Best WordPress Hosting
 

Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?

Március közepén a budapesti piacokon a görög import eper (egészen pontosan: földieper vagy más néven szamóca) kilója 2000 forint körül volt, miközben a Magyarországon termesztett gyümölcsért ekkoriban még egyes helyeken akár 8000 forint körül is kellett fizetni. Ez laikus vásárlói szemmel nézve rendkívül durva különbség, annál is inkább, mert a görög szamóca körülbelül 1500 kilométert utazott, mire Budapestre ért. Másrészt aggasztónak tűnik az is, hogy a magyar termesztők az évnek ebben az időszakában lényegében nem tudnak részt venni az árversenyben. Ilyenkor minden évben csak arra számíthatnak, hogy a finomabbnak tartott ízvilág és a lokálpatriotizmus jegyében a magyar vevők hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni, és kifizetik az akár négyszeres árkülönbséget is.

Ahogy Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője mondja, az első osztályú magyar földieper március végén 4500-5000 forintos kilónkénti áron volt elérhető a nagybani piacon (erre jött a kiskereskedelmi árrés, vagyis a zöldségesek-boltosok költségét és hasznát fedező összeg), a másodosztályú áruért pedig 3500-4000 forintot kértek akkoriban. Ugyanekkor az első osztályú import már csak 2000-2500 forint volt, de egyes boltláncokban szokás szerint még a nagybani piaci ár alatt is lehetett szamócát venni, akár 1800-2000 forintért. Utóbbi szint a termesztési költségeket figyelembe véve rendkívül alacsonynak számított már akkor is.

A magyar földieper árban csak április második felére lett versenyképes az importtal, cikkünk írásakor 2000 forint körüli áron stabilnak tűnt, de ennél vélhetően kis mértékben még olcsóbb is lesz a gyümölcs, várhatóan május végén – június elején.

„Az nem elég motiváció, hogy kirakjam az Instára, hogy kertészkedem”

Már az ötödik utánnyomásnál jár a 3 órás kert című könyved, amelyben a többi között azt írod, hogy „az emberek egyre kevésbé vesznek részt saját élelmük megteremtésében”. Minek köszönhető, hogy pont most jut el az eladási listák csúcsára egy közel kétszáz oldalas, kertészkedéssel foglalkozó könyv?

Ellentmondásosnak tűnhet, pedig nem az. Az emberek eltávolodtak a természettől, a kertészkedéssel, vagy legalább egy arról szóló könyvvel picit visszakerülhetnek oda.  A világ radikális ütemben urbanizálódik, a modern társadalmak már főként szolgáltatás alapon működnek, a mezőgazdaságból pedig kikerültek az emberek. Ez a trend még erősödni is fog a jövőben, mi viszont adhatunk egyfajta impulzust azzal, ha megmutatjuk, hogy például egy finom hónapos retket előállítani nem lehetetlen dolog.

Persze lehet olyan is a könyv vásárlói közt, aki nem feltétlenül a kertészkedés igénye vagy a tanulás miatt veszi meg, hanem egyfajta szórakoztató irodalomként olvassa.

Három évig csak kísérletezett az ország legnagyobb csipkebogyóültetvényével, míg rájött, mi kell a piacnak

Rybaltovszki Péter több mint egy év nemzetközi kutatómunka és felkészülés után 2017-ben elkezdte megvalósítani egy régi, de elég kockázatos elképzelését: Leányvár határában 50 hektáron vadrózsát telepített. Egy évvel később további 100 hektárral bővítette az ültetvényt. A vállalkozó, a Herbafarm Kft. tulajdonosa az előző években főleg szurokfűvel (oregánóval) foglalkozott, de akkoriban mér egy ideje profilváltásban gondolkodott.

Az első csipkebogyó termést leghamarabb az ültetés utáni harmadik évben, vagyis a 2020-as és a 2021 szezonban lehetett learatni, addig a projekt csak vitte a pénzt. Az ültetvényt úgy kellett gondozni, hogy a termesztésnek tulajdonképpen a mai napig nincs igazán jól kikísérletezett, bejáratott technológiája.

A teákba, szörpökbe, esetleg lekvárba tett csipkebogyó alapanyaga a közelmúltig döntő részben úgy került a feldolgozó üzemekbe, hogy a vadon termett gyümölcsöt jellemzően a gyűjtéssel foglalkozó családok szállították be a felvásárlóknak. A termesztéssel való kísérletezés általában csak egy-egy agrárkutató szerelemgyerek projektje volt, kis méretekben. A jellemző beszerzési forrás így sokáig a vadon termő növény volt, de még ha termesztésbe vonták is, megmaradt a kézi szedés módszere.