Archívum címkék: képgaléria
„Eláraszthatsz, én itt leszek” – így látják magyar fotósok a víz és az ember kapcsolatát
A víz sokféle formát ölthet a környezetünkben –
lehet az idilli táj egyik eleme,
jelentheti a harmóniát ember és természet között,
Túléltem a születésemet – képeken a korán kezdődött eredettörténetek
Szekeres Laura Virág 1997-ben született Budapesten. Fotográfus diplomáját a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerezte 2021-ben. 2020 és 2021 között lehetősége volt az Erasmus programon belül egy évet tölteni Marseille-ben, ahol az École supérieure d’art & de design Marseille-Méditerranée-n tanult. Ebben az időszakban az őt érő impulzusokat dolgozta fel a fényképein keresztül, az utóbbi két évben viszont mások élményeire fókuszált.
*
Azért kezdtem bele ebbe a projektbe, mert a családom érintett a koraszülött témában. Nálunk sok szó esett arról, hogy egy koraszülött baba mennyire védtelen, hogy milyen nehéz egy anyának, ha nem tarthatja kezében a babáját az első időszakban, és hogy milyen kihívást jelent egy család életében, ha egy ikerpár egyik fele életben marad, a másik babát viszont el kell búcsúztatni.
„Nem csak a húszéveseké…” – sportfesztivált rendeztek a szépkorúaknak
A látogatók több mint 50 különféle mozgásformában tehették próbára magukat, köztük labdajátékokban, íjászatban, táncban, lézerlövészetben és meridián tornában. A fesztivál nem csak a fizikai aktivitást helyezte előtérbe, hanem a szellemi játékokon túl egészségügyi szűrőprogramokat és tanácsadást is biztosított a résztvevőknek.
Tisza-este a Duna-parton – így követték Magyar Péter hívei a Várkert bazári vitát
„Elfogadtam az állapotom, és megbékéltem vele” – így látja a mellrákkal folytatott küzdelmét egy fotográfus
„Magyarországon minden nyolcadik nőt érinti a mellrák, ami évente 2000 nő halálát okozza. A mellrák elleni küzdelem színe a rózsaszín, ugyanakkor egy mellrákos beteg számára a valóság közel sem az. A betegek döntő többségét a kezelések, a műtétek és a haláltól való félelem erősen traumatizálja, nehéz megtalálni a kapaszkodókat, megtartani az erőt, a hitet.
Sokan szégyenként élik meg ezt az állapotot, mivel a társadalom még mindig tabuként kezeli, félreértelmezi a rákos megbetegedést – félelem, tabusítás övezi, olyasmi ez, amiről nem illik beszélni.
2022 novemberében áttétes mellrákkal diagnosztizáltak. Mindkét mellemben, a nyirokcsomóban rosszindulatú daganatos sejteket találtak, amik a csontokban és az agyhártyán képeztek áttétet. A hír lesújtott, de az orvosoknak és a kórházi dolgozók összefogásának köszönhetően viszonylag hamar elkezdhettem a kezeléseket. A statisztikák sajnos nem sok esélyt mutattak a túlélésemre. Az első megrázkódtatások után eldöntöttem, hogy meggyógyulok.
A sziget, ahol az ember megtapasztalja, mennyire kiszolgáltatott a természetnek
A Portugáliához tartozó földdarabon immáron 600 éve élnek emberek, akik minden erejükkel küzdenek a változékony időjárási körülményekkel. De mintha a sziget is küzdene az ember ellen.
A túrázó minden percben emlékezhet a természetnek való kiszolgáltatottságára és az őt körülvevő erőkre az ezerarcú szigeten, ahol mindössze 741 négyzetkilométeren sűrűsödnek több száz éves őserdők, feketehomokos tengerpart, trópusi falvak, vulkanikus sziklák, felhők fölé magasodó hegycsúcsok és az óceánra néző meredek sziklafalak.
Triciklire szállt a postás, a fagyis meg a virágárus – a teherbringák virágkora
Az egyik első tricikli James Starley 1876-os, Coventry Rotary nevű modellje volt, melyen két kis, egymás mögötti kereket egyensúlyozott ki egy oldalsó, nagy kerék. 1884-re már többféle három- vagy többkerekű kerékpárváltozat futott Angliában. A tricikliket kezdetben gyakorlásra, divat- és szabadidős célra használták, elsősorban azok, akik nem tudtak vagy nem mertek a magas kerekű biciklire felülni. A Budapesti Kerékpár Egyesület 1884-es cinkotai kirándulásán „a tagok kerékpáron vagy triciklin jelennek meg”. A Hoffmann házaspár kétszemélyes triciklin kelt nászútra Budapestről Velence felé 1885-ben. Berlin utcáin 1891-ben felbukkant egy vállalkozó, aki a triciklijére szerelt kályhában sütötte, és útközben árulta a waffelt.
Budapesten a magyar posta 1895-ben tricikliket tesztelt a Nagykörúton belüli területen, és az 1896-os városligeti, millenniumi kiállítás postahivatala is triciklikkel gyűjtötte a leveleket. Egy másik kísérletük a biciklis táviratkihordás volt – először Fiumében, majd 1897-től Budapesten is. A „magyar kir. táviratkézbesítő” feliratú postásbicikliket az Első Magyar Varrógép- és Kerékpárgyár gyártotta. Nagyváradon, Pozsonyban, Kolozsváron, Pécsett, Aradon, Orsován és Brassóban is volt kerékpáros kézbesítés. Motoros tricikliket 1900-tól, automobilokat 1905-től kezdett használni a posta.
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.084 Triciklis postás a millenniumi kiállítás szivattyútelepén a Városligetben 1896-ban.
Oppenheimer szoborral, Ken pinkben, díjátadás meztelenül – Oscar-képgaléria
Borzongjon egy kicsit a jégemberek csobbanásain! – képgaléria
A legtöbben Wim Hof népszerű módszerét követve barátkoznak a hideggel, melynek része a hidegtűrés és a hideg vizes merülés gyakorlása. (De akad köztük, akinek a lakásában is állandóan 12 fok van.)
Eleinte pár perceket töltenek a hideg vízben, majd előbb-utóbb szinte mindenkinek megjön a kedve az úszáshoz. Ezt 10 és 5 fok közötti vízben hideg vizes úszásnak, azalatt jégúszásnak nevezik.
Öt fok alatt minden fok különbség egy másik világ
Képeken az orosz–ukrán háború első két éve
Ötvenezren tüntettek péntek este a Hősök terén – képgaléria
A kegyelmi botrány és a magyar gyermekvédelem állapota miatt kilenc tartalomgyártó által szervezett február 16-i tüntetésen elégedetlen emberek tízezrei töltötték meg a Hősök terét, illetve az Andrássy út közeli szakaszát.
Az egy korábban bántalmazott fiatal számára alig egyetlen óra alatt 27 millió forintnyi adományt gyűjtő eseményt percről perce frissülő tudósításban követtük, több szervezőt, illetve a kilátogató ellenzéki politikusokat videóriportunkban szólaltattuk meg, most pedig képgalériában foglaljuk össze az este történéseit.
Ez tényleg szuper enduró volt – képgaléria a budapesti futamokról
Ismét a motoros világ figyelmének középpontjába került Budapest a 2024-es FIM Superenduró Világbajnokság hazai fordulójának apropóján. A szombati izgalmas futamokon a világ legjobb superenduró versenyzői mérkőztek meg egymással. A pálya változatos akadályai és technikás szakaszai számos kihívást jelentettek a versenyzőknek, akiknek a délelőtti gyakorlás után délután minden képességüket és tapasztalatukat be kellett vetniük a győzelemért. Autogramosztás, nézői futam, pom-pom lányok és persze a fő látványosság: a futamok. A legfontosabb kategóriában – a Prestige-ben – a háromszoros világbajnok, Billy Bolt győzedelmeskedett. Képgalériánkban budapesti forduló leglátványos pillanataiból szemezgettünk.
„Nehéz láncban táncot járni” – utcafotók a magyarok hétköznapjairól
Varga Balázs képei rendszeresen jelennek meg külföldi és magyar művészeti magazinokban, online portálokon és offline kiállításokon. A 2014-ben létrehozott Norma kollektíva alapító tagja, amely az első magyar street fotográfiával foglalkozó csoport Magyarországon, 2017-től pedig a RANDOM Kortárs Alkotók Fotóművészeti Egyesület munkájában is részt vesz.
Azt, hogy a dokumentarizmus művészet vagy »street photography«, döntse el mindenki maga. Én csak annyit remélek, hogy a képek láttán a nézőben esetleg új gondolatok is megfogalmazódnak arról, milyen társadalomban élünk vagy éltünk ebben a 10 évben. Természetesen a készítő nézőpontja és viszonyulása jelentősen meghatározza, hogy mi és hogyan kerül bemutatásra, viszont maga a befogadó is tényezővé válik a végeredmény szempontjából. Véleményem szerint a jó művészet mindig kritikus. Rá kell világítania sokszor nehezen megfogalmazható problémákra. Hozzáállásomban próbáltam olyan szempontból »demokratikus« maradni, hogy az embereket, állatokat, épületeket és tárgyakat egyenrangú fotóalanyként kezeltem.
Varga Balázs Budapest, 2017.
Felkötött karú Pedro Pascal, örömtáncoló Mark Ruffalo és Hollywood sztárpárjai – az idei Golden Globe-gála képekben
A vad csatakiáltás után a sajtburgert és az ellenfelet is felfalta a magyar amerikaifutball-válogatott
Sólyom László temetése – fotógaléria
Végső nyugalomra helyezték Sólyom László volt köztársasági elnököt szerdán a Fiumei úti sírkertben. Az Alkotmánybíróság első elnökét a nemzeti emlékhely 10-es parcellájában, felesége mellé helyezték örök nyugalomra római katolikus szertartás szerint. A temetési szertatást Felföldi László pécsi megyés püspök celebrálta. A szertartáson számos közjogi vezető, politikus is részt vett, köztük Novák Katalin államfő, Áder János és Schmitt Pál volt köztársasági elnökök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a kormány több tagja, Karácsony Gergely főpolgármester, a diplomáciai testületek, valamint az egyházak és a parlamenti pártok képviselői, valamint az Alkotmánybíróság több tagja. Sólyom László – aki 2005 és 2010 között volt Magyarország köztársasági elnöke – hosszú betegség után, életének nyolcvankettedik évében, 2023. október 8-án hunyt el. (MTI)
Tokiói hömpölygés – életképek a világ egyik legnagyobb metropoliszából
A 28 éves fényképész, Bácsfai Gábor 2018-ban szerezte meg fotográfia alapszakos diplomáját a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, majd 2021-ben ugyanitt végzett Media Design mesterszakon. Az alapképzést követő évben ösztöndíjasként Hongkongba utazott és a City University of Hong Kong School of Creative Media hallgatója lett. A 2019-es hongkongi tüntetések idején kezdett el helyi portrékat, illetve olyan képeket készíteni, melyek az európai hagyományainktól eltérő szokásokat, helyzeteket mutatnak be.
Legutóbbi körutazásának középpontjában Tokió és vonzáskörzete állt, ahol mintegy 40 millió ember él, ezzel ez a világ egyik legurbanizáltabb térsége. Egy olyan fotósorozatot készített, ami a társadalmi különbségeket vizsgálja reflektív módon.
Japánba érkezése után főként a San’ya, illetve a Kabukicho részekre koncentrált, de több alkotás készült a Shibuja nevű városrészben is. Elmondása szerint errefelé az élet soha nem áll meg, embertömegek hömpölyögnek az utcán éjjel-nappal.
Aki hisz a csatkai csodában, azzal meg is történik
Idén látogattam el először a Csatkai Búcsúra, amit eddig csak hallomásból ismertem, és a helyszínen vált világossá számomra, hogy ezt egy roma származású fotósnak kötelessége megfotózni.
Mivel a Csatkai Búcsú kétnapos, magammal vittem egy sátrat, és úgy terveztem, hogy a napközbeni áhítat, az imádkozás, a csodatévő forrásvízből való ivás, az áldás várása, a Szűz Mária-szobor felöltöztetése, a vasárnapi istentisztelet, a kisbabák keresztelője mellett a hajnalba forduló közös mulatozásnak is szemtanúja szeretnék lenni.
Egy olyan család mellett állítottam sátrat, akik megvendégeltek, etettek-itattak, érdeklődtek, és arról meséltek, miért járnak rendszeresen Csatkára.
Csodapillanatok a budapesti atlétikai vébéről
Mohos Márton / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu