Best WordPress Hosting
 

Ezzel számolhat júliustól, aki sört venne a boltban

A kötelező visszaváltási díjas termékek rendszere, a DRS hat hónap türelmi idővel indult el januárban. Vagyis 2024. június 30-ig még forgalomba hozhatók jelölés nélküli palackok, dobozok, üvegek, a határidő közeledtével fokozatosan találkozhatnak egyre több olyan csomagolással a fogyasztók, amelyeken logó jelöli a visszaválthatóságot. A rendszer lényege az, hogy egységesen 50 forint visszaváltási díjat fizet a vásárló, amit visszakap, miután visszaváltotta azt. A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. már január elejére telepített több mint 1400 ponton mintegy 1800 visszaváltó automatát.

A MOHU által létrehozott és a kereskedőkkel közösen üzemeltetett visszaváltási rendszer el tudja majd érni a kitűzött célt, az italcsomagolások magas színtű, teljes kiépítettségében 90 százalékot is meghaladó mértékű visszagyűjtését – mondta a portálnak Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.

A szakember rávilágított, hogy ebben a fogyasztónak is nagy szerepe van, mert a korábbiakhoz képest, most nem „laposra taposva”, hanem

Hónapok óta tartozik sok vendéglátóhelynek a MOHU a használt olaj árával

Félévnyi használt olaj átvételét nem fizette még ki a MOHU sok vendéglátóhelynek, értesült a Telex.

A lap cikkében emlékeztetnek, a Mol leányvállalata tavaly júliusban vette át a hulladékgyűjtés egyes ágazatait egész Magyarország területén. A rendszer lényege, hogy a használt olajat is a vállalat gyűjti be, amiért cserébe pénzt ad a vendéglátóhelyeknek, a begyűjtött olajból pedig bioüzemanyagot készít.

A Telexnek nyilatkozó vendéglátós arról beszélt, helyenként már az őszi olajszállítást is kifizette a MOHU, máshol pedig még a nyári díjakat sem kapták meg. Szerinte míg náluk így csak néhány tízezer forintot tart vissza a vállalat, egyes vendéglátóhelyeknél ez akár milliós összegeket is jelenthet.

Szabad Európa: egy magáncég felbérelte az adóhivatalt

Furcsa szerződést kötött a Mol hulladékos cége a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV). A magyar állam 2023. július 1-jétől adta koncesszióba a hazai hulladékpiac nagy részét 35 évre a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol). Az olajtársaság erre egy külön céget alapított, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-t (MOHU). Az adóhivatallal kötött megállapodás értelmében a MOHU megbízást adhat az adóhivatalnak, hogy ellenőrizze az általa kijelölt fémkereskedőket – írta a Szabad Európa.

A portál szerint az eljárás díjköteles, mértéke egymillió forint személyenként és alkalmanként. A NAV döntheti el, hogy az „ellenőrzés körülményeire figyelemmel” hány fős csapatot küld ki a terepre, vagyis hány millió forintos üzletet köt a MOHU-val; az ellenőrzésből származó díjbevétel ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal saját bevétele.

Az adóhivatali ellenőrzésre a fémkereskedelemről szóló törvény 11. paragrafusa ad lehetőséget a Mol koncessziós cégének, vagyis olyan jogszabály született Magyarországon, amely lehetővé teszi, hogy egy magáncég felbéreljen egy állami szervet más társaságok, sőt a konkurens vállalatok ellenőrzésére úgy, hogy még fizet is érte. A MOHU bármely fémkereskedőt ellenőriztetheti a NAV-val, függetlenül attól, hogy a MOHU szerződött partnere-e, vagy sem – sőt a koncessziós rendszerben egyáltalán nem érintett cégekre és a hulladékhasznosítókra is ráküldheti az adóhivatal revizorait.

Kisboltok és éttermek is gyűjthetik a visszaváltási díjas termékeket

Kisboltok és a horeca szektor szereplőinek jelentkezését várja a Mol MOHU a kézi visszaváltó rendszer kialakításához – mondta Szabó Szilvia, a MOHU Gyártói felelősségi rendszerek vezetője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

A Hungexpón tartott rendezvényen bemutattak egy mobil visszaváltó automatával felszerelt járművet, amellyel begyűjthetők a kézi visszaváltó rendszerhez csatlakozó kiskerekedőknél, éttermeknél összegyűlt alumínium, műanyag és üveg palackok.

Szabó Szilvia elmondása szerint Magyarországon a nagyobb alapterületű üzletekbe már több mint 2200 visszaváltó automatát telepítettek, és több százat telepítenek még az idén.

Április elején érkezhetnek az első visszaváltós palackok

A Coca-Cola, a Dreher, a Tesco, a Lidl és a visszaváltó rendszert üzemeltető Mohu várakozásai szerint körülbelül húsvéttól, azaz áprilistól várható a visszaváltás logójával ellátott csomagolások bolti megjelenése – ezt válaszolták az érintettek a G7 megkeresésére. Mint ismert, a nagyobb magyar élelmiszerboltokban egy hónapja állnak a betétdíjas palackokat visszaváltó automaták – egyelőre üresen, hiszen a polcokon még nem jelentek meg azok az 50 forintos betétdíjjal ellátott termékek, amelyeket ezekbe be lehetne dobni. A portál emlékeztet: a jogszabály csak június 30-a után, azaz július elsejétől teszi kötelezővé, hogy a boltba már csak betétdíjas palackokban lehet kiszállítani az árut.

Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a kifutó készletekkel számolva biztosítható lesz, hogy az év második negyedének végére már minden raktárban legyen megfelelő mennyiségű betétdíjas csomagolású termék, amellyel júliustól zavartalanul mehet tovább az értékesítés. A G7 szerint így áprilistól kezdve várhatóan a nyár közepéig lesz egy elég furcsa átmeneti periódus a magyar kiskereskedelemben. Ebben az időszakban könnyen előfordulhat, hogy a polcokon ugyanazt a terméket (például egy ásványvizet, egy sört vagy egy üdítőt) kétfajta csomagolásban és kétfajta árcímkével találja majd meg a vásárló.

Lesznek betétdíjas logó nélküli csomagolásban lévő termékek, és lehetnek mellette ugyanezek betétdíjas logóval ellátott verziói, 50 forinttal drágábban.

Húsvéttól jelenhetnek meg a betétdíjas palackok, és lesz olyan, amiért külföldön többet kapunk

A nagyobb magyar élelmiszerboltokban egy hónapja állnak a betétdíjas palackokat visszaváltó automaták – tökéletesen üresen. A polcokon ugyanis még nem jelentek meg azok az 50 forintos betétdíjjal ellátott termékek, amelyeket ezekbe be lehetne dobni. A jogszabály csak június 30-a után, azaz július elsejétől teszi kötelezővé, hogy a boltba már csak betétdíjas palackokban lehet kiszállítani az árut.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A Coca-Cola, a Dreher, a Tesco, a Lidl és a visszaváltó rendszert üzemeltető Mohu egyaránt azt választolta a G7 megkeresésére, hogy várakozásaik szerint körülbelül húsvéttól, azaz áprilistól várható a visszaváltás logójával ellátott csomagolások bolti megjelenése. A kifutó készletekkel számolva így biztosítható, hogy az év második negyedének végére már minden raktárban legyen megfelelő mennyiségű betétdíjas csomagolású termék, amellyel júliustól zavartalanul mehet tovább az értékesítés.

Ennek következtében azonban áprilistól kezdve várhatóan a nyár közepéig lesz egy elég furcsa átmeneti periódus a magyar kiskereskedelemben. Ebben az időszakban könnyen előfordulhat, hogy a polcokon ugyanazt a terméket (például egy ásványvizet, egy sört, vagy egy üdítőt) kétfajta csomagolásban és kétfajta árcimkével találja majd meg a vásárló. 

Kötelező visszaváltás – nem eszik olyan forrón a kását

Január 1-jén indult el hivatalosan a kötelező visszaváltás az újonnan gyártott és jelzéssel is ellátott palackokra és dobozokra. Ezek megvásárlásakor 50 forint visszaváltási díjat kell fizetni, amit visszakaphat a vevő utalvány formájában, amennyiben épségben visszaviszi a palackot a visszaváltó helyre.

Már kötelező ugyan az új, megjelölt italcsomagolások visszaváltása az üzletekben, de ilyet még nem szállított az ipar – írta az Országos Kereskedelmi Szövetség lapunknak megküldött január 3-i közleményében. Felhívták a figyelmet arra is, hogy nem visszaváltós palackot senki ne próbáljon visszaváltani, mert az kárt tehet az automatákban.

De hol is tart a folyamat? Megkérdeztünk pár élelmiszerláncot, elindult-e már náluk az egyszer használatos italos palackok forgalmazása, visszagyűjtése, illetve a gyártókat, hogy hol tart a gyártás, és a visszagyűjtéssel megbízott Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-t is faggattuk a részletekről.

Így indul 14 településen a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék szelektív begyűjtése jövőre

Mint a hétfői sajtó háttérbeszélgetésen kiderült, a januári szolgáltatásindítást nem úgy kell elképzelni, hogy mindjárt az első héten meg is történik a begyűjtés – erre még egy kicsit várni kell, fokozatos lesz az indulás. A tájékoztatás szerint nagyjából márciusra fog elindulni mind a 14 településen a konyhai biohulladék-visszagyűjtési program. Uniós előírás egyébként, hogy a tagállamoknak 2024-ben meg kell kezdeni a konyhai hulladék szelektív begyűjtését.

2024-ben

Budapest (csak a XXI. és a XI. kerület),

14 településen indul el a konyhai zöldhulladék házhoz menő gyűjtése januárban

Fokozatosan vezeti be a MOHU a házhoz menő konyhai zöld- és élelmiszerhulladék gyűjtést – közölte a cég hétfőn. A közlemény szerint a MOHU 188 ezer darab 5 literes gyűjtőedényt és 14 524 darab 120 literes kukát biztosít a megfelelő elkülönített gyűjtés érdekében, a házhoz menő gyűjtés 2024-ben 460 ezer embert érint majd.

A programban résztvevők lakásonként egy-egy 5 literes konyhai gyűjtőedényt kapnak, amely nemcsak könnyen kezelhető, de szag- és kifolyásmentes is. Emellett társasházak számára is kiosztanak egy-egy 120 literes barna kukát, amelyet a megszokott módon kell a ház elé kihúzni, a meghatározott napokon.

A cég januártól első körben

Benne vannak a vevők a palackvisszaváltásban, de sokan készpénzt szeretnének kapni érte

A magyar lakosság háromnegyede azt mondja, igyekezni fog, hogy a 2024-től induló palackvisszaváltási rendszerben lehetőleg minden betétdíjas üveg- fém- és műanyagpalackot visszavigyen a boltoknál elhelyezett automatákba, de 50 százalék leginkább azzal lenne elégedett, ha készpénzben kapná vissza a betétdíjat – többek között ez derült ki a Reacty Digital friss felméréséből.

Miért fontos ez? A felmérés eredménye arra utal, a betétdíjas visszaváltási rendszert koncessziós formában januártól elkezdő Mol csoporthoz tartozó Mohu összességében pozitív fogadtatásra számíthat, az induló rendszer ismertsége jónak mondható, de az érintettek többnyire nem abban a formában fogják megkapni a betétdíjat, ahogy azt a leginkább szeretnék.

Alulnézet: A boltokba már sok helyen kihelyezett, de csak januártól használható palackvisszaváltó automaták nem fogják készpénzben kiadni azt a palackonkénti 50 forintot, amit a vevők a vásárláskor kifizettek érte. A gépek jellemzően csak egy olyan utalványt fognak nyomtatni, amelyet az adott boltban le lehet vásárolni, az pedig egyelőre nem világos, hogy a pénztárnál a készpénzt a boltnak egyáltalán kötelező-lesz e visszaadni.

Van pár rejtett akna a kötelező visszaváltás körül, a gyártók és a vásárlók is foghatják a fejüket

Küszöbön a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) indulása – az a gyártó, aki 2024. január 1-jétől már forgalomba hozna belföldön kötelezően visszaváltási díjas terméket, legkésőbb 2023. november 15-ig regisztrációt kell kezdeményeznie, mintatermék megküldésével.

A MOHU működteti tehát az EPR-rendszer mellett a DRS-rendszert is, így többek között kihelyezi és karbantartja a visszaváltó automatákat, illetve átveszi, szelektálja, előkezeli a csomagolási hulladékot majd átadja azt hasznosításra. A DRS-rendszerben fizetendő díjak, vagyis a gyártók által fizetendő szolgáltatási és csatlakozások díjak (ez utóbbiak mértéke még nem ismert) fedezik a MOHU indokolt költségeit a rendszer kiépítése és működtetése kapcsán. A visszaváltási díj pedig elsődlegesen a fogyasztók ösztönzését szolgálja.

Az Andersen Adótanácsadó Zrt. összeszedte, a rendszer indulásához közeledve milyen kérdésekkel, problémákkal szembesülhetnek gyártók és fogyasztók, és milyen rizikókat hordoz szerintük jelenleg a bevezetés.

Több ezer ponton válthatjuk majd vissza az üres palackokat

Ahogy korábban beszámoltunk róla, 2024. január 1-jétől visszaválthatók lesznek az eldobható italcsomagolások, így a fémdobozok, illetve a műanyag és az üvegpalackok. Az új rendszerben 50 forintban határozzák meg a visszavételi díjat, ennyivel kerülhetnek majd többe az érintett termékek – persze a vásárló gyűjtéssel és visszaváltással nullázhatja a változás nyomán jelentkező plusz költségeket.

A nemzetközi megnevezéssel a DRS-nek, azaz Deposit Refund Systemnek nevezett rendszer elviekben jelentősen növelheti a fogyasztói tudatosságot, miközben az újrahasznosítási rátát is javíthatja. Megkerestük a hulladékkoncessziót 35 évre elnyerő MOHU-t, hogy megtudjuk, miként járulhat hozzá a DRS a hazai körforgásos gazdasághoz.

Több ezer visszaváltópont

A rezsicsökkentést fizetjük ki, amikor árat emelnek a cégek az új hulladékos teher miatt

Utoljára a teherautók használatarányos útdíját vezették be olyan rosszul előkészítetten a magyar gazdaságban, mint idén a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, amely a feje tetejére állította a viszonyokat sok vállalat hulladékgazdálkodásában. A Mol-leányvállalat Mohu 35 évre szóló koncessziója köré épített rendszer lakossági és hulladékkezelési vonatkozásairól már írtunk korábbi cikkeinkben, most a céges oldalt nézzük meg. Ehhez számos vállalat vezetőjével beszélgettünk, egy részük névtelenséget kért. Néhányukkal még az első EPR (az angol rövidítés alapján ez a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevett rövidítése idehaza is) bevallás október 20-i határideje előtt beszélgettünk, másokkal azt követően.

Az érintettség miatt gyártó cégeket kerestük meg; közülük azok ússzák meg viszonylag könnyen, akik főként exportálnak, az országot elhagyó csomagolások után ugyanis nem kell megfizetni a sok anyag esetében a termékdíjat felváltó új díjat. Egy másik mentesülő csoportot azok alkotnak, akik nem számítanak első forgalomba hozónak, mert például olyan öntapadó címkét gyártanak, amely borosüvegre vagy éppen kozmetikumra kerül, így nem nekik kell megfizetni az EPR-díjat.

A vállalatok nehézségei némi egyszerűsítéssel három csoportba sorolhatók:

Felére esett a hasznosított hulladék, cserébe megtolta az inflációt a Mol hulladékkezelő rendszere

A MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) a hazai hulladékgazdálkodás java részét egy koncesszió részében kapta meg. A feladatuk a vállalati és a lakossági, főként csomagolási hulladék begyűjtése, az újrahasznosítható anyagok eladása, ugyanakkor nem minden tartozik hozzájuk, például az építési hulladékokkal történő gazdálkodás sem.

A 35 évre aláírt koncesszió feltételeit folyamatosan változtatta a kormányzat, nehezen sikerült megfelelni az előírásoknak a műanyagpiacon egyébként fontos játékos Mol számára. A rendszer fenntartása a vállalatok és a fogyasztók számára nemcsak drágább (a korábbi termékdíjhoz képest várhatóan közel 3-3,5-szeresére emelkednek az EPR díjnak*Kiterjesztett Gyártói Felelősségi díj: ez az a költség, amiből a hulladékrendszer üzemeltetőjének vissza kell gyűjteni a hulladékokat mindazon anyagokból, amit a gyártók felhasználtak. Korábban a termékdíj esetén ezt eltérő hulladékok esetében szakosított szervezetek kezelték, most mindent a MOL. Így a PET palackban italt eladó cég minden egyes csomagolás után grammonként regisztrálja, hogy mennyi csomagolást értékesít a termékivel együtt, ezért fizet a MOL-nak, aki cserébe begyűjti, jó esetében újrahasznosítja, rosszabb esetben lerakóba viteti. keresztelt költségek) de egyelőre úgy tűnik, hogy még rosszabb is lehet a hulladékgazdaság szinte minden eleme, csökkenhet a visszagyűjtött és az újrahasznosított hulladékok mennyisége, illetve aránya is.

Az eddigi eredmények elég kiábrándítóak. Megkerestük a MOHU-t, de kérdésünkre azt a választ adták, hogy a negyedév zárása után tudnak csak az átvett hulladék mennyiségéről és a beszedett EPR díjakról majd novemberben nyilatkozni. Pedig a válasz megküldése előtt, október 16-án tartott konferencián Rónavölgyi Endre, a MOHU értékesítési vezetője már tényadatokról számolt be.

Eddig azt mondták, gyűrd össze a PET-palackot, most azt mondják, nehogy összegyűrd

Januártól elindul a PET-palackok, alumínium dobozok és italos üvegek betétdíjas rendszere Magyarországon, és ezzel elindul a betétdíjak, vagyis évi összesen 165 milliárd forint körkörös vándorlása is. A visszaváltási szisztéma ugyanis így fog kinézni:

Amikor legyártanak egy egyszer használatos, visszaváltható PET-palackos, alumínium dobozos vagy üveges terméket, akkor a gyártó 50 forintot fizet a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek (Mohu).

Ezek után a gyártó 50 forinttal drágábban adja el a terméket a nagykereskedőnek, így visszakapja a pénzét.

Harminc milliárd forintot tolt a Mol a hulladékos cégébe

Tőkeemeléssel biztosított még a nyár elején 30 milliárd forintot a koncessziós hulladékgazdálkodással megbízott MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. számára az alapító Mol Nyrt. A tranzakció részeként a MOHU alaptőkéje 5 millió forinttal, 10 millióra emelkedett (50 darab részvény jegyzésével, darabonként 100 ezer forintos névértéken), de a részvények kibocsátási árát ennél magasabban állapította meg az alapító (részvényenként 600 millió forintban), így valójában 30 milliárd forinthoz jutott a koncessziós cég.

A Mol érdeklődésünkre a MOHU elszámolási rendszerének sajátosságával magyarázta a döntést. Mint írták, az országos rendszer működtetésének finanszírozása (a bevételek döntő többsége negyedéves, míg a szállítói kifizetések 30 naposak), valamint a vállalt beruházások finanszírozása miatt volt szükség a tőkeemelésre.

A Mol-nál arra is rákérdeztünk, hol tart a fővárosra specializálódott hulladékgazdálkodási cég kialakítása. Lapunk számolt be elsőként arról, hogy májusban létrejött a MOHU Budapest Zrt., melyben az eredeti szándékok szerint a MOHU mellett a Budapesti Közművek (BKM) is tulajdonosként jelent volna meg. Az alapításkor azonban mindössze az igazgatóságban szorítottak helyet a BKM vezetőjének, Mártha Imrének, valamint Atkári Jánosnak. A Mol most arról tájékoztatta lapunkat, hogy a MOHU-nak aláírt régiókoordinátori szerződése van a BKM-mel, a fővárosi vállalat július elsejétől folyamatosan elvégzi feladatait. Hozzátették: mindeközben a két vállalat továbbra is készül a közös társaság kialakítására, amint a feltételek adottak, létrejöhet a közös tulajdonú vállalat, ezt követően fogja ellátni a feladatokat a MOHU Budapest Zrt.

Hiába tüntettek a Mol-nál a fémkereskedők, tovább rontotta a helyzetüket a kormány

Újabb csapásokat mért a kormány a Mol hulladékkoncessziója ellen lázadó fémkereskedőkre. A nehéz helyzetbe került ágazat szereplői július 14-én figyelemfelhívó demonstrációt tartottak a Mol székháza előtt, ám a Magyar Közlönyben még aznap este megjelentek olyan módosításai a fémkereskedelmi tevékenységről szóló kormányrendeletnek, amely azt jelzik, továbbra sem az ő érdekeiknek megfelelően alakultnak a dolgok.

A pénteki tüntetésről itt olvashat részletebben.

A Hvg.hu által idézett új módosítás szerint ha egy fémkereskedőnek megszűnik, lejár vagy visszavonják a koncesszori fémkereskedői engedélyét, köteles a „készleten lévő, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, hulladéknak minősülő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok” átadására a Mol leányvállalat, a Mohu által kijelölt másik koncesszori fémkereskedő részére, vagy más, koncesszori fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező telephelyen történő tárolására.

Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét vezette be a Mol

Nemcsak nehézkesen indult július 1-én az új, 35 évre a MOL leányvállalatának adott hulladékkoncesszió, hanem úgy tűnik, elképesztően drága is.

Korábban az derült ki, hogy a hazainál közel háromszor magasabb bérszínvonalú Ausztriában kevesebb pénzből sikerült a főbb hulladéktípusok visszagyűjtését megszervezni, mint a MOHU-Mol Hulladékgazdasági Zrt.-nek. De nem az osztrákok találtak ki  valami különlegesen hatékony rendszert.

A hazai érintettek szerint az eddigi 80 milliárd forintos termékdíj helyett a most életbe lépő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR)  a gyártóknak várhatóan 230-300 milliárd forintot kell fizetni azért, hogy az általuk gyártott termékek begyűjtését és újrahasznosítását a MOHU majd elvégezze.

Alig pár helyen lehet mától fémhulladékot leadni, térképre vittük a telephelyeket

Mától 16 cég 29 telephelyén lehet csak fémhulladékot leadni az országban, ami óriási visszaesés. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisa szerint fémhulladék átvételére június 30-án még 236 vállalatnak volt engedélye. Ennél azonban több helyen lehetett fémet leadni, mert egy vállalatnak több telephelye is lehet. A NAV nyilvántartásában 565 olyan telephely szerepelt június végével, amely fémkereskedelmi engedéllyel rendelkezett.

Miután azonban mától elindult a Mol-leányvállalat MOHU országos hulladékkoncessziós rendszere,

a huszadára csökkent a fémhulladékot átvevő telephelyek száma.

A MOHU Mol biztos abban, hogy július 1-jén elrajtol a hulladékkoncesszió

Uniós előirányzat, hogy 2040-re a (lakossági és intézményi) hulladékoknál 65 százalékos újrafeldolgozási és 10 százalékos lerakási arányt kell elérni. Magyarországon jelenleg 32 százalékos az újrahasznosítási és több mint 50 százalékos a lerakási arány. A koncesszióval, illetve a vállalt beruházásokkal az a cél, hogy az ország képes legyen megfelelni a kijelölt céloknak, ami egyértelműen Magyarország érdeke is. Azért 35 éves a koncesszió, mert 15–20 éves fejlesztés kell a célok eléréséhez, aminek a dandárját az első tíz évben végzi el a koncesszor – ismertette Pethő Zsolt, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója.

Magyarországon évente nagyságrendileg 20 millió tonna hulladék keletkezik – ennek mintegy negyedét (4,7 millió tonnát) fedi le a koncesszió. Nem tartoznak bele az ipari jellegű és a bontási hulladékok, a szennyvíz, a mezőgazdasági illetve élelmiszer-hulladékok – ezeket kezelik az érintett szereplők. A koncessziónak három fő területe van:

a lakossági,