Best WordPress Hosting
 

A Kormányhivatal szerint sok vállalkozás csak néhány hónapra szerződött a Mol hulladékos cégével

Hiába indult el júliusban a Mol vezetésével az új, koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer az országban, sokan még kivárnak. A Mol hulladékos cégével szerződő fémtelepek negyede csak hat hónapra írt alá. Abban bíznak, hogy az induló jogi eljárások hatására kivesznek bizonyos anyagáramokat a hulladékkoncesszió hatálya alól. A peres ügyek és a hatósági vizsgálatok még a 35 éves koncesszió érvénytelenségét is kimondhatják.

Sokáig kérdéses volt, elindul-e időben, azaz július 1-jén az új rendszer, miután a Mol Nyrt. nyerte el azt a pályázatot, amely során az állam 35 éves koncesszióba adta a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét. A gondot az okozta, hogy sok magánvállalkozás nem akart leszerződni a Mol hulladékos leánycégével, a MOHU MOL Zrt.-vel (MOHU).

Nem csoda, hiszen az új rendszerben csak a Mol rendelkezhet az intézményi hulladékkal, vagyis a piacon tevékenykedő cégek elvesztették önálló tevékenységüket, a Mol hulladékos cégének, a MOHU-nak az alvállalkozóiként dolgozhatnak csak tovább. A hulladékos vállalkozások vezetői igazságtalannak tartják, hogy eddigi önálló tevékenységüknek vége, és júliustól csak a MOHU – ahogy ők mondták – bérmunkásai lehetnek.

Áder alapítványa mélyen belenyúlt az elektronikai hulladék újrahasznosításba

Az Energiaügyi Minisztérium közzétette az ez évre megkötött hulladékhasznosításra márciusban és májusban kötött szerződéseit. A kormány “zöldremosója” felmarkolta az e-hulladék piac nagy részét.

A minisztériumi táblázatban azt láthatjuk, hogy amíg a legtöbb területre konzorciumokkal kötöttek szerződéseket, addig az elektronikai hulladék újrahasznosításában egy cég szinte az összes szerződést megkapta. Ez a cég az FE-GROUP INVEST Vagyonkezelő, Tanácsadó és Nagykereskedelmi Zrt. A szerződések összértéke erre az évre kb. nettó 380 millió forint.

Az FE-Group Invest egyik részvényese a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap, amelynek kezelője Áder János alapítványa.

Jönnek a visszaváltó automaták: 1500 üzletbe lehet majd vinni az üveget, PET-palackot

Több ezer automatát kell telepíteni hazánkban a fém-, az üveg- és az italcsomagolások visszaváltására, írja a Világgazdaság. A rendszer 2024 elején indul, nagyjából 1500 üzlet vesz majd részt benne, amiknek egy része önként jelentkezik majd a feladatra.

Mintegy 1500 arra kötelezett és jó néhány további önként jelentkező üzlet alkotja majd – mások mellett – a jövő év első napján induló kötelező visszaváltási rendszert. Addigra több ezer visszaváltó automatát kell telepíteni a fém-, az üveg- és a italcsomagolások számára, az utóbbiak közül a tejtermékek dobozai kivételek. A regisztrációs időszak már lezárult, a Mohu Zrt.-nél kellett jelentkezniük a 400 négyzetméteresnél nagyobb eladóterű, elsősorban élelmiszert forgalmazó kiskereskedelmi egységeknek a január 1-jétől induló országos kötelező visszaváltási rendszerbe, és szükség esetén igényelniük kellett csomagolóanyag-visszaváltó automatát is.

A visszaváltás a hat literig terjedő fém-, műanyag- és üveg italcsomagolásokra vonatkozik majd – a tejalapú italok kivételével. A várakozások szerint a rendszer vevőcsalogató lesz, sokan ugyanis azokba a boltokba mennek majd, ahol azonnal le is tudják vásárolni a visszaváltásért kapott kuponjaikat.

Lengyelország panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a német hulladék miatt

Varsó panaszt nyújtott be Németország ellen az Európai Bizottsághoz (EB) a Lengyelországba irányuló illegális szemétszállítás miatt – jelentette be varsói sajtókonferenciáján Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter.

A tárcavezető elmondta: hét illegális lengyelországi hulladéklerakóban az utóbbi években összesen 35 ezer tonna Németországból származó szemetet helyeztek el. Emiatt Varsó többször is a hulladék elszállítására szólította fel az érintett német tartományi hatóságokat.  Anna Moskwa közölte: az uniós alapszerződés 259-es cikkelye alapján Varsó panaszt nyújtott be az EB-hez, amely az Európai Unió Bírósága (EUB) előtti eljárás első szakaszának elindítását jelenti.

A sajtókonferencián szintén felszólaló Szymon Szynkowski vel Sek uniós ügyekért felelős miniszter a nemzetközi jogba ütközőnek nevezte, hogy a német szövetségi szervek a tartományok hatáskörére hivatkozva elhárítják maguktól a szemétszállítás ügyét. Varsó békés módon akarta megoldani a problémát, a német fél azonban nem tanúsított jóakaratot – jelentette ki Szynkowski vel Sek. Elmondta: az uniós előírások szerint az EB-nek most három hónap áll rendelkezésére, hogy elemezze a panaszt, és véleményt fogalmazzon meg róla. “Eltökéltek vagyunk az eljárás folytatására, ha Németország nem reagál” – húzta alá a miniszter.

Változások a lomtalanításban – mit hol lehet leadni?

2023. július 1-től új időszámítás kezdődött a magyarországi szemétszállításban: a Mol olajcég leányvállalata, a MOHU Hulladékgazdasági Zrt. vette át a szolgáltatást. A legtöbb helyen megmaradtak az eddigi szolgáltatók, amelyek a hulladék elszállítását végzik. A TVE összeszedte, mit hova lehet vinni, ha lomtalanítanánk, mi változott, mi maradt.

2023. július 1-jével új hulladékgazdálkodási rendszer lépett életbe: a magyarországi települési hulladék begyűjtését, kezelését és számlázását a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi, illetve végezteti el a vele szerződött szolgáltatókkal. Ezen a linken ellenőrizhetjük, hogy az adott címen lévő ingatlan, mondjuk a saját lakás esetében melyik területi szolgáltató végzi a hulladékszállítást. Az oldal szépséghibája, hogy a szerződött cégeket rosszul linkelték be (legalábbis azt a néhányat mindenképp, amikre találomra rákattintottunk), így további infókhoz itt nem juthatunk.

A MOHU által közölt információk szerint a hulladékot mindenesetre a korábbi módon a szolgáltatók továbbra is elviszik, a gyűjtés és az elszállítás gyakorisága nem változik. Erről továbbra is a korábbi területi szolgáltatók által közzétett hulladéknaptárakból tájékozódhatunk. A lakossági házhozmenő szelektív hulladékgyűjtés is változatlan marad.

Az orbáni hulladékmutyi uniós jogot sérthet

A fideszes parlamenti többség, valamint az Orbán-kormány olyan sok ponton sértett érdekeket és a gyanú szerint jogelveket is az új hulladékgazdálkodási rendszerrel, hogy idővel az igazságszolgáltatás valamelyik bugyrában még alá is áshatják a Mol jogosultságait.

Az Európai Bizottság előtt 2021 óta fekszik egy beadvány, amely a hulladékkoncesszió kapcsán a tiltott állami támogatás kérdését veti fel. Tilos ugyanis profitszerzésre felhasználni azt a díjbevételt, amely a most bevezetett úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) elvéből származik. Márpedig a Mol vaskos nyereséget tehet zsebre az egyszer használatos műanyagok, csomagolóanyagok, elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, járművek után fizetendő díjakból. Az uniós szintű szabályozást a magyar állam ráadásul kiterjesztette a papírra, a fabútorra, a sütőolajra, a gumiabroncsra és a reklámhordozókra is.

A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség számításai szerint az EPR-rendszer évente 240 milliárd (más kalkulációk szerint akár 300-400 milliárd) forint bevételt hozhat a konyhára. Ez jóval magasabb, mint az évi 80-90 milliárd forint környékén mozgó környezetvédelmi termékdíj, amit a gyártóknak és forgalmazóknak eddig kellett az államkasszába becsengetniük, és amelyet most majd le lehet vonni az EPR-díjból.

Megnyílt a második országos azbesztmentesítési pályázat

A kormány támogatja a lakosság körében képződött, hulladékká vált azbeszt tartalmú építőanyag ártalmatlanítását. A  Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) országos azbesztmentesítési pályázatára 2023 július 14-étől lehet jelentkezni – jelentette be Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.A kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben megfogalmazottak szerint olyan intézkedéseket tesz, amelyek hozzájárulnak a hulladékképződés csökkentéséhez, az illegális hulladéklerakás megelőzéséhez és a hulladékból érték teremtéséhez. Az illegális hulladéklerakók felszámolása érdekében létrehozott Tisztítsuk meg az országot! projekt keretében eddig több százezer tonna jogellenesen elhagyott hulladékot számoltak fel főként közterületeken, az erdőkben, a folyók, valamint vasúti és közúti létesítmények mellett. Az illegális szemétlerakatok helyszínének beazonosítását a Hulladékradar applikáció is segíti, melyet már több mint 28 ezer felhasználó töltött le.

Magyarországon a korábban tetőfedésre, burkolásra és szigetelésre alkalmazott azbesztet az egészségkárosító hatása miatt 2005 óta tilos felhasználni az építőiparban és az épületek bontásakor jogszabály írja elő az azbesztmentesítést. Az először 2022-ben meghirdetett országos azbesztmentesítési pályázatot nagy érdeklődés övezte, ennek keretében eddig közel 1500 lakossági ügyféltől szállították el ártalmatlanításra az azbesztet tartalmazó építőanyag hulladékot.

A korábbihoz hasonlóan a mostani felhíváson elnyerhető egyszeri, nem pénzbeli támogatás ingatlanonként maximum 300 m2 mennyiségű azbeszthulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanításra történő átadásra vonatkozik. Csakis a hulladékjegyzék szerinti 17 06 05 azonosító kódú, azbeszttartalmú hulladék adható le, amely jellemzően tetőn, kerítésen, homlokzaton, válaszfalaknál, régi gáztűzhelyeken fordul elő, illetve épületen belüli ivóvíz vagy szennyvíz csövek, bekötővezetékek készülhettek belőle.

Európa legdrágább hulladékkezelési rendszere Orbán MOHU-Molja

Nemcsak nehézkesen indult július 1-én az új, 35 évre a Mol leányvállalatának adott hulladékkoncesszió, hanem úgy tűnik, elképesztően drága is. Korábban az derült ki, hogy a hazainál közel háromszor magasabb bérszínvonalú Ausztriában kevesebb pénzből sikerült a főbb hulladéktípusok visszagyűjtését megszervezni, mint a MOHU-Mol Hulladékgazdasági Zrt.-nek. De nem az osztrákok találtak ki  valami különlegesen hatékony rendszert.

A hazai érintettek szerint az eddigi 80 milliárd forintos termékdíj helyett a most életbe lépő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR)  a gyártóknak várhatóan 230-300 milliárd forintot kell fizetni azért, hogy az általuk gyártott termékek begyűjtését és újrahasznosítását a MOHU majd elvégezze.

Pethő Zsolt, a MOHU vezetője a hvg.hu-nak erre azt mondta, hogy “abból fakad, hogy a korábban megállapított környezetvédelmi termékdíjak nem tükrözték az adott termék hulladékká válása után felmerülő valós költségeket.”

A fél országban nem lehet az új hulladékrendszerben fémhulladékot leadni

Július 1-től él a kormány hulladékmutyis MOHU koncessziós rendszere. Immár csak 16 cég 29 telephelyén lehet fémhulladékot leadni az országban, ami óriási visszaesés. A G7 térképre vitte a telephelyeket. A használt akkukkal még rosszabb a helyzet.

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisa szerint fémhulladék átvételére június 30-án még 236 vállalatnak volt engedélye. Ennél azonban több helyen lehetett fémet leadni, mert egy vállalatnak több telephelye is lehet. A NAV nyilvántartásában 565 olyan telephely szerepelt június végével, amely fémkereskedelmi engedéllyel rendelkezett.

Miután azonban július 1-től elindult a Mol-leányvállalat MOHU országos hulladékkoncessziós rendszere, a huszadára csökkent a fémhulladékot átvevő telephelyek száma.

Hatalmas káosszal indul a kormány hulladékmutyija

Mától lép életbe az EPR rendszer – sok gyártó és forgalmazó mégsem tudja, hogy mit kellene tennie. Hatalmas káosszal indulhat az EPR, vagyis az extended producers responsibility lényegében a kiterjesztett gyártói felelősségrendszer.

július 1-től lép életbe az EPR rendszer, a legtöbb gyártó és forgalmazó azonban továbbra is csak találgat, hogy mit is kell tennie, milyen hatással lesz mindez az üzletre, ráadásul, ha érdeklődnek, mindenhonnan más információt kapnak. Emellett az is nehezíti pl. a vitaminok és étrend-kiegészítők piacán a kereskedők helyzetét, hogy a reálbérek jelentős csökkenése mellett a vásárlók elsőként az egészségmegőrzésről és a prevencióról mondanak le, így a megelőzés jelenleg egyre több családban abszolút a háttérbe szorul. Míg egyes forgalmazók már Budapesten és Pest megye környékén is kisebb visszaeséseket tapasztalnak, addig az ország szegényebb régióiban már a forgalom jelentősebb fogyatkozásáról számolnak be.

Kié is lesz a felelősség?

5%-os élelmiszerár növekedést hozhat a kormányzat új hulladékdíjrendszere

Az Orbán kormány által sumákban elkészített és zöld szempontból is kontraproduktív hulladékrendelete szerint 9-szeres díjemelkedés fenyegeti a nagyrészt újrahasznosított hullámpapír-csomagolóanyagokat. Ismét a családok fizetik meg a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját.

A gyártókat tömörítő Magyar Hullámtermékgyártók Szövetsége (MAHUSZ) üdvözli, hogy kormányzat szeretne megfelelni az Európai Unió által előírt hulladékkezelési direktíváknak, de az iparági egyeztetés nélkül megszületett új terv a szervezet álláspontja szerint teljesen szembe megy a kormányzat körforgásos gazdaságra irányuló törekvéseivel, emellett erős inflációs hatást is gerjeszthet, miközben rontja az ország fenntarthatóság érdekében tett törekvéseit is.

A Magyar Hullámtermékgyártók Szövetségének (MAHUSZ) álláspontja szerint súlyos következményekkel járna, ha a ma ismert formában lépne életbe július 1-jén a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) díjtételeit meghatározó rendelet. A papírcsomagolások esetében az eddigi környezetvédelmi termékdíjhoz képest 9,1-szer magasabb EPR-díj egy kiemelten környezetbarát csomagolóanyagot is drasztikusan sújtana: a hullámpapírt. Ez a csomagolóanyag már ma is egyedülállóan magas, 90%-os újrafeldolgozási aránnyal és 89%-os átlagos újrafeldolgozott alapanyagtartalommal bír, melyet a hazai adatok is alátámasztanak.  A rendelet előkészítését és bejelentését nem előzte meg érdemi iparági egyeztetés, ami segíthetett volna egy olyan szabályozás kidolgozásában, ami a jelenleginél jobban támogatja a hosszú távú fenntarthatósági terveket.

A MOHU Mol biztos abban, hogy július 1-jén elrajtol a hulladékkoncesszió

Uniós előirányzat, hogy 2040-re a (lakossági és intézményi) hulladékoknál 65 százalékos újrafeldolgozási és 10 százalékos lerakási arányt kell elérni. Magyarországon jelenleg 32 százalékos az újrahasznosítási és több mint 50 százalékos a lerakási arány. A koncesszióval, illetve a vállalt beruházásokkal az a cél, hogy az ország képes legyen megfelelni a kijelölt céloknak, ami egyértelműen Magyarország érdeke is. Azért 35 éves a koncesszió, mert 15–20 éves fejlesztés kell a célok eléréséhez, aminek a dandárját az első tíz évben végzi el a koncesszor – ismertette Pethő Zsolt, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója.

Magyarországon évente nagyságrendileg 20 millió tonna hulladék keletkezik – ennek mintegy negyedét (4,7 millió tonnát) fedi le a koncesszió. Nem tartoznak bele az ipari jellegű és a bontási hulladékok, a szennyvíz, a mezőgazdasági illetve élelmiszer-hulladékok – ezeket kezelik az érintett szereplők. A koncessziónak három fő területe van:

a lakossági,

Húszezer magyar dolgozó várja, hogy összeomlik-e a hazai hulladékkezelés

Kecskére bízták a káposztát azzal, hogy július 1-jétől a Mol Nyrt. leányvállalata gyakorolja az országos hulladékkezelés koncessziós jogát. A Mol a gödi akkumulátorgyárat üzemeltető Samsung SDI Zrt. után az ország második legtöbb veszélyes hulladékot termelő vállalkozása volt. A magyar kormányzat szerint tehát a körforgásos gazdaság alapjainak megteremtésére az ország egyik legnagyobb szennyezője alkalmas.

A jövő szombattól 35 évig az országos hulladékgyűjtést, -kezelést és -újrafelhasználást szervező leányvállalat, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) gyanús körülmények között kapta meg a jogot arra, hogy szinte az összes lakossági és vállalati hulladék felett rendelkezzen, egy több százmilliárdos piacot önállóan szervezzen és irányítson. A gyanú fő oka dióhéjban, hogy a MOHU-n kívül nem volt más induló, és a koncessziós eljárás lezárulta után született egy olyan törvény, ami a sokszorosára emelte a koncesszió nyertesének bevételeit. Ez a verseny korlátozásának egy bevált eszköze: ha már korábban látszódik, hogy ez milyen remek üzlet, akkor több vállalat jelentkezhetett volna, akár külföldről is.

A lakosság a váltásból közvetlenül várhatóan nem sokat fog érezni, a vállalatok azonban nagyon jelentős költségemelkedésre számíthatnak. Ehhez a cikkhez közel tucatnyi, a hulladéka elszállítása és a költségei megugrása miatt aggódó, illetve a hulladékkezelésben érdekelt szakemberrel beszélgettünk az elmúlt hetekben, a körülmények miatt mindegyikük neve elhallgatását kérte.

Szemétdíj: figyelmeztet a Díjbeszedő Zrt, van, akinek lesz teendője a számlákkal

Ez azt jelenti – írja ügyfeleinek a Díjnet –, hogy Budapesten kívül a hulladékdíjszámlákat a 2023. július 1. utáni szolgáltatási időszakra nem az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-től, hanem a Mohu Moltól kapják az ügyfelek, akik azonban megtalálják a korábbi, az NHKV Zrt. által kiállított számlákat az ÁSZF 12.3.1.10. pontjában meghatározott ideig a Díjnet fiókjukban.

A budapesti díjszámlák kiállításában nem történik változás, azt továbbra is a Díjbeszedő Holding Zrt. állítja ki. A változás a legtöbb fizetési módot nem érinti, a számlák a megszokott módon egyenlíthetők ki továbbra is, ha a bankkártyás fizetést, a mobilfizetést (iCsekk), a CIB internetbanki fizetést vagy a csoportos beszedést választják – olvasható a portálon.

A változás az egyedi átutalási módot érinti: ha valaki átutalással szeretné befizetni a 2023. július 1. utáni szolgáltatási időszakok számláit, és azokat nem a Díjbeszedő Holding Zrt. állította ki, akkor már az alábbi, új utalási adatokat kell megadnia:

Hulladékmutyi: törvénybe iktatták, hogy a Molnak nem kell engedély a hulladékbizniszhez

A Mol úgy nyerte el 35 évre a hulladékkoncessziót, hogy engedély sem kellett neki – írta a 24.hu a múlt héten. A mulasztásra a figyelmet felhívó cikk után jogszabály mondja ki: elég, ha az alvállalkozóknak van engedélyük.

A koncessziós szerződés alapján a Mol hulladékkezeléssel kapcsolatos engedélyeit 2022. december 31-éig kellett volna az állam felé bemutatni, különben érvényét veszíti a szerződés. A Mol viszont a 24.hu-nak azt írta, számára nem szükséges engedély, elég, ha az alvállalkozóinak van. A koncessziós szerződés érvényben maradt.

Az RTL Híradó szúrta ki, hogy a cikk megjelenését követő napon, június 8-án összegző módosító javaslatot nyújtott be a parlament törvényalkotási bizottsága a körforgásos gazdasággal összefüggő kormányzati törvényjavaslathoz. Eszerint a hulladékról szóló törvényt kiegészítik azzal, hogy a koncessziós társaság (vagyis a Mol által alapított MOHU Mol Zrt.) a hulladékgazdálkodási koncesszió gyakorlására akkor is jogosult, ha olyan alvállalkozókkal köt megállapodást, melyeknek van engedélyük.

Újabb élelmiszerár-emelést harangoztak be a nagy gyártók júliustól

Az elmúlt évek során a termékek, így az élelmiszerek csomagolásával kapcsolatos környezetvédelmi problémák orvoslása és az újrahasznosítás hatékonyságának növelése érdekében, egy uniós irányelv útmutatása alapján az összes tagállamban, így Magyarországon is bevezetésre kerül az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) – olvasható a FÉSZ felhívásában.

Az már hazai sajátosság, hogy 2023. július 1-től nem az állam vagy piaci szereplők által alapított non-profit irányító szervezet, hanem a MOL által működtetett koncessziós társaság fogja kollektívan teljesíteni a szükséges visszagyűjtési és hasznosítási feladatokat a gyártók nevében.

A piaci szereplők eleve hatékonyabbnak és olcsóbbnak tartották volna a feladatok végrehajtását a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, piaci alapokon működtetni. Ezért a koncessziós tervekkel kapcsolatos aggályaikat az élelmiszergyártók is folyamatosan jelezték a hazai jogalkotók számára. A félelmeik sajnos máris beigazolódni látszanak, mert a koncessziós megoldás hatékony működőképességének megkérdőjelezhetősége mellett, nagy érvágást jelent majd a gyártók számára, hogy

Újabb részletek az átalakuló hulladékgazdálkodási rendszerről

Júliustól átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer. A Magyar Közlönyben megjelent környezetszennyező termékek gyártói által fizetendő díjat megállapító rendelet szerint a szennyező többet fog fizetni a hulladéka elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrafelhasználásáért.

Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár szerint az intézkedés célja, hogy a gyártókat arra ösztönözzék, hogy kevesebb hulladékot képezzenek, több legyen az újrahasznosított termék és csomagolóanyag, illetve környezetbarát anyagokat használjanak, mindezt a körforgásos gazdaságra való átállás jegyében. Ennek érdekében július 1-jétől átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer, amelyben az állam helyett egy koncessziós társaság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja végezni a hulladékgazdálkodást. Ezzel egyidejűleg az Európai Unió irányelveinek és elvárásainak megfelelően létrejön az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is, amiben a gyártóknak a „szennyező fizet” elve alapján jobban hozzá kell járulniuk az általuk gyártott termékek után keletkező hulladék kezeléséhez.

Az intézkedés a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint a fabútorokat érinti. A  kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség kollektív teljesítéssel, a koncessziós társaság útján, vagy meghatározott esetekben egyénileg is teljesíthető.