Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: helyi védelem

Luxustársasházak és villatelepek fojtogatják a budai Hegyvidéket

Közzétette szerző

Az elmúlt években szinte heti rendszerességgel olvashattunk a számos esetben kormányközeli befektetőkhöz köthető luxustársasház- és lakóparkprojektekről: a Balaton partjának képe például örökre megváltozott, de az ország más részein is számos, korábban érintetlen vagy alig beépített zöldterület, illetve az épített örökség sok nívós eleme is megsínylette ezeket. A fővárosi ügyek a 2006 óta Pokorni Zoltán által vezetett XII. kerületben koncentrálódnak, hiszen a XIX. és XX. századi villákkal bőven teleszórt területen néhány éve még bőséggel voltak

kitűnő kilátással rendelkező, üres, de zöld környezetben fekvő telkek, valamint beépíthető, sokszor csak egy kisebb (védtelen vagy védett) házat rejtő területek.

A beruházók azonban elmúlt tízegynéhány évben sokszor kézről kézre adták ezeket az ingatlanokat, köszönhetően a többi közt a 2008-ban kirobbant, rövidesen az ingatlanpiacra is begyűrűző gazdasági világválságnak, a forráshiánynak, az építőipari árak növekedésének vagy épp a koronavírus-járványnak.

PostPin It!

Néhány éve még csuromvizes rom volt, de most újra régi fényében ragyog a csornai járásbíróság épülete

Közzétette szerző

Meglepő átalakulásról számolt be Facebook-oldalán az Ébredező örökségek nevű Facebook-oldal: a Csornai Járásbíróság néhány évvel ezelőttre vállalhatatlan rommá vált épületének felújítását megelőző, illetve mostani állapotát mutatta be egy képpárral.

Az 1927-1928-ban, eleve bíróságként született épület 1976-ig töltötte be az eredeti funkcióját, majd hosszú időn át kórházként és rendelőintézetként működött. A bezárást számos társához hasonlóan azonban nem kerülhette el, így a néhány évvel ezelőtt már vakolathiányosan, jól láthatóan csuromvizes falakkal ácsorgott az út mellett,

úgy, hogy közben mindvégig szerepelt a helyi védett épületek listáján.

PostPin It!

Szálloda lesz a visszaépülő Pénzügyminisztérium tervezőjének pesti bérpalotájából

Közzétette szerző

A fővárosban szinte egymást érik egymást az értékes, helyi vagy műemléki védettséggel rendelkező, de rossz állapotú épületek, amelyek gyors megmenekülésére sokszor csak két esély látszik: irodaházzá vagy szállodává alakítják őket.

Az esetek egy részében a lakók kivásárlásával, máskor pedig az évek óta az ingatlanpiacon lévő komplett bérpaloták megvásárlásával befektetőkhöz kerülő házak az átalakulások következtében sokszor elveszítik a külső egységüket, így kis mértékben átalakulhat a homlokzatuk, vagy épp újabb szinteket emelnek rájuk, drasztikusan átírva a járókelők számára látható képet. Kivételek persze itt is akadnak: ehhez a nem túl népes sorhoz csatlakozhat a belváros szívében, a Szabadság tértől mindössze néhány lépésnyire álló

Kálmán Imre utca 17., ami rövidesen 84 szobás szállodaként válhat újra a belváros szerves részévé.

PostPin It!

Emelettel fejelnék meg a Városligeti fasor egy kedves villáját, zárójelbe téve a védett értéket

Közzétette szerző

A Városligeti fasor az elmúlt években hirtelen nagy átalakuláson megy át, hiszen ide tervezik a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új otthonát, a Dózsa György úti torkolatánál, a Pokol helyén az RTL új székháza készül, egy évtizedes foghíjon pedig rövidesen társasházak nőhetnek ki a földből.

A sor ezzel nem áll meg, hiszen január 29-én egy érdekes projekt nyomai tűntek fel az építési hatósági engedélyezési rendszerben: a 35/A. szám alatti Ádám-villa bővítésének tervei, aminek publikus látványtervét nézve egyértelművé válik, hogy

tulajdonosa a magasföldszintes, helyi védettségű épületet emelettel, valamint beépített, magasabb dőlésszögű tetővel fejelné meg, teljesen megváltoztatva annak tömegarányát, illetve homlokzatait, véglegesen szétrúgva a védett arcot.

PostPin It!

Ilyen lehet a felújítás után Göncz Árpád egykori otthona

Közzétette szerző

A köztársasági elnöki posztot 2000-ben elhagyó Göncz Árpád (1922-2015) élete utolsó tizenöt évének tanúja, a II. Vérhalom tér 7/B. 2022-ben került magántulajdonba: a szomszédos Pentelei Molnár utca 6. számú ingatlannal együtt, egy német tulajdonosi hátterű cég birtokába került.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) árverésén összesen közel 1,2 milliárd forintért gazdát váltó területen a gazda nyilvánvalóan felújítással számolt: 2023 januárjában felmérette a tulajdonát, majd nyilvánvalóan megbízott egy építészirodát, hogy készítse el a szükséges terveket. Ennek részleteiről a közelmúltig semmit sem lehetett tudni – sőt, decemberben egy ingatlanhirdetésben új gazdát is kerestek a villának –,  néhány napja azonban az egykori Stühmer-gyár átépítésén is dolgozó D55 Építész Iroda saját Facebook-oldalán mutatta be a várható átalakulást:

Az építésziroda hozzátette: a Kocsis Tivadar tervei szerint, 1936-1937-ben született neobarokk villaépület

PostPin It!

Évi százmilliós bevétel kontra védett víztorony – a német beruházó csak akkor fejleszt Érden, ha lebonthatja az építményt

Közzétette szerző

Ideiglenes műemléki védelem alá helyezte szeptemberben a Pest Vármegyei Kormányhivatal az 1957-ben épült érdi víztornyot, miután az idén felmerült a helyi védettséget élvező, de vitatott értékű ipari építmény lebontása. A víztorony ideiglenes védelem alá vételét egy helyi lakos, Tolmár Klára kezdeményezte, az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára pedig a műemlékké nyilvánítás feltételeként már augusztusban döntött a tudományos előkészítés és értékelés megindításáról.

A 2017 óta helyi védettséget élvező víztorony egy németországi hátterű érdi cég, a létragyártással és állványok gyártásával foglalkozó Krause Kft. tulajdonában álló telephelyen található. A cég telephelyén a rendszerváltás előtt a mezőgazdasági gépek gyártására és javítására szakosodott Mezőgép működött. A telephelyen azért kellett az ötvenes években víztornyot építeni, mert közmű hiányában a vízellátás akkor még nem volt megoldott. Később azonban a vízvezeték-rendszer kiépítése után a víztorony elvesztette az eredeti funkcióját.

Csőzik László polgármester szerint a német vállalat nagyjából két éve jelezte az érdi önkormányzatnak, hogy új, korszerű csarnokrendszer építésére készül, a tervezett beruházásnak azonban az útjában van a víztorony. A Krause ezért azt kérte, hogy az önkormányzat szüntesse meg az építmény helyi védettségét.

PostPin It!