Best WordPress Hosting
 

Ő építette ki a világ egyik legkeményebb diktatúráját

Kim Ir Szen észak-koreai diktátor 112 éve, 1912. április 15-én született. A kommunista politikus volt pártfőtitkár, miniszterelnök, majd elnök is, ő alapozta meg a máig fennálló észak-koreai rendszert – írja a Rubicon.

Háború és kommunizmus

Egy Mangjongde falucskában, a mai Phenjan egyik külvárosában jött világra, családjával 1920 körül települt át a Koreához közel fekvő Jilin kínai tartományba, valószínűleg az országban kitört éhínség miatt. Kim itt végezte a középiskolát, és itt találkozott először a kommunista eszmékkel is. 1929-ben titkos szervezetet hozott létre pár barátjával, amely miatt egy időre börtönbe került, szabadulása után a Kínai Kommunista Párt tagja lett. Állítólag japánellenes gerillacsapatok tagjaként küzdött a Koreát megszállva tartó birodalom ellen, majd 1940-ben a Szovjetunióba menekült, és a Vörös Hadsereg tagjaként harcolta végig a világháborút.

Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb

A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Kínában a legmodernebb infokommunikációs technológia, a mesterséges intelligencia és hús-vér emberek hibrid szövedékéből építik a jövő digitális panoptikumját, ahol idővel mindenkinek minden cselekedete megfigyelhetővé és kontollálhatóvá válik majd. Ez a rendszer szándékosan kiismerhetetlen, amivel igazodásra kényszerít minden benne élőt. Láthatatlan ketrecbe zárja saját állampolgárait, ellehetlenítve minden ellenállást, célja elhallgattatni a kritikus hangokat. Bár Nyugatról nézve már most is egységesnek tűnik ez a rendszer, egyelőre csak a kiépítése zajlik, de már most intő példa arra, hogyan ne akarjunk (poszt)modern társadalmat építeni.

A téma apropóját az adja, hogy 2024 februárjában rendezték meg idehaza a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált. Az idén tízéves rendezvényen mutatták be a Total trust című, Jialing Zhang rendezte dokumentumfilmet, ami pár napja felkerült az RTL+ kínálatába is. A vetítés után kerekasztal-beszélgetést szerveztek Knut Jäger (a film producere), Sükösd Miklós (rendszerváltó szociológus, médiakutató, a Koppenhágai Egyetem kommunikációs tanszékének docense) és jómagam részvételével, amit Nagy Gábor (HVG) moderált. A kerekasztal felvétele pár napja elérhetővé vált több felületen is (a YouTube-on videó vagy podcast formájában, a Spotify-on eredeti verzióban vagy magyar szinkrontolmáccsal). De hogy a fenébe kerülök én egy kínai film szakértői panelébe? Röviden: jobb híján, ugyanis a felkért hazai Kína-szakértők kivétel nélkül elutasították a részvételt. Nekem viszont nem múlik a kenyérkeresetem azon, hogy mit merek vagy nem merek kimondani, leírni Kínával és az ott lassacskán kiépülő totális digitális megfigyelő állammal kapcsolatban.

Ettől a találmánytól rettegtek a diktátorok

Közismert, hogy a nyomtatott könyvek megjelenése milyen elképesztő hatást gyakorolt a történelem folyására. Kevésbé szokás hangsúlyozni viszont, hogy a könnyű és olcsó sokszorosítás eljárása is hasonló, mondhatni forradalmi folyamatokat indított el. A nyomdagépek ugyanis drága, bonyolult, nehéz, szaktudást igénylő, kis mennyiségek nyomtatása esetén nem hatékony eszközök voltak, ráadásul az állam szükség esetén viszonylag egyszerűen képes volt megakadályozni a hozzáférést, ezzel megszűrve a nagy tömegekhez eljutó információkat is.

Gondoljunk csak egy kézenfekvő példára: milyen jelentősége volt az 1848-as pesti események idején, amikor a forradalmárok végre kinyomtathatták a 12 pontot – nem véletlenül ez a nap jelzi a forradalom kezdetét.

Hatékony és olcsó megoldás

Három filmet különösen is ajánlunk a 10. Budapest International Documentary Festivalról

Napokon belül kezdődik a 10. BIDF (Budapest International Documentary Festival) és ezzel kezdetét veszi a dokumentumfilmes filmdömping. A Media1 most három, a médiaszabadságot érintő tanulságos dokufilmet ajánl, de érdemes böngészni a teljes kínálatot is.

Nincsenek elveink; érdekeink vannak – Ukrajnai képeslapok (No1 – a forma)

„Ukrajna a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre, az árpatermelésben a harmadik, a kukorica esetében a negyedik, hatodik búzát illetően, és kilencedik a baromfitenyésztésben. Európa mezőgazdasági országai (Hollandia is) rettegnek az ukrán termény- és baromfidömpingtől is.

Továbbá a csöpp kis országok félnek a nagy ország csatlakozásától, amely átrendezi a mezőgazdasági erőviszonyokat. Ezen felül nálunk még púpként találjuk Orbán különlegesen megbonthatatlan Putyin-barátságát, aminek magyarázata az energiafüggőségen túlmutatóan szerintem is személyes függőségre utal. Ukrajna lejáratása nem mai keletű, és talán a V4NA habonyi hírügynökség felől érkezett az első tudatos – nagyon rosszul leplezett – politikai támadás. Jakab István jelenlegi csasztuskája az ukrán élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban is szimplán manipulatív […]

Kétségtelen persze, hogy Ukrajna növényvédelme használ olyan növényvédő szereket, amelyek a saját mezőgazdasági környezetét veszélyeztetik. Így nagy mennyiségű neonikotinoidokkal (a beporzókat veszélyezteti) csávázott napraforgót és kukoricát szállítottak oda éppen hazánkból, miközben nálunk ilyet vetni már tiltott volt, és a Csányi-család által birtokolt Agro-Chemie Kft. a mai napig az EU-ban nem használható hatóanyagok készítményeit árusítja Ukrajnának. Ettől a teljes kép még inkább értékkerülő és érdekkövető magyar agrárpolitikára utal. Ezen után nem az a fontos nekem, hogy Nagy István, Jakab István, Győrffy Balázs és Font Sándor főszereplésével Orbán és elvbarátai mit gondolnak (ez már csak a NER-nek, CÖF-nek és kekváknak fontos), hanem hogy a magyar nép ebben a megtartott csöndben miként vélekedik.

Romsics Ignác: Horthy- és Kádár-apánk után most már van Orbán-apánk is

A Rákosi- és a Kádár-rendszer egypárti diktatúrák voltak, az Orbán-rendszer viszont olyan domináns párthierarchiával rendelkező korlátozott parlamentarizmus, amelyet egyetlen szóval autokráciának nevezhetünk. Nem diktatúra, de nem is demokrácia, hanem olyan hibrid rendszer, amely az állam- és kormányrendszerek skáláján valahol a kettő között helyezkedik el

– nyilatkozta a Hvg.hu-nak Romsics Ignác történész. Hozzátette: a hatalommegosztás jogállami elvei sérülnek, miként a közélet demokratizmusa is, ugyanakkor nincsenek politikai perek, és az internálás intézménye is ismeretlen.

Az ismert történész az interjúban számos történelmi analógiát hozott fel az Orbán-rezsim természetének megrajzolásához. Elmondta például, hogyha a magyar történelemben 20. századi analógiát keresünk, akkor azt leginkább a Horthy-rendszerben találhatjuk meg. „Akkor is magántulajdonon alapuló piacgazdaság működött az országban, viszont az állami beavatkozás sem volt ismeretlen. Az utóbbi főleg az 1930-as évek végétől erősödött fel, amikor már »tervek« is készültek.”

Kártékony és jogállamellenes a Szuverenitásvédelmi Hivatal, mégsem félemlítheti meg a független médiát!

A tegnap elfogadott „szuverenitásvédelmi” törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját.

Az úgynevezett „Szuverenitásvédelmi Hivatal” önkényesen kijelölt ügyeket vizsgáló, korlátlan hatáskörű, minden kontroll nélkül működő szerv lesz. A hivatal látszólag jogszerűen, valójában teljes önkénnyel tarthatja sakkban és hurcolhatja meg a megtámadott személyeket és szervezeteket. Ehhez még szankciókra sincs szüksége, mivel a korlátok és jogi garanciák nélküli vizsgálatok okozta károk önmagukban elegendők lehetnek a megcélzottak tönkretételére.

A 2023 december 12-én a kormánypártok és a Mi Hazánk által a parlamenten átvert törvény világossá teszi: ma Magyarországon a hatalom gyakorlói számára mindenki gyanús, aki részt vesz a demokratikus vitákban, vagy akár csak a közvélemény tájékoztatásában. A független média közérdekű információkat megszerző és közlő műhelyeit visszatérően azzal vádolják, hogy „külföldi érdekeket” szolgálnak. Ez tudatos hazugság, amivel nemcsak a demokrácia szempontjából létfontosságú munkát végző szerkesztőségeket támadják, hanem azokat a magyarokat is, aki az ilyen szerkesztőségek tartalmait nézik, hallgatják és olvassák, működésüket anyagilag is támogatják. A független szerkesztőségek működése, ide értve az anyagi hátteret is, nyilvános, átlátható. Nincsenek eltitkolt pénzek, támogatások.

Orbán liblingje, az olajban gazdag elnyomó rezsim rendezheti jövőre a COP29 klímacsúcsot

A nemrég Hegyi-Karabahot lerohanó Azerbajdzsán lesz a jövő évi COP29 klímacsúcs házigazdája, miután a hétvégén elnyerte a kelet-európai országok támogatását is. A döntés egy hónapokig tartó geopolitikai patthelyzetnek vetett véget, és hamar ráirányította a figyelmet Azerbajdzsán olajtermelésére és emberi jogi helyzetére.

Mivel a csúcstalálkozó soros elnöksége jövőre Kelet-Európába kerül, a régió országai a Dubajban zajló COP28 csúcstalálkozón végül megállapodtak abban, hogy támogatják Baku pályázatát – közölték az országcsoport társelnökei. A patthelyzet főként Oroszországnak volt köszönhető, amely megakadályozta, hogy uniós országok adjanak otthont a konferenciának, az egymással ellenségeskedő két szomszéd állam, Örményország és Azerbajdzsán pedig megvétózták egymást.

Az áttörést végül az hozta el, hogy Örményország és Bulgária a hét elején hivatalosan visszavonta a pályázatát, így a 23 országot tömörítő kelet-európai csoport szombati ülésén Azerbajdzsán mellett foglalt állást – mondta Julian Popov bolgár környezetvédelmi miniszter a Politico-nak.

Ha apránként növelik az ingerküszöbünk, érzékelnénk-e egyáltalán, hogy már diktatúrában élünk?

The post Ha apránként növelik az ingerküszöbünk, érzékelnénk-e egyáltalán, hogy már diktatúrában élünk? first appeared on 24.hu.

Kordában tudja-e tartani Dél-Korea északi szomszédját atomarzenál nélkül?

A The Wall Street Journal nemrég arról írt, hogy Dél-Korea hadserege, évtizedek óta először, katonai parádét tartott Szöulban. Az amerikai lap szerint az ázsiai ország ballisztikus rakétákat, kétéltű harci járműveket és drónokat is felvonultatott az erődemonstrációnak beillő eseményen. Ez nem független attól, hogy a két Korea kapcsolata az utóbbi időben egyre inkább elmérgesedik.

„Hadseregünk azonnal megtorol bármilyen észak-koreai provokációt” – mondta Jun Szogjol, Dél-Korea jobboldali elnöke a parádén. Az országban utoljára 2013-ban tartottak katonai felvonulást, ugyanis az előző államfő, a balliberális Mun Dzsein, az észak-koreai kormánnyal folytatott béketárgyalások érdekében háttérbe kívánta szorítani az ilyen erődemonstrációkat.

Dzson Hon Kjun / EPA / MTI Dél-koreai katonák menetelnek Szöul belvárosában 2023. szeptember 26-án.

Köz nélküli közmeghallgatás? Az mi a túró, kedves fideszes képviselőtársak?

Tegnap 23:35-kor a kormány beadott egy új törvényjavaslatot, amely módosítaná az atomenergiáról szóló törvényt is, miszerint ezentúl egy “közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján is megtartható”. Nem csak az atomerenrgia esetén szüntetik meg a rendes közmeghallgatásokat, hanem a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az építkezések és egyéb esetekben is.

Ezt nevezik “köz nélküli közmeghallgatásnak”, amiért a Párbeszéd-Zöldek az Alkotmánybírósághoz fordult.

Cinikusan úgy nevezték el a törvényjavaslatukat, hogy “Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről”. Értsd: ha az állampolgárokat nem kell meghallgatni, akkor egyszerűsődik az állam működése, felháborító!

Fasisztoid diktatúrát épített Pinochet

Woody Allen a Banánköztársaság című 1971-es szórakoztató szatírájában parádésan gúnyolta ki mind a latin-amerikai baloldali forradalmi mozgalmakat, mind a tőke érdekeit szolgáló amerikai intervencionizmust, de valljuk be, azért egyáltalán nem vicces, ami Chilében 1973. szeptember 11-én történt, amikor a CIA támogatta jobboldali vezérkari főnök, Augusto Pinochet megbuktatta és – a hivatalos verzió szerint – öngyilkosságba kergette a demokratikusan megválasztott szocialista kormányfőt, Salvador Allendét.

Amerikai imperializmus

Az ismert mondás szerint mindenkinek a legtöbb problémája a saját lépcsőházában van, márpedig a Monroe-elv 1823-as meghirdetése óta az Egyesült Államok ekként tekintett Latin-Amerikára. Miután az Egyesült Államok a XIX. század végére a világ vezető ipari hatalma lett, érvényesíteni is kezdte az érdekeit. Az 1898-as spanyol–amerikai háború győztes megvívásával és Kuba „felszabadításával” a nagyhatalmi politika színpadára lépett az amerikai imperializmus, amelynek egyik jelképévé az 1899 és 1970 között működő óriásvállalat, a United Fruit Company vált (utódja a Chiquita), amelynek logójában egy puska társult a „Bananas” felirathoz, igen őszinte gesztusként.

Így halt meg Mao, a véreskezű diktátor

Mao Ce-tung, a kommunista Kína első miniszterelnöke, majd államfője, a róla elnevezett szélsőbaloldali irányzat szellemi atyja 47 éve, 1976. szeptember 9-én halt meg. Mao alakját Kínában a modern nagyhatalom alapítójaként tisztelik, míg a világ számos helyén kegyetlen diktátorként tartják számon, akinek több tíz millió ember vére tapad a kezéhez – írja a Rubicon.

Megszületik a kommunista Kína

Mao 1893-ban született, 18 évesen pedig csatlakozott a Mandzsu-dinasztia ellen harcoló önkéntes forradalmárokhoz. A marxista eszmékkel 1920 után került kapcsolatba, majd alapító tagja lett a Kínai Kommunista Pártnak.

Kiadták a figyelmeztetést: nem ajánlott Törökországba utazni az Erdogan-rendszert bíráló újságíróknak a Német Újságíró Szövetség szerint

A DJW szerint könnyen bajba kerülhetnek egyes újságírók, ha Törökországot választják úticéljuknak.

Így spórol az úri magyar kormány: Tiborcz legújabb mutyija

Kiszivárgott, a kormány változtatott a jövő héten elfogadásra szánt, a pedagógusok életét feldúlni kívánó státusztörvény egyes részletein. Az egyik, hogy ugyan továbbra is átvezényelhetik valamely más iskolába a tanárokat, de már nem úgy, mint azt eddig tervezték. Egyébként milyen szép ez szó, átvezénylés, tetszik a miniszterelnöknek, aki békeidőben is csak militáris stílusban tud fogalmazni, na, mindegy is, szóval az új változat szerint csak akkor történhet meg egy tanár másik iskolába való vezénylése, ha az oda-vissza utazási idő nem haladja meg a három órát. Micsoda zseniális matematika lehet e döntés mögött! Mint a fegyveres erők tagjait, a jövőben a tanárokat is lehet ide-oda rángatni, ám az emberség csak kibújt a hatalmi palást alól, s három órában korlátozza e át-, illetve kivezényléssel járható utazási időt.

Én is egy matematikai feladat elvégzésére buzdítanám a nagyszerű javaslattevőt; 8+3=11. Vagyis a nyolc órányi munkavégzéshez hozzá adjuk a három órányi utazást, így már csak az emberséges és méltányos napi 11 órát fordíthatja a munkaköri feladata ellátására a tanító ember. Ám ez nem elég, az is szerepel a státusztörvény új változatában, hogy a szakszervezetek többé nem szólhatnak bele a pedagógiai szakkérdésekbe, maradjanak kizárólag a szociális ügyek mellet. Nem is fog a kormány többé egyeztetni az érdekképviseletekkel, ha a tanítás körülményeinek és tartalmának újabb változtatására adják majd a fejüket a dicső hivatalnokok. Ez is szép, de térjünk vissza a matekhoz.

A minap fedezte fel Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. oldalán közzétett szerződések között, hogy az állam 244 milliárd forintért megvesz egy félbehagyott épületóriást Zuglóban. Itt állítólag az adóhatóság új székháza létesül majd. Mondom még egyszer a vételárat: 244 milliárd. Ez tehát a számtanpélda egyik eleme. A másik, ami szintén a közeli napokban jutott a Válasz olnline szerkesztőinek tudomására, hogy az állam 74 ingatlan eladására készül: vízparti üdülők, vendégházak, sportlétesítmények juthatnak a már valószínűleg jó előre beélesített, kormányközeli nagyvállalkozók kezére. Mert ugyan mindkét ügyletet az un. 2000-es sorszámú kormányrendeletekbe rejtették, tehát titkosak, eddig nyilván csak a beavatottak ismerhették meg. Érdekes, hogy még mindig nem tanult a kabinet abból, hogy ma, a digitalizáció korában nemigen lehet eltitkolni semmit. Szóval annyit még a 74 ingatlan tervezett eladásához, hogy ezek állami intézmények, egyetemek, kórházak dolgozóinak üdülői – illetve már csak voltak.