Best WordPress Hosting
 

300 millió forint lóg a levegőben a makói Continental egyik pályázatánál

A makói Continental állami támogatásaival kapcsolatban közérdekű adatigényléssel azt az információt kaptuk a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) és a HIPA-tól, hogy a cég (ConiTech Fluid Automotive Hungária Kft.)

158,4 millió forint pályázati pénzt fizetett vissza.

Ami az EKD/FELD-2018/11 támogatás második ütemének kamattal növelt összege. Azt írták még, hogy a cég azért fizette vissza az összeget, mert elállt a 2018-as támogatási szerződés kisebb, második üteméhez vállalt kötelezettségek teljesítésétől. Hogy pontosan milyen kötelezettségektől, azt nem részletezték.

Nagy fordulat a sikerágazatban, elkerülik Magyarországot az új befektetők

Az üzleti szolgáltató központok (SSC) szektorában 2021 és 2023 között a foglalkoztatotti létszám 43 százalékkal, 70 ezerről 101 ezerre nőtt, míg a hazánkban jelen lévő központok száma 156-ról 201-re bővült. Két év alatt a Magyarországon már letelepedett szolgáltatók 71 százaléka döntött úgy, hogy bővíti a tevékenységét, és a centerek átlagos munkavállalói létszáma 450-ről 509-re nőtt – derül ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség tanulmányából, amely a szektort összefogó szakmai szervezet, az ABSL Hungary és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) támogatásával készült.

A szolgáltatóközpontok szerepe a gazdasági életben és a foglalkoztatásban egyaránt jelentős, az általuk előállított hozzáadott érték megközelítette a 6 százalékot a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva. A növekedés motorja elsősorban az volt, hogy az itt lévő központok növelték hatékonyságukat és átalakították meglévő operációjukat. Az ágazat egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé mozdul el. Magyarország még inkább képes nagyobb szaktudást igénylő tevékenységeket bevonzani, lecserélve a kisebb hozzáadott értékű munkafolyamatokat, amelyeket a vállalatok jellemzően alacsonyabb munkaerőköltségű országokba telepítenek át – részletezte lapunknak Lenk István, az ABSL Hungary elnöke.

Ez a gyakorlatban a következőképp történhet: a magyarországi központokban egyebek mellett a pénzügyi, számviteli és kontrolling tevékenység a legjelentősebb. Ezen a körön belül a vevői kintlévőségkezeléssel kapcsolatos területeket vagy kiszervezik, vagy az adott cég egy másik, például Indiában lévő centerébe viszik át. A korábbi helyett viszont „értékadó” tevékenységeknek nyitnak utat, így a nemzetközi adózás, a treasury, és a transzferárazás területén hoznak létre új munkahelyeket.

A kormány Budapest elleni bunkósbotja néhány falun is nagyot üt

Az ellenzéki vezetésű nagyvárosok és a fővárosi önkormányzat rendszeresen hivatkoznak arra, hogy ellehetetleníti működésüket az elmúlt években sokszor átalakított, egyre nagyobb elvonást jelentő szolidaritási hozzájárulás. Ezt azon településeknek kell fizetni, amelyek magas helyi iparűzésiadó-bevételeket (hipa) érnek el.

Valóban nagyon jelentős összegről van szó: az utolsó lezárt pénzügyi évben, 2022-ben 107 milliárd forintot fizetett be a fővárosi önkormányzat, a budapesti kerületek és a megyei jogú városok.

A nagyvárosoktól 2022-ben a bevételeik hét százalékát vonta el a kormány a szolidaritási hozzájárulással.

Bő egymilliárddal támogatták meg a gyárat, ahonnan a dolgozók egy része szabadulna, ha tehetné

Makó és környéke egyik legnagyobb foglalkoztatója a Continental, pontosabban a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft., amely számos botrányba keveredett az elmúlt időszakban. Kiderült,

hogyan bánnak a dolgozóikkal,

horrorisztikus munkabalesetek fordultak elő az üzemben,

Nem tudni, fizetett-e már a becsődölt csigagyár

A független politikus kérdésének megértéséhez érdemes felidézni, hogy 2021. augusztus 31.-én a Nyíregyházi Törvényszék csődeljárást indított a Bourgogne Gastronomie Kft. ellen. A vállalkozás 6,5 milliárd forintból felépített és 2019 szeptemberében átadott kisvárdai üzemének beruházásához a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) egy 2017. augusztus 25-én létrejött támogatási szerződés alapján 2,52 milliárd forintot folyósított.

A KKM irányítása alatt működő HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Kft. felmondta a csigafeldolgozással és tésztagyártással foglalkozó cég támogatási szerződését, majd az állami Eximbank Zrt. és az MKB Bank Nyrt. a hiteleit is. Hadházy Ákos felidézte, az economx.hu már 2021. szeptemberében arról írt, a minisztérium kamatostul visszaköveteli a 2,5 milliárd forintos beruházási támogatást a csigagyártól.

Mekkora összeget fizetett vissza a kisvárdai csigagyár?

Kínos lett a Fidesznek az új akkugyár: leszavazták a beruházást Tatabányán

Október elején a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy rendkívül udvarias hangvételű levélben fordult Szücsné Posztovics Ilonához, Tatabánya független polgármesteréhez, hírt adva egy befektetői megkeresésről. A hivatal szerint a megkeresés egy (meg nem nevezett) akkumulátoripari vállalattól érkezett, amelynél lehetséges beruházási helyszínként egy Tatabánya közigazgatási területén elhelyezkedő csarnoképület fejlesztése is felvetődött. Megjegyezték, hogy a beruházás egyelőre még nem eldöntött, a projekt jelenleg csak a helyszínkiválasztás korai szakaszában jár.

A tájékoztatás szerint a beruházás elindításához minimum egy 35 ezer négyzetméter nagyságú csarnok szükséges, melyet később a

lehetőségekhez mérten bővíteni kívánnak. A vállalat

Szijjártó közeli ismerőse szerezte meg a céget, amely állami milliárddal támogatott gépgyárat épít Kecskeméten

Benkő Szilárd sokáig Szijjártó Péter mellett dolgozott, és együtt jachtozott vele az Adrián is. A hangszerkészítő hátterű férfi pár éve beszállt az építőiparba, és a Direkt36 kutatásai szerint már többször jutott állami forrásokhoz a külügy környezetéből közvetlen és közvetett formában.