A MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) a hazai hulladékgazdálkodás java részét egy koncesszió részében kapta meg. A feladatuk a vállalati és a lakossági, főként csomagolási hulladék begyűjtése, az újrahasznosítható anyagok eladása, ugyanakkor nem minden tartozik hozzájuk, például az építési hulladékokkal történő gazdálkodás sem.
A 35 évre aláírt koncesszió feltételeit folyamatosan változtatta a kormányzat, nehezen sikerült megfelelni az előírásoknak a műanyagpiacon egyébként fontos játékos Mol számára. A rendszer fenntartása a vállalatok és a fogyasztók számára nemcsak drágább (a korábbi termékdíjhoz képest várhatóan közel 3-3,5-szeresére emelkednek az EPR díjnak*Kiterjesztett Gyártói Felelősségi díj: ez az a költség, amiből a hulladékrendszer üzemeltetőjének vissza kell gyűjteni a hulladékokat mindazon anyagokból, amit a gyártók felhasználtak. Korábban a termékdíj esetén ezt eltérő hulladékok esetében szakosított szervezetek kezelték, most mindent a MOL. Így a PET palackban italt eladó cég minden egyes csomagolás után grammonként regisztrálja, hogy mennyi csomagolást értékesít a termékivel együtt, ezért fizet a MOL-nak, aki cserébe begyűjti, jó esetében újrahasznosítja, rosszabb esetben lerakóba viteti. keresztelt költségek) de egyelőre úgy tűnik, hogy még rosszabb is lehet a hulladékgazdaság szinte minden eleme, csökkenhet a visszagyűjtött és az újrahasznosított hulladékok mennyisége, illetve aránya is.
Az eddigi eredmények elég kiábrándítóak. Megkerestük a MOHU-t, de kérdésünkre azt a választ adták, hogy a negyedév zárása után tudnak csak az átvett hulladék mennyiségéről és a beszedett EPR díjakról majd novemberben nyilatkozni. Pedig a válasz megküldése előtt, október 16-án tartott konferencián Rónavölgyi Endre, a MOHU értékesítési vezetője már tényadatokról számolt be.