Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Göd-ÉRT Egyesület

A Greenpeace a gödi kommunális szennyvízben talált akkumulátorgyártáshoz használt magzatkárosító oldószert

Közzétette szerző

A Greenpeace szerint elfogadhatatlan és szabálytalan módon került akkumulátorgyártáshoz is használt magzatkárosító NMP-oldószer – a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. válaszlevele alapján – a gödi Samsung üzem által is használt városi kommunális szennyvízcsatornába. A Greenpeace országos petíciót indított a hazai akkumulátor-iparági üzemek szigorú szabályozásáért. A Greenpeace még februárban vett mintákat a Samsung-üzem mellett, a „Bócsai körforgalomnál” lévő termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből, amelyben NMP-oldószer jelenlétét mutatták ki a vizsgálatok. Akkor még nem volt ismert, hogy kommunális vagy ipari szennyvíz került-e ki a környezetbe. 

Kiderült, hogy reprodukciót károsító oldószerrel szennyezett kommunális víz ömlött ki a gödi földekre a Samsung-gyár mellett, a „Bócsai körforgalomnál” februárban. A Greenpeace-t február 21-én a gyár melletti szennyvíz kiömléshez riasztotta a Göd-ÉRT Egyesület, ahol a zöldszervezet mintákat vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A minták laboratóriumi vizsgálata jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-oldószer jelenlétét mutatta ki.

A Greenpeace az eset kapcsán adatigényléssel fordult a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt-hez, a katasztrófavédelemhez, a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz, illetve Göd Város Önkormányzatához. A hatóságoktól érdemi válasz mindezidáig nem érkezett, a DMRV Zrt. viszont az adatigénylésre az alábbi információt küldte a zöldszervezetnek:

PostPin It!

Elméletileg be kellene zárni a gödi Samsung-gyárat

Közzétette szerző

A bíróság hatályon kívül helyezte a környezethasználati engedélyét, így le kellene állítani a gödi Samsung-gyárat. A civilek szerint ennek megfelelően a hatóságnak el kell rendelnie az üzem működésének felfüggesztését.

A gödi Samsung-gyár tíz évre szóló, tavaly decemberben kiadott környezethasználati engedélyét bírósági keresettel támadta meg a Göd-ÉRT Egyesület. A civil szervezet a per idejére az azonnali jogvédelem elrendelését és a Samsung-gyár környezethasználatának megtiltását kérte a bíróságtól. A Budapest Környéki Törvényszék megalapozottnak ítélte a civilek kérelmét és a per lezárultáig elrendelte a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát – vette észre az egyesület erről szóló közleményét az Átlátszó.

A Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület tavaly év végén arra hivatkozott, hogy sem a magyar, sem az európai környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg a gyár – hatóság által engedélyezett – működése. Az egyesület szerint ugyanis a Pest Vármegyei Kormányhivatal az engedély kiadásakor többek közt nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, emellett rendkívül megengedőnek bizonyult a levegő- és vízszennyezés, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is.

PostPin It!

Hatályon kívül helyezte a bíróság a gödi Samsung-gyár környezethasználati engedélyét

Közzétette szerző

Bírósági keresettel támadta meg a gödi Samsung-gyár tavaly decemberben kiadott, 10 évre szóló környezethasználati engedélyét januárban a Göd-ÉRT Egyesület. A civil szervezet a per idejére az azonnali jogvédelem elrendelését és a Samsung-gyár környezethasználatának megtiltását kérte a bíróságtól.

Az Átlátszó azt írja, hogy a Budapest Környéki Törvényszék megalapozottnak ítélte a civilek kérelmét és a per lezárultáig elrendelte a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát.

Jelenleg tehát hatályos engedély nélkül működik a zajszennyező üzem, a civilek emiatt a tevékenység felfüggesztését kérik a hatóságtól és a Samsung SDI-tól.

PostPin It!

Magzatkárosító oldószert talált a Greenpeace a Samsung-gyár mellett kiömlő szennyvízben

Közzétette szerző

Akkumulátorgyártáshoz használt, magzatkárosító oldószert talált a Greenpeace Magyarország a gödi Samsung-üzem mellett kiömlő szennyvízben. A Greenpeace-t február végén a gyár melletti csőtöréshez riasztotta a Göd-ÉRT Egyesület, ahol a zöldszervezet mintákat vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A minták laboratóriumi vizsgálata jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű, súlyosan egészségkárosító NMP-oldószer jelenlétét mutatta ki.

Reprodukciót károsító oldószer került ki a Samsung-gyár közelében lévő gödi földekre. A születendő gyermekek egészségére veszélyt jelentő N-metil-pirrolidon (NMP) nevű vegyületet az akkumulátorgyártásban is használják. A mérgező anyag súlyos szemirritációt okozhat, valamint irritálhatja a bőrt és a légutakat.

A Greenpeace ezért azt követeli, hogy 

PostPin It!

Bíróság előtt a gödi Samsung-gyár környezethasználati engedélye

Közzétette szerző

Bíróságon támadta meg a Göd-ÉRT Egyesület a gödi Samsung-gyár december elején kiadott környezethasználati engedélyét. A civil szervezet szerint az akkumulátorgyár működése sem a hazai jogszabályoknak, sem az európai környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg, írja az Átlátszó, amelynek munkatársa tagja az egyesületnek. A kereset egyik hangsúlyos pontja, hogy a környezetvédelmi hatóság nem kötötte az engedély kiadását az évek óta gondot okozó zajszennyezés megszüntetéséhez, noha azt egy hatósági mérési jegyzőkönyv is igazolt, a szakértő meg is állapította, hogy „a létesítmény a vonatkozó előírásoknak nem felel meg.”

A civilek szerint a hazai jogszabályok és az Európai Parlament és a Tanács ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelve alapján a Samsung-gyár tevékenysége addig nem engedélyezhető, míg a zajhatárértékeket nem tartja be. Az engedély kiadásakor a kormányhivatal megengedő volt a levegő- és vízszennyezés, a gyárban keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is. Minden esetben elegendőnek tartotta, ha a cég nem a jövőben gondoskodik a környezetvédelmi problémák kezeléséről, ám az előírt határidőket is „rugalmasan” kezeli. A Samsungnak január 8-ára zajtérképet kellett volna benyújtania, ám kérésére a hatóság a határidőt február 15-ére módosította.

A Göd-ért Egyesület szerint a hatóság nem vizsgálta a tervezett, napi több mint 20 000 köbméter vízkivétel felszíni vizekre gyakorolt hatását, a beruházás felszín alatti vizekre gyakorolt hatását, amit az EU Víz Keretirányelve is előír. A civilek keresetükben azt indítványozza, hogy a tisztázatlan kérdések miatt a bíróság írja elő egy független igazságügyi környezetvédelmi szakértő szakvélemény benyújtását és a jogvita idejére függessze fel a Samsung-gyár   környezethasználatát. (Korábban Vadai Ágnes legfőbb ügyészhez intézett írásbeli kérdése alapján nyomozás indult az öt évig  környezethasználati engedély nélkül működő gyár ügyében, ám a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény.)

PostPin It!

Mészáros cége védett növényeket tarolt le a Samsung-gyár körüli építkezésen

Közzétette szerző

Több mint 40 millió forint lehet az eszmei értéke annak a nagyjából 400 homoki kikericseknek, amelyek a Mészáros & Mészáros Zrt. gödi építkezésének eshettek áldozatul A nemzeti park kijelölte az átültetendő növényeket, de végül a természetvédelmi hatóság nem adta meg erre az engedélyt.

Több mint 40 millió forint lehet az eszmei értéke annak a nagyjából 400 homoki kikericseknek, amelyek a Mészáros & Mészáros Zrt. gödi építkezésének eshettek áldozatul – írta meg a Mérce. A cég a Samsung-gyár körüli vízvezetékek kiépítésére kapott megbízást. A területet azért túrták fel, mert a Duna vizét 8,5 kilométer hosszan vezetik Vác déli vízműterületétől a gyárhoz – lakóterületeket, Natur2000-es területeket és erdőket is érintve – a szennyvízvezetéket pedig 13,5 kilométeren, egészen Vácig vezetik majd a gödi iparterületről. Ugyan az építkező korábban hangsúlyozta, igyekeznek minél kisebb természetkárosítással végezni a munkájukat, a területen ennek egyértelműen az ellenkezője látszik.

A Göd-ÉRT Egyesület tagjai szerint ugyan a hatóságok és a Duna-Ipoly Nemzeti Park kijelölte az átültetendő növényeket, a cég mégsem végezte el a természetvédelmi területen való munkavégzés feltételéül megszabott előkészületeket. A területen az aktivisták a Mércének elmondták,

PostPin It!

Atomerőmű is épülhet a Népligetben? – akkugyárak, 2. rész

Közzétette szerző

Jelenleg gond nélkül születhetne jogszabály a Planetárium helyén felépítendő atomerőműről, csupán nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá kellene minősíteni a tervet – amit a kormány pillanatok alatt megtehet. Ezzel a példával érzékelteti Litkai Gergely, milyen módon tudtak megtelepedni az akkumulátorgyárak Magyarországon – akár környezetvédelmi engedélyek hiányában is. Itt a témával foglalkozó ZöldVálasz második része.

A ZöldVálasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt. Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Az akkumulátorgyárakkal foglalkozó ZöldVálasz második részében Litkai Gergely a gyárak környezeti hatásait járja körül vendégeivel. Ők ezúttal: Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT Egyesület aktivistája, nem mellesleg az Átlátszó újságírója, valamint Kiss Csaba környezetvédelmi szakjogász, az EMLA Egyesület ügyvédje. Míg az előző részben azt járta körbe a ZöldVálasz, hogy mit hozhat Magyarország számára az akkunagyhatalom álma (mert hozhat is), most a helyiek szempontjai kerülnek előtérbe a zajszennyezéstől a Duna szennyezéséig – valamint a magyar állam hozzáállása, ami mindig a gyár érdekeit helyezi előtérbe a lakókéval szemben.

PostPin It!