Egy állami tőkealap is beszállt magyar adófizetői pénzzel az Euronews felvásárlásába. Az üzletnek a Direkt36-hoz is eljutott dokumentumok alapján részben politikai céljai is vannak, de egyelőre számos probléma akad a magyar fél szerepvállalása körül.
The post 17,5 milliárd forint közpénz ment el az Euronews-üzletre first appeared on Direkt36.
Ősparkok, kúriák, villaépületekben megbújó szanatóriumok – így festett a fogaskerekű mellett a budai Svábhegy az évezred elején. A környék most merőben más arculatot kap, miután több értékes ingatlan a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a köréhez került. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2019-ben két csomagban értékesítette a svábhegyi egészségügyi intézmények épületeit és telkeit, összekötve más vidéki és fővárosi ingatlanokkal.
A Béla király úti gyermek-tüdőszanatóriumot is tartalmazó együttes így került a Central European Ingatlanalapba (CEI), amelynek az Equilor-csoport a kezelője. Ez utóbbi Szécsényi Bálint érdekeltsége, aki sűrűn üzletel Tiborczcal – olvasható a portálon.
Az egykori svábhegyi gyermekkórház csomagja pedig a Middle-Europe Convergence Ingatlanalapba érkezett, amelyet Jellinek Dániel Indotek Groupja irányít. 2023-ban ez utóbbiból Jellinek átadta a Mártonhegyi úti volt gyermekkórházat és az Eötvös úti létesítményeket a CEI-nek. Szövevényes adásvételek után az idén a Mártonhegyi úti ingatlan hivatalosan is Tiborcz kezébe került, amikor a BDPST Capital Zrt. felvásárolta a bontási munkálatokat végző Montmartinus Ingatlanfejlesztő Kft.-t.
Miután a pénzügyek, az ingatlan- és hotelbiznisz, a logisztika vagy az energetika területén már kiteljesedett, erdészeti, faipari és növénytermesztési birodalmának felépítéséhez is hozzálátott Tiborcz István.
A milliárdos nagyvállalkozó a magántőkealapos konstrukciót választotta, amikor 2024 elején megvásárolta addigi olasz tulajdonosától a kifejezetten jó pénzügyi pozícióban lévő Drawa Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Kft.-t, amely az agráriumban szinte mindennel foglalkozik – olvasható a lapban.
Ötezer hektáros földterület Somogy-megyében, faipari és raklapgyártó üzem, sőt még egy Széchenyi-kastély is jár a 2022 végén ötmilliárd forintos saját tőkéjű, csaknem hárommilliárdos árbevétel mellett bő félmilliárdos nyereséget hozó vállalkozással. A felvásárlást a Tiborczhoz kötődő Főnix Magántőkealap hajtotta végre egy projektcégen, az Agrár Invest Alpha Kft.-n keresztül. Icipici arányban benn maradt a vállalatban az olasz Rappo Isacco, aki több, a Drawa tevékenységéhez kapcsolódó vállalkozást menedzsel.
A Talgo S.A. megszerzésére 619 millió eurós vételárral (mintegy 240 milliárd forint) jelentkezett be a magyar Ganz-MaVag Europe Zrt. projektcég. A tőzsdén jegyzett Talgo részvényeire április elején tett részvényenként 5 eurós ajánlat az akkori záróárhoz képest 14 százalékos prémiumot jelentett. A külföldi sajtóbeszámolók szerint ez elég meggyőző volt a Talgo legnagyobb tulajdonosai számára, ám spanyol kormánykörökben korántsem ilyen egyértelmű az ügylet támogatása. Stratégiai cégek esetében a spanyol kormány jóváhagyása szükséges a felvásárláshoz, a Talgo pedig stratégiai jelentőségűnek számít, mivel hozzáfér az ország vasúti hálózatáról és nemzetbiztonságáról szóló érzékeny információkhoz.
Óscar Puente, a baloldali spanyol kormány közlekedési minisztere felől ugyanakkor olyasmi hangzott el még márciusban, hogy „mindent megtesznek” a magyarok megállítása érdekében. Attól tartanak ugyanis, hogy orosz befektetők vagy maga az orosz állam áll az akció mögött.
A felvásárlásra bejelentkezett Ganz-MaVag Europe Zrt.-t tavaly év végén kifejezetten erre a projektre gründolták, papírforma szerint 55 százalékos tulajdonosa a Ganz-MaVag Holding Kft. (közvetetten a Solva II. Magántőkealap, amelynek főrészvényese Törő Csaba, az alapkezelő a Hernádi Zsolt vezette Mol Nyrt.-é), a kisebbséget pedig – bár ez az Igazságügyi Minisztérium naprakész cégnyilvántartásából nem derül ki, a magyar állam nagybevásárlásait intéző Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. birtokolja. Az Igazságügyi Minisztérium cégnyilvántartásában ugyan nem látszik a Corvinus-tulajdonlás (a szabályok szerint nem is kell feltüntetni az 50 százaléknál kisebb tulajdonost), de a hvg.hu kikotorta, hogy még februárban 6750 euróval besunnyogott a vonatbizniszbe a magyar állam. A Corvinus vesz részt az olyan nagy akciókban, mint amilyen az összesen 660 milliárd forintos Vodafone Magyarország Zrt. kivásárlása volt, de ezt a céget jelölték ki a Budapest Airport Zrt. 80 százalékának megvételére is.
Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és leányvállalatai három év alatt 473 milliárd forint tőkét helyeztek ki túlnyomórészt a NER-hez köthető magántőkealapokhoz. A konstrukció összetett, nehezen követhető és nem transzparens, ezért is előnyös a Fidesz és kiszolgálói számára.
Leegyszerűsítve arról van szó, hogy az állami bank rámutat valakire, és odaad neki több tíz- vagy akár százmilliárd forintot, hogy fektesse be. A befektetés lejáratakor az elért hozamon osztozni kell, de semmit nem lehet arról tudni, hogy mikor jön el ez a pont, három, öt, tíz vagy akár húsz év múlva. Azt sem lehet tudni, hogy elég lesz-e a tőkét visszaadni, vagy fix, vagy esetleg változó kamatot kell fizetni – értékelnek a portálon.
Az információhiány miatt felmerülhet akár a tőke elvesztésének, rokonoknak, ismerősöknek átjátszásának veszélye is. A súlyos szabálytalanságokra, visszásságokra számos példát mutatott az uniós pénzből finanszírozott kockázatitőke-alapok (Jeremie) története, mások mellett a Mol-vezér Hernádi Zsolt és az Orbán Viktor kötélbarátjaként híressé vált Garancsi István szereplésével.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a napokban arról értekezett, hogy 2010 után a kormány sikeresen feltőkésítette a magyar építőipari cégeket. A jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók előrejutását jó pár éve azonban már nemcsak a közbeszerzési sikerek segítik, hanem a magántőkealapokba pumpált állami százmilliárdok is.
Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és leányvállalatai három év alatt 473 milliárd forint tőkét helyeztek ki túlnyomórészt a NER-hez köthető magántőkealapokhoz. A konstrukció összetett, nehezen követhető és nem transzparens, ezért is előnyös a Fidesz és kiszolgálói számára. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy az állami bank rámutat valakire, és odaad neki több tíz- vagy akár százmilliárd forintot, hogy fektesse be. A befektetés lejáratakor az elért hozamon osztozni kell, de semmit nem lehet arról tudni, hogy mikor jön el ez a pont, három, öt, tíz vagy akár húsz év múlva. Azt sem lehet tudni, hogy elég lesz-e a tőkét visszaadni, vagy fix, vagy esetleg változó kamatot kell fizetni.
Az információhiány egyebek mellett azért aggasztó, mert felmerülhet akár a tőke elvesztésének, rokonoknak, ismerősöknek átjátszásának veszélye is. A súlyos szabálytalanságokra, visszásságokra számos példát mutatott az uniós pénzből finanszírozott kockázatitőke-alapok (Jeremie) története, mások mellett a Mol-vezér Hernádi Zsolt és az Orbán Viktor kötélbarátjaként híressé vált Garancsi István szereplésével. A megoldás lényege, hogy befektetik a pénzt egy rokoni, baráti vállalkozásba, az költségként továbbadja más cégeknek, majd csődbe megy, elértéktelenedik a vállalkozás. Így az alapban végül nem marad semmi pénz. A látszatra jobban adók a céget megtartják, csak a pénzek kisebb részét veszik ki túlárazott irodák, ügyvédek, tanácsadók igénybe vételének segítségével.
A magyar magántőkalapok, ha akarják se tudják hitelesen bemutatni, hogy kik a tulajdonosaik, nem tudják külföldön bizonyítani, hogy nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot – írta a G7 annak kapcsán, hogy a spanyol kormány közölte, mindent megtesz a Talgo nevű vasúti járműgyártó magyar felvásárlásának megakadályozása érdekében.
A portál szerint a pénzmosásban és vagyonok rejtegetésében tapasztalt számos európai ország „legjobb” gyakorlatát összesítve alkottak meg egy olyan jogi konstrukciót, amivel a NER a számára kedves üzletik köröknek tud állami forrásokat átjátszani, miközben a végső haszonhúzók kiléte homályban marad. Számításaik szerint 2022 végéig legalább 2700 milliárd forintot halmoztak fel ezekben az alapokban.Nyugat-Európa számos országában jelentős üzlet a vagyonkezelés és adóoptimalizálás, amit nem is kívánnak egyik napról a másikra leépíteni. Azt azonban felismerte az Európai Unió, hogy ezek a konstrukciók a kieső adók mellett biztonsági kockázatokat is rejtenek.
A magántőkelapok kezelői az egyetlenek, akik tudják, kik az alapok tulajdonosai – nekik pedig csak aggregáltan kell a vagyonról tájékoztatást adni az MNB felé. – Keveset ér bármilyen pecsétes papír, jegybanki vagy pénzintézeti igazolás a jelenlegi tulajdonosokról: akár másnap úgy tudják átadni Tiborcz Istvánnak, Jellinek Dánielnek, Hernádi Zsoltnak, de akár Vlagyimir Putyin embereinek a tulajdonrészeket, hogy erről nem értesülhet senki – jegyzi meg a lap.
A NER legkreatívabb és leginnovatívabb megoldása volt a magántőkelapok megalkotása, amivel 2022 végéig legalább 2700 milliárd forintot halmoztak fel számításaink szerint. A pénzmosásban és vagyonok rejtegetésében tapasztalt számos európai ország „legjobb” gyakorlatát összesítve alkottak meg egy olyan jogi konstrukciót, amivel a NER a számára kedves üzletik köröknek tud állami forrásokat átjátszani, miközben a végső haszonhúzók kiléte homályban marad.
Ami azonban itthon előny, most külföldön hátránnyá válik: a spanyol kormány közölte, mindent megtesz a Talgo nevű vasúti járműgyártó magyar felvásárlásának megakadályozása érdekében. Sajtóhírek szerint azért, mert az ajánlat mögött a magyar kormányt látják, annak közismerten jó orosz kapcsolataival együtt.
A tőkealapok úgy jönnek a képbe, hogy az ajánlattevő Ganz-Mavag Europe Zrt. egy üres társaság, se vagyona, se tapasztalata, se szakemberei nincsenek, és nem tudni, ki a tulajdonosa. Ez a frissen, 2023. december 14-én gründolt, 15 ezer eurós alaptőkéjű vállalat akarja megvásárolni a tavaly 652 millió euró árbevételű Talgót.
Varju László (DK) február 5-én kérdezte meg Polt Péter legfőbb ügyészt arról, indít-e vizsgálatot a magántőkealapba vándorolt 32 milliárd forint közpénz ügyében. A szövevényes történetet lapunk írta meg. Lényege, hogy néhány évvel megalapításuk után a süllyesztőben végezték az állam által – eredetileg hosszú távra – életre hívott városi tőkealapok, amelyeket mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására hoztak létre. Közben megjelent egy magántőkealap, amelybe a hat városi tőkealapot és a Vidékfejlesztési Tőkealapot összevonták.
Az ellenzéki politikus szerint a 32 milliárd forintos ügy valójában egy krimi, mert több bűncselekmény (pl. hűtlen
kezelés, hivatali visszaélés, csalás) alapos gyanúját felveti. Varju László emlékeztette Polt Pétert, független közvádlóként, mit kellene tennie, majd kérdezett.
Közel kétszer annyi magántőkealap működik az országban, mint egy éve ilyenkor.
Mi történt? A Népszava a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvántartására hivatkozva azt írja, idén január végén 208 magántőkealapnak volt működési engedélye. A Direkt36 oknyomozó portál egy évvel ezelőtt még csak 119 ilyen szervezetet talált, azaz a magántőkealapok száma az elmúlt egy évben megduplázódott.
Kontextus: A Direkt36 egy évvel ezelőtti tényfeltáró anyagában egy nyilvános, NAV-os adatbázis alapján beazonosította számos magántőkealap tulajdonosát, például Száraz Istvánt, Szíjj Lászlót, Mészáros Lőrincet, Hernádi Zsoltot és Jászai Gellértet (mindannyian szerepelnek a Forbes legfrissebb milliárdoslistáján is). A NAV azóta törölte a vonatkozó adatokat a nyilvántartásból. Ezt Fónagy János, az akkor még létező gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár azzal indokolta, hogy nem is kellett volna publikálnia az adatokat a NAV-nak. Piaci becslések alapján több ezer milliárd forintnyi vagyon rejtőzik a magántőkealapokban.
Kapcsolódó
Csendben lenulláztak egy 30 milliárdos állami programot, a pénz egy magántőkealapban landolt. Néhány évvel a megalapításuk után a süllyesztőben végezték az állam által – eredetileg hosszú távra – életre hívott városi tőkealapok, amelyeket mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) megsegítésére, támogatására hoztak létre 2019-ben és 2020-ban.
Nagy ígéret volt 3-4 éve, hogy városi tőkealapokat hoznak létre a helyi cégek támogatására, ehhez képest hat városból négyben semmi nem történt, most pedig az alapokat egy magántőkealapba olvasztották össze.
Tizenkét évre tervezték a városi tőkealapokat, amelyeket az állam 2019-2020-ban alapított, a céljuk az lett volna, hogy a helyi vállalkozásokat segítsék ezekből. Mostanra azonban nagy hírverés nélkül gyakorlatilag leállították ezeket, egy magántőkealaphoz helyezték át a keretet. Hat város – Debrecen, Székesfehérvár, Kaposvár, Veszprém, Nyíregyháza és Pécs – tőkealapja, valamint az általános Vidékfejlesztési Tőkealap olvadt egybe a nem túl sokat mondó GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealapba (pontosabban hivatalosan mindegyik másik bele a debrecenibe olvadt, majd az kapta meg ezt a nevet).
Néhány évvel a megalapításuk után a süllyesztőben végezték az állam által – eredetileg hosszú távra – életre hívott városi tőkealapok, amelyeket mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) megsegítésére, támogatására hoztak létre 2019-ben és 2020-ban – tudta meg a 24.hu.
Az MFB Csoporthoz tartozó MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. hat megyeszékhelyen – Debrecenben, Székesfehérváron, Kaposváron, Veszprémben, Nyíregyházán és Pécsen – indította el az alapokat, 3–10 milliárd forintos keretösszeggel. Továbbá megalapították a Vidékfejlesztési Tőkealapot, amely agrárvállalkozások számára kínált pénzügyi segítséget.
Az állami forrású városi alapok összesen 29 milliárd forint keretösszeggel indultak, és a polgármesterek és országgyűlési képviselők egymás után jelentették be a támogatás hírét a városukban. Kósa Lajos lelkesedése volt a legnagyobb, a fideszes politikus 2019-ben Debrecenben azt is beharangozta, hogy kezdeményezik a tőkealapok rendszerének kiterjesztését a megyei jogú városokra. A városi tőkealapok kezelését végző Focus Ventures Tőkealapkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója, Benke Ákos szintén arról beszélt, hogy további városokban indulhat el a program. Erre azonban nem került sor, sőt – mint utóbb kiderült – a létrejött városi alapoknak sem sikerült széles körben támogatni a helyi vállalkozásokat.
Lakeside villas to replace former MÁV holiday resort in Zánka – Minister for National Economy Márton Nagy’s shadow looms in the background
The former MÁV (Hungarian state railways) holiday resort might be replaced by newly built villas in the small town of Zánka, on the shores of Lake Balaton. The property, sold by the state in 2022, is now under the ownership of two private equity funds that seem to be linked to Minister for National Economy Márton Nagy’s circles. As of now, the municipality seems eager to fulfil the needs of the investors.
‘Classic Balaton villas’ may be built on the lakeside area of the former MÁV holiday resort in Zánka, which was sold by the state in 2022.
„Klasszikus balatoni villák” épülhetnek a volt zánkai MÁV-üdülő tóparti területén, amit 2022-ben adott el az állam.
Több ezer négyzetméteren épülhetnek Balaton-parti villák az egykori zánkai MÁV-üdülő több mint másfél hektáros területén – tudta meg a 24.hu.
A Zánka-Köveskál vasútállomáshoz és a községi strandhoz közeli, több mint 16 ezer négyzetméteres telket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. árverés útján értékesítette 2022-ben 574 millió forintért. A vevő egy pár hónappal korábban bejegyzett cég, a Goro Maxi Kft. volt. A társaság ügyvezető-tulajdonosa a vitorlázóként Európa-bajnokságot és kétszer világbajnokságot is nyerő Weinhardt Csaba volt egészen néhány hónappal ezelőttig.
Több ezer négyzetméteren épülhetnek Balaton-parti villák az egykori zánkai MÁV-üdülő több mint másfél hektáros területén – tudta meg a 24.hu.
A partmenti ingatlan az 1970-es évektől 2015-ig az állami vasúttársaság üdülőjeként funkcionált, majd bezárása után közvetlen állami tulajdonba került. A Zánka-Köveskál vasútállomáshoz és a községi strandhoz közeli, több mint 16 ezer négyzetméteres telket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. árverés útján értékesítette 2022-ben 574 millió forintért. A vevő egy pár hónappal korábban bejegyzett cég, a Goro Maxi Kft. volt. A társaság ügyvezető-tulajdonosa a vitorlázóként Európa-bajnokságot és kétszer világbajnokságot is nyerő Weinhardt Csaba volt egészen néhány hónappal ezelőttig.
Nyáron a cég a tóparti telekkel együtt két magántőkealap birtokába került,
Két év pihenő után idén a kormány ismét elővette a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető, 2005 és 2011 között privatizált, 2080-ig tartó koncessziós joggal rendelkező Budapest Airport Zrt. megvásárlásának tervét.
A VSquare értesülései szerint a kormány a francia székhelyű Vinci-csoportot vonná be a bizniszbe, amelynek repülési üzletága 12 országban 65 repteret üzemeltet. A Bloomberg és a G7 értesülései szerint a magyar állam 51, a Vinci 49 százalékos tulajdonrészt szerezne a reptérben, és a menedzsmentjogokat is megkapná. A Bloomberg szerint a magyar fél szeretné még idén lezárni a 4 milliárd euróra taksált tranzakciót, bár az ügylet bonyolult mivolta miatt a hírügynökség forrásai szerint legfeljebb a jövő év elején reális az alku véglegesítése.
A részleges újraállamosítás pénzügyi megtérülése korábbi és idei számításaink szerint is erősen kétséges, bár a tranzakció szükségességét a kormányzat nem is elsősorban pénzügyi okokkal magyarázta, hanem részben a szuverenitás védelmével és a stratégiai szektorok nemzeti tulajdonba vételének szükségességével; részben a reptér fejlesztésének tágabb növekedésserkentő hatásával.
Tavaly szeptember elsején vette át az állami gyorsforgalmi utak java részének üzemeltetését az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től egy 35 éves koncesszió keretében a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő MKIF – Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt.
Az eddigi tapasztalatokból sejthető volt, hogy a konzorcium kiemelkedően jól járhat, az adófizetők már kevésbé. Amikor még alig lehetett tudni valamit az ügylet részleteiről, akkor nagyságrendileg ezer milliárdos profittal számoltunk – az első év alapján ez a becslésünk helytállónak számít. Csupán négy hónap alatt 6,5 milliárd forintos volt a profit – ám ezt hiába keresnénk a koncessziót elnyerő társaság beszámolóiban.
Betervezett költségvetési nehézségek
Soha nem látott méretű ingatlanfejlesztés előtt nyitotta meg az utat a kormány minapi (és egy tavalyi) határozata. Soroksár és Gyál területén, az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni, amely védett természeti területeket is érint. A háttérben a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix.
Többen kínai óriáslerakatot vizionálnak, de a kabinet egyelőre nem mond semmit. Ami biztos, hogy az érintett földek birtokosai csillagászati haszonnal adhatják tovább ingatlanjaikat a fejlesztőknek. A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte, hogy kiderüljön, kik a „lottóötös” várományosai. A főbb nyertes két-három család és a Földber Kft. lehet; utóbbiba tavaly szállt be a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix.
Egy Telex-cikk felidézi, hogy tavaly már született egy kormányhatározat, amely „logisztikai és általános gazdasági célú ingatlanfejlesztésre” jelölt ki mintegy 200 hektárt Budapest XXIII. kerületében, a külterületi zónában. Mivel itt országos védettséget élvező, illetve az átlagosnál jobb minőségű termőföldek is vannak, beindultak a természetvédők; a WWF Magyarország az adatigénylésekből olyan információhoz jutott, hogy a tervekben „különleges, nagy kiterjedésű szállítmányozási, raktározási és logisztikai célú építmények, irodaépületek és azok kiszolgáló építményei, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények, gázátadó állomás, elektromos állomás, közszolgáltatás keretében működtetett hulladékgyűjtő udvar, üzemanyagtöltő állomás létesítése” szerepel.
A Mészáros Csoporthoz tartozó Status MPE Magántőkealap egyedüli irányítást szerez az Atmedia és leányvállalatai felett – derül ki a Gazdasági Versenyhivatalhoz csütörtökön beérkezett összefonódás-bejelentésből.
Az Atmedia felel többek között a közmédia reklámfelületeiért, és ez a cég kezeli a TV2-csoport csatornáinak reklámidejét is. Az Atmedia és a hozzá hasonló sales house-ok a médiában megjelenő hirdetéseket kezelik, miután a lapok, csatornák átadják nekik reklámfelületeiket, hogy azokat – jellemzően csomagokba rendezve – a hirdetőknek tovább értékesítsék.
A Status MPE a Mészáros Lőrinc által száz százalékban birtokolt Status Capital Zrt. egyik magántőkealapja. A magyar magántőkealapokban elhelyezett vagyon mintegy 2700 milliárd forintot ért 2022 végén, ami a tavalyi 68 ezer milliárd forintos hazai GDP 4 százaléka.