Best WordPress Hosting
 

Megegyezett a GYSEV és a Lázár által kirúgott osztrák vezető

Pénteken peren kívül megegyezett a vállalattal a GYSEV (Raaberbahn) november elején menesztett vezérigazgató-helyettese, akit Lázár János építési és közlekedési miniszter rúgott ki – írja az osztrák közszolgálati média cikke alapján a Telex.

Hana Dellemannt, aki egyúttal a cég ausztriai kirendeltségének vezetője is volt, Lázár azért tudta elküldeni, mert a cégben a magyar állam a többségi tulajdonos. Ezt követően azonban Ausztria magyar bírósághoz fordult, mert az ügyben illetékes osztrák klímavédelmi minisztérium szerint Dellemannt érdemi indoklás nélkül bocsátották el.

Leonore Gewessler osztrák miniszter akkor azt mondta, hogy a GYSEV-nek nagyon eredményes, osztrák-magyar közös történelme van, amely azon alapszik, hogy külön döntenek a saját országukra, a saját hálózatukra vonatkozó kérdésekben, erről szerződéses megegyezések is születtek. Ám ez a megegyezés csak az idei év elejéig tartott, amikor az első jeleit látták annak, hogy a közös döntéshozatal egyre nehezebb. Ennek kicsúcsosodása a GYSEV osztrák vezetőjének menesztése volt. A miniszter hozzátette azt is, hogy az osztrákok sosem szóltak bele a magyar fél döntéseibe, és ezt Magyarországnak sem lenne szabad.

Bebetonozta a kormány a MÁV-Startot, pedig más is üzemeltethette volna a vasútvonalakat

A maximálisan lehetséges tíz évre hosszabbította meg az Építési és Közlekedési Minisztérium a hazai vasúttársaságok decemberben lejárt közszolgáltatási szerződését, pedig akár meg is nyithatta volna a piacot a magánvasúti szolgáltatók előtt. A Lázár János vezette tárca a december 10-i menetrendváltástól 2033 decemberéig hosszabbította meg a MÁV-Start, a GYSEV és a MÁV-HÉV közszolgáltatási szerződését.

Az Európai Unió régóta szorgalmazza, hogy a vasútvonalak üzemeltetését nyilvános tenderen ítéljék oda, melyekre magánvasúti szolgáltatók is pályázhatnak. Az EU vonatkozó, 1370/2007-es rendelete szerint

december 23-áig ítélhették oda az egyes tagállamok utoljára tendereztetés nélküli a vasútvonalak üzemeltetési jogát, és legfeljebb tíz évre, vagyis 2033 decemberétől már kizárólag nyilvános tendert elnyert szolgáltatók üzemeltethetik a vasútvonalakat.

Only a few days left for government to decide whether to allow private railway companies in Hungary

We might not inevitably need Volán (Hungary’s long-distance state bus company) or MÁV; the liberalization of long-distance transportation is also conceivable – explained János Lázár, the Minister of Construction and Transport, at the end of November.

According to EU Regulation 1370/2007 public service contracts for the operation of railway lines in individual member states can be extended without tenders for the last time until this year’s December 23, for a maximum of ten more years. Afterwards, open calls for tenders must be held, allowing private service providers to bid as well.

It is possible, therefore, that the hegemony of state providers in Hungary’s railway traffic could come to an end. In the majority of the country, this monopoly is represented by MÁV-Start, with GYSEV operating the railways in the roughly-defined triangle of Sopron–Győr–Szentgotthárd – and more recently, in the region surrounding the town of Zalaegerszeg as well.

Párbeszéd-Zöldek: Úgy tűnik, a GYSEV is a MÁV sorsára fog jutni

A Párbeszéd-Zöldek írásbeli kérdéssel fordul Lázár János építési és közlekedési miniszterhez a GYSEV magyar-osztrák vasúttársaság ügyében – mondta az ellenzéki párt elnökségi tagja, soproni önkormányzati képviselő szombaton.

Jakál Adrienn online sajtótájékoztatóján közölte, arra kíváncsiak, milyen szakmai indokok alapján döntött a miniszter a cég vezérigazgató-helyettesének egyoldalú elbocsátásáról, milyen szakmai érvek szólnak a Strabag 6,1 százalékos GYSEV-részvénycsomagjának megvásárlása mellett 3,8 milliárd forintért, és milyen színvonalbeli javulásra számít e döntésektől, mert „nagyon úgy tűnik, a GYSEV is a MÁV sorsára fog jutni.”

Lázár János az elmúlt hetekben a vezérigazgató-helyettes kirúgásától kezdve a nyílt fenyegetésig nem riadt vissza semmitől, hogy átvigye az akaratát, nagyon úgy tűnik, ismételten egy politikai, hatalmi játszmába keveredtünk, amelynek kárvallottjai Sopron és a környékbeliek lesznek – tette hozzá a képviselő.

Donáth Anna a vasúti közlekedés tönkretételével vádolja Lázár Jánost

Amíg csak állami lehet a vasút, addig késni fog

– írja Facebook-bejegyzésében Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője, aki szerint „a MÁV megbukott”, éppen ezért mielőbb liberalizálni kell a magyar vasutat, hogy belátható időn belül emelkedjen a szolgáltatás színvonala.

A képviselő a bejegyzésében arra reflektál, hogy a MÁV-Start és a GYSEV közszolgáltatási szerződése idén december 23-án lejár, és ha a kormány nem hosszabbít velük, akkor jöhetnének a magáncégek által üzemeltetett vasutak Magyarországra. A témával foglalkozó cikkünkben írtuk, hogy a vasútvonal-üzemeltetések megtendereztetése valóban magasabb szolgáltatási színvonalat hozhat, de többek között a járművek cseréjét és a mellékvonalak ügyét is rendezhetné ez a megoldás.

Brutális összegért vásárolnák ki Lázár Jánosék a Strabag üzletrészét a GYSEV Zrt.-ből

10 millió eurós ajánlatot tehetett a magyar fél az osztrák Strabagnak a GYSEV Zrt.-ben lévő, mindössze 6,1 százalékos részvénycsomagjáért.

A 24.hu osztrák forrása szerint 10 millió eurós ajánlatot tett a magyar fél az osztrák Strabagnak a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt.-ben (GYSEV Zrt.) lévő, mindössze 6,1 százalékos részvénycsomagjáért.

A portál megkérdezte a magyar-osztrák közös vasúttársaságban a tulajdonosi jogokat gyakorló, Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot, helytálló-e a hír. Azt is tudni szerették volna, összességében mekkora tulajdonrészt akarnak szerezni: megelégszenek-e az alig 4 milliárd forintos Strabag-résszel, vagy az osztrák állam kisebbségi csomagjának megszerzésével 100 százalékos tulajdonlásra törnek. Csakhogy a minisztérium nem válaszolt a megkeresésre.

GYSEV-ügy: tízmillió euróért vásárolnák ki Lázárék a Strabag üzletrészét

A 24. hu osztrák forrása szerint 10 millió eurós ajánlatot tett a magyar fél az osztrák Strabagnak a GYSEV Zrt.-ben lévő, mindössze 6,1 százalékos részvénycsomagjáért. Megkérdeztük a magyar-osztrák közös vasúttársaságban a tulajdonosi jogokat gyakorló, Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot, helytálló-e a hír, illetve összességében mekkora tulajdonrészt akarnak szerezni: megelégszenek-e az alig 4 milliárd forintos Strabag-résszel, vagy az osztrák állam kisebbségi csomagjának megszerzésével 100 százalékos tulajdonlásra törnek? Egyelőre nem válaszoltak.

Azt a Telex írta meg elsőként, hogy vételi ajánlatot tett a magyar fél a GYSEV Zrt.-ben lévő kisebbik osztrák tulajdonostárs részvénycsomagjára. A két országban működő vasúttársaságban a magyar állam tulajdonrésze 65,6 százalék, az osztrák államé 28,2 százalék. Lázár azonban elégedetlen a döntéshozatalban betöltött magyar szereppel, szerinte az nincs összhangban a tulajdoni arányokkal, a kétharmados többség ellenére „mi vagyunk alul balekként”. „Az érdekünk az lenne, hogy a cég valóban egységes vállalatként, ne csak az osztrák, hanem a magyar üzem területén is fejlődjön” – írta a tárca korábbi érdeklődésünkre. Ezt bővebben nem fejtette ki a minisztérium, de Lázár szavaiból az derült ki, hogy készek megvenni akár a teljes osztrák tulajdonrészt.

A Strabag tulajdonszerzése 2008-2009-re nyúlik vissza, amikor az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálata miatt a Rail Cargo érdekeltségében álló Speditions Holding GmbH-nak el kellett adnia a GYSEV-ben lévő részvénycsomagját. Az osztrák cég a korabeli cégdokumentumok alapján 5 millió eurós vételár fejében adta át a pakettjét a Strabagnak, és bár kezdetben a magyar és az osztrák állam is növelni akarta a részesedését, végül lemondtak az elővásárlási jogukról. Akkor az osztrák államnak még 33,3 százalékos, a magyarnak pedig 61 százalékos tulajdonrésze volt a közös vasúti cégben, majd a 2009 végén megejtett tőkeemelés nyomán alakultak ki a jelenlegi tulajdoni arányok, emelkedett a magyar tulajdonrész 65, a Strabagé 6 százalék fölé, és csökkent 28 százalékra az osztrák állami részesedés.

Pár napja maradt dönteni a kormánynak, beengedi-e a magánvasutakat

Nem föltétlenül kell nekünk a Volán vagy a MÁV, a távolsági közlekedés liberalizációja is elképzelhető – erről beszélt Lázár János építési és közlekedési miniszter november végén.

Az Európai Unió 1370/2007-es rendelete szerint december 23-áig lehet utoljára tendereztetés nélkül meghosszabbítani az egyes tagállamoknak a vasútvonalak üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási szerződést, és legfeljebb tíz évre, utána már nyilvános tendert kell erre kiírni, amin magánszolgáltatók is pályázhatnak.

Elképzelhető tehát, hogy véget ér Magyarországon az állami szolgáltatók egyeduralma a vasúti forgalomban – ez az ország nagy részén a MÁV-Startot, míg a nagyjából Sopron–Győr–Szentgotthárd háromszög területén, illetve újabban Zalaegerszeg környékén is a GYSEV-et jelenti –, és megjelennek a magánszolgáltatók.

Ausztria pert indított, amiért Lázár kirúgta a GYSEV vezérhelyettesét

Ausztria a GYSEV vezérigazgató-helyettesének kirúgása miatt a hét elején a magyar bírósághoz fordult, ezt Leonore Gewessler osztrák környezetvédelmi, közlekedési, innovációs és technológiai miniszter közölte az RTL Híradóval. Lázár János építési és beruházási miniszter korábban arról beszélt, hogy akár minden osztrák érdekeltséget kivásárolna a GYSEV-ből a magyar állam. Ausztria közlekedési minisztere viszont nem lát indokot arra, miért kéne eladni a részvényeket.

Lázár János november elején menesztette Hana Dellemant, a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) vezérigazgató-helyettesét, az ausztriai kirendeltség vezetőjét. Az osztrák szaktárca akkor azt közölte, hogy Hana Dellemannt érdemi indoklás nélkül távolították el posztjából, ezért jogi útra terelik az ügyet.

A GYSEV osztrák-magyar vasúttársaságnak három tulajdonosa van: az osztrák és a magyar állam, valamint a Strabag. A magyar fél a többségi tulajdonos, 65,5 százalékát birtokolja a cégnek, 28,3 százalékot az osztrákok, míg a Strabagnak 6,3 százalékos tulajdonrésze van.

GYSEV-ügy: Lázárék kezdték a lövöldözést a cégvezetés feje fölött

Május óta feszült a helyzet az osztrák-magyar monarchiából megörökölt Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt.-nél, a vasúttársaság ügyeit közelebbről ismerő forrásunk szerint azóta a magyar fél semmilyen osztrák javaslatot nem szavazott meg. Hozzátette: az Építési és Közlekedési minisztérium mindent vétóz, kihasználja a többségi tulajdonosi jogait. A magyar állam tulajdonosi joggyakorlója ugyanis a Lázár János vezette tárca. Forrásunk fontos körülménynek nevezte, hogy a „lövöldözés a cégvezetés feje fölött indult be”, nem a menedzsmenten belül alakult ki nézetkülönbség – éppen ellenkezőleg, a jól működő vezetés tartotta eddig össze a céget.

Azzal, hogy a magyar fél egyoldalú lépéssel menesztette az osztrák vállalatrészt vezető vezérigazgató-helyettest, szintet lépett a konfliktus, kormányközivé nőtt a feszültség. Az osztrák-magyar kapcsolatokat megterhelte, hogy a Hegyeshalom–Budapest fővonal váratlan lezárása miatt a MÁV vonatait kitiltották a szomszédok, nehezíti a problémák elboronálását, hogy az osztrák zöldpárti szakminiszterrel nem a legbarátibb a viszony, és mindig élt az a hátsó gondolat, hogy az osztrák fél nem érdekelt a GYSEV túlzott növekedésében.

Szakértők kétségesnek látják, hogy nagy előnyökhöz jutna a magyar állam azzal, ha kenyértörésre viszi a dolgot. Az eddigi teljesítmények alapján inkább azt borítékolják, hogy a MÁV-val bukdácsoló magyar állam a GYSEV-ből sem tudna többet kihozni, az osztrák oldalon pedig végül az osztrák állami vasúttársaság, az ÖBB venné át a teljes uralmat.

HVG: Lázár kivásárolná az osztrákokat a GySEV vasúttársaságból

A magyar állam szeretne nagyobb, sőt akár 100 százalékos tulajdonrészt is a GySEV-ben (Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.), és Lázár János erről is fog tárgyalni kedden az osztrák közlekedési miniszterrel – írta a hvg.hu az építési és közlekedési miniszter szavait idézve a parlament Gazdasági Bizottságának meghallgatásáról.

 Az a modell nem működik tovább, hogy mi vagyunk alul balekként

– nyilatkozott a lap szerint a miniszter az osztrák állammal való közös tulajdonosi konstrukcióról.

Lázár János kirúgta a GYSEV ausztriai vezetőjét

Még november elején menesztette Hana Dellemant, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) vezérigazgató-helyettesét, az ausztriai kirendeltség vezetőjét Lázár János építési és közlekedési miniszter, írja a Nyugat.hu-ra hivatkozva a Magyar Narancs. 

Lázár a lap szerint azért rúghatta ki az osztrák-magyar állami vasúttársaság vezetőjét, mert az Opten szerint a cégben a magyar államnak van többségi tulajdonosa.

Az osztrák szakminisztérium közleményben azt írja, hogy Delleman az ausztriai kirendeltséget vezette, és ok nélkül bocsátották el. Ez szerintük ellentmond a társaság jogi szerződéseinek, ezért Ausztria jogi lépéseket tesz az eljárás ellen.

Hatszor kell fel- és leszállnia annak, aki vonattal utazna Szombathelyről Budapestre

A Szombathely-Csorna-Budapest vonalat egy időben egyszerre két pályafelújítás is érinti. Az utazóknak kétszer is járművet kell váltaniuk: az első szakaszon, Szombathelytől Csornáig busszal tudnak eljutni, mert szeptember 29-től a vonalért felelős GYSEV Zrt. felújításba kezdett. Csornán a buszról ismét vonatra váltanak az utasok, ám csak Tatabányáig roboghatnak vasúton. Ott ugyanis újra buszra kell ülniük, mivel a MÁV szeptember közepétől kapkodva elrendelte a Budapest-Tatabánya-Győr vasútvonal Biatorbágy és Szárliget közötti, veszélyesen rossz állapotú szakaszának felújítását, írja a Népszava.

Mint ismert, szeptemberben Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter korábban azonnali intézkedésre utasította a MÁV-ot, miután az 1-es fővonalon, vagyis a Bécsbe tartó, Budapest–Győr–Hegyeshalom vonalon súlyos műszaki probléma állt elő. „Ha nem lépünk azonnal, akkor le kell zárni a vonalat, amely beláthatatlan következményekkel járna a személyszállításra és áruszállításra is” – fogalmazott a miniszter. A MÁV gyorsan, előkészítés nélkül kezdte meg a munkálatokat.

A Biatorbágy és Szárliget közötti szakasz felújítása három hónapig fog tartani, vagyis pont akkor – december közepén – fejeződhetnek be ott a munkálatok, mint a Szombathely és Csorna közti szakaszon. A GYSEV a Népszavának elmondta, hogy felújítást már régóta tervezték, azt muszáj volt most megkezdeni, ráadásul annak időzítéséről a MÁV is tudott. A lapnak nyilatkozva a MÁV nem tagadta, hogy a GYSEV időben készült a felújításra, ám a társaság szerint a biatorbágyi munkát nem halaszthatták el. A magyar vasúttársaság indoklása szerint a vágányzár időpontjának kiválasztásánál az üzembiztonsági szempontok kerültek előtérbe. Úgy vélik,