Best WordPress Hosting
 

Bécsben már épül a jövő városa

Schönbrunn, a Mariahilfer, a Kunsthistorisches, meg a Práter – ez Bécs, amely azonban régi látványosságai mellett friss meglepetésekkel is szolgál. Az osztrák főváros legújabb szlogenje a Smart City, melynek jegyében egy új negyedet álmodtak meg. A még épülő Aspern testközelből olyan futurisztikus és irracionális, mintha nem is 2,5 órányira lenne Budapesttől. Ezúttal itt nézett körbe a Világjáró.

A smart city jelző azokat a településeket jelöli, amelyek hatékonyan képesek válaszolni a kihívásokra. Ennek szellemében használják fel az erőforrásaikat, innovatív technológiákat alkalmaznak, hogy csökkentsék a költségeiket és az energiafelhasználásukat, közben szélesítik a szolgáltatási kínálatot, emelik az életminőséget.

Tizenhárom éve indították el a Smart City Wien elnevezésű projektet, amelynek célja, hogy tovább javítsák minden itt lakó életminőségét, és a város mint gazdasági telephely élhetőségét, mondta Thomas Madreiter, a projekt egyik szakembere a Világjáró kérdésére. Része a koncepciónak a közlekedés megreformálása, melyben már korán kiváló eredményeket mutathattak fel. A kerékpáros közlekedésben eddig is úttörő volt Bécs. És minden eszközt megragadnak arra, hogy bevonják a városlakókat a tervek alakításába.

300 milliárd uniós támogatásból zöldül tovább Budapest

Miközben az Orbán kormány folyamatosan bünteti az ellenzéki fővárost, 300 milliárd forint közvetlen uniós forrás érkezését jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester Brüsszelben. A pénz több mint felét a közösségi közlekedés fejlesztésére szánják.

„Az elmúlt négy év lobbitevékenységének köszönhetően mostanra kirajzolódott, hogy a következő években nagyjából 300 milliárd forint értékben érkeznek európai uniós pénzek Budapestre” – jelentette be Karácsony Gergely.

A főpolgármester az RTL-lel azt közölte: ez egy ekkora városhoz nem feltétlenül méltó összeg, „de ha onnan indulunk, hogy ebből a magyar kormány leginkább nullát akart adni, akkor fontos eredmény”.

A városok közvetlen finanszírozása: a demokráciának és a klímának is jó!

A városok jobb uniós finanszírozása hozzásegítheti az EU-t közös célkitűzéseinek gyorsabb eléréshez, és a jogállamisági konfliktusokban is hasznára válhat – állítja egy Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK EP-listavezetőjének társszerzőségével készült közelmúltbeli tanulmány. A közvetlen támogatások növelésétől a beragadó EU-s pénzek újraosztásán át a városi fejlesztési pénzekről szóló döntéshozatal tagállami kormányzatinál alacsonyabb szintre delegálásáig számos innovatív javaslatot fogalmaznak a szerzők a cél elérése érdekében.Az Európai Unió közös céljainak, a 2050-es dekarbonizációnak, a digitális átállásnak vagy az innováció megerősítésének megvalósulása nem kis részben a városokon múlik. A szén-dioxid kibocsátások több mint háromnegyede itt képződik, a digitalizációnak és az innovációnak is a városok az éllovasai. De nagy teher hárult rájuk a koronavírus járvány idején, vagy az ukrajnai menekülthullám kezelésében is. Hogy hogyan tudnak teljesíteni ezeken a területeken, az nagyban befolyásolja, hogy az Európai Unió képes lesz-e elérni a közös célkitűzéseit ezeken a területeken, és megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. A feladatok ellátása azonban forrásokat is igényel, a városokra az uniós célokból háruló növekvő felelősség és a rendelkezésükre álló finanszírozás között pedig egyre nyílik az olló. Ráadásul több helyen Európában – így Magyarországon is – politikai konfliktusok, nyílt diszkrimináció akadályozzák az EU-s pénzek városi felhasználását. Nem véletlenül esik egyre több szó az európai porondon a városok uniós forrásokhoz való jobb hozzáférésének lehetőségeiről. Egy, a közelmúltban a Political Capital által publikált, a Jávor Benedek – Gyévai Zoltán szerzőpáros által jegyzett tanulmány ennek a kérdésnek ás a mélyére. Budapest brüsszeli képviseletének vezetője, a Párbeszéd – ZÖLDEK politikusa, valamint az évtizedek óta EU-s ügyekkel foglalkozó, a belga fővárosban élő újságíró, más-más nézőpontból, de évek óta foglalkozik a témával.

A városok igényei

A tanulmány rávilágít a városok egyre növekvő igényére az uniós források városi célok szolgálatába állítására. Egy közelmúltbeli Eurocities felmérés szerint a városvezetők több mint fele szerint az uniós döntéshozatal és a támogatási rendszerek nem veszik kellően figyelembe a városok sajátos igényeit és szükségleteit, véleményüket nem kérik ki, és nem vonják be őket a pénzelosztással kapcsolatos kormányzati döntésekbe, miközben a városok megkülönböztetett szerepet játszanak egyre több területen, ahogy ez a COVID-járvány idején vagy a menekülthullámok kezelésénél is történt. A városi és nemzetállami prioriások, célok még ott is különbözhetnek, ahol amúgy kielégítő az együttműködés a kormányzás különböző szintjei között. Ott azonban, ahol politikai konfliktusok is bonyolítják a helyzetet, a nemzeti kormányok sokszor diszkriminatív büntető illetve jutalmazó eszközként használják az uniós pénzeket, élesen szembe menve nem csupán a szubszidiaritás (azon elv, hogy  bizonyos fokú függetlenséget kell biztosítani egy alacsonyabb szintű hatóság számára egy magasabb szintű szervvel szemben), vagy a partnerség uniós alapszerződésekbe foglalt elveivel, de a politikai diszkrimináció tilalmát is megsértve.

Nem a biciklisávok miatt, hanem a félmillióval több agglomerációs autó miatt van dugó Budapesten

Lényegesen nagyobb ütemben nőtt Budapest és az agglomeráció gépjárrmű-állománya, mint a lakosságszám. A növekményt sorba rendezve Koppenhágáig állna a kocsisor, ennyi autónak kellene elférnie a fővárosi utakon. A fideszes influenszerek szerint Karácsony Gergely tehet a dugókról. Közben a kormány épp most állított le olyan fejlesztéseket, amelyekkel hatásosan lehetne küzdeni a megnövekedett forgalom ellen.

A fővárosaik és a Pest megyeiek egyre több gépjárművet vásárolnak, a szakértők szerint ez pedig olyan forgalmi és környezeti problémákat okoz, amelyeket nehéz egyik napról a másikra megoldani– írja az rtl.hu. A káoszt enyhítő megoldást hozó vasútfejlesztést likvidálta az Orbán-kormány.

Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezető igazgatója például azt nyilatkozta az rtl.hu-nak a sokat kritizált budapesti kerékpársávokkal kapcsolatban, hogy a városban nem ezek miatt van dugó, hanem azért, mert túl sok autó van. Ha meg akarjuk oldani a dugók problémáját, elsősorban azon kell gondolkodni, hogyan korlátozzuk az autók számát és forgalmát.

Csapadékvíz elvezetés a városban

A városi csapadékot át nem eresztő felületek a lezúduló vizet csak a felszínen képesek elvezetni, ami számos probléma forrása. Míg a hagyományos csapadékvíz gazdálkodási rendszerek a leesett csapadékot vezetékeken keresztül összegyűjtik, vagy közeli természetes vizekbe (pl. patakok) vezetik, addig a fenntartható városfejlesztés törekszik az esővíz minél magasabb fokú kihasználására.

A fenntartható csapadékkezelési módszerek és technológiák lényege, hogy a csapadékot nem a burkolt felületre, hanem növényekkel teli talajra vezetik, és lehetőséget adnak arra, hogy a talajon keresztül szivároghasson el. A lombosfák és fasorok a városi felületek fenntartható csapadékvíz-kezelésének alapvető elemei lehetnek. A természetes erdőkhöz hasonlóan a városi fák törzsük felszínén a talajba irányítják, majd gyökereiken keresztül szívják fel a csapadékot, ezzel felbecsülhetetlen értékű fenntarthatósági eszközt jelentenek a városi környezetben.

A növekvő urbanizációból adódó vízelvezetési problémák felerősítették a hagyományos felszíni vízelvezetési rendszerek korlátait. Az urbanizáció hatására megváltozik a meglevő talaj több tulajdonsága. Ezek egyike a felületek áteresztőképességének csökkenése, ami a leszivárgás módosulásához és a folyásirányban lévő élővizekbe jutó szennyezőanyag-terhelés növekedéséhez vezethet. A hagyományos felszíni vízelvezető rendszereket úgy alakították ki, hogy a csapadékvizet a lehullott helyről a lehető leggyorsabban továbbítsák a felszívódáshoz vagy a vízfolyáshoz. Ez a módszer növeli az árvíz, a környezeti károk és a városi diffúz szennyezés kockázatát; mivel a lefolyó víz általában szennyező anyagokat tartalmaz, beleértve az olajokat, nehézfémeket, peszticideket, műtrágyákat, vegyszereket és egyéb városi anyagokat. Az át nem eresztő felületek mértéke, vagy ami még fontosabb, a csapadékvíz keletkezési helye és a befogadó vizekbe való beáramlás közötti útvonal természete fontos előrejelzője lehet a vízi ökoszisztémák egészségét érintő zavarásának.