Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: élelmiszerár

Elismerték a minisztériumtól: egyre több magyar vesz rosszabb minőségű élelmiszert

Közzétette szerző

Az élelmiszer kiskereskedelemben 2022 júniusában kezdődő volumencsökkenés 2023 őszére megállt és év végétől növekedésnek indult Magyarországon – tájékoztatta a portált Felkai Beáta Olga. Ennek a hatása az élelmiszeriparban is jelentkezett, 2024 januárjában ugyanis már ott is nőtt a volumen a belföldi értékesítés és az export tekintetében is. A fogyasztási szerkezetben azonban jelentős átrendeződés történt itthon 2023-ban – közölte a szakember. Lényegesen ugyan nem változott az érdeklődés a prémium márkák iránt, a középső és alsó szegmens között azonban eltolódtak a hangsúlyok.

Előtérbe került az olcsó, sok esetben alacsonyabb minőséget képviselő termékek kereslete, az árképzés miatt pedig a saját márkás termékek iránti igény is. Az „átlagos” márkatermékek számára kedvezőtlen folyamat nem tekinthető véglegesnek, hiszen nem az ár, hanem az ár-érték arány a fontos a fogyasztók számára – emelte ki.

Hogyan vásárolnak most élelmiszert a magyarok?

PostPin It!

A magyar élelmiszereken a legmagasabb az adó Európában

Közzétette szerző

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke az RTL reggeli műsorában arról beszélt, hogy sokszor az állami beavatkozások okoznak kihívásokat az ágazat szereplőinek. A szakember azt mondta, a mezőgazdasági termékeket az élelmiszeripari cégek mindenhol ugyanannyiért veszik meg az EU-ban, különbséget csak a szállítás költsége jelent.

Magyarország több mint tíz éve átalakította adóstruktúráját, amely eredményeként a termékeken jelent meg nagy adó.

Nagy többségén 27 százalék áfa van alapon. Erre még rárakódik a népegészségügyi termékadó, ami ugyan a népegészségügyet nem szolgálja, de az élelmiszerárakat növeli. Tavaly rárakódott a kiskereskedelmi extra profitadó, ami 4,5 százalék már az idénre

PostPin It!

Megint elkezdtek nőni az élelmiszerárak, mit lépnek a boltláncok?

Közzétette szerző

Tavaly a növényi olajok még az élelmiszerárstop ellenére is Magyarországon drágultak a legjobban az Európai Unióban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az étolaj 13 százalékkal lett olcsóbb, mint tavaly.

Számításaik alapján az átlagbér tavaly szeptember óta lépést tart az inflációval, és a nyugdíjak is többet érnek a boltokban – olvasható az Index.hu szemléjében.

A világpiacon hónapokig tartó csökkenés után nőni kezdtek az élelmiszerárak. A madárinfluenza-járványok hatására a baromfihús jelentősen drágult.

PostPin It!

Chipsadó: felrobbantak az árak, jól járt a költségvetés

Közzétette szerző

Nehéz már elképzelni, de a koronavírus-világjárvány előtt, 4 éve júliusban egy átlagos 55-125 grammos burgonyachips 288 forintba került. Ma viszont ha ránézünk az átlagos árakra azok nem kevesebb, mint 532 forintos átlagon tartanak épp. A chips drágulásában igazán kritikus időszak a 2022-2023-as volt, idén július és tavaly július között ugyanis az áremelkedés mértéke 38 százalékos volt, de ez már rárakódott a 2021-2022 azonos időszakában mért 23 százalékos emelkedésre – olvasható a portálon.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg 2021 júliusában átlagosan 317 forintba került egy 55-125 grammos chips, addig 2023 júliusában már 532 forintba. A különbség bődületes, két év leforgása alatt 68 százalékos emelkedésről beszélhetünk.  2019 és 2021 vége között sok minden nem történt a chips árával, de aztán jött az erőteljes robbanás.

A népegészségügyi termékadó, azaz ismertebb nevén, rövidítve a NETA 2011. szeptember 1-je óta hatályos adónem Magyarországon. A köznyelvben viszont „csipszadóként” terjedt el, lévén olyan termékekre vette ki a kormány, amiknek túlzott fogyasztását egészségre károsnak nyilvánították. Ráadásul a NETÁ-t legutóbb 2022 júliusában ismét kiterjesztették.

PostPin It!

A kormány meghosszabbítja a kötelező akciózást a boltokban

Közzétette szerző

Az online árfigyelő és a kötelező akciók is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre inkább csökken Magyarországon az infláció. Az infláció oka a háború és a szankciók, de a kormány nem tétlenkedett, így hónapról hónapra folyamatosan csökkent az infláció – jelentette ki a kormányszóvivő.

Közölte: az élelmiszerinflációt a decemberi tetőponthoz képest már több mint a felével sikerült csökkenteni. Ezért döntött úgy a kormány, hogy a kötelező akciókat az eredeti, szeptember végi határidőről az év végéig meghosszabbítja – idézi az MTI Szentkirályi Alexandrát. Hozzáfűzte, működik az online árfigyelő, és a hatóságok is ellenőrzik a boltokat, hogy betartják-e ezeket az akciókat.

Mint emlékezetes: május elején jelent meg a rendelet, amelyben a kormány kötelező akciókat írt elő a boltoknak, olyan termékekre is, amelyekre az árstop vonatkozott. Az akkori előírás szerint a megelőző harminc napban az adott bolt által alkalmazott legalacsonyabb bruttó árnál legalább 10 százalékkal kedvezőbb áron kell adni az akciós termékeket. Augusztus 1-től a kabinet 15 százalékra emelte a kötelező akciózás mértékét, és kiterjesztette további termékekre. Ezzel összesen 20 termékkategóriát – egyebek közt sertés-, marhahús, és egyéb húsféleségek, valamint tejtermékek, péksütemények – érint a döntés.

PostPin It!

Túllátni az ipari gabonabányákon – befektetők a magyar mezőgazdaságról és élelmiszerárakról

Közzétette szerző

(Nemeskéry Gergely a HOLD Alapkezelő részvényelemzője, Szabó László a felügyelőbizottságának elnöke, Zsiday Viktor a HOLD-nál elérhető Citadella Befektetési Alap portfóliókezelője.)

Befektetői szemmel milyen állapotban van most a magyar mezőgazdaság? Hogyan valósulhat meg az élelmiszerárak emelése annak érdekében, hogy hosszabb távon biztosítható legyen a mezőgazdasági termelők valós költségeken alapuló hatékony működése? Mi várható a termőföldpiacon? A HOLDBLOG olvasói által feltett kérdésekre a HOLD Alapkezelő szakértői válaszolnak.

Bár a koronavírus-válság és az orosz-ukrán háború hatására elszálló energia- és terményárak jócskán visszaestek a 2022-es csúcsokról, de ahogy a Bloomberg mezőgazdasági indexén is látszik, hosszú távon magas szinten stabilizálódtak az árak. Ez tehát továbbra is érdemben befolyásolja a régió agráripari szereplőinek a működését – mondja Nemeskéry Gergely, a HOLD Alapkezelő részvényelemzője arra a kérdésre, hogy befektetői szemmel milyen állapotban van most a magyar agrárium.

PostPin It!

Kihagyták az Árfigyelőből a magyar láncokat, most kiderült, mennyire drága a Prima

Közzétette szerző

A hivatal – a kormány szándékának megfelelően – azt várja a közvetlen összehasonlíthatóságtól, hogy növeli a boltok közötti árversenyt, vagyis végső soron alacsonyabb árakhoz vezet, ami segíthet a magas élelmiszer-infláció letörésében.

A kormányzat azonban sokadszorra él azzal a megoldással, hogy csak egy bizonyos árbevétel felett teszi kötelezővé a szabályokat. Ennek következtében az Árfigyelőben csak a hat külföldi tulajdonban lévő multi lánc (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar és Tesco) árai jelennek meg, csak ezek vannak kitéve a közvetlenül átlátható árversenynek (az Auchan némileg kivétel, mert a francia gyökerű multi magyar leányaának 47 százaléka magyar tulajdonban van).

A kisebb-nagyobb magyar láncok (Coop, Real és CBA) nincsenek benne az Árfigyelőben, ezek ugyanis franchise rendszerben működnek, azaz sok kisebb cégből állnak össze, egységes arculat és nagy részben egységes beszerzés mellett. A sok kisebb cég azonban egyenként nem éri el azt a küszöböt, ami alapján vonatkoznának rá ezek a szabályok.

PostPin It!

Pékszövetség: itt az eredménye a drasztikus kenyéráremelésnek

Közzétette szerző

Megmenekültek a bezárástól a magyarországi pékségek, mondta a portálnak Septe József. A pékségek száma 850-900 körüli, ebben nem szerepelnek az albán pékségek és a multiknál lévő sütödék sem. Kiemelte: bár korábban a Magyar Pékszövetség is azt jósolta, hogy a járvány és az energiaárak drágulása miatt a sütőipari vállalatok 20-25 százaléka meg fog szűnni, bezár vagy a nagyok felvásárolják őket, de ez nem történt meg.

A kenyérfogyasztás valamelyest csökkent az elmúlt években Magyarországon, először a koronavírus-járvány, majd a háború és az infláció emelkedése miatt vettek kevesebb kenyeret a magyarok – sorolta a Pékszövetség elnöke.

Míg korábban évente fejenként átlagosan 72 kilogramm kenyeret és mellette 10-12 kilogramm péksüteményt fogyasztottak a magyarok, az elmúlt öt év alatt

PostPin It!

Újabb élelmiszerár-emelést harangoztak be a nagy gyártók júliustól

Közzétette szerző

Az elmúlt évek során a termékek, így az élelmiszerek csomagolásával kapcsolatos környezetvédelmi problémák orvoslása és az újrahasznosítás hatékonyságának növelése érdekében, egy uniós irányelv útmutatása alapján az összes tagállamban, így Magyarországon is bevezetésre kerül az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) – olvasható a FÉSZ felhívásában.

Az már hazai sajátosság, hogy 2023. július 1-től nem az állam vagy piaci szereplők által alapított non-profit irányító szervezet, hanem a MOL által működtetett koncessziós társaság fogja kollektívan teljesíteni a szükséges visszagyűjtési és hasznosítási feladatokat a gyártók nevében.

A piaci szereplők eleve hatékonyabbnak és olcsóbbnak tartották volna a feladatok végrehajtását a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, piaci alapokon működtetni. Ezért a koncessziós tervekkel kapcsolatos aggályaikat az élelmiszergyártók is folyamatosan jelezték a hazai jogalkotók számára. A félelmeik sajnos máris beigazolódni látszanak, mert a koncessziós megoldás hatékony működőképességének megkérdőjelezhetősége mellett, nagy érvágást jelent majd a gyártók számára, hogy

PostPin It!