Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: hunyadi mátyás

Ezért nem ülhetett trónra Mátyás király fia

Közzétette szerző

Mátyás király mindent megtett azért, hogy halála után a magyar koronát fia, Corvin János örökölhesse. Ennek ellenére a fiatal trónkövetelőnek 1490. június 13-án le kellett mondania erről, és átengednie a címet Jagelló Ulászlónak – írja a Múlt-kor.

Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin 1464 tavaszán hunyt el gyermekszülésben. Az uralkodó ezután mintegy 12 évig egyedülálló volt, így 1470-ben is, amikor egy bécsi táncmulatságon találkozott Edelpeck Borbálával, akitől 1473. április 3-án fia született. János házasságon kívül született, de Mátyás idővel törvényes fiának fogadta, miután második, Aragóniai Beatrixszal kötött házassága gyermektelen maradt.

Az uralkodó ezután várak és falvak sokaságát adományozta örökösének, amelyek az ország legnagyobb földbirtokosává tették. Mátyás ezzel próbálta meg biztosítani, hogy János megszerzi a trónt. Terve viszont nem járt sikerrel, mivel sem a főurak legtöbbje, sem mostohaanyja nem állt mellé, utóbbi azt remélte, hogy Ulászló feleségeként királyné maradhat.

PostPin It!

Egy híres firenzei szobrász Mátyás megrendelésére készített márványoltárának darabjai kerültek elő Visegrádon

Közzétette szerző

Néhány héttel ezelőtt beszámoltunk már arról, hogy a Visegrádon folyó feltárások során a régészek a palotával szomszédos teniszpálya alatt a Zsigmond király alapította ferences kolostor templomának maradványaira bukkantak, most azonban további részletek derültek ki a talajszint alá egyre mélyebben behatoló szakemberek eredményeiről.

A Mátyás Király Múzeum hétfőn, késő este közzétett Facebook-posztjában arról írt, hogy az ásatás első szakaszában több mint száz darab későgótikus boltozati bordát emeltek ki az egykori kriptából, azok alatt pedig a templom gótikus, mérműves ablakainak kő- és üvegtöredékeire, valamint

számos, fehérmárványból faragott reneszánsz szobortöredékre, illetve két, jórészt ép, kerubokat ábrázoló szoborkonzolra bukkantak, amik a templom egykori főoltárához tartoztak.

PostPin It!

Mátyás egykori könyvtárának újabb huszonnyolc corvinája vált digitálisan átlapozhatóvá

Közzétette szerző

Hunyadi Mátyás egykori könyvtárából csütörtökön huszonnyolc újabb művet tett közzé jó minőségű képekkel, magyar és angol nyelvű adattartalommal az Országos Széchényi Könyvtár – mondta el Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a köteteket bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón.

Rózsa hangsúlyozta: a lehető legtöbb corvinát szeretnék elérhetővé tenni, ezért folyamatosan beszerezik és a feltöltik azok digitális másolatait.

Az egykori könyvtár újraegyesítési programját 2022 májusában indították újra, ennek keretében pedig idén májusig összesen 46 corvina digitális másolatát sikerült megszerezniük, tizenkilenc, már korábban beszerzett tétel közzétételéhez pedig engedélyt kaptak.

PostPin It!

Így halt meg Mátyás király felesége

Közzétette szerző

Podjebrád Katalin, Hunyadi Mátyás magyar király első felesége 560 éve, 1464. március 8-án hunyt el – írja a Rubicon.

A királyné apja Podjebrád György cseh király volt, akivel Mátyás még prágai fogsága idején állapodott meg, hogy elveszi a lányát. Mátyás az alkuhoz szabadulása után is ragaszkodott, még annak ellenére is, hogy a báróknak a frigy egyáltalán nem volt ínyükre, ők azt akarták, hogy Garai Anna legyen a király házastársa.

A házasságot 1463-ban kötötték meg Budán, miután Katalin betöltötte 14. életévét – Mátyás ekkor 20 éves volt. Az ifjú királyné egy év múlva fiú trónörököst szült, de a mindössze 15 éves anya és csecsemője is életét vesztette a fellépő gyermekágyi lázban. A megözvegyült király ezután sokáig nőtlen maradt, csak 12 évvel később, 1476-ban házasodott újra. Ekkor a nápolyi Aragóniai Beatrixra esett választása, aki Mátyás 1490-ben bekövetkezett haláláig a felesége maradt.

PostPin It!

Ezért lett Mátyás a király

Közzétette szerző

Hunyadi Mátyást, 1458. január 24-én választották meg Magyarország királyának – írja a Rubicon. A legendák szerint a törökverő hős, Hunyadi János fia 32 évig ült a trónon, ez az időszak pedig az ország utolsó fénykorának számított.

Fogolyból vált uralkodóvá Mátyás

1457-ben feszült helyzet lett úrrá: miután Hunyadi Lászlót lefejezték, V. László király fogságba ejtette Mátyást és elmenekült vele az országból, közben pedig Magyarország leghatalmasabb bárói éppen polgárháborúra készültek. Mindez viszont megváltozott, miután V. László váratlanul meghalt.

PostPin It!

Tényleg a Duna jegén választották Mátyást királlyá?

Közzétette szerző

A hagyomány szerint Magyarország nemesei, főpapjai és polgárai a Duna jegén, közfelkiáltással választották királyukká a törökverő nagy Hunyadi János kisebbik fiát, Mátyást 1458. január 24-én. A patetikus jelenet azóta is élénken él a köztudatban, sőt szállóigévé vált, ha „királycsinálásra”, irreálisan nagyratörő vágyakra terelődik a szó. A Duna valóban keményen befagyott azon a januáron, és a jégnek volt is szerepe a Mátyás megválasztása körüli eseményekben, de a rajta királyt választó, ünneplő tömeg csupán a jóval későbbi nemzeti romantika terméke.

Miért és hogyan lett az éppen Prágában raboskodó, 14 éves Hunyadi Mátyásból uralkodó? Hol szerepel a történetben a Duna jege? Dr. Horváth Richárd történészt, az HUN-REN BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársát kérdeztük.

Lehotka László / MTVA Befagyott Duna

PostPin It!

Tízezer magyarral végeztek az éjszaka támadó románok

Közzétette szerző

Hunyadi Mátyás és III. (Nagy) István fejedelem seregei 1467. december 15-én vívták a moldvabányai csatát. A moldvai uralkodónak túlerővel kellett szembenéznie, de még így is helyt tudott állni, sőt katonái súlyosan megsebesítették a magyar királyt is – derül ki a Rubicon cikkéből.

Hadba vonul Mátyás király

István több okból is szálka volt Mátyás szemében: a fejedelem egyrészt terjeszkedni akart, és 1465-ben el is foglalta a Duna-deltában fekvő, 1448 óta magyar-havasalföldi kézben lévő Chilia erődjét. Emellett pedig azt is sejteni lehetett, hogy többször beavatkozott a magyar belpolitikába, és az 1467-es erdélyi felkelés kirobbantásában is nagy szerepet játszott.

PostPin It!

Brutális csatában arattak elsöprő győzelmet a magyarok

Közzétette szerző

A magyar seregek 544 éve, 1479. október 13-án szálltak szembe Kenyérmezőnél az Isza bég vezette portyázó oszmánokkal, akik a csatát megelőző napokban végigfosztogatták Erdély déli részét. Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál főkapitány egyesült serege a véres megsemmisítő győzelmet arattak a törökök felett, és hosszú időre elvették a szultánok kedvét a magyarországi háborúskodástól – írja a Rubicon.

Fosztogatók Magyarországon

Bár II. Mehmed szultán 1456-os sikertelen, Nándorfehérvár elleni támadása után a Porta sokáig nem indítottak támadást Magyarország ellen, de a balkáni királyságokból kialakított szandzsákok bégjei a gyakran szerveztek portyázó hadjáratokat a királyság területére, amelyek célja a zsákmányszerzés mellett az ellenfél folyamatos pusztítása, gyengítése volt.

PostPin It!

Ezért csukatta le Mátyás király a nagybátyját

Közzétette szerző

Mivel Hunyadi László kivégzésekor Mátyás kiskorú volt, majd Prágában raboskodott, anyai nagybátyja, Hunyadi János barátja és legerősebb szövetségese, Szilágyi Mihály lett a család, illetve a Hunyadi-Szilágyi liga feje. Amikor pedig 1457-ben, V. László halálával a trón megüresedett, Mihálynak oroszlánrésze volt Mátyás királlyá választásában az ő kormányzósága mellett. Hálából a hazatérő 15 éves uralkodótól besztercei grófi címet kapott, ám a két rokon közötti harmonikus viszony hamarosan tovaszállt – írja a Rubicon.hu.

Wikipedia

A konfliktus egyik oka az volt, hogy új uradalmának lakossága cseppet sem szívelte Szilágyit, aki heves vérmérsékleténél fogva véres módszerekkel tett és tartott rendet, ami nem nyerte el a király tetszését. Ennél is fontosabb volt azonban, hogy a várakozással ellentétben Mátyás rendkívül tettre kész és önfejű uralkodónak bizonyult, aki szemmel láthatóan nem akarta kivárni azt az öt évet, míg nagybátyja kormányzói mandátuma megszűnik. A király viselkedése nyomán a két férfi viszonya olyannyira elmérgesedett, hogy 1458 nyarán, Simontornyán Szilágyi szövetségre lépett a Garaiakkal. A jelek szerint ez a szerződés Mátyás figyelmét is felkeltette, ugyanis az uralkodó 1458 őszén tiszai táborába rendelte nagybátyját, október 8-án pedig

PostPin It!

Nem szerethették a magyarok Mátyás királyt

Közzétette szerző

A Mátyás királyról szóló, ma is népszerű és közismert meséket, történeteket olvasva egy „szociálisan érzékeny”, a nép jólétét szívén viselő, a furfangot mindennél jobban értékelő, jóságos és rendkívüli igazságérzettel megáldott uralkodó képét látjuk. Igazságos Mátyás király álruhában járta az országot, könyörtelenül letörte a hatalmaskodó, kapzsi urakat.

A történelemórák Mátyása viszont sorozatosan kemény adókkal sújtotta a népet, nyilván nem véletlenül szerveztek ellene lázadásokat, és manapság is a szemére hányják, hogy a török helyett öncélú nyugati hadjáratokra pazarolta az ország erejét.

Mi az igazság Hunyadi Mátyásról? Milyen uralkodónak tartja őt objektív szempontok alapján a történettudomány? Mit gondoltak róla alattvalói, és miként alakult ki az igazságos Mátyás király mítosza? Dr. Horváth Richárd történészt, az ELKH BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársát kérdeztük.

PostPin It!