Best WordPress Hosting
 

Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?

Március közepén a budapesti piacokon a görög import eper (egészen pontosan: földieper vagy más néven szamóca) kilója 2000 forint körül volt, miközben a Magyarországon termesztett gyümölcsért ekkoriban még egyes helyeken akár 8000 forint körül is kellett fizetni. Ez laikus vásárlói szemmel nézve rendkívül durva különbség, annál is inkább, mert a görög szamóca körülbelül 1500 kilométert utazott, mire Budapestre ért. Másrészt aggasztónak tűnik az is, hogy a magyar termesztők az évnek ebben az időszakában lényegében nem tudnak részt venni az árversenyben. Ilyenkor minden évben csak arra számíthatnak, hogy a finomabbnak tartott ízvilág és a lokálpatriotizmus jegyében a magyar vevők hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni, és kifizetik az akár négyszeres árkülönbséget is.

Ahogy Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője mondja, az első osztályú magyar földieper március végén 4500-5000 forintos kilónkénti áron volt elérhető a nagybani piacon (erre jött a kiskereskedelmi árrés, vagyis a zöldségesek-boltosok költségét és hasznát fedező összeg), a másodosztályú áruért pedig 3500-4000 forintot kértek akkoriban. Ugyanekkor az első osztályú import már csak 2000-2500 forint volt, de egyes boltláncokban szokás szerint még a nagybani piaci ár alatt is lehetett szamócát venni, akár 1800-2000 forintért. Utóbbi szint a termesztési költségeket figyelembe véve rendkívül alacsonynak számított már akkor is.

A magyar földieper árban csak április második felére lett versenyképes az importtal, cikkünk írásakor 2000 forint körüli áron stabilnak tűnt, de ennél vélhetően kis mértékben még olcsóbb is lesz a gyümölcs, várhatóan május végén – június elején.

Dinnyeháború: a kormány kötelező akciózást írt elő, a kamara és termelők háborognak

A kormány június 1-jétől rendelte el a vágtató élelmiszerinfláció mielőbbi letörése érdekében a multiláncoknak a kötelező akciózást – húsz termékkategóriában (a többi között a friss gyümölcsnél, illetve zöldségnél) kell hetente egy-egy szabadon választott terméket a megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árnál legalább 10 százalékkal olcsóbban értékesíteni.

Ha innen nézzük, meglepő, hogy július 11-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, illetve a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács nekiment a Pennynek, amiért dinnyeakciót hirdetett. Mint megtudtuk, július 13-ától 16-áig 299 helyett 229 forintért árulták a dinnyét.

A három szervezet szerint elfogadhatatlan a diszkontlánc lépése, indokolatlan a 229 forintos fogyasztói ár. Úgy számoltak, hogy a hazai görögdinnye beszállítói ára 220 forint körüli szinten van, miközben a Penny 229 forintos fogyasztói ára mindössze 140–150 forintos beszállítói árat feltételez. Ez azért gond szerintük, mert a 140–150 forintos ár az idén jelentősen megemelkedett termelési költségeket sem fedezi. A Penny válaszában egyebek mellet az infláció elleni küzdelemre hivatkozva azt írta, az árrés terhére hirdette meg az akciót.

A sárgabarack háromnegyedét elvitte a hőingadozás és a fagy

Tavasszal a kajszitermesztők számára az elképzelhető legrosszabb időpontban volt fagy, ennek most már látszanak is a kárai – csupán 7-8 ezer tonnára becsülik az idei termést, ami a jó évjáratok átlagának 20-30 százaléka.

A tavaszi fagyok, a virágzáskori lehűlés, illetve a nagy hőingadozás miatt a magyar kajszi megszokott termésmennyiségének csupán negyede kerülhet idén piacra a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerint. Úgy számolnak: ebben az évben csupán 7-8 ezer tonna kajszit takaríthatnak be a termelők, mivel a jó évjáratok átlagához képest 70-80 százalékkal kevesebb kajszi termett.

Azt már a HVG is bemutatta április elején: kétszer is szokatlan fagy támadta meg a barackosokat, ráadásul mindkét alkalommal hideg széllel érkezett a rossz idő. Ez ellen mit sem érnek a hagyományos fagyvédelmi módszerek.