Best WordPress Hosting
 

A gőzölős e-cigaretták a leszokás helyett a rászokás méregbombái

A dublini egyetem kutatói a mesterséges intelligencia segítségével analizálták a gőzölős e-cigaretták összetevőit, és csak bajt találtak. Az elektromos cigi a vizeletben és a DNS-ben is megjelenő hevített méreg.Nehézfémek a vizeletben, DNS-károsító hatás, halálos komponensek – főleg az édes ízt fogyasztó fiatalok vannak veszélyben.

Még két év sem telt el azóta a tanulmány óta, ami kimutatta az e-cigaretták DNS-károsító hatását, máris itt az új, ami a vaporizátorok veszélyeit bizonyította a mesterséges intelligencia segítségével. A DNS-vizsgálatban a kaliforniai egyetem kutatói az e-cigaretta füstjének komponenseivel kezelték az normál epiteliális sejteket, amik ott vannak a mirigyekben, a szájban és a tüdőben is. A sejtek komoly károsodást szenvedtek, a DNS kettős spiráljának egyik vagy másik szála elszakadt, nem történt meg a sejtjavítás, vagy hibásan, így nő a rák kockázata.

KÜLÖNÖS EREDMÉNY, HOGY A NIKOTINMENTES E-CIGARETTA 50 SZÁZALÉKKAL TÖBB DNS-SZAKADÁST OKOZOTT, MINT A NIKOTINTARTALMÚAK.

Ez a világ legmérgezőbb hala

A mérgező és mérges állatokról a többség valószínűleg kígyókra vagy pókokra asszociál, pedig számos más csoportban is akadnak mérget termelő fajok. A halak között például számos ilyen állat található, közülük a legveszélyesebb méreggel a kőhalak (Synanceia) rendelkeznek – írja az IFLScience.

A nemzetségnek öt tagja van, ezen fajok az álcázás mesterei, tökéletesen beleolvadnak a Csendes- és Indiai-óceán tengerfenekének koralljaiba és szikláiba. A kőhalak jellemzően más halakat és rákokat ejtenek el, a prédát lesben várják, majd hirtelen lecsapnak, mérgüket viszont csak védekezésre használják.

A legveszélyesebb venommal a Synanceia verrucosa, azaz a zátonyi kőhal büszkélkedhet. Mérge rokonaihoz hasonlóan hátúszója tüskéiben található.

Újabb 100 tonnányi rákkeltő vegyszertől tisztítják meg az Illatos utat

Újabb fejezetéhez érkezett az Illatos úti méregraktár évtizedek óta húzódó ügye. A Greenpeace és Baranyi Krisztina több éves szakmai nyomásgyakorlását követően végre megkezdődik a 100 tonnányi rákkeltő, kiemelten káros, évtizedek óta betiltott vegyszer maradékának eltüntetése az egykori Budapesti Vegyiművek területéről az Illatos úton.

Az Illatos úti telephely ügye először 2015-ben került be a köztudatba. Ekkor a Greenpeace és Baranyi Krisztina jelenlegi ferencvárosi polgármester munkája és az ezt követő társadalmi nyomás hatására két ezer tonnányi szétrohadt, veszélyes hulladékos hordót szállítottak el a Budapesti Vegyiművek (BVM) volt területéről. 2016 elejére nem maradt hordó a telepen, ám a terület szennyezettsége továbbra is megmaradt. 2022-ben szintén a Greenpeace és Baranyi Krisztina  hozta nyilvánosságra, hogy az Illatos úti telephely egy romos pincéjében évtizedek óta betiltott HCH rovarirtószer maradt szétfoszlott zsákokban. Hiába bizonyították a Ferencvárosi Önkormányzat mérései az egészségre káros veszélyes hulladékok létezését a telephely pincéjében, amelyek a környék talajvízét is szennyezték, a Pest Megyei Kormányhivatal tagadta a szennyezés létezését.

Ezért a Greenpeace az ENSZ égisze alatt működő Stockholmi Egyezmény titkárságához, valamint az Egyezmény Uniós végrehajtásáért felelős Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságához fordult, hogy gyakoroljanak nyomást a kormányra, hogy tartsák be a nemzetközi egyezményeket, és tisztítsák meg az Illatos út egyik pincéjét 100 tonnányi rákkeltő vegyszertől. Ekkor a zöldszervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan a környezetvédelmi hatóság már 2015 óta tisztában van a szennyezéssel, mégsem tett semmit, hanem egy csődbe jutott vállalatot próbált kötelezni a veszélyes anyagok eltüntetésére. Baranyi Krisztina pedig az illetékes hazai hatóságoktól követelt azonnali intézkedéseket.

A világ egyik legmérgezőbb kígyója marta meg a férfit

Kis híján életét vesztette egy jól ismert ausztrál kígyóbefogó szakértő, miután múlt hétvégén Melbourne-ben megmarta egy ausztráliai tigriskígyó – írja a 9News. Mark Pelley kezét helyi idő szerint vasárnap reggel (magyar idő szerint március 10-én este) harapta meg egy állat, miután befogás közben eltört a felszereléséhez tartozó bot.

Pelley régóta foglalkozik a veszélyes kígyók lakott területekről való eltávolításával, The Snake Hunter néven több közösségi platformon is jelen van, oldalain rendszeresen felhívja a figyelmet a biztonság fontosságára. Az utóbbi 14 évből a mostani volt az első komolyabb balesete.

A marást követően kórházba, majd intenzív osztályra került, állapota annyira leromlott, hogy idővel egyik lánya, Aishah Pelley vette át közösségi oldalai irányításait, beszámolva a történésekről. Mint kiderült, a férfit kifejezetten mély marás érte, a méreg egyből a keringésébe került, és a neurológiai hatások szinte azonnal jelentkeztek.

Akár útburkolat is készülhet az eldobott csikkekből

“Az Akropoliszra felmegyünk, és ott a csikket a városra pöccintjük” – áll a Kispál és a Borz felejthetetlen klasszikusában. De amennyire vonzó a dalban megjelenített lázadó hangulat, olyannyira káros, ha a való életben is eldobáljuk a használt cigarettacsikkeket, ugyanis a bennük található anyagok mérgezik a vizet, a talajt és az egész ökoszisztémát. Szerencsére vannak olyan találékony kezdeményezések, amelyek megoldanák a hulladéktípus körforgásban tartását.

Amikor a veszélyes hulladékokról beszélünk, viszonylag kevés szó esik a cigarettáról, pedig a használt csikkek körülbelül 4000 féle toxikus kémiai anyagot tartalmaznak. Ha eldobunk egy csikket, a benne található festékek, nikotin, metanol, hexamin, arzén és kadmium mind kioldódnak, és súlyosan károsítják a környező talaj és víz minőségét. Az Anglia Ruskin University tudósai például már bebizonyították, hogy a cigarettacsikkben található mérgező vegyületek gátolják a növények fejlődését. 

Mivel műanyagot is tartalmaznak, ezért több mint 15 év alatt bomlanak le, és az aszályos időszakban felelőtlenül hátrahagyott csikkek fokozzák az erdőtüzek kockázatát. Arról nem is beszélve, hogy mennyire elcsúfítják a közterületek látványát, ahol folyamatosan nagy terhet rónak a szemétszedőkre, és kockázatot jelentenek például a játszótéren vagy a parkokban játszó gyerekekre és kisállatokra.  

A 40 éves tilalom ellenére még mindig gyártják a rákkeltő vegyszereket

Az ipar ma több rákkeltő PCB-t állíthat elő, mint bármikor a történelem során – derült ki egy kutatásból. Ez megdöbbentő, tekintve, hogy a PCB-k gyártását több mint 40 évvel ezelőtt betiltották, és a stockholmi egyezmény értelmében fel kellene számolnunk őket.

Bár a poliklórozott bifenileket (PCB) már évtizedekkel ezelőtt kivonták a forgalomból,  minden korábbinál többet gyártanak belőle –  írta a Guardian. A brit lap a Watershed Investigations kutatására hivatkozva arról számol be, hogy hogy a PCB-k kémiai reakciók melléktermékeként keletkeznek, ami azt jelenti, hogy kis arányban jelen vannak számos ma használt vegyi anyagban.

“Ez megdöbbentő, tekintve, hogy a PCB-k gyártását több mint 40 évvel ezelőtt betiltották, és a stockholmi egyezmény értelmében fel kellene számolnunk őket” – mondta a tanulmányt végző Dave Megson, a Manchester Metropolitan Egyetem környezetvédelmi törvényszéki szakértője.

Több mint száz ember haláláért lehet felelős a korábbi séf

Rémülten ordítva rohant be az anyja szobájába a 17 éves Anthony Jones. Hajnali három óra volt, a fiú azt hajtogatta, nem gondolta komolyan, élni akar és könyörgött az anyjának, hogy azonnal hívjon mentőt. Akkor azonban már túl késő volt, nem sikerült megmenteni a michigani fiú életét. Anthony Jones halálát ismeretlen eredetű méreg okozta.

A 23 éves Emma Morrison szerencsésebb volt. A skót állatorvostan-hallgató 2021 augusztusában vett be egy adag mérget, amit az internetről rendelt. Éppen csak, hogy túlélte, köszönhetően annak, hogy időben kórházba került és megkapta az ellenmérget.

Anthony Jones és Emma Morrison esete csak kettő abból a több mint százból, melyek során mentális zavarokkal, pszichés betegségekkel küzdő, jellemzően fiatal emberek egy webshopból rendelt méreggel követtek el öngyilkosságot vagy öngyilkossági kísérletet, miután különböző online fórumokon erre bíztatták őket.

Brutális módon gyilkolták meg Raszputyint

Grigorij Raszputyin valódi személyiségét a legendák és pletykák szinte a felismerhetetlenségig eltorzították. Valamikor az 1860-70-es években született, feltehetőleg egy Pokrovszkoje nevű szibériai falucskában, és 18 éves korában egy látomás hatására vándorló szerzetessé lett. 1903-ban jelent meg Szentpéterváron, ahol a miszticizmust hajszoló városi elit szent emberként és gyógyítóként fogadta – írja a Rubicon.hu.

Sok ellenséget szerzett

A mosdatlan, igénytelen, de rendkívül szuggesztív férfi a cárné legjobb barátnőjén keresztül került kapcsolatba II. Miklóssal és Alexandra cárnéval, akik tőle vártak gyógyulást egyetlen fiúgyermekük, a vérzékenységtől szenvedő Alekszej betegségére. Rövid időn belül fényes karriert futott be a cári udvarban, elsősorban Alexandrára gyakorolt komoly befolyást, rajta keresztül pedig hamarosan a politikai és a vallási életben is képes volt érvényesíteni akaratát.

Az orvosok is ritkán látnak ilyet: hetekig tartó szenvedést okozott a zempléni viperamarás

Szeptember végén írtunk hosszabb cikket arról, hogy Magyarországon két mérgeskígyó faj őshonos, a rákosi és a keresztes vipera. Ami mérgüket illeti, a rákosi viperáé csak enyhébb panaszokat okoz – ha nem lép fel allergiás reakció –, a keresztes vipera toxinjai azonban már komolyabb tünetekhez, szélsőséges esetben halálhoz is vezethetnek. Mindkét faj rendkívül ritka, és csupán kisebb, foltszerű élőhelyeken maradt fenn hazánkban. Az ember elől pánikszerűen menekülnek, marásuk minden esetben fatális véletlen vagy emberi gondatlanság következménye. Ám ami megtörténhet, az előbb vagy utóbb meg is történik.

Csanádot a Zemplénben, az erdő közepén marta meg keresztes vipera idén májusban. Nem provokálta az állatot, hanem egy hihetetlenül szerencsétlen baleset áldozata lett, de túlélte, most pedig a 24.hu-nak mesél az átélt élményről:

gyors ütemben súlyosbodó testi tüneteiről, az ennek nyomán fellépő pánikról, amikor még nem tudhatta, hogy mi fog történni, illetve a hónapokig tartó lábadozásról.

Az egyik legmérgezőbb állatot tette zsebre a tinédzser, meg is marta

Kis híján életét vesztette egy ausztrál tinédzser, aki azzal a céllal tette zsebre egy tengeri kagyló héját, hogy azt unokahúgának adja – írja a Cleveland.com.

A kagyló belsejében egy mérgező polip rejtőzött, amely aztán megmarta a fiút.

A 18 éves Jacob Eggingtont hordágyon kellett a mentőszolgálat munkatársainak a partról elvinniük. A tinédzser hamar rosszul lett, miután a kékgyűrűs polip megharapta a lábát, Egginton végül hat órát töltött kórházban.

Gumidodó-díj – a Biológiai Sokféleség Központjának elismerése a Monsanto mérgének

A Rubber Dodo Award (RDA) nevű díjat a Center for Biological Diversity (CBD) előzetes szavazás után osztja ki, és nem igazán a díjazott pozitív tulajdonságait ajánlja a figyelmünkbe. Ellenkezőleg, a citromdíjak egyik altípusa. A 2015-ös díjat a Monsanto kapta a glyphosate hatóanyagú termékeiért. 2023 november 16-án a European Comission újabb 10 évre hosszabbította meg a glyphosate EU-engedélyét. Nagy István miniszter is a méregre szavazott.

Voltam Mauritiuson, ahol a dodó (Raphus cucullatus) – ez a varázslatosan optimista, röpképtelen, 11-18 kilós óriásmadár – valaha élt. A dinoszauruszhoz foghatóan legendás óriásgalamb, aki a galambszakot bizonyára levelezőn végezte. Gyümölcsökön, hagymákon, gyökereken, dióféléken és bogyókon élt. Talán gerincteleneken is. Nem volt gyanakodó, se menekülésre, se támadásra nem voltak eszközei. Egyesek szerint nem volt olyan kövér, mint a festményeken látható, amit cirkuszi és állatkerti példányai (a csodamadár) ihlettek.

dodó rekonstrukció kép: David Tipling Education / Images Universal Images Group / Getty Images

Védett állatok is áldozatul eshetnek a pockok elleni harcnak

Kártékony rágcsálók lepték el Magyarországot idén ősszel. A száraz, meleg időjárás és egyenetlen csapadékeloszlás miatt nyugodtan szaporodhattak a pockok, ez pedig valóságos invázióhoz vezetett. Amint korábban a 24.hu is megírta, ezek az állatok jelentős puszítást okoznak a szántóföldeken: négyzetméteres foltokban tűntetik el a gabonát, egész lucernások válnak a martalékukká, de a napraforgót és a kukoricát is megdézsmálják.

A krízis kezelésének érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szükséghelyzeti engedéllyel lehetővé tette a Pocok Tox MAX és a Rodent Stop rágcsálóirtó szerek használatát. Az intézkedés fellélegzést jelenthet a gazdák számára, akik közül sokan már vetni sem mertek az invázió miatt, vannak azonban, akik úgy gondolják, védett vadak vagy akár házi kedvencek is áldozatul eshetnek a kártevők elleni mérgeknek. Lapunk egyik olvasója arról számolt be egy hozzánk eljuttatott levélben, hogy kutyája a Pocok Tox MAX miatt pusztult el, annak szaga ugyanis a pockokon kívül más állatok számára is vonzó, ezért kiássák és elfogyasztják. Mint írta, a rágcsálóirtót akár lakott területtel közvetlenül határos földre is kihelyezhetik, és a kezelt területek semmilyen módon nincsenek megjelölve.

Veszélyben a kutyáink?

Megint rákkeltő anyag szivárog a Dunába Óbudánál

Újra szivárogni kezdett az egykori óbudai gázgyár szennyezett talajvize a Dunába az alacsony vízállás miatt – derül ki a Greenpeace Magyarország közleményéből. Ez extrém alacsony vízállás esetén meg szokott történni, így volt ez 2018-ban és legutóbb 2022-ben is. Ezért érezhető szórós, büdös szag a napokban is a budai Duna-parton, az újpesti vasúti hídtól délre, körülbelül az Óbudai-sziget északi csúcsánál.

Csütörtökön a helyszínen tiltakozott a Greenpeace a Dunát érő szennyezés ellen. A szervezet szakértői – mint írják – öt év után ismét mintát vettek az bűzlő anyagból, hogy még részletesebb vizsgálatnak vessék alá, mint korábban. A szervezet korábbi mérései rendkívül magas szennyezést mutattak ki a rákkeltő naftalinokból, valamint a mérgező policiklusos aromás szénhidrogénekből (PAH) és a rákkeltő benzolból.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint a mintákban talált veszélyes, rákkeltő anyagok közvetlen veszélyt inkább azokra jelentenek, akik az alacsony vízszintállásnál közvetlenül érintkeznek a csurgalékvízzel vagy beszívják az azokból képződött gázokat.

Magyarországon is megmarhat egy vipera?

Nyáron keresztes vipera mart meg egy Ausztriában túrázó magyar férfit, aki egy darabig folytatta még az utat, végül mentőhelikopterrel kellett kórházba szállítani. Túlélte a „támadást”, ám az eset ráirányította a figyelmet a hazánkban is őshonos viperákra: a mérgeskígyókat Magyarországon két faj, a keresztes vipera és a rákosi vipera képviseli.

Foltszerű élőhelyeken fennmaradt, veszélyeztetett állatokról van szó, melyek a természetvédelmi szakemberek segítsége nélkül valószínűleg kipusztulnának hazánkból. Olyan kevesen vannak és annyira óvatosak, hogy kirándulás közben szinte kizárt, hogy összefussunk velük, ráadásul pánikszerűen menekülnek az ember elől. Ha mégis kígyómarás történik, az csak fatális baleset vagy meggondolatlanság következménye lehet: senki ne akarjon kézbe venni egy méreggel felszerelt állatot vagy szelfizni egy mérgeskígyóval.

A hazai viperák elterjedéséről, életmódjáról és mérgéről kérdeztük Dr. Mizsei Edvárdot, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársát, a rákosivipera-védelmi program koordinátorát.

A biztonságunk forog kockán, ha nem védjük meg a hazai környezetvédelmet

A környezetvédelmi jogintézményekkel és közigazgatási szervezetrendszerrel szembeni bizalmatlanságra fájdalmasan mutatott rá a közbeszédbe berobbanó minapi rendelet, melyben a kormány az ukrajnai háborúra hivatkozva lehetővé tette, hogy a környezetszennyező cégek hatósági szerződések megkötésével kerüljék el a környezetvédelmi szankciókat.  Civil szervezetek nyílt levélben fordultak a miniszterelnökhöz, melyet október 2-ig bárki aláírhat.

Az Energiaügyi Minisztérium a WWF Magyarország sajtóban megjelent állásfoglalására reagálva ígéretet tett arra, hogy változtatni fognak a vitatott jogszabályon. Sajnos azonban a környezetügyet övező problémák messze túlmutatnak a kormányrendeleten, ezért azok megoldása érdekében a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Humusz Szövetség, az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Reflex Környezetvédő Egyesület nyílt levélben fordul a miniszterelnökhöz, a levélhez október 2-ig aláírásával bárki csatlakozhat.

Erős közigazgatás nélkül nincs biztonságos ország

22 évre ítélték azt a nőt, aki mérget küldött Trumpnak

A bíróság 22 év börtönre ítélte azt a kanadai-francia kettős állampolgárt, aki levélben mérget küldött Donald Trumpnak, és az amerikai elnök meggyilkolását tervezte 2020-ban. Pascale Cecile Veronique Ferrier-re még csütörtökön mondta ki az ítéletet a Washingtonban ülésező bíróság – olvasható az ítéletről szóló bírósági közleményben.

Az 56 éves nő a büntetőeljárás során, még januárban, bűnösnek mondta magát a biológiai fegyverek tilalmának megsértése miatt. Pascale Ferrier 2020 szeptemberében levélben küldött halálos ricint a hivatalban lévő elnöknek, Donald Trumpnak, és a csatolt írásban halállal fenyegette meg. Nem sokkal később az Egyesült Államok és Kanada határán tartóztatták le, amikor autójával be akart lépni az Egyesült Államokba, és járművében töltött fegyvert, valamint nagy mennyiségű lőszert találtak. A postai küldeményt már a Fehér Házba érkezése előtt lefoglalták a hatóságok.

Ferrier az amerikai elnökön kívül hasonló módon küldött ricint a texasi bűnüldöző hatóság tisztviselőinek, akik szerinte felelősek voltak azért, hogy 2019-ben törvénysértés miatt előállították.

Mérgek előállítására is megtanít a szupermarketlánc MI-val működő receptajánló alkalmazása

Mesterséges intelligencia (MI) segítségével alkotta meg receptajánló alkalmazását az egyik új-zélandi szupermarketlánc, azonban a jó szándékkal létrehozott applikáció akár azt is elárulja a felhasználóinak, hogy hogyan kell mérgező klórgázt előállítani – számolt be a Guardian.

A Pak ‘n’ Save szupermarketlánc azzal népszerűsíti az új alkalmazást, hogy a program segíti a felhasználók spórolását a megélhetési válság közepén.

Mégpedig nem is akárhogy: csak be kell írni, hogy milyen maradékok találhatóak otthon, amire a mesterséges intelligenciát használó alkalmazás rögtön fel is ajánl egy vagy több lehetséges étel- vagy italreceptet.

Történelemhamisítás lehet az Oppenheimer-filmben

Elképesztő érdeklődés övezi az Oppenheimer-filmet, mely az atombomba megalkotása mellett a címszereplő életének fontosabb pillanatain is végigvezeti a nézőket. Az „atombomba atyjának” is nevezett fizikus iránti érdeklődés egészen odáig vezetett, hogy unokája, Charles Oppenheimer is kifejtette véleményét a filmről, mely szerint bár többségében egyetértett Christophet Nolan rendező nézőpontjával, az egyik jelenetet történelemhamisításnak nevezte – írja a Time.

A férfi elmondta, családjában gyakran szóba kerül a nagyapja személyisége és munkássága, ám mint azt az általa alapított szervezet, az Oppenheimer Project is hirdeti, nem az atombomba az egyetlen hagyatéka. Véleménye szerint a technológia képes lett volna, hogy korlátlan energiával lássa el a világot, ám azáltal, hogy évtizedek óta inkább fegyvergyártásra használják azt, romlott az atomenergia megítélése a társadalom szemében.

Mint mondta, azzal már az életrajzi film megtekintése előtt tisztában volt, hogy lesznek olyan pontjai az alkotásnak, amelyekkel nem fog egyet érteni, csakúgy mint az annak alapjául szolgáló, American Prometheus című könyv esetében. A film nagyrészében nem talált kivetni valót történelmi hitelesség szempontjából, ám az, amikor Oppenheimer ciánmérget fecskendez a professzora almájába, ellenérzést váltott ki belőle.

Ez a kis hernyó akár kórházba is juttathatja

Az amerikai gyapjaslepke hernyójának csípése olyan fájdalmas, mintha izzó szenet fognánk vagy baseballütővel ütnének meg, ráadásul sokáig is tart. A rovar első ránézésére szőrősnek tűnik, a szőrszálak azonban válójában tüskék, amelyek erős mérget juttatnak bárkibe, akit megszúrnak. A kutatók most megfejtették, miért is okoz ekkora fájdalmat a hernyó mérge – írja a Live Science.

Egy július 10-én publikált tanulmány szerint a tűzhernyónak is nevezett állat mérge olyan fehérjéket tartalmaz, amelyek hozzátapadnak az emberi sejtekhez és lyukakat „ütnek” beléjük. Az érintett sejtek ennek hatásra erős fájdalomjeleket küldenek az agyba, ezért ennyire kínzó a hernyók szúrása.

Az amerikai gyapjaslepke (Megalopyge opercularis) lárvája Észak-Amerika legmérgezőbb hernyói közé tartozik, évente több tucat ember kerül miattuk kórházba az Egyesült Államokban.

1,5 millió tonna hulladékot raknának le pár méterrel a karsztvíz fölé Veszprém megyében

A nagyjából 1700 fős Veszprém megyei falu, Márkó lakosai 2021 nyarán szembesültek először azzal, hogy megpakolt teherautók haladnak át a településen. Kiderült, hogy a járművek a helyi dolomit- és murvabányába tartanak, méghozzá azzal a céllal, hogy ipari hulladékot rakjanak le. Az egyik lakó megszerezte a hulladékfeldolgozási engedély előzetes hatástanulmányát, aminek láttán mindenki számára összeállt a kép, hogy az addigi szállítmányokat csak illegálisan helyezhették el.

A hatástanulmányt lezáró határozatból pedig az is kiderült, hogy csupa olyan anyagot terveznek a bánya területére vinni, amely a civilek szerint súlyosan károsítaná Márkó, valamint a szomszédos Bánd és Veszprém vízellátását.

A felszín alatt alig 7 méterre ugyanis már karsztvíz található – erre pakolnának rá többek között timföldet, krómtalanítás és ciántalanítás melléktermékét, bitumen- és szénkátrány-keveréket, szennyvíztisztítóból származó hulladékot, fizikai-kémiai kezelésből származó iszapot.