Best WordPress Hosting
 

Önkéntesen bevonul a hadseregbe Ukrajna rocksztár írója, Szerhij Zsadan

Bevonul az ukrán hadseregbe Szerhij Zsadan, az egyik legismertebb kortárs ukrán író – szúrta ki a 444. Zsadan, aki egy személyben író, költő, műfordító, aktivista és rocksztár is a hazája elleni orosz agresszió megindulása óta versekben, esszékben és irodalmi-zenés performanszokkal folyamatosan megnyilvánul, az egyik legnépszerűbb kulturális celebje lett az ukrán harcoknak. Emellett önkéntesként is a kezdetek óta segíti a civileket és katonákat, felolvasásokkal és a Zsadan és a kutyák (Жадан і Собаки) nevű zenekara  kórházakban és metróállomásokon adott koncertjeivel gyűjt adományokat, és szállítja ezeket a frontra.

2014-től, a donbaszi háború kitörése óta a háború, a párbeszéd és a nyelv váltak a Harkivban élő író legfontosabb témáivá, ahogy ő írja:

A háború úgy érkezik, mint egy idegen cipőtalp, hogy szétrúgja a beszéd hangyabolyát.

Magyar hősről neveztek el egy angol írót

Több nemzedék meghatározó ifjúkori olvasmányélményei közé tartozik Jerome K. Jerome Három ember egy csónakban című humoros regénye. Mindazonáltal a legtöbben feltehetően nem szántak arra időt és energiát, hogy megtudjanak valamit a szerzőről, aki annyi vidám pillanatot szerzett olvasóinak. Jerome K. Jerome 1859. május 2-án született az angliai Walsallban. Apja, a helyi vaskereskedő, Jerome Clapp is furcsa figura lehetett, hiszen magát egy ponton átneveztette Jerome Clapp Jerome-ra, fiát pedig erre a mintára a száműzetésben élő magyar tábornokról Jerome Klapka Jerome-nak neveztette.

Nászút egy kis hajón

Azt sajnos nem tudjuk, mi ragadta meg ennyire a család képzeletét Klapkában, azt viszont igen, hogy a família még az ifjabb Jerome fiatalkorában elszegényedett, és apja korai halála után a fiatalember a középiskolát otthagyva a helyi vasúttársasághoz szegődött el, hogy fenn tudja tartani magát. A szénlapátolás azonban nem tűnt túlságosan perspektivikus szakmának a számára, ezért tett egy próbát a színészkedéssel egy félamatőr társulatnál, ám az állandó utazgatást és a nyomorgást nem viselte jól, így 21 éves korától néhány évig sok mindennel próbálkozott, a tanítástól kezdve a hivatali munkáig.

Miután több mint tízszer megkéselték, Salman Rushdie azon tűnődött, kiestek-e a zsebéből a kulcsai

„A késelő volt az utolsó, akit a jobb szemem látott” – mondta a 76 éves Salman Rushdie, akit 2022. augusztus 12-én, egy irodalmi fesztiválon tartott előadása előtti percekben késelt meg a 24 éves Hadi Matar. Az író a támadás után lélegeztetőgépre került és hat hetet töltött kórházban. Elvesztette a látását jobb szemére: „A szemem felduzzadt és kilógott, úgy ült az arcomon, mint egy lágytojás. És megvakult” – idézte fel.

„A jobb szemem sarkából – az utolsó dolog, amit a jobb szemem látott – láttam, hogy a fekete ruhás férfi felém fut. Fekete ruha, fekete arcmaszk. Gyorsan közeledett, mint egy rakéta. Bevallom, néha elképzeltem, hogy a gyilkosom valamelyik nyilvános fórumon felemelkedik, és éppen így fog rám rontani. Így hát az első gondolatom, amikor megláttam ezt a gyilkos alakot felém rohanni, az volt: »Szóval te vagy az. Hát itt vagy«”.

Rushdie azt is elmondta, hogy a vértócsában fekve prózai dolgok jutottak eszébe: azon tűnődött, hogy tönkrement a Ralph Lauren öltönye, és hogy a lakáskulcsai meg a hitelkártyái kieshettek a zsebéből.

Meghalt Duba Gyula

Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.

A szlovákiai és az egyetemes kortárs magyar irodalomban is párját ritkítóan termékeny alkotó életműve több mint negyven kötetet számlál. Az epikának szinte mindegyik változatával kísérletezett, a szépprózával a legsűrűbben, ám gyakran élt az értekező próza kifejezési lehetőségeivel is

– méltatták az MMA közleményében.

Meghalt John Barth amerikai író

93 évesen elhunyt John Barth, amerikai író, a posztmodern irodalom egyik jelentős szerzője  –írja a Guardian. Halálhírét a Johns Hopkins Egyetem jelentette be, ahol angol irodalmat és kreatív írást tanított. További részleteket nem közöltek.

John Barth William Gass és Stanley Elkins mellett a 1960-as évek posztmodern irodalmának egyik kiemelkedő alakja volt, az 50-es évektől kezdve alkotott. Első regénye az 1956-ban megjelent Az úszó opera (The Floating Opera), amit rögtön jelöltek is a National Book Awardra – azóta is ez a legnépszerűbb alkotása. Itthon leginkább második regénye, Az út vége vált ismertté, ám hazájában az áttörést egy történelmi regény-paródia, az 1960-ban megjelent The Sot-Weed Factor hozta meg számára. 1966-os könyve, a Giles, a kecskefiú (Giles Goat-Boy) már bestseller lett.  Az 1968-as Bolyongás az elvarázsolt kastélyban (Lost in the Funhouse) című novellagyűjteményben jelent meg az íróra jellemző különleges narratív módszer, a metanarráció. Ebben a szokásos történetet és cselekményt leíró elbeszélés helyett közvetlenül az elbeszélés folyamatára reflektál, maga a történetírás kerül a középpontba. Ez ismét National Book Award-jelölt lett, a díjat azonban végül csak 1973-ban a Chimera című novellás kötettel nyerte el.

Barth először a New York-i Juilliard zeneiskolában jazz zenét tanult, ám hamar rájött, hogy nincs nagy tehetsége a zenéhez, ezért a kreatív írás felé fordult, amelyet később professzorként több egyetemen is tanított. Később úgy nyilatkozott írói pályafutásáról, hogy azt valósította meg az irodalomban, amivel korai éveiben a jazzben próbálkozott: más dallamait hangszerelte át saját céljaira. Ezzel vált aztán a posztmodern irodalom egyik fontos képviselőjévé, amit kortársaival úgy határoztak meg, mint az egyszerű történetmesélési technikák keveredését a modernisták, például James Joyce és Samuel Beckett burkolt, játékos, gyakran önreflektáló eszközeivel.

Meghalt Ficsku Pál író

Péntekre virradóan meghalt Ficsku Pál író, közölte a Litera. A hírt barátja, Száraz Miklós György osztotta meg a nyilvánossággal. Ficsku Pál 57 éves volt.

Az író, könyvkiadó, szerkesztő Debrecenben született 1967-ben, egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdte el 1986-ban, és 1997-ben fejezte be a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán, írja visszaemlékezésében a Litera.

Ficsku Pál írásai megjelennek az Élet és Irodalomban, az Alföldben, a Mozgó Világban és a Törökfürdőben. Öt önálló kötetet publikált, illetve dolgozott az Új Holnap főszerkesztőjeként, valamint tevékenykedett restaurátorsegédként, írt filmforgatókönyvet, volt a Nyugat című tévéműsor szerkesztője, egyetemi óraadó, négy hónapig pedig gimnáziumi tanár is.

Meghalt Szilágyi István erdélyi magyar író

„Megrendülten értesültünk, hogy életének 86. évében, 2024. március 13-án Kolozsváron elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas író, a Helikon alapító főszerkesztője” – jelentette a Helikon kiadó.

„Szilágyi István 1938-ban született Kolozsváron, a család 1940-ben Zilahra költözött, a szilágysági kisváros világa meghatározó élménye maradt. Jogi végzettséggel a háta mögött jelentette meg első írásait az Utunkban, melynek később munkatársa, 1968-tól főszerkesztő-helyettese lett. 1990-től a Helikon néven újjáalakuló irodalmi folyóirat főszerkesztője. Első novelláskötete, a Sorskovács 1964-ben, első regénye, az Üllő, dobszó, harang 1969-ben látott napvilágot. Az évtizedek során a magyar irodalom olyan remekműveit tette le az asztalra, mint a Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót és a Hollóidő, utolsó regénye, a Messze túl a láthatáron 2020-ban jelent meg.”

Szilágyi az érettségi után kitanulta a mozdonyszerelő géplakatos szakmát, fiatalon vasúti műhelyekben dolgozott, és az volt az álma, hogy mozdonyvezető lehessen. Az orvosi vizsgálaton aztán alkalmatlannak minősítették, így jobb híján beiratkozott a jogi egyetemre. Jogi pálya helyett azonban inkább az irodalmat választotta: újságíró lett az Utunk című folyóirat riport rovatában. A 60-as években jelentek meg első novelláskötetei, 1972-ben kapta első hivatalos elismerését, a KISZ irodalmi díját, monumentális nagyregényét, az 1990-ben megjelent Agancsbozótot pedig már a 80-as években megírta, ám a cenzúra miatt akkoriban esély sem volt a kiadására – írja az Index.

Meghalt Czakó Gábor író

Elhunyt Czakó Gábor, a Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze szerdán hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében – közölte a család az MTI-vel.

Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett jogi diplomát, ezt követően 1972-ig jogászként dolgozott. Az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként is tevékenykedett, utóbbinál 1985-86-ban a főszerkesztő-helyettesi posztot is betöltötte. 1989-90-ben az Igen című katolikus lap főszerkesztője lett, 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt. Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek.

1990-ben Antall József miniszterelnök tanácsadója volt, 1997-től 2001-ig a KDNP képviseletében az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének tagjaként dolgozott. 2007-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Szívrohamot kapott egy előadásán Müller Péter, rövid időre visszavonul

A Kossuth- és József Attila-díjjal is elismert Müller Péter, a modern magyar spirituális irodalom, illetve a dráma legfontosabb, töretlen lendülettel alkotó oszlopa manapság is rendszeresen tűnik fel az előadótermekben és színpadokon, most azonban rövid időre egészségügyi okból vissza kell vonulnia – olvasható a Borbáth Rendezvényszervezés hétfői Facebook-posztjában.

A Blikk által észrevett poszt szerint az író pár éve szívbetegséggel harcol, nemrég, Bécsben tartott előadásán pedig enyhe szívrohamot kapott, sőt, kétszer is a földre zuhant.

Nagy erőfeszítéssel és segítséggel sikerült még valahogy megtartanom az előadást – az utolsót, január 11-én – és valahogy hazakeveredtem. Nem megy tovább. 88 éves vagyok, és életem értelméről kell lemondanom, amikor találkozásinkat le kell mondanom. Hétfőn megyek az orvosomhoz, akinek panaszaimat elmondom, és akitől segítséget kérek egy orvosi háttérrel rendelkező Idősek Otthonában való elhelyezésemről

Közel egyórás tévéinterjút adott a rejtélyes Kondor Vilmos, péntek este mutatja be az RTL

Az elmúlt évek legrejtélyesebb magyar irodalmi alakja egyértelműen Kondor Vilmos, aki első regénye, a 2008-ban megjelent Budapest noir óta sorra ontja magából a szuper köteteket, középpontjában a két világháború közti időszakban Gordon Zsigmond bűnügyi riporter fiktív alakjával.

A Bűnös Budapest-ciklus és a Szent Korona-trilógia darabjai, illetve a további művek sokszor alig néhány hónapos különbséggel követték egymást, arra azonban azóta sem derült fény, hogy

mégis kicsoda Kondor Vilmos, és mi a valódi neve.

Halála után tudta meg, hogy felesége folyamatosan megcsalta

A 44 éves író, Blake Butler 2020 márciusában veszítette el az akkor 39 éves költő feleségét, Molly Brodakot, aki önkezével vetett véget az életének. Lesújtotta felesége halála, de hamarosan rá kellett döbbennie, ennél is bonyolultabb lesz túl lennie ezen az egészen – írta a New York Post.

A pár a Facebookon ismerkedett meg egymással, a kapcsolatuk, derült ki Butler új, Molly című könyvéből, mindig is „vad” volt.

Első találkozásuk az egyetemi tanárként is dolgozó Brodakkal egy börtönben volt. A nő kölcsönkérte a szobatársa autóját, de le volt járva a forgalmija, ezért kötött ki ott. A férfit a rendőrautó hátsó üléséről hívta fel Brodak, de nem idegesen, hanem nevetve, hogy soha nem fogja elhinni neki, milyen nehéz helyzetbe került, és hogy emiatt fog elkésni a randevújukról.

Meghalt Lukácsy András újságíró

Életének 94. évében hétfőn meghalt Lukácsy András újságíró, író, aki évtizedeken át a Magyar Hírlap kulturális rovatában dolgozott – közölte Széchenyi Ágnes irodalomtörténész a család kérésére az MTI-vel.

Lukácsy elismert tudósa volt a játékok történetének, ezekről több átfogó kötete jelent meg. Jelentős kritikai visszhangot kiváltó családtörténeti dokumentumregényét, a Lex Gerenday – Egy polgárcsalád 150 éve című munkáját 2011-ben adta ki a Corvina Kiadó – tudatta.

1930-ban született Budapesten, a budai ciszterci gimnáziumban érettségizett. Egyetemre az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karára járt, ott szerzett diplomát és jogi doktorátust. A Szépirodalmi Könyvkiadó segédszerkesztője volt 1955 és 1957 között, 1963-ig szabadfoglalkozású kritikus, 1969-ig  az Élet és Irodalomnál volt, 1980-ig pedig a Magyar Rádió műsorpolitikai tanácsadójaként dolgozott. 1968 és 2004 között a Magyar Hírlap munkatársa, majd főmunkatársa volt.

Elhunyt Cselényi László

85 éves korában elhunyt Cselényi László író, költő, műfordító és pedagógus – közölte az Új Szó. Cselényi László Gömörpanyiton született 1938. március 15-én. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett, majd kiadóknál, szerkesztőségekben dolgozott. 1964 és 1970 között hosszabb időt töltött Párizsban, megismerkedett a modern filozófiai irodalommal és a francia avantgarde költészet újabb áramlataival. 1979 és 1991 között szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, 1991-től 1998-ig a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Hungarisztikai Tanszékének oktatója volt.

Az ötvenes évek végén tűnt fel a szlovákiai magyar költészetben. Első kötetei, a Keselylábú csikókorom (1961) és az Erők (1965). Huszonhét önálló kötete mellett cseh, szlovák és francia költőket fordított magyarra. Esszéket, riportokat, irodalomelméleti tanulmányokat is írt.

Szakmai elismerései, kitüntetései: műfordítói Madách-díj (1987), Mikes Kelemen-díj (1989), Kassák-díj (2000), József Attila-díj (2003), A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2005), Gömörpanyit, majd Tornalja díszpolgára (2005).

Gigantikus hollywoodi színészsztrájk jön, megbénulhat a filmipar

Csütörtök este hivatalosan is bejelentette a SAG-AFTRA nevű nagy, hollywoodi színészeket tömörítő szakszervezet, hogy éjféltől sztrájkolni fognak. Az alapvető vita a stúdiók tulajdonosai és a színészek között a bérekben, a profit elosztásán és a mesterséges intelligencia használatán van.

63 éve először lesz olyan, hogy Hollywoodban a színészek és az írók egyszerre sztrájkolnak, mivel utóbbi szakszervezet már hetekkel ezelőtt elkezdett tiltakozni. Ez a gyakorlatban teljesen meg fogja bénítani Hollywoodot.

Rajtunk van a világ, és különösen a világ munkaerejének a szeme.

Meghalt Peter Bieri, az Éjféli gyors Lisszabonba szerzője

Hetvenkilenc évesen elhunyt Peter Bieri svájci író és filozófus, az Éjféli gyors Lisszabonba című világsikerű regény szerzője – idézi az MTI az író német kiadóját, a Carl Hanser Verlagot. Bieri Berlinben halt meg, ahol utolsó éveiben élt.

A szerző Pascal Mercier írói álnéven 2004-ben publikálta világszerte nagy sikerrel fogadott regényét, amelyből 2013-ban német-svájci-portugál koprodukcióban film is készült Jeremy Irons főszereplésével. A könyvet több millió példányban adták el, több mint 40 nyelvre fordították le, magyarul 2011-ben jelent meg az Ulpius-ház gondozásában. Az Éjféli gyors Lisszabonba lett az egyik legnagyobb példányszámban eladott regény egy svájci szerzőtől. A történet egy derék berni gimnáziumi latintanárról szól, aki egy titokzatos nővel való találkozás után úgy dönt, szakít addigi életével, csapot-papot hátrahagyva felül a Lisszabonba tartó gyorsra, hogy Amadeu de Prado portugál író és orvos nyomába eredjen. Szenvedélyes kutatása során egy tehetséges, érzékeny ember portréja rajzolódik ki előtte.

A berni születésű író-filozófus összesen öt regényt publikált, irodalmi művei szorosan összefonódtak filozófiai munkásságával.