Best WordPress Hosting
 

Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?

Március közepén a budapesti piacokon a görög import eper (egészen pontosan: földieper vagy más néven szamóca) kilója 2000 forint körül volt, miközben a Magyarországon termesztett gyümölcsért ekkoriban még egyes helyeken akár 8000 forint körül is kellett fizetni. Ez laikus vásárlói szemmel nézve rendkívül durva különbség, annál is inkább, mert a görög szamóca körülbelül 1500 kilométert utazott, mire Budapestre ért. Másrészt aggasztónak tűnik az is, hogy a magyar termesztők az évnek ebben az időszakában lényegében nem tudnak részt venni az árversenyben. Ilyenkor minden évben csak arra számíthatnak, hogy a finomabbnak tartott ízvilág és a lokálpatriotizmus jegyében a magyar vevők hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni, és kifizetik az akár négyszeres árkülönbséget is.

Ahogy Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője mondja, az első osztályú magyar földieper március végén 4500-5000 forintos kilónkénti áron volt elérhető a nagybani piacon (erre jött a kiskereskedelmi árrés, vagyis a zöldségesek-boltosok költségét és hasznát fedező összeg), a másodosztályú áruért pedig 3500-4000 forintot kértek akkoriban. Ugyanekkor az első osztályú import már csak 2000-2500 forint volt, de egyes boltláncokban szokás szerint még a nagybani piaci ár alatt is lehetett szamócát venni, akár 1800-2000 forintért. Utóbbi szint a termesztési költségeket figyelembe véve rendkívül alacsonynak számított már akkor is.

A magyar földieper árban csak április második felére lett versenyképes az importtal, cikkünk írásakor 2000 forint körüli áron stabilnak tűnt, de ennél vélhetően kis mértékben még olcsóbb is lesz a gyümölcs, várhatóan május végén – június elején.

A reméltnél több gázt termelhet ki Románia, Magyarország is többet szerezhet az energiahordozóból

Az Európai Parlamentben tartottak bemutatót április elején az OMV Petrom és a Romgaz cégek képviselői arról, hogy a romániai Neptun Deep földgázkitermelési projekt az Európai Unió és Délkelet-Európa energiabiztonsági helyzetét is jelentősen javíthatja. A konzorciumban dolgozó, Románia fekete-tengeri vizein közösen gázkitermelésre készülő vállalatok vezetői, Razvan Popescu, a Romgaz vezérigazgatója és Alexandru Maximescu, az OMV Petrom alelnöke a korábban Magyarországon szakmai körökben elterjedt hírekkel szemben arról számoltak be, hogy a Neptun Deep évi kitermelése nem négy-, hanem nyolcmilliárd köbméter lesz évente – írja az Invest Energy nevű román weboldal.

A Capital című román lap áprilisi cikke mindehhez hozzáteszi–, hogy a Neptun Deep gázmező üzembe helyezése jelentősen csökkentheti az orosz gázimporttól való függőséget.

A nyolcmilliárdos kitermelés tehát kétszeres mennyiséget jelent a korábbi várakozásokhoz képest, így talán a korábban reméltnél is többet kaphat majd Magyarország a Fekete-tenger mélyéről felszínre hozott energiahordozóból (a nyolcmilliárd köbméterre vonatkozó adat majdnem akkora mennyiség, mint Magyarország egész éves gázfogyasztása).

Ennek az egy ukrán terméknek a behozatali tilalmát szüntette meg a kormány

A kormány szeptember közepétől tiltotta meg egyes Ukrajnából származó agrártermékek behozatalát Magyarországra. Most egy esetben felülbírálták a döntést.

Mi történt? Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányhatározat jelent meg hétfő este a Magyar Közlönyben, ami ismét lehetővé teszi, hogy Magyarország ukrán mézet importáljon. A kormányfő által aláírt határozat szerint „hatályát veszti az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 130/2023. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 8. sora.”

Mit jelent mindez? A 24.hu hívta fel a figyelmet, hogy ez volt az a rendelet, amellyel a kormány tavaly 24 ukrán termékre hirdetett behozatali tilalmat. A korábbi döntésben jelzett melléklet 8. sorában pedig az állt, „természetes méz”. Magyarán a méz behozatalának tilalmát szüntette meg a miniszterelnök a friss döntéssel.

Orbán Viktor kivételt tett, és megszüntette egy ukrán termék behozatali tilalmát

Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányhatározat jelent meg hétfő este a Magyar Közlönyben, ami ismét lehetővé teszi, hogy Magyarország ukrán mézet importáljon. A kormányfő által aláírt határozat szerint

hatályát veszti az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 130/2023. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 8. sora.

Ez volt az a rendelet, amellyel a kormány tavaly 24 ukrán termékre hirdet behozatali tilalmat. A korábbi döntésben jelzett melléklet 8. sorában pedig az állt, „természetes méz”. Magyarán a méz behozatalának tilalmát szüntette meg a miniszterelnök a friss döntéssel.

Nyíltan dacol Orbán Viktorral az ukrán nagykövetség

Orbán Viktor az elmúlt napokban többször szóvá tette, hogy miközben Brüsszel az európai gazdák számára kedvezőtlen szabályozásokat vezetett be, az ukrán mezőgazdaságra sokkal enyhébb szabályok vonatkoznak. Igazságtalan versenyhelyzet alakult ki, mivel az Európai Bizottság az európai gazdák érdekei helyett az ukránokét képviseli.

Szerint le kell állítani az ukrán mezőgazdasági termékek importját, mert egyébként a gazdák súlyos veszteségeket szenvednek el.

El a kezekkel a gazdáktól!

Sokkolóan nagyot esett a magyar export

Csökkent a külkereskedelmi forgalom szintje decemberben a novemberi adatokhoz képest, az export erőteljesebben esett vissza az importnál.

Mi történt? Tavaly decemberben 188 millió euró volt a termék-külkereskedelmi hiány, az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 20, az importoldalon 7,6 százalékkal csökkent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

Mekkora bukás ez? Az export euróban számított értéke 7,8, az importé 8,6 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 110 millió euróval javult. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 20, az importoldalon 7,6 százalékkal csökkent. 2023. decemberben a kivitel értéke 10,4 milliárd eurót (3950 milliárd forintot), a behozatalé 10,5 milliárd eurót (4021 milliárd forintot) tett ki.

Az EU-s vezetők siettek lecsillapítani a gazdatüntetéseket, mielőtt a szélsőjobboldal még tovább erősödött volna

A gazdák elégedetlensége fellángolt szerte az Európai Unióban, traktoraikkal és szalmabáláikkal hatalmas fennforgást okoztak Franciaországtól Belgiumon és Olaszországon át Lengyelországig. Az erőteljesen támogatott szektor dolgozóinak haragját elsősorban az egyre nehezebb megélhetésük és az unió szerintük szigorú környezetvédelmi szabályozásai gyújtották be.

Az előző napok számos erőteljes jelenetet szültek:

a belga gazdák két jelentős kikötőt is blokkoltak, majd több mint ezer traktorral érkeztek az Európai Parlament brüsszeli épületéhez, összecsaptak a rendőrökkel, tüzeket gyújtottak és szobrot döntöttek, kifejezve tiltakozásukat a bent ülésező bürokraták és az EU agrárpolitikája ellen.

Bezuhant a magyar import

Euróban számítva a magyar export értéke 3,1, az importé 23 százalékkal csökkent novemberben – írja a KSH részletes külkereskedelmi adatokról szóló jelentése alapján a hvg.hu. Naptárhatással kiigazítva így néznek ki a számok: a kivitel volumene 3,5, a behozatalé 16 százalékkal lett kisebb. (A volument az előző évi árakon számolják.) Októberhez képest az export munkanappal és szezonálisan kiigazított volumene 2,8, az importé pedig 6,1 százalékkal csökkent.

A gépek és szállítóeszközök 2022. novemberi áron számított kivitele 8,0, behozatala 26 százalékkal lett kisebb.

A közúti jármű árucsoport exportvolumene kismértékben, importvolumene azonban több mint hetedével maradt el a bázisidőszakitól.

Ennyivel veszi olcsóbban az állam a gázt, mint amennyiért adja a lakosságnak

Kilenc hónapja esik folyamatosan az orosz importgáz ára, miközben a hazai lakossági gáztarifák egy éve változatlanok. A lakosságnak az átlagfogyasztás felett tarifa ennek ötszöröse.

A legfrissebb uniós statisztikák szerint a Magyarországra érkező orosz földgáz köbmétere júliusban kerekítve 125 forintba került. Ez csökkenés a megelőző hónaphoz képest, hiszen júniusban a köbméterár még 166 forint felett volt, és jelentősen eltér a magyar kormány által kreált rezsiáraktól is – írja a 24.hu.

Lidl: Sosem vállaltuk, hogy kizárólag magyar húsokat fogunk forgalmazni

A Lidl soha nem tett vállalást a baromfi- és a sertéshúsok tekintetében, hogy kizárólag magyar beszállítóktól vesz át árut forgalmazásra – ezt az itthon piacvezető kiskereskedelmi lánc közölte a Világgazdasággal. A lap szerint ez a reagálás azért volt fontos, mert hetek óta terjedt az az állítás, miszerint a cég megszegte a magyar beszállítóknak adott szavát, amikor augusztus végétől olcsó külföldi húst hozott be Magyarországra.

A vg.hu szerint a vádak alapja egy 2021. novemberi sajtóközlemény volt, amelyben a Lidl Magyarország arról számolt be, hogy az állandó kínálatában szereplő baromfi és sertés frisshúsok 100 százaléka magyar beszállítóktól érkezik. Azt is kiemelték, hogy „a széles választék mellett elsődleges a termékek hazai származása, valamint az, hogy a vásárlók kedvező ár-érték arányban kiváló minőségű húsokat vásárolhassanak.”

Ezt a közleményt a média, a szakmai vezetők és a politika részéről is sokan úgy értelmezték, hogy a Lidl önként vállalta, hogy kizárólag magyar beszállítók termékeit kínálja majd baromfi és sertés frisshús kategóriában. Ehhez képest a német hátterű diszkont augusztus végén német darált sertéshúst, majd szeptember elején lengyel baromfihúst helyezett ki nagy mennyiségben a polcaira.

Nagy István: nem akarunk ártani Ukrajnának, de az ukrán gabona behozatali tilalmát fenn kell tartani

Az Ukrajnából a szomszédos tagállamokba irányuló gabona behozatal tilalmát előíró rendkívüli intézkedést továbbra is fent kell tartani – közölte Nagy István agrárminiszter, aki Florin-Ionut Barbu román mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárcavezetővel egyeztetett kedden, Bukarestben.

A miniszter emlékeztetett, hogy „rendkívüli időket élünk”, a kihívásokra pedig közös megoldásokat kell találnunk. Mint mondta, az uniós importtilalmat igazoló rendkívüli körülmények továbbra is fennállnak, ezért az ukrán gabona behozatali korlátozását továbbra is meg kívánják őrizni. Hangsúlyozta továbbá, hogy a tranzitszállításokat Romániához hasonlóan mi is engedjük, „nem akarunk Ukrajnának ártani”, a magyar gazdák versenyképességét azonban meg kívánják őrizni. Kiemelte, hogy a magyar gazdák érdekeit minden lehetséges eszközzel meg fogják védeni.

Nagy kifejtette továbbá, hogy a magyar felvásárlási árak alacsonyabbak a tőzsdei áraknál, ami jelentős nehézséget okoz a termelőknek. A felvásárlók kivárnak, ami miatt lefagyott a piac. A miniszter kitért arra is, hogy az őszi talaj előkészítéshez és a vetési munkálatokhoz forrást kell biztosítani a gazdálkodóknak. Ebben a helyzetben segítséget jelenthetnek a kamattámogatott hitelek. Az ukrán gabona behozatali tilalom meghosszabbításának kérdéséről a mai nap a bolgár és a szlovák agárminiszter kollégáival is egyeztetni fog

Milliárdokat bukik a költségvetés, mert elkerülik Magyarországot az importőrök

Európai uniós tagságunk óta jelentősen lecsökkent a vámbevételek szerepe a költségvetésben. De nem csak ez lényeges változás, hanem az is, hogy sokkal kevesebbet tudunk az uniós vámbevételekről. Nincsenek publikus adatforrások arról, hogy mely országban, milyen árukat milyen vámkulcsok mellett hoznak a közösség területére.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az Európai Unió területe és vámhatára nem esnek egybe: a Brexit kapcsán rengeteg hírt lehetett olvasni, hogy Észak-Írország továbbra is a közös vámterület része marad, bár az Egyesült Királyság már nem lesz uniós tag. Sőt, az sem példa nélküli, hogy országokon belül találunk vámhatárokat. A Cipruson található két brit terület, Akrotiri és Dhekelia is továbbra is a vámunió része, ahogy Monaco is.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ugyan nem a vámunió részei, de Törökország, Andorra, San Marino kétoldalú megállapodásokkal vámmentes egységes övezetet képez az Európai Unió vámuniójával. Ezen túlmenően pedig vannak olyan területek, amelyek ugyan EU tagország részei, mégsem a vámunió tagjai. Ilyen Büsingen am Hochrhein, ami német enklávéként vámügyileg Svájhoz tartozik. Teljesen áfamentes területek a északi-tengeri német Heligoland, a Svájcba ékelődő olasz Livigno, illetve a Marokkóba ékelődő spanyol Ceuta és Melilla.

Lehet, hogy már túl erős lett a forint?

Míg tavaly ősszel (a világpiaci gázárak elszállásával egyidőben) 430 felett volt a forint történelmi mélypontja az euróval szemben, mostanában 370 körül ingadozik a jegyzés. Most akkor erős a forint, vagy nem?

A Portfolio néhány példával érzékeltette, hogy a gazdaság egyes szerepelői mennyire eltérőn ítélhetik meg a mostanában tapasztalt forinterősödést.

Ha valaki most tervez külföldi nyaralást, az valószínűleg inkább gyengének érezheti a forintot, számára az lenne az ideális, ha minél olcsóbb lenne eurót váltani.

Nem úgy alakul az építőipari térfoglalás, ahogy Lázár János elképzelte

Csoportos létszámleépítést hajt végre tófeji gyáránál a Zalakerámia osztrák tulajdonosa, a Lasselsberger Csoport, és ha az RTL Klub által közölt előzetes hírek igazak, akkor csak annyi alkalmazott marad a zalai településen, akik az árukészletet eladják. Ez arra utal, hogy a gyárat bezárják.

Felülnézet: A kormány a külföldi tulajdonban lévő építőipari alapanyaggyártó cégek kiszorítására és az import arányának csökkentésére törekszik. Ennek egyik eszköze, hogy az árakat központilag meghatározták és az azon felüli bevételre 90 százalékos bányajáradékot vetettek ki. A Zalakerámiát egy februári törvénymódosítással vették be az érintett körbe. Az intézkedés valószínűleg sérti az uniós szabályokat.

Számokban: