Hibás áron szerepelt a híres francia cég, a Cartier egyik terméke, egy vásárló pedig lecsapott a váratlan „akcióra”. Az arany-gyémánt fülbevalót ezredannyiért hirdették, mint amennyit valójában ért – írja a CBS.
Once upon a December pic.twitter.com/3wMvT7AjLw
— dre pute (@LordeDandy) April 26, 2024
Hatalmas szerencséje volt annak az arkansasi férfinak, aki december közepén a barátnőjével gyémántvadászatra ment a világ egyetlen, bárki számára elérhető gyémántlelőhelyére, az arkansasi Crater of Diamonds State Parkba, ahonnan a látogatók szabadon hazavihetik az ott talált drágaköveket.
Jerry Evans csupán 10 perce volt a állami park területén, amikor talált egy üvegszilánknak kinéző, cukorka méretű követ, amiről később kiderült, hogy valójában egy 4,87 karátos gyémánt.
A CNN azt írja, hogy a túrázó még tavaly tavasszal látogatott el az arkansasi Murfreesboróban található parkba, azonban arra, hogy gyémántot talált, csak később derült fény.
Pár nappal ezelőtt arról értesítette a francia rendőröket a Hotel Ritz Paris egyik vendége, hogy eltűnt a 750 ezer eurót – azaz nagyjából 286 millió forintot – érő gyémántgyűrűje.
A Guardian beszámolója szerint rögtön fel is merült a gyanú, hogy a vendég lopás áldozata lett, azonban két nappal a bejelentés után a szálloda tisztázta a helyzetet, amikor azt közölték, hogy egyszerűen csak takarítás közben kelt lába a gyűrűnek. Az ékszer pedig valójában nem valami izgalmas helyről került elő, hanem az egyik porszívójuk porzsákjából.
A Le Parisien szerint a beismerés nem volt elég ahhoz, hogy eloszlasson minden kétséget a történtek pontos körülményeivel kapcsolatban, de a szálloda azt közölte, hogy a vendégük örömmel fogadta a hírt.
Egy New Hampshire-i átrakóállomás dolgozói megmentettek egy „összetört szívű” nőt, aki véletlenül a szemétbe dobta a jegygyűrűjét. A nő még a múlt csütörtöki hálaadás előtti napon vált meg véletlenül legféltettebb ékszerétől, de gyorsan kapcsolt, és felhívta a szeméttelepet, hogy segítsenek rajta.
„Elmondott néhány részletet: hogy mikor dobta ki a férje a szemetet, oigy mi volt a szemeteszsákot használt, és hogy milyen autót vezetett” – idézi az állomásvezető, Dennis Senibaldi egyik helyi, WHDH nevű tévécsatornának adott nyilatkozatát a People magazin.
A férfi azt mondta, hogy a hívás után rögtön elkezdte átfésülni a biztonsági kamerák felvételeit, és nem sokkal később már azt is tudta, hogy hol kötött ki a szemét, amit a nő férje hagyott náluk.
A gyémántok magas áruk mellett leginkább a keménységükről ismertek. Mivel nehezen karcolódnak, kedvelt ékszerek, de pengék és fúrószárak készítéséhez is felhasználják őket, hogy szinte mindenen áthatoló, tartós eszközöket gyártsanak. De létezik-e bármi, amely még ennél a drágakőnél is keményebb?
A tudományban több ismert módja is van a keménység mérésének, az egyik a Mohs-féle keménységi skála, amelyen 1-től 10-ig értékelik az anyagokat. A gyémánt 10-es értékkel a skála csúcsán áll, amely azt jelenti, hogy szinte bármit képes megkarcolni. Ennél precízebbnek számít a Vickers-keménységmérés, amely során azt vizsgálják meg, mekkora erő kell ahhoz, hogy egy hegyes tárgy bemélyedést okozzon az anyagon. A gyémánt ezen a vizsgálaton 10000 keménység egységes eredménnyel szerepel.
Elméletileg vannak olyan anyagok, amelyek ennél is keményebbek lehetnek, ezek azonban nem léteznek kézzel fogható formában, így a gyakorlatban továbbra is a gyémánt marad a befutó – nyilatkozta Richard Kaner kémikus a Live Science-nek.
150 ezer eurós, azaz ötvenöt millió forintos értékre becsülték egy aukciósháznál azt az ékszerekkel teli dobozt, amit egy, a Bossons-gleccseren túlárazó férfi talált tíz évvel ezelőtt. Az egy titokzatos kincs részét képező tárgyegyüttes végül ennek az árnak mindössze hatodáért, 25 ezer euróért (9,3 millió forint) talált új gazdát szerdán, a franciaországi Chambéry-ben – írja az MTI.
Az értékes drágaköveket, így smaragdokat, zafírokat és rubintokat tartalmazó dobozt megtalálója, egy Raphael nevű férfi 2013-ban átadta a hatóságoknak, amik hosszan tartó nyomozást indítottak a kincs tulajdonosa után. Ez a munka végül zsákutcába futott, a titok legvalószínűbb nyitjára azonban fény derült: jó eséllyel az Air India 1966-ban, az Európa legmagasabb csúcsát rejtő Mont Blanc-on lezuhant utasszállító gépének egyik utasa volt a lehetett a tulajdonos, a drágakövek ugyanis egy Made in India feliratú zsákocskában voltak. A Mumbaiból New Yorkba tartó járatot ért szerencsétlenségben mind a száztizenhét utas életét vesztette.
A francia törvények szerint, ha nem találják meg a tulajdonost, akkor az árverés bevételei a felfedező és a megtalálási hely (jelen esetben Chamonix városa) között egyenlő arányban oszlik meg. Ez meg is történt, a megtaláló pedig valószínűleg egy korábbi interjúban már ismert célra fordítja majd a hirtelen jött euróköteget: a lakását újítja fel belőle.
Egy friss tanulmány alapján bolygónk különleges gyémántjai az első szuperkontinensek felbomlásával kerülhettek közel a felszínhez – írja a Live Science. A szakértőket régóta foglalkoztatja az ilyen ásványok eredete.
A drágakövek 90 százaléka az ausztráliai Argyle-formációból származik, ami meglepő, hiszen a terület nem a gyémántbányák szokásos helyén, egy földrész belsejében, hanem éppenséggel a szélén található. Ráadásul a lelőhely kőzete is más, mint a legtöbb gyémántbányáé.
Az új vizsgálat a gyémántok furcsa színére és geológiájára is magyarázatot adhat.
Életre szóló születésnapi ajándékot kapott egy szerencsés fiatal, amikor egy borsószem méretű, 2,95 karátos aranybarna gyémántra bukkant egy arkansasi állami parkban tett látogatása közben.
A kis gemmológus, Aspen Brown a hetedik születésnapját ünnepelte az édesapjával és a nagyanyjával a Murfreesboro területén található Crater of Diamonds State Parkban szeptember elsején, amikor felfedezte élete eddigi legnagyobb meglepetését – írja a CNN a park közleménye alapján.
A gyémánt értéke a hírről beszámoló egyik arkansasi hírportál, a NEA Report szerint akár 10 ezer dollár, azaz 3,6 millió forint is lehet.
Jelenlegi tudásunk szerint mindössze 20-30 darab létezhet a világ legritkább gyémántfajtájából, amelyek csodálatos vörös színben tündökölnek – írja az IFLScience. Sok féle színes gyémánt létezik a világon, vannak például rózsaszínek és feketés is, a különleges színeket általában valamilyen kémiai szennyeződés, például a nitrogén jelenléte okozza a gyémánt szerkezetében.
A vörös gyémántok ezzel szemben színtiszta szénből állnak, ezért máig geológiai rejtély, mi is adja egyedi színét.
Egyes elméletek szerint a ritka megjelenést egy képlékeny alakváltozás nevű folyamat hozza létre, amely során a föld alatti erős nyomás megváltoztatja a gyémánt molekuláris felépítését.
Éppen óriási kozmikus gyémánttá alakul egy, a Földtől 104 fényévre található fehér törpecsillag – írja a ScienceAlert.
A fehér törpék olyan halott csillagok, amelyeknek tömege nem volt elég nagy ahhoz, hogy neutroncsillaggá, kvarkcsillaggá vagy fekete lyukká váljanak. Ezek az égitestek gyakorlatilag a Naphoz hasonló csillagok pusztulása után hátra maradt magok, amelyek évmilliárdok alatt szép lassan kihűlnek.
A csillagászok nem rég találtak a közelünkben egy főleg szénből és oxigénből álló fehér törpét, amelynek alkotó anyagai éppen a kristályosodás folyamatában vannak. Ennek következtében az égitest szép lassan egy hatalmas, szilárd gyémánttá változik át, végül a fehér törpe úgynevezett fekete törpévé válik, amely nem más, mint egy halom hideg szénkristály.