Best WordPress Hosting
 

Ingyen wifivel lopta el emberek adatait egy ausztrál férfi

Szabadon hozzáférhető wifivel lopta el emberek adatait egy ausztrál férfi – számolt be róla a The Guardian. A vádak szerint a 42 éves elkövető három különböző repülőtéren és több repülőjáraton is a hivatalos hálózatokat imitáló rendszereket hozott létre, ezzel megtévesztve az utasokat.

Amikor a felhasználók rákapcsolódtak a hamis wifi-hálózatra, az egy olyan weboldalra irányította őket, amely e-mail-címet és közösségi oldalakhoz tartozó bejelentkezési adatokat kért tőlük. Ezeket aztán a rendszer lementette a férfi laptopjára, aki innentől kezdve hozzáférhetett az áldozatok személyes adataihoz, fényképeihez, e-mailjeihez és akár banki adataihoz is.

A hatóságok az eset kapcsán arra hívják fel mindenki figyelmét, hogy legyenek nagyon körültekintőek, amikor nyilvános wifire csatlakoznak, és gyanakodjanak, ha a hálózat személyes információkat kér tőlük. Nyilvános wifi használatakor továbbá érdemes elkerülni a banki tranzakciók lebonyolítását, és más olyan eljárásokat, amelyekhez érzékeny adatok megadása szükséges. Emellett plusz védelmet jelenthet VPN-szoftverek használata is.

Figyelmeztetést adott ki a Telekom a számlabefizető ügyfeleknek

Az elmúlt napokban számlabefizetésre vonatkozó, vagy webmail-belépésre ösztönző gyanús e-maileket küldtek ki az adathalászok  a Magyar Telekom nevében.

A társaság arra kéri ügyfeleit, hogy semmiképp se kattintsanak a kapott e-mailekben található linkre, hanem az ügyintézések során a vállalat oldalát (https://webmail.telekom.hu) közvetlenül nyissák meg.

Amennyiben valamelyik e-mailben található linkre kattintva megadtuk a Telekom-fiók adatainkat, akkor javasolják, hogy változtassuk meg a jelszavunkat. Abban az esetben, ha a fizetést is a levélben szereplő linken keresztül tettük, és – megadtuk a bankkártya adatainkat, úgy adataink védelme érdekében javasolják, hogy vegyük fel a kapcsolatot a számlavezető bankunkkal.

John Travoltának adta ki magát az internetes csaló, így húzott ki milliókat magyar áldozataiból

John Travoltának és külföldi katonaorvosnak is kiadta magát az a csaló, aki milliós nagységrendű összegeket csalt többekből – írja a police.hu. Az online bűncselekmények megelőzését, felderítését célzó Mátrix Projektben a Békés vármegyei kibernyomozók nyomoznak az elkövető vagy elkövetők után, eddig egy férfi és négy nő ellen indítottak büntetőeljárást, mert csalással szerzett pénzt utalgattak.

A csaló magát külföldön szolgáló katonaorvosnak adta ki, így férkőzött annak a nőnek a bizalmába, akivel romantikus kapcsolatot alakított ki. Azt ígérte neki, hogy Magyarországra utazik, és együtt fognak élni, ám pénzre van szüksége ahhoz, hogy felmentsék a szolgálat alól. A csaló látszólag az ENSZ nevében küldött emaileket az utaláshoz, amelyet a nő meg is tett, ám valójában egy magyar nőnek és egy férfinak utalt. Mikor újabb hatmilliót kértek tőle, a bankjából felhívták, hogy valószínűleg csalás áldozata lett, tegyen feljelentést. A nő maga is megpróbált utánajárni a dolgoknak és találkozott az utalások címzettjeivel. Ők azt állították, hogy nem csalók, nem tudják, hogyan került a számlájukra a pénz. Ezt a magát katonának kiadó, a Facebookon Jamesként regisztrált embernek is megírta, aki figyelmeztette, hogy nem lett volna szabad találkoznia velük. Biztosította a nőt, hogy ez nem csalás, a szerelmük be fog teljesülni, amint Magyarországra tud utazni.

A Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályának kibernyomozói a szarvasi nő bejelentése nyomán eddig egy férfihez és négy nőhöz jutottak el, akiknek a számláján csalással szerzett pénz jelent meg, és azt valakinek a kérésére tovább utalták, százmillió forint körüli összegeket mozgathattak meg. Van közöttük olyan, akinek egy idő után világossá vált, hogy bűncselekményből származó pénzt kezel, mégis folytatta. Mindannyiuk ellen pénzmosás bűntett elkövetésének gyanúja miatt indult büntetőeljárás.

A Magyar Nemzeti Bank telefonszámait is klónozzák a kibercsalók

Az MNB több telefonszámának másolásával is telefonálnak ismét csalók magánszemélyeknek, akár a jegybank, akár valamelyik hitelintézet nevében. A beszélgetés során az ügyfelek bizalmas banki adatait, pénzét szereznék meg, vagy kémprogramot töltetnének le velük – olvasható a pénzintézet közleményében. Az MNB és a bankok nem keresnek meg ügyfeleket ilyen ürügyekkel. A megkárosított állampolgároknak célszerű a rendőrséghez fordulni.

A Magyar Nemzeti Bankra hivatkozó tavaly szeptemberi adathalász támadások után újabb telefonos csalási kampány zajlik a jegybank telefonszámaival visszaélve. Az MNB ügyfélszolgálatára csupán az elmúlt egy hét alatt 14 ügyféljelzés érkezett emiatt.

A bűnözők az MNB egyes telefonszámait másolják le, és így hívnak fel magánszemélyeket. Valamelyik kereskedelmi bank ügyfélszolgálataként vagy az MNB nevében jelentkeznek, mivel állításuk szerint gyanús tranzakciót észleltek az ügyfél számláján vagy bankkártyájánál. Konkrét, ám valójában nem létező személyeket (pl. Szabó Zoltán) is megneveznek, akik kibercsalókként épp támadják az ügyfelet.

Bűnözők lelőtték az Egri Választ és az Egerinfót, portálunkat is próbálják elnémítani egy leleplező hangfelvétel közzététele után

Három magyar portált, a Media1 mellett az Eger Infót és az Egri Válasz nevű oldalt is támadás alá vontak kiberbűnözők a hétvégén. Különös időbeli egybeesés, hogy épp azután történt mindez, hogy az említett oldalak közzétettek az egri polgármesterrel kapcsolatban egy újabb leleplező hangfelvételt, ez azonban lehet a véletlen műve.

Figyelmeztetést adott ki az MNB, csalók vadásznak a megtakarításokra

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) arról értesült, hogy ismeretlenek emailt küldenek magyar magánszemélyeknek, melynek PDF-formátumú csatolmánya arról tájékoztat, hogy „Magyarország Nemzeti Bankja” által támogatott víruskezelő program letöltésével megvédhető a számítógép és a mobiltelefon, valamint annak segítségével biztonságba helyezhető a banki ügyfél vagyona.

A nagyobb hitelesség elérése és a gyanútlan ügyfél bizalmának elnyerése érdekében a csalók a jegybank nevét, céglogóját, valamint hazánk címerét is felhasználják. A hamis víruskezelő program letöltéséhez egy linket is küldenek, amelyre kattintva már a rosszindulatú szoftver számára kell megadni a személyes és banki adatokat. Az így letöltött programba beírt érzékeny adatokkal az ügyfél lényegében átengedi a bűnözőknek a számlája feletti irányítást. Ez a program nem vírusirtó, nem lesz biztonságban a pénze, és ha óvatlan, a bűnözők megszerezhetik megtakarításait – idézi a közleményt a portál.

A jegybank nem levelez közvetlenül – vírusírtó vagy bármilyen üzleti megoldást ajánlva – lakossági vagy vállalati ügyfelekkel, nem készít és nem támogat vírusirtó programot, továbbá nem ad megbízást arra vonatkozóan, hogy nevében ilyet bárki tegyen, illetve ezt hirdesse.

Riasztást adott ki az OTP Bank, minden ügyfél érintett

„A hívások során azt közlik az ügyféllel, hogy veszélyben van a számláján lévő pénzösszeg, esetleg azt állítják, hogy a bank gyanús utalás kezdeményezését észlelte és kérik annak megerősítését. A kár megakadályozása érdekében az ügyfeleket különböző programok számítógépre vagy telefonra történő telepítésére hívják fel, amit a csalás megelőzését, illetve megakadályozását végző vírusirtóként jellemeznek.

Természetesen ezek közül egyik sem igaz, a telepített program segítségével a csaló láthatja az ügyfél informatikai és mobil eszközén lévő összes adatot, így az internet vagy mobilbank belépéshez szükséges jelszavakat, a banktól érkező megerősítő kódokat. Ezek ismeretében hozzáférnek a bankszámlákhoz és amelyeket felhasználva elutalják a pénzt az ügyfél számlájáról”  – idézi a bank közleményét a pénzcentrum.hu.

Az OTP Bank felhívja a figyelmét, hogy a pénzintézet sohasem kéri ügyfeleitől programok telepítését és a kollégák sem küldenek igazolványfotót maguk azonosítása érdekében. Kérjük fokozott körültekintéssel járjon el az ilyen hívások során és ne telepítsen ismeretlen szoftvereket saját eszközeire, különösen akkor, ha arra telefonhívás során kérik meg! Figyelmesen olvassa el a banki SMS és push üzeneteket, az azokban megküldött kódokat senkinek ne adja ki! – hangsúlyozták.

Riasztást adott ki a Magyar Posta, minden ügyfél érintett

A hamis e-mailben vagy sms-ben, illetve telefonhívásban általában csomag átvételéhez vagy nem létező nyereményjáték, promóció, esetleg fiktív jótékonysági akció kapcsán kérik a címzett adatainak egyeztetését és/vagy a díj, esetleg adomány kifizetését, vagy fizetési késedelemmel kapcsolatos felszólítással fenyegetnek. Az is előfordul, hogy a lakosság által apróhirdetési portálokon feladott hirdetések kapcsán jelentkeznek a csalók magukat komoly vevőként beállítva és az EMS postai szolgáltatás nevével visszaélve, hamis e-mailben vagy sms-ben próbálnak biztosítási/feladási/megbízási díjra hivatkozva adatokat és pénzt kicsalni – olvasható az állami cég weboldalán.

Az e-mailben látható „Kattints ide”, „Fizessen online” vagy „Küldje el nekem a csomagot”, vagy „Erősítse meg címét”, “Csomagja kézbesítésre vár, kérjük, erősítse meg a vám befizetését”, illetve hasonló feliratú linkre kattintva azonban adathalász weboldalra kerül a címzett, az itt megadott adatok pedig csalók birtokába jutnak és a bankszámlán lévő pénz is veszélybe kerülhet. Az is előfordulhat, hogy a link megnyitásával rosszindulatú, kártékony szoftvert telepítenek az eszközünkre.

A posta arra kéri ügyfeleit, hogy ha ilyen gyanús e-mailt vagy sms-t kapnak,

Kína hackerekkel pusztítana az FBI szerint

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója azzal gyanúsított meg csütörtökön a kínai kormánnyal kapcsolatban álló internetes bűnözőket, hogy káoszt akarnak kiváltani az Egyesült Államok területén – írja az MTI.

Christopher Wray az amerikai Kongresszus alsóházának meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy

Kína hackerei előkészületeket tesznek, és az amerikai infrastruktúrára pozícionálják magukat, hogy pusztítást, valamint a valós világot érintő károkat okozzanak, amikor Kína úgy dönt, eljött az idő a támadásra.

Tavaly legalább 10 milliárd forintot csaltak ki a kiberbűnözők a magyar károsultaktól

Az elmúlt évben 10 milliárd forintot csaltak ki a kiberbűnözők a magyar károsultaktól az ESET adatai és becslése szerint, és ez az összeg évről évre nő: mivel a bűnözők mindig újabb módszerekkel kísérleteznek, hogy megszerezzék a személyes és a banki adatokat – írja az MTI. A szakértők egyebek mellett azt ajánlják az ügyfeleknek, hogy különböző erős, egyedi, 15-20 karakteres jelszavakat használjanak, és soha ne mentsék el a személyes és pénzügyi adatokat online fiókokban, böngészőkben.

Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítójának a közleménye szerint a bűnözők tavaly főként nemlétező csomagok vagy rendőrségi adategyeztetés miatt küldtek banki adatokat kérő smseket, vagy az online piactéren árult holminkat szerették volna megvenni, amihez szintén bankkártyaadatokat kértek. A legkifinomultabb módszer a úgynevezett call centeres csalás volt, amikor a bűnözők banki ügyintézőnek adták ki magukat és azt ígérték, hogy „biztonságba helyezik” a számlán lévő pénzt.

A szakértők várakozása szerint az idén újabb módszerekkel bővül a csalások tárháza, és egyre hihetőbbé válnak a csalások.

Vírusszerűen terjednek a netes csalások, sokszorosára nőtt a banki ügyfelek kára

Egyre több az internetes csalás Magyarországon, és ez már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számaiból is látszik. A módszerek folyamatosan változnak, a bankkártyás visszaélések száma például csökkent is a harmadik negyedévben az előző három hónaphoz viszonyítva mintegy 2600 darabbal. Ugyanakkor a visszaélések összértéke növekedett, a bűnözők ugyanis egyre nagyobb értékű tranzakciókat hajtanak végre a megszerzett kártyaadatokkal.

A leggyakrabban és a legnagyobb értékben az adathalászat útján megszerzett kártyaadatokkal élnek vissza a bűnözők, az ellopott vagy hamisított kártyákkal történő csalások száma és értéke eltörpül ezekhez képest. A kártyaadatokat sokféle módon megszerezhetik a csalók, előfordul például, hogy futárcégek hamis oldalain kérik be a gyanútlan vásárlóktól vagy eladóktól ezeket az információkat. A karácsonyi vásárlások idején épp ezért nagyon fontos, hogy körültekintően adja meg mindenki a bankkártya-adatait, amikor vásárol vagy elad egy terméket, csomagot vár, és értesítést kap arról, hogy fizessen vámot, vagy adja meg még egyszer a bankkártyája adatait.

Mivel egyre gyakrabban derül ki, hogy az ügyfelek gondatlansága okozta a kárt, az őket terhelő kárösszeg is egyre nagyobb. A kártyás visszaélések összértékéhez hasonlóan növekedett a kártya kibocsátói forgalomban leírt kár értéke, melynek nagy része terhelődik az ügyfelekre. A negyedév során az ügyfelekre terhelt kár 838 millió forint volt. A bankkártyás ügyfelekre terhelt kárösszeg évről évre nő. A harmadik negyedévi összeg több mint a kétszerese a tavalyinak, több mint hatszor nagyobb a 2021-esnél, és a 19-szerese a 2020-asnak.

Hatvan ember bankkártya adatait szerezte meg csomagküldős SMS-ekkel egy 19 éves fiatal

Sajnos hazánkban is elszaporodott a csomagküldős SMS-eken keresztül elkövetett visszaélések száma. A kiberbűnözők egy alkalmazáson keresztül személyes adatokat szereznek meg úgy, hogy akár netbankon tárolt adatokhoz is hozzáférnek.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint látókörükbe került egy 19 éves ukrán férfi, aki a gyanú szerint egy közismert csomagküldő szolgálat nevében küldött embereknek SMS-t egy olyan linkkel, amire ha a jóhiszemű vásárló rákattint, akkor minden bankkártyaadata hozzáférhetővé válik.

A fiatalember épp egy debreceni ATM-nél vett fel több százezer forintot egyik áldozata bankszámlájáról augusztus 16-án, amikor elfogták a rendőrök. Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt kell felelnie. A fiatalt őrizetbe vették és letartóztatták. Az áldozatok száma elérte a hatvanat, de a gyanú szerint ez nem a végleges adat.

Banki átutalások: figyelmeztetést adott ki a Mastercard

A koronavírus-járvány annyira meggyorsított a digitalizációt, hogy több mint 1,1 milliárd új felhasználó jelent meg a digitális térben – idézi a tanulmányt az economx.hu. 2020-ban annyi kibertámadás történt, mint az elmúlt 15 évben összesen, 2021-ben a hackertámadások száma további 17 százalékkal nőtt.

A Mastercard friss tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek gyökeresen változtatták meg a kibertámadások jellegét és hatékonyságát, ezek pedig komoly kihívás elé állítják az egyéni felhasználókat és a vállalkozásokat is.

Az ENISA vagyis az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynöksége szerint 2022-ben a kiberbiztonsági incidensek jelentős része, körülbelül egyharmada a kis- és közepes vállalkozások (kkv) által dominált ágazatot célozta.

Hadat üzent a kiberbűnözőknek a rendőrség, 300 szakemberrel veszik fel a harcot

Országos kibernyomozói szervezet alakult a rendőrségen belül október elején – közölte a közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az MTI beszámolója szerint az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztályán újonnan megalakult kiberstratégiai osztály munkatársai a rendőrség teljes kibervédelmi tevékenységét összehangolják, mintegy 300 ember munkáját koordinálják, továbbá a nemzetközi kapcsolattartásért is felelősek.

Ugyanakkor a szakterületet jól ismerő munkatársakkal bővítették és erősítették a területi nyomozóhatóságok – vármegyei rendőr-főkapitányságok, Budapesti Rendőr-főkapitányság, Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda – állományát is. Az egység összehangoltan dolgozik a bűncselekményre utaló elsődleges jelzéstől a felderítésen át egészen az ügy vádemelési szakaszáig.

Szigorítást vezet be a bankolásnál az MNB, minden ügyfél érintett

Az MNB egyik új elvárása az lesz, hogy a pénzforgalmi keretszerződésben és az azt megelőző ügyféltájékoztatásban a visszaéléseknél egyértelműen el kell különíteni az egyszerű gondatlanságot és súlyos gondatlanságot. Utóbbi ésszerűtlen, szinte szándékos magatartást jelent. Azt azonban továbbra sem tudni, hogy a besorolás mi alapján történik.

Felmerülhet az a kérdés is, hogy az ügyfelek is visszaélhetnek ezzel a lehetőséggel. Mi van, akkor, ha az ügyfél „öncsalást” követ el és azt hazudja, pénzt loptak tőle, miközben ő maga hajtotta végre a tranzakciót. A jegybank részéről erre az a válasz érkezett: kézben tartják az ilyen eseteket – tudta meg az economx.hu a jegybank sajtótájékoztatóján.

Ha az ügyfél új, nem bankkártyás fizetési eszközt – például internet- vagy mobilbankot – igényel, vagy használ először, a jegybank elvárja a pénzintézetektől, hogy erős ügyfélhitelesítést alkalmazzon, ne digitális eszközön keresztül. A digitalizáció mellőzését kéri az MNB az ezzel kapcsolatos értesítések kiküldésekor is.

A Média1 főszerkesztőjének rendőrségi kihallgatása alatt indult újabb kibertámadás a portál ellen

Épp a Media1 főszerkesztőjének rendőrségi kihallgatássa kezdetén indult újabb kibertámadás a portál ellen, így a rendőrök élőben nézhették, mi zajlik a lap ellen – írta a Média1.

Több mint 40 magyar online médiumot ért úgynevezett elosztott túlterheléses támadás (DDoS) az elmúlt időszakban Magyarországon, a sértettek száma az elmúlt hetek újabb támadásaival együtt már 50-hez közelít. Az akciók több lapot hosszú időre is elérhetetlenné tettek.

A Media1.hu közölte, egy magát Hano néven emlegető bűnöző többször teljesen blokkolta az oldal működését, ezzel akadályozva hírszolgáltatásuk zavartalan működését milliós kárt okozva ezzel.

Kihallgatta a Nemzeti Nyomozó Iroda a Media1 főszerkesztőjét

Épp a Media1 főszerkesztőjének az NNI-nél zajló kihallgatásának kezdetén indult újabb kibertámadás portálunk ellen, így a rendőrök élőben nézhették a kihallgatás idején, mi zajlik lapunk ellen is.

Egyre több az internetes csaló, ezekre figyeljen

Csaknem kétszer annyi adathalász támadás történik idén, mint tavaly – írja az MTI az ESET kiberbiztonsági cég elemzése alapján. Az elmúlt évben a globálisan feljegyzett informatikai támadások csaknem 19 százaléka adathalász incidens volt, ez az arány azonban 2023 első három hónapjában jelentősen, 37,5 százalékra nőtt.

A távmunka elterjedésével a kiberbűnözők is változtattak szokásaikon, és a támadások során egyre többször használják fel az ismert cégek és programok nevét: a csalók hatékony eszköze az informatikai csapat nevében küldött üzenet, amelyben a munkavállalót jelszóváltoztatásra kérik. A támadók akár a hivatalos márkajelzésekkel is visszaélhetnek, hogy az áldozat megbízhatónak tartsa őket.

Bár sok vállalat használ szűrőket adathalászat elleni védelemre, a támadások így is képesek elérni a rendszereket és az adatokat. A tudatosság bizonyos területeken javult, de sokan még mindig hisznek a csalóknak: az emberek továbbra is hajlamosak rákattintani a rosszindulatú linkekre, gyakran megbízhatónak tűnő űrlapokat töltenek ki, vagy csalók által működtetett bejelentkezési oldalakon adják meg hitelesítő adataikat. Az is a probléma része, hogy vannak, akik nem tudják megkülönböztetni a hamis URL-t a valós címektől.