Best WordPress Hosting
 

„Lerabolnák a vízkészletet” – közmeghallgatás lesz az akkugyárak miatt Tatabányán

Egyre hangosabban fogalmazódnak meg a városban a karsztvíz-készlet lerablása miatti aggodalmak, de eddig hiába próbálta meg bárki felderíteni a helyzetet, nem lehetett tiszta információkhoz jutni – olvasható tatabányai polgármesteri hivatal közleményében. A közgyűlés fideszes és ellenzéki tagjai ezért, nagy többséggel, megszavazták, hogy legyen rendkívüli közgyűlés, mert az információ-hiány helyére könnyen betörhetnek a rémhírek, ami senkinek sem áll az érdekében. Márpedig, amit eddig tudni lehet, az könnyen okozhat súlyos zavarokat a fejekben.

A szakemberek arról nyilatkoznak, hogy a vízkiemelő aknák termelését a mostani, napi 28 ezer köbméteres szintről csaknem a triplájára, naponta csaknem 75 ezer köbméteres szintre kívánják emelni, de a távlati tervekben lehetőség lenne 105.000 m3/napos víztermelésre. Ennek a megemelt vízmennyiségnek a jelentős részét a frissen lerakott lefektetett csöveken vezetik például Komáromba, ahol a folyamatosan bővülő akkumulátorgyárak vízigényét a helyi, amúgy szintén jelentősen bővített úgynevezett parti szűrésű kutak, vízművek sem képesek ezek szerint kielégíteni. A környezetvédők azonban a globális felmelegedés hatásaival is számolnak Tata és Tatabánya környékén az elmúlt időszakban, egyrészt érzékelhetően csökkent a csapadék, másrészt, ha van is eső, akkor a többnyire hirtelen lezúduló nagy víztömegeknek a döntő része a felszínen elfolyik és nincs is ideje leszivárogni a nagy vízkészletek pótlására.

Vagyis, ha senki nem növelné a kitermelést, akkor is lenne miért aggódni

Kínos lett a Fidesznek az új akkugyár: leszavazták a beruházást Tatabányán

Október elején a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy rendkívül udvarias hangvételű levélben fordult Szücsné Posztovics Ilonához, Tatabánya független polgármesteréhez, hírt adva egy befektetői megkeresésről. A hivatal szerint a megkeresés egy (meg nem nevezett) akkumulátoripari vállalattól érkezett, amelynél lehetséges beruházási helyszínként egy Tatabánya közigazgatási területén elhelyezkedő csarnoképület fejlesztése is felvetődött. Megjegyezték, hogy a beruházás egyelőre még nem eldöntött, a projekt jelenleg csak a helyszínkiválasztás korai szakaszában jár.

A tájékoztatás szerint a beruházás elindításához minimum egy 35 ezer négyzetméter nagyságú csarnok szükséges, melyet később a

lehetőségekhez mérten bővíteni kívánnak. A vállalat

1,5 millió tonna hulladékot raknának le pár méterrel a karsztvíz fölé Veszprém megyében

A nagyjából 1700 fős Veszprém megyei falu, Márkó lakosai 2021 nyarán szembesültek először azzal, hogy megpakolt teherautók haladnak át a településen. Kiderült, hogy a járművek a helyi dolomit- és murvabányába tartanak, méghozzá azzal a céllal, hogy ipari hulladékot rakjanak le. Az egyik lakó megszerezte a hulladékfeldolgozási engedély előzetes hatástanulmányát, aminek láttán mindenki számára összeállt a kép, hogy az addigi szállítmányokat csak illegálisan helyezhették el.

A hatástanulmányt lezáró határozatból pedig az is kiderült, hogy csupa olyan anyagot terveznek a bánya területére vinni, amely a civilek szerint súlyosan károsítaná Márkó, valamint a szomszédos Bánd és Veszprém vízellátását.

A felszín alatt alig 7 méterre ugyanis már karsztvíz található – erre pakolnának rá többek között timföldet, krómtalanítás és ciántalanítás melléktermékét, bitumen- és szénkátrány-keveréket, szennyvíztisztítóból származó hulladékot, fizikai-kémiai kezelésből származó iszapot.