Best WordPress Hosting
 

Orbán elárulta, ki lehet a magyar gazdaság Jockey Ewingja

A miniszterelnök kedden részt vett a Mol Poliol vegyipari komplexumának tiszaújvárosi átadóján, ahol elmondta, milyen ipari fejlődést vizionál Magyarországon. Na meg azt is, ki lehet a magyar gazdaság Jockey Ewingja.

Mi történt? A miniszterelnök kedden részt vett a Mol Poliol vegyipari komplexumának tiszaújvárosi átadóján. Az MTI tudósítása szerint Orbán kifejtette: a Mol is segíti abban Magyarországot, hogy csökkentse egyoldalú függőségeit. Példaként az új magyarországi földgáz- és kőolajlelőhelyeket említette. Alig várják, hogy a Mol vezérigazgatójára úgy tekinthessenek, mint „a magyar Jockey Ewingra” – mondta.

Mi következik ebből? A magyar gazdaság diverzifikálja az energiabeszerzési forrásait annak érdekében, hogy minél kevésbé legyen kiszolgáltatva a világpiaci folyamatoknak, mondta a miniszterelnök. Hozzátette: Magyarország földgázt szerez be Katarból, zöldáramot fog vásárolni Azerbajdzsánból, növeli a napenergia-kapacitásait, közben új atomerőművet épít. Az országnak szüksége is lesz a sok energiára, terveik szerint ugyanis az ország villamosenergia-igénye ötven százalékkal nőni fog 2030-ig, mert a legfejlettebb iparágakat honosítják meg Magyarországon. Arra vállalkoztunk, hogy a keleti nyersanyagok és erőforrások és a nyugati technika és know-how találkozási pontjává tegyük Magyarországot, mondta.

Orbán Viktor alig várja, hogy a magyar Jockey Ewingként tekinthessen a Mol vezérigazgatójára

A Mol Magyarország legértékesebb, több lábon álló vállalatává vált – mondta a miniszterelnök kedden Tiszaújvárosban, a Mol Poliol Komplexum átadóján.

Orbán Viktor azt mondta: a Mol ugyanazt az utat járja be, mint magyar gazdaság, hiszen 20 évvel ezelőtt a cég tevékenységi köre „egyfelfüggesztésű” volt, csak kőolaj-kereskedelemmel foglalkozott, majd a cég régiós terjeszkedésbe kezdett, a hagyományos mellett biogáz- és biodízelüzemet hozott létre, belépett a szállítmányozási piacra és legújabban a hulladékgazdálkodásban is megkerülhetetlenné vált.

Olyan ez, mint a céllövöldében, azt a célpontot a legnehezebb kilőni, amelyet a legtöbb hurkapálca tart

Pénzeső hull a Mol-vezetőkre, Csányi Sándor kapja a legtöbb jutalmat

Idén is megjutalmazta az igazgatóság tagjait a Mol. A közgyűlés által jóváhagyott részvényjuttatáson alapuló ösztönzőrendszer keretében, a 2023-as gazdasági év után összesen 216 ezer darab A sorozatú törzsrészvényt kaptak az igazgatósági tagok.

A legtöbb részvényt, 24 ezer darabot – a pénteki 3076 forintos záróáron 73 millió 824 ezer forint értékű részvényt – Csányi Sándor Mol-alelnök kapta, olvasható a portálon.

A többiek, Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató, Molnár József vezérigazgató, Talal Al Awfi, és Bacsa György ügyvezető igazgató, Járai Zsigmond, Martonyi János, Parragh László, Anthony Radev, Martin Roman és Világi Oszkár vezérigazgató-helyettes egyaránt 19 200 darab Mol-papírral (59 059 200 forint értéken) gazdagodtak.

A Mol-vezér Hernádi Zsolt elmondta, szerinte mikor lesz olcsó a benzin

A 44. leggazdagabb magyar úgy látja, ugyan most mindenki az üzemanyagárakról beszél, a hosszú távú fejleményekre is figyelni kéne.

Mi történt? Hernádi a Mandinerben írt cikket a hagyományos autók európai helyzetéről, valamint az üzemanyagpiacról is. A Mol vezetője szerint a benzin iránti kereslet körülbelül tizenöt év múlva fog lecsengeni, ekkor az árban is jelentős zuhanás várható – szemlézi a cikket a Hvg.

A magyar kormány bankjától kapott hitelt a Ganz, ami megvenné a spanyol szupervonat-gyártót

A spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlása hasonló módon történne, mint amikor a magyar kormány megvette a Vodafone-t.

Mi történt? Több mint 134 milliárdos hitelszerződést kötött a Ganz-MaVag Holding Kft. az Eximbankkal, a bank ekkora összegnek megfelelő biztosítékot kötött ki a hitelszerződés alapján létrejövő tartozások fedezeteként – szúrta ki a 24.hu. A holding 55 százalékos tulajdonosa a kimondottan a Talgo felvásárlására alapított Ganz-MaVag Europe Zrt.-nek, azaz biztos, hogy az Eximbank a vonatgyártó felvásárlását segítené a hitellel. A 619,9 millió eurós ajánlatból 341 millió euró esne a GanzHoldingra.

A kormány bankjától kapott annyi hitelt Hernádiék cége, ami elég a spanyol Talgo megvételéhez

A Talgo S.A. megszerzésére 619 millió eurós vételárral (mintegy 240 milliárd forint) jelentkezett be a magyar Ganz-MaVag Europe Zrt. projektcég.  A tőzsdén jegyzett Talgo részvényeire április elején tett részvényenként 5 eurós ajánlat az akkori záróárhoz képest 14 százalékos prémiumot jelentett. A külföldi sajtóbeszámolók szerint ez elég meggyőző volt a Talgo legnagyobb tulajdonosai számára, ám spanyol kormánykörökben korántsem ilyen egyértelmű az ügylet támogatása. Stratégiai cégek esetében a spanyol kormány jóváhagyása szükséges a felvásárláshoz, a Talgo pedig stratégiai jelentőségűnek számít, mivel hozzáfér az ország vasúti hálózatáról és nemzetbiztonságáról szóló érzékeny információkhoz.

Óscar Puente, a baloldali spanyol kormány közlekedési minisztere felől ugyanakkor olyasmi hangzott el még márciusban, hogy „mindent megtesznek” a magyarok megállítása érdekében. Attól tartanak ugyanis, hogy orosz befektetők vagy maga az orosz állam áll az akció mögött.

A felvásárlásra bejelentkezett Ganz-MaVag Europe Zrt.-t tavaly év végén kifejezetten erre a projektre gründolták, papírforma szerint 55 százalékos tulajdonosa a Ganz-MaVag Holding Kft. (közvetetten a Solva II. Magántőkealap, amelynek főrészvényese Törő Csaba, az alapkezelő a Hernádi Zsolt vezette Mol Nyrt.-é), a kisebbséget pedig – bár ez az Igazságügyi Minisztérium naprakész cégnyilvántartásából nem derül ki, a magyar állam nagybevásárlásait intéző Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. birtokolja. Az Igazságügyi Minisztérium cégnyilvántartásában ugyan nem látszik a Corvinus-tulajdonlás (a szabályok szerint nem is kell feltüntetni az 50 százaléknál kisebb tulajdonost), de a hvg.hu kikotorta, hogy még februárban 6750 euróval besunnyogott a vonatbizniszbe a magyar állam. A Corvinus vesz részt az olyan nagy akciókban, mint amilyen az összesen 660 milliárd forintos Vodafone Magyarország Zrt. kivásárlása volt, de ezt a céget jelölték ki a Budapest Airport Zrt. 80 százalékának megvételére is.

Hernádi Zsolt tavaly egymilliárdot keresett a Molnál

A Mol a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétette az éves beszámolót, amelyből kiderül, hogy Hernádi Zsolt tavaly összesen 1,081 milliárd forintot keresett, amiből 986 millió forintot munkaviszonyban álló igazgatóként keresett meg, 94,8 milliót pedig az igazgatóság tagjaként – szúrta ki a 444.hu.

A Mol elnök-vezérigazgatója alapbérként tavaly 210,6 millió forintot keresett, ami mellé 775 ezer forint béren kívüli juttatás járt, míg hosszú és rövid távú ösztönzőként 773 milliót kapott. Igazgatósági tagként tiszteletdíjként 14,3 millió forintot vett fel a Moltól – írja a lap.

Hernádi Zsolt javadalmazása 2022-höz képest 368 százalékkal növekedett, igazgatósági tagként pedig egy sokkal szerényebb, 28 százalékos növekedésről árulkodnak a számok.

Kiderült, mennyiért vennék meg Hernádiék az Újpestet

Több mint hatmilliárdért venné meg az Újpest FC-t a Mol. A felvásárlást még márciusban lezárhatják a felek.

Mi történt? 6,2 milliárd forintért venné meg az Újpest FC-t a Mol, írja a Népszava. A klub adásvételét már márciusban lezárnák a felek.

Kontextus. A Mol február elején jelezte, hogy leányvállalata, a Mol Vagyonkezelő Kft. révén megvásárolja az Újpestet. Az árat a felek nem közölték, de a Népszava egy, az ügyletre rálátó forrástól megtudta, hogy a Mol 6,2 milliárdot forintot fizet a belga Roderick Duchatelet érdekeltségi körébe tartozó cégért. A Gazdasági Versenyhivatal hétfőn jelezte, hogy az ügylet létre jön, mégpedig úgy, hogy a Mol kérésére Duchatelet megalapította az Új Lila Labdarúgó Kft.-t, amelybe bekerült az Újpest 1885 Futball Kft.-ben meglevő 98,75 százalékos, illetve az Újpest Labdarúgó Akadémiában meglevő 100 százalékos üzletrésze.

Már nemcsak repteret venne a kormány

Szijjártó Péter külügyminiszter maga lobbizott Madridban a magyar konzorcium mellett, ami beszállna a Talgo vonatgyártóba.

Mi történt? A Hernádi Zsolthoz köthető Magyar Vagon konzorciumban szerezné meg a patinás spanyol Talgo 40 százalékát egy befektetési alaptól. A spanyoloknak jól jönnének a magyar telephelyek – például a Dunakeszi Járműjavító –, a Magyar Vagon pedig terjeszkedne, kapacitásokra van szüksége. Az IHO arról ír, a magyar külügyminiszter személyesen lobbizott az üzletért Madridban spanyol kollégájánál, arra ugyanis a spanyol kabinetnek is rá kell bólintania.

Mekkora üzlet jöhet össze és miből? 240 milliárd forint, 632 millió euró – ez kicsivel több, mint az első ajánlat (a Talgo tőzsdei cég). A magyar konzorciumban 45 százalékkal benne van az állam, vagyis nemcsak repteret venne a kormány, de vasúti gyártócéget is. A többi a magántőkealap mögé rejtett szereplőé, de Hernádi Zsolt Mol-vezérhez vezetnek a szálak.

A Mol Csoport megvásárolja az Újpest focicsapatát

Az olajtársaság egyik leányvállalata veszi meg az Újpest FC-t. A tényleges tulajdonosváltás várhatóan 2024 április végével történik meg.

Mi történt? „Megszületett a megállapodás a Mol Vagyonkezelő Zrt. és az Újpest 1885 Futball Kft. tulajdonosa között, amelynek értelmében a MOL-Csoport leányvállalata többségi tulajdont szerez az Újpest Football Clubot üzemeltető kft-ben. A tranzakció lezárása és a tényleges tulajdonos váltás várhatóan 2024 április végével történik meg. A tranzakció lezárása és a tényleges tulajdonosváltás várhatóan 2024 április végével történik meg.  A Mol célja, hogy kiszámítható tulajdonosként hosszú távon biztosítson támogatást az Újpest FC részére annak érdekében, hogy a klub híres múltjához méltó jövőt építhessen a folyamatosan fejlődő magyar labdarúgásban.” – áll a Mol Csoport közleményében.

Mit jelent ez? Ahogy arra a Telex felhívta a figyelmet, a tranzakcióról régóta suttogtak focis körökben, és ahogy ez Magyarországon lenni szokott, az is felmerült a pletykák között, hogy személyesen Orbán Viktor miniszterelnök járhatott közben a klub érdekében Hernádi Zsoltnál, a Mol elnök-vezérigazgatójánál. Az eladó Roderick Duchâtelet belga üzletember, a vételárat a felek nem szeretnék nyilvánosságra hozni. Személyi kérdésekben a tényleges tulajdonosváltásig Roderick Duchatelet dönt, de lapinformációk szerint lesznek változások a klubnál.

Keményen kiosztották a horvátok Hernádi Zsoltot a drágán szállított olaj ügyében

A horvátok szerint szó sincs arról, hogy visszaélnének a monopolhelyzettel, és szerintünk ezt a Mol-vezér is jól tudja. Hernádi a minap sokallta a horvátok által az olajvezetékekre megszabott tranzitdíjat. 

Határozottan visszautasította Hernádi Zsolt Mol-vezér szavait a horvát olajvezetékeket üzemeltető Jadranski naftovod (Janaf) – írja a hvg.hu a a horvát Index.hr-en idézett közleményre hivatkozva.

Hernádi Zsolt nemrég a magyar, már NER-kézbe került Indexnek adott interjúban a horvátok monopolhelyzettel való visszaélésére hivatkozva igyekezett igazolni, hogy miért nem racionális lépés csökkenteni Magyarország kitettségét az orosz olajnak. A vezérigazgató azt mondta, hogy a horvátok által meghatározott tranzitdíj még mindig a négyszerese a „méltányos piaci árnak”.

A horvátok szerint nem mondott igazat Hernádi Zsolt az olaj szállítási költségéről

Határozottan visszautasította Hernádi Zsolt Mol-vezér szavait a horvát olajvezetékeket üzemeltető Jadranski naftovod (Janaf) – írja a hvg.hu a a horvát Index.hr-en idézett közlemény nyomán.

Hernádi Zsolt nemrég az Indexnek adott interjúban a horvátok monopolhelyzettel való visszaélésére hivatkozva igyekezett igazolni, hogy miért nem racionális lépés csökkenteni Magyarország kitettségét az orosz olajnak. A vezérigazgató azt mondta, hogy a horvátok által meghatározott tranzitdíj még mindig a négyszerese a „méltányos piaci árnak”.

A Janaf szerint viszont a szállítási díjak kiszámításánál olyan ellenőrzött módszertant alkalmaznak, amellyel minden felhasználó felé biztosítható az egyenlő bánásmód, és nem az egyes jogi személyekhez, hanem a csővezetékben meglévő részesedésükhöz kapcsolódik, amivel szerintük a Mol is tisztában van.

Hernádi Zsolt még idén gyorsan egy 4 milliárdos Mol-részvénycserét hajtott végre

Több mint 4 milliárd forint piaci értékű Mol-részvényt érintő portfólióátrendezést hajtott végre Hernádi Zsolt.

A Budapesti Értéktőzsde oldalán közölte a Mol, hogy Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató és a vele szoros kapcsolatban álló Continuum Vagyonkezelő Alapítvány között Mol-részvényeket érintő, jelentősebb ügylet zajlott le – szúrta ki a Portfolio.

Egész pontosan 1 463 545 darab részvény cserélt gazdát, 2818 forintos átlagáron, egy úgynevezett alapítványi vagyonrendelés keretein belül, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy az alapító (azaz Hernádi Zsolt) a vagyonkezelő alapítványra ruházta át ezt az összeget.

Ki nem találnád, mennyit hagyott ott Hernádi szállodáiban a Fidesz az őszi frakcióülésért

Bár a KDNP is ott volt, a cechet egyedül a Fidesz állta – pontosabban az Országgyűlés Hivatala.

Sokat drágult a Mol-vezér esztergomi érdekeltségeiben a szállás, mióta legutóbb 2 éve is ott tanácskoztak a kormánypárti frakciótagok, írja a hvg.hu az Országgyűlés oldalán nyilvánosságra hozott szerződéslista alapján. Eszerint

a kihelyezett ülésért két tételben összesen 38,11 millió forintot fizetett a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja.

38,1 millió forintba került a Fidesz esztergomi frakcióülése, az összeg Hernádi Zsolt érdekeltéségében landolt

Felkerültek az országgyűlés honlapjára azok a szerződések, amelyek alapján kiderül, hogy a Fidesz-KDNP-nek összesen 38,1 millió forintjába fájt a szeptemberi, Esztergomba kihelyezett frakcióülés – szúrta ki a HVG.

Az összeg Hernádi Zsolt, Mol-vezér érdekeltségeinél landolt. A Kocsis Máté frakcióvezető által aláírt szolgáltatás-vásárlási szerződések közül az egyik 28 906 279 forintról szólt a a Solva Poroperty Kft., a másik 7 392 279 forintról a Solva Hotel Kft. részére. A 4 csillagos szállodákat üzemeltető cégek Hernádihoz tartoznak a Solva Magántőkealapon keresztül.

A lap megjegyzi, hogy mivel a szerződéseken nettó árakat közölnek, hozzá kell még venni a szálláshely-szolgáltatásra érvényes kedvezményes, 5 százalékos áfát is, így jön ki a 38 113 486 forintos végösszeg. Bár kormányülésről beszélünk, hasonló megállapodás a KDNP részéről nem került elő, így valószínűsíthető, hogy a számlát teljes egészében a Fidesz állta.

Megvan, melyik magyar milliárdos vehet spanyol vonatgyárat?

Egy titokzatos magyar cégcsoport venné meg a spanyol Talgót. Egyelőre az sem egyértelmű, hogy mennyi részvényt vinnének.

Ahogy beszámoltunk róla, a spanyol Talgo nevű vonatgyár részvényeire érkezett egy felvásárlási ajánlat. A spanyol sajtó alapján – a helyi tőzsdefelügyelethez benyújtott közlemény szerint – a Forbes.hu arról írt korábban: a cég valamennyi részvényét vinné a magyar befektető. A szerdai zárás alapján a cég kapitalizációja 491 millió euró volt, az 5 eurós ajánlattal számolva az üzlet 633 millió euró lenne.

Több forrás, így például a Reuters is, már csak a 40 százalékról ír – ez az, amit most a Pegaso Transportation International nevű cég birtokol a Trilantic nevű befektetési alapján keresztül. Ők a tőzsdén jegyzett vállalat legnagyobb tulajdonosai (a második legnagyobb részvényes alig több mint 5 százalékkal rendelkezik, egy családi vagyonkezelő cég).

Még egyenlőbék: Corvinus mutyi. Nem lenne jó, ha a férjemnek … be kellene avatkozni!

Fontos elvtársak mindig is voltak és azoknak ilyenkor fontos az ügyintéző felesége és a feledékeny csemetéje is, aki viszont élni kíván a teljesítménnyel (azt elfelejtette) meg nem szerzett jogával, mert hiszen ő a következő generációs VIP, akinek ez alapból jár, mert apuka valamiért (itt sok MOL-részvényt vett) megérdemelte, s vele hetedíziglen minden leszármazottja. Az egész Corvinus tudja név szerint melyik családról van szó, hiszen a mami egyszer csak, a gyermek óravégi telefonjára megjelent frissen és tettre készen az osztályteremben nyomatékos figyelmeztetésképpen. A hazai sajtó a család nevét elhallgatja, hiszen személyiségi jogaik nekik vannak. Az amorális zűrzavarba keveredő rektor, dékán és a három etikai vizsgálatot kezdeményező tárgyfelelős vizsgáztató (aki helyett jogellenesen vizsgáztattak) röpült. Pontosabban a rektor a kivizsgálás után (Lánczi András) önként lemondott, a dékánt érdemei elismerésével leváltották (Szabó), míg az etikai kivizsgálás indítót elbocsátották (Szabó). Érdekes, hogy személyiségi jogai mindig is a morálisan botladozóknak voltak (itt szerintem ’A’ diáknak és családjának, akik az egészből a rendszer győzteseként jöttek ki – alájuk nyúlt a NER és a fortélyos félelem), akik nem biztosak a saját igazukban. Sőt, szerintem new vipék tudják, hogy nem nekik van igazuk, hogy nem a docens a politikai ítéletvégrehajtó, hanem a csemete méretezte el az egóját, de ez alanyi jogon (értsd politikai és gazdasági befolyás) jár neki, mert ő mégegyenlőbb. Üdvözlet mindenkinek a kifejlett orbánizmusban. Ez itt a nemzeti tőkésosztály és az ő morális nemzeti tartása. A jövő zálogával, amit én sem váltanék ki.

Szereposztás:

A 62 éves Hernádi Zsolt Tamás közgazdász 2001 óta a MOL Magyar Olaj- és Gázipari NyRT elnök-vezérigazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartói joggal rendelkező kekva kuratóriumának elnöke. Horvát szempontból megvesztegetéssel körözött ügyfél. 2013 szeptember végén a zágrábi bíróság elfogatóparancsot adott ki Hernádi ellen, aki az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. A magyar bíróság megtagadta Hernádi Zsolt kiadatását, aki emiatt nem utazhatott szabadon. 2022 júliusában választott bíróság, az ICSID a korábbi UNCITRAL-ítélettel megegyező végkövetkeztetésre jutott: Horvátország ebben az eljárásban sem tudta bizonyítani [!] a korrupciós vádakat, az ügy koronatanúját pedig teljesen hiteltelennek minősítette a választott bíróság. Az ICSID az eljárás kilencéves időtartama alatt több tucat tanút hallgatott meg, több tízezer oldal iratanyagot vizsgáltak meg, ami után egyhangú bírói szavazással hoztak ítéletet. A korrupció hiányának megállapításán túlmenően az ICSID a MOL javára a horvát kormány 2014-es gázpiaci intézkedéseivel összefüggésben (késedelmi kamattal együtt) 235 millió dollár kártérítést is megítélt. HZsT tehát a jog szerint tiszta, mint a patyolat. Szó nem érheti; lehet neki a díszpáholyban jelenteni. Karrierjét páratlan tehetsége teremtette meg – legalábbis a NER szerint.

Nagyon durva üzemanyagár-emelkedést vetített előre Hernádi Zsolt

Az elemzések szerint akár a 150 dolláros rekordot is meghaladhatja egy hordó Brent olaj ára, ha elfajul a konfliktus Izrael és a Hamász között. A bank elemzők úgy gondolják, hogy az olajellátásban súlyos gondokat okozna, emellett az élelmiszerárak is magasabbra emelkednének, amennyiben megismétlődne az egész Közel-Keletre kiterjedő 50 évvel ezelőtti háború – olvasható az atv.hu-n.

A jövőbeli árakról a cégvezető kifejtette, hogy január 1-től 41 forinttal fog emelkedni a jövedéki adó. Emellett a kőolaj árára a Hamasz és az Izrael közötti éles konfliktus is hathat.

A harcok kitörésekor emelkedett 90 dollár fölé kőolaj ára, de azóta kisimult ez a szint, mert nem alakult ki ellátási zavar, a piac ugyanis általában ilyen helyzetben ettől tart. A földgáz területén emelkedett az ár 50 százalékkal, mert Izrael leállította a saját gázkitermelését, és Egyiptomból vezetéken vásárol ebből az energiahordozóból.

Mol-vezér: ennyivel biztosan drágul a benzin januártól

Hernádi Zsolt szerint szerint radikális olajár-emelkedést hozhat az ukrajnai, illetve az izraeli háború „kettőse” is.

Január 1-től 41 forinttal fog emelkedni a jövedéki adó, ennyivel tehát már biztosan drágább lesz az üzemanyag – mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az ATV  Egyenes beszéd című műsorában.

Az interjúban – egyebek, így a Corvinus Egyetem vizsgabotránya mellett – arról is beszélt, hogy a Világbank előrejelzése szerint radikális olajár-emelkedést hozhat az ukrajnai, illetve az izraeli háború „kettőse”, ami miatt a közeljövőben jelentősen növekedhet az üzemanyagok ára.

Hernádi Zsolt a Corvinus-vizsgabotrányról: Nem az én lányom volt

Hadd mondjak valamit. Nem az én lányom volt. Szegény lányom is sírt emiatt. De nem ő volt…

– nyilatkozta a Corvinus egyetemen kitört vizsgabotrány kapcsán Hernádi Zsolt. A Mol-vezér, aki egyben a Corvinus kuratóriumának elnöke is az ATV Egyenes beszéd című műsorában elárulta, hogy az ő lánya is botrány által érintett szakra jár.

Mint ismert, a Corvinus egyetem október 24-én azonnali hatállyal elbocsátotta Ádám Zoltánt. Ő volt az az oktató, aki idén év elején etikai vizsgálatokat kezdeményezett, miután egy befolyásos családból származó hallgatója annak ellenére vizsgázhatott le az egyik tantárgyból, hogy előzőleg nem teljesítette a félév során előírt tantárgyi követelményeket. A vizsgálatok első fokon elmarasztaltak, másodfokon felmentettek három egyetemi vezetőt, köztük Takáts Előd akkori rektort (Takáts a felmentő döntés bejelentésének napján mégis lemondott a posztjáról). Az egyetem szerint Ádám Zoltán kirúgása jogszerű volt, ám az oktató úgy látja, hogy azért akartak megszabadulni tőle, mert felhívta a figyelmet az egyetem vezetésének felelősségére.