Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: hüllő

Hüllők potyognak a fákról Floridában

Közzétette szerző

Ismét leguánok potyognak a fákról Floridában – írja az IFLScience. A hidegvérű hüllők köztudottan nem viselik jól a lehűlő időt, ezért megdermednek, majd leesnek a faágakról. Most, hogy Floridában is 7 Celsius-fok alá esett a hőmérséklet, ismét megjelentek a figyelmeztetések.

Ami meglepő lehet, hogy ezek az esetek egyáltalán nem számítanak ritkaságnak, és már a meteorológiai előrejelzésekben is szerepel a „leguánhullás” fogalma.

Bár az állatok ilyenkor halottnak tűnhetnek, általában nagyon is élnek, ezért érdemes óvatosan megközelíteni őket. A hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy az állatok bármikor visszanyerhetik mozgási képességüket, nagy karmaikkal pedig sérüléseket okozhatnak.

PostPin It!

Hogyan lehet a víz alatt tüdővel áttelelni? Télen a kétéltűek és a hüllők mozdulatlanok, de nem alszanak

Közzétette szerző

A Körös-Maros Nemzeti Park Körös-ártér részterületén élő hüllők és kétéltűek a rájuk jellemző különleges módon, hibernált állapotban töltik a telet. Mozdulatlanul várják, hogy a tavaszi napfény újra felmelegítse őket.

A Körös folyó hullámterében igen sokféle kétéltű él: pettyes gőte, dunai tarajos gőte, vöröshasú unka, barna ásóbéka, barna varangy, zöld levelibéka, erdei béka, valamint a tavi békák közül a kecskebéka és rokonai. Kedvező számukra ez a változatos, vizes élőhely. A hüllők közül három fajjal találkozhatunk a Körös-ártérben: vízisiklóval, mocsári teknőssel és fürge gyíkkal.

Mind a kétéltűekre, mind a hüllőkre jellemző, hogy testhőmérsékletük változó, a külső hőmérséklethez igazodik, azaz nem tudják belülről fenntartani az állandó testhőmérsékletet. A téli hidegben tehát nagyon lehűlnének és elpusztulnának, ha nem találnának valami megoldást a túlélésre. Ez a megoldás pedig nem más, mint a hibernáció, amely egy nyugalmi állapot, de nem alvás. Mozdulatlanul, merev állapotban vannak olyan helyen, ahol a külső hőmérséklet nem éri el a fagypontot.

PostPin It!

2024 év hüllője – a kaszpi haragossikló

Közzétette szerző

Hazánk legnagyobbra nővő kígyója a kaszpi haragossikló. Hossza meghaladhatja a 2 métert, vastagsága pedig női csuklónyi is lehet. Ennek ellenére nem könnyű vele találkozni, mert kerüli az embert, ezüstösen fénylő barnásszürke alapszíne pedig jól elrejti füves élőhelyén. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

A nagyra nővő haragossiklónak sok táplálékra van szüksége. Szinte minden gerinces állatot elfogyaszt, amelyet el tud ejteni, és le tud nyelni. Zsákmányol gyíkokat, más kígyókat, madarakat, kisebb emlősöket, elsősorban rágcsálókat, még az ürgét is legyűri. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által végzett rádió-nyomkövetéses vizsgálatok megmutatták, hogy vadászat közben több hektárnyi területet jár be rendszeresen, a törzshelyétől fél kilométernél is messzebb távolodik el, és vadászportyáik több napig is tarthatnak, melyek során ürge- vagy pocokjáratokban vészelik át az éjszakákat vagy a kedvezőtlen időjárást.

2016 Jane Goodall haragos siklóval a róla elnevezett budapesti tanösvény avatásánál.

PostPin It!

Fagyott gyíkok potyognak az égből Floridában

Közzétette szerző

Leguánok potyognak az égből, pontosabban a fákról Floridában – írja az IFLScience. Ezek a gyíkok alapvetően kizárólag Dél-Amerika trópusi területein őshonosok, azonban a felelőtlen egzotikus állatartók miatt, akik szabadon engedték kedvenceiket, ma már Floridában is egész nagy vadon élő állományuk alakult ki.

A hidegvérű hüllők azonban nem viselik jól az ősszel lehűlő időt, ezért megdermednek, majd leesnek a faágakról. Az ilyen esetek egyáltalán nem ritkák, sőt Miamiban már úgy jelzik előre a „leguánhullást” akár az időjárást.

Bár az állatok ilyenkor halottnak tűnhetnek, általában nagyon is élnek, így érdemes óvatosan megközelíteni őket, hiszen bármikor visszanyerhetik képességüket a mozgásra, nagy karmaikkal pedig sérüléseket is okozhatnak.

PostPin It!

Hatalmas karmú, ősi ragadozót fedeztek fel

Közzétette szerző

Sosem látott hüllő maradványaira bukkantak Brazíliában – írja a Live Science. Amint a felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, az új faj a Venetorapter gassenae nevet kapta.

Az ősi ragadozó nagyjából 230 millió évvel ezelőtt élhetett, 70 centiméter magas és 1 méter hosszú volt, valamint hatalmas, kardszerű karmokkal és jókora, éles csőrrel rendelkezett.

Caio Fantini

PostPin It!

120 éves a világ legnagyobb krokodilja

Közzétette szerző

Idén júniusban lett 120 éves Cassius, a világ legnagyobb fogságban élő krokodilja, és a szakértők szerint még hosszú évekig élhet – írja a Live Science. A hatalmas, 5,5 méter hosszú példány megfigyelése azért is jelentős, mert a kutatók jelenleg nem tudják meddig élhetnek a bordás krokodilok.

Adam Rosenblatt, az Észak-Floridai Egyetem biológia professzora elmondta, a vadon élő krokodilok ritkán élnek 60 évnél tovább, fogságban viszont ennek kétszeresét is meghaladhatják, azonban pontosan senki sem tudja, meddig élhetnek.

A matuzsálemi kort megérő állatot nagyjából 80 éves korában fogták be, miután szarvasmarhákra támadt egy farmon. Amikor megtalálták, Cassius orra el volt törve, a szakértők szerint a sérülést akkor szerezhette, amikor egy hajóra támadt. Ez az eset feltehetőleg traumát okozott neki, hiszen a hangos gépek működése a mai napig jól láthatóan felzaklatják.

PostPin It!