban betöltött pozícióiról lemondó Magyar Péter, a volt igazságügyminiszter volt férje az 1,3 millió megtekintés fölött járó Partizán-interjúban már felvetette, hogy Magyarországon néhány család kezében abnormálisan nagy vagyon összpontosul. Keddi Facebook-bejegyzésében ezt bontotta ki Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével kapcsolatban.

Mit mondott? „Te egy igazán tehetséges ember vagy, 37 évesen 100 milliárdjaid vannak, szállodák tömkelege, bank, alapkezelők, rengeteg egykori értékes állami ingatlan, Waberer’s, a fél belgrádi irodapiac, még fel sem épült budapesti irodaházak (már előre kiadva állami cégeknek). És ugye ez csak ami már a neveden van. Milyen egyéb cégeket veszel át mostanában? Összesen mennyi állami hitelt vagy támogatást kaptál/vettél át a portfóliód összerakásához?”

„Mi a titkod? Oly sokan szeretnének inspirálódni a sikersztoridból, hiszen oly sok magyar ember járt jó iskolákba, dolgozik rengeteget és valahogy nekik nem állnak össze ilyen szerencsésen a csillagok. Mi a célod? Ha tíz év múlva még egy nullával több lesz a hosszú számsor végén, az már elég? Jártál mostanában borsodi falvakban, ahol a gyerekek néha télen is meleg ruha nélkül játszanak az udvaron?”

Hogyan szerezhetett 660 milliárd forintot Mészáros Lőrinc tíz év alatt?

Egy évtizede, 2014-ben került fel először a 100 leggazdagabb magyar vállalkozó listájára Mészáros Lőrinc, akiről akkor nagyjából annyit tudtunk, hogy Orbán Viktor földije és bizalmi embere. Az egykori gázszerelő 7,7 milliárd forinttal és kevesebb, mint egy tucat céggel került a top100-ba, azóta viszont a 85-szörösére, 660 milliárd forintra nőtt a becsült vagyona.

Az első Orbán-kormány sztrádaépítő sztárja, Nagy Elek, valamint a Fidesz gazdasági hátországának kiépítője, a közpénzcsapdázás nagy innovátora, Simicska Lajos a kanyarban sincs Mészároshoz képest, ahogy – egyelőre – a miniszterelnök veje, Tiborcz István sem.

Nagy Elek már húsz éve, az első gazdaglistán is szerepelt, 25 milliárd forinttal került az elitbe, és 2008-ig tartott, mire meg tudta kétszerezni a milliárdjait. Az érdekeltségébe tartozó Vegyépszer volt az egyik kiválasztott a sztrádaépítésekre, azután kibekkelte a szocialista kormányokat, a második Orbán-kormányt viszont már nem vészelte át, a csoport tíz cége is csődmenedzselésre szorult, majd rövid úton kikopott a nagy útépítők közül. Ettől azonban a nagyvállalkozó az üzleti élet egyik állócsillaga maradt, csak más üzletágakra tolódott a hangsúly, manapság inkább a BÁV-ról, ingatlanvállalkozásokról és a Főtaxiról ismert.

Oligarchák így és úgy

Bokros Lajos: Az állami homlokzatú oligarchikus önkényuralom politikai gazdaságtana

Fontos felismerni, hogy a kapitalista piacgazdaság folyamatosan újratermeli a jómódú embert. A versenyben egyesek anyagilag gyarapodnak és győznek, mások vagyona pedig elolvad; ők lesznek a vesztesek. Mindez a piaci verseny természetes következménye. Más a helyzet viszont akkor, ha a verseny győztese vagyonát politikai hatalomra váltja, éppen azért, hogy vagyonát többé ne veszélyeztesse senki. Fordítva is előfordul: szegényebb ember hatalmat szerez, amit rögvest politikai befolyás révén szerzett anyagi gazdagsággal támaszt alá. Többé nem kell piaci hatékonyság ahhoz, hogy valaki győztesként kiemelkedjen és aztán tartósan fölül maradjon, mert a kisajátított politikai hatalom révén a piaci és politikai verseny egyaránt megkerülhető, korlátozható, felszámolható.

Mi ez?

Börtönt kapott egy volt FBI-os, mert Putyin oligarchájának dolgozott

A januárban őrizetbe vett 55 éves Charles McGonigal, aki 2018-as nyugdíjba vonulása előtt az FBI New York-i irodájának kémelhárítási részlegét vezette, augusztusban bűnösnek vallotta magát a szankciós törvény megsértésének kísérletében és Oleg Gyeripaszka javára elkövetett pénzmosásban. Csütörtökön 50 hónap börtönbüntetésre és 40 ezer dolláros pénzbírságra ítélték – közölte az igazságügyi minisztérium közleményében.

„Charles McGonigal elárulta a hazája által beléje vetett bizalmat azzal, hogy az FBI-nál betöltött pozícióját arra használta fel, hogy felkészüljön az üzleti életre” – idézte a tárca Damian Williamst, New York déli körzetének ügyészét.

Az orosz oligarchák, köztük Oleg Gyeripaszka (az alumíniumipari óriás Rusal alapítója) elleni nyomozással egy időben Charles McGonigal „kapcsolatba lépett Gyeripaszka egyik ügynökével, abban a reményben, hogy Gyeripaszkával üzletelhet, miután visszavonul az FBI-tól” – mutatott rá a minisztérium. A közlemény szerint két éve, „2021-ben megpróbált neki szolgáltatásokat nyújtani, megsértve ezzel az Egyesült Államok által 2018-ban Gyeripaszka ellen bevezetett szankciókat”, amelyek tiltanak minden üzleti kapcsolatot az amerikaiak és az orosz oligarcha között.

G7: így falja fel a gazdaságot a NER

A magyar vállalkozói szféra jelentős része mostanra elfogadta, hogy együtt kell élnie a 2010 óta kialakult gazdasági renddel, és vagy próbál radar alatt maradni, vagy betagozódik ebbe – írja a G7.hu. Utóbbi az esetek jelentős részében azt jelenti, hogy az érintetteknek – vagy önszántukból, vagy némi ráhatásra – együtt kell működniük olyan szereplőkkel, akik köztudottan, vagy sejthetően erős politikai támogatást élveznek.

A gazdasági portál Jellinek Dániel történetén keresztül mutatja be a folyamatot. Az ország egyik leggazdagabb embere baráti beszélgetéseken még néhány évvel ezelőtt is azt mondta: soha nem fog kormányközeli körökkel üzletelni. 2018 környékén azonban valami megváltozott.

Az elmúlt öt évben az ingatlanokban utazó üzletember egyre többször tűnt fel NER-es oligarchák körüli bizniszekben, miközben egyre gyakrabban találták meg az állami milliárdok is. Különösen sokat üzletelt az eleinte szintén elsősorban az ingatlanpiacon terjeszkedő Tiborcz Istvánnal. A két milliárdos kapcsolata ráadásul a nyilvánosságra hozott hatalmas ügyleteken is túlmutatott. A G7 nyáron megírta: Jellinek cégbirodalmából 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forint folyt ki, és indult el a miniszterelnök családjának irányába, hogy végül Tiborcz legfontosabb cégéhez fusson be szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg.

Ezzel a papírral osztják tovább a strómanok a milliárdokat a NER-oligarcháknak

A G7 szerint egyszerű trükkel gyarapodik tovább Mészáros Lőrinc, Szíjj László és társaik vagyona.

Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja – írja a G7. 

A gazdasági lap szerint a NER-es körökben egyre elterjedtebb módszert az úgynevezett osztalékelsőbbségi részvény segítségével oldják meg. Ez olyan értékpapír, amelynek a tulajdonosa a többi részvényesnél előbb, vagy nagyobb arányban részesülhet az érintett vállalat profitjából. Az ilyen papírok tulajdonosai a profit jelentős részét, nem ritkán a 95-99 százalékát is megkaphatják úgy, hogy közben a vállalatnak csak egy kis hányadát birtokolják.

Az (adózott) pénz az új Isten?

Sokak mások mellett, Rákay Philip üzletembert, médiaszemélyiséget, kormánypárti influenszert is megkérdezték az utóbbi napokban, mi a véleménye arról, hogy Mészáros Lőrinc családjával egy üzemóránként sok ezer liter gázolajat fogyasztó, több tízmilliárd forint értékű yachton szelte a habokat idén nyáron. Rákay világos válasza szomorú mérföldköve annak az útnak, amely nyílegyenesen vezet a minden erkölcsöt meghaladó, így tehát végső soron mindenfajta erkölcsi megfontolást nélkülöző világ irányába.

Rákay Philip azt mondta: az adózott pénzéből mindenki azt vesz, és úgy él ahogy csak akar.

Nagyon kérem, hogy itt és most ne akadjunk fenn azon, hogy ezt a bazi nagy yachtot Mészáros Lőrinc az adózott pénzéből vásárolta-e, vagy valamifajta kreatív és exkluzív lízingkonstrukció keretében élvezi. Sőt, ha lehetne egy még nagyobb kérésem, próbáljuk meg az ügyet – egy pillanatra – elvonatkoztatni Mészáros sokakat jogosan irritáló személyétől.

Zelenszkij lecsukatta az őt felépítő oligarchát, leváltotta a háború arcát, majd küldött egy erős üzenetet a Nyugatnak

Előbb egy top oligarchát, korábbi patrónusát, majd a védelmi miniszterét is beáldozta Volodimir Zelenszkij azért, hogy otthon és külföldön is bizonyítsa, komolyan veszi a háborús korrupció elleni harcot. A lépéseknek az is célja, hogy ne legyen még nagyobb a sorozások miatti elégedetlenség, és ne apadjon el a nyugati segítség.

Mi történt? Zelenszkij vasárnap jelentette be, hogy fel fogja kérni a parlamentet, menessze Alekszej Reznyikov ukrán védelmi minisztert, aki ezt nem várta meg, hétfőn benyújtotta lemondását. 

Reznyikov már az orosz invázió kezdetén is vezette a tárcát, fontos szerepe volt a nyugati fegyverszállítások folyamatos letárgyalásában, de a védelmi tárca pénzügyi botrányai miatt már féléve követelték a kirúgását.

Mentőcsomaggal védené meg a Balatont a „fideszes oligarcháktól” a DK

A Demokratikus Koalíció (DK) Balaton-mentőcsomaggal védené meg a tavat – mondta el az ellenzéki párt környezetvédelmi ügyekért felelős politikusa.

Kocsis-Cake Olivio vasárnapi online sajtótájékoztatóján azt mondta, a „fideszes oligarchák” egyre több helyen sajátítják ki a partot, építik be a természetközeli helyeket luxusszállodákkal, -apartmanokkal és -kikötőkkel.

A DK ezt egy úgynevezett Balaton-mentőcsomaggal akadályozná meg, amelyben a többi között az szerepel, hogy a parttól számított 30 méteres szakaszra építési moratórium lenne, 50 méterig pedig a helyi önkormányzatok elővásárlási joggal élhetnének