Bár a Telex a szlogenje szerint a telexeseké, közel sem mindenki tudta a szerkesztőségben egészen néhány órával ezelőttig, hogy a hírportált tulajdonló Van Másik Zrt. három legfontosabb részvényese, Kárpáti Márton és testvére, Kárpáti András, valamint Pusztay András felvásárolják saját maguknak (egy magánszemélyként általuk újonnan létrehozott céghálón keresztül) a G7 nevű gazdasági portált működtető céget és arra a Telex címlapja felől fognak forgalmat terelni. Többen is visszásnak találják a Telexnél a portál vezetőségének lépését és néhányan egyrészt az Indexnél elhíresült, egykoron sokat bírált Gerényi-terv telexes megvalósulását látják az eseményekben, másrészt azt, hogy három vezető megkerülve a Telex valamennyi tulajdonosát, a „saját pecsenyéjét sütögeti”.
Archívum címkék: tranzakció
Gond van a Nemzeti Mobilfizetési Rendszerrel, leállt egy szolgáltatás
„Tájékoztatjuk arról, hogy technikai okokból a web felületen bankkártyás tranzakciók nem érhetők el, a mobil alkalmazásokban pedig kizárólag az eseti (ad-hoc) bankkártyás funkciók működnek” – idézi a vg.hu a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. hétfő reggeli közleményét.
Az online fizetési rendszer akadozása sok embert érint, többek között a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mobilalkalmazása, a Budapest Go is használhatatlan emiatt. A BKK tájékoztatása szerint a korábban megváltott jegyek és bérletek ez idő alatt is érvényesek, csak újak vásárlására nincs lehetőség.
Szintén a Nemzeti Mobilfizetési Rendszerhez tartozik az e-matricák (autópálya-matricák) vásárlása is. Ez amiatt lehet sokak számára fájó pont, mivel az éves matricák érvényessége január 31-én lejárt, így már csak a 2024-re érvényes e-matricákkal lehet a sztrádákra hajtani. Aki most venne ilyet, gondban lehet.
A fiatalok jobban félnek a fizetéstől, mint bármely más korcsoport
Alacsonyabb a 18-29 éves fiatalok fizetéssel kapcsolatos biztonságérzete, mint a többi korcsoporté, azaz kicsit jobban félnek mind a készpénzes, mind a digitális fizetéstől. Ebben valószínűleg benne van, hogy az utóbbi években megszaporodtak az online csalások – mondta Martinovic Boris, a Mastercard public policy igazgatója a G7 podcastban.
A beszélgetést ide kattintva, vagy bármely podcast lejátszóban meg lehet hallgatni:
Drámai változás a készpénz esetében, halmozzák a veszteséget a magyarok
A fizetéseknél egyre többször fordul elő, hogy valamilyen digitális fizetési formát veszünk igénybe, még ha nem is olyan léptékben, mint tőlünk nyugatabbra. Ha az összes fizetési helyzetet nézzük, akkor 2015 és 2021 között volt egy látványos 20 százalékpontos javulás, ami miatt az elektronikus tranzakciók darabszám szerinti aránya felkúszott 31 százalékra – emlékeztetnek a portálon.
Vagyis a készpénz elleni harcban ugyan még mindig nem tudott felülkerekedni a digitális fizetés, de a tendencia egyértelműen javul.
Mindezt segíti az infrastruktúra látványos javulása is, hiszen 2011 és 2021 között az elfogadóhelyeken üzemelő POS-terminálok száma, és az internetes kártyaelfogadóhelyek száma drasztikus mértékben megnőtt.
Ezért húzzák a szájukat a kisboltosok, ha valaki pár száz forintos összeget kártyával akar fizetni
Ha megkérhetlek, legközelebb hozz magaddal készpénzt, mert nekem ez nagyon sokba kerül – mondta egy büfés nemrég, amikor egy 200 forintos fél literes ásványvizet fizettem ki nála bankkártyával. Pár nappal később a gíroszos szólt, hogy a SZÉP kártyát mostanában sajnos nem mindig fogadja el a terminálja, ezért számítsak rá, hogy esetleg csak készpénzzel tudok fizetni nála.
Azok a vállalkozások, amelyek online pénztárgépet használnak, 2021 óta kötelesek készpénzmentes fizetési lehetőséget is biztosítani a vevőknek, és bár ez lehet banki átutalás is, a kiskereskedelemben és vendéglátásban döntően a kártyaelfogadás a kézenfekvő megoldás. Mivel a kereskedők nem tehetnek különbséget a két forma, a készpénz és a kártya között, hivatalosan nem mondhatják, hogy nem fogadnak el kártyát, és nem is köthetik a lehetőséget a vásárlás értékéhez – ezzel magyarázható, hogy a fenti két történetben is inkább csak finom tereléssel próbálkoztak.
Az alacsony értékű vásárlásoknál a kártyák elutasítása inkább régen, még jóval a kötelezettség bevezetése előtt, a kisebb üzletekben volt többé-kevésbé megszokott jelenség, az elmúlt években aztán szinte meg is szűnt, újabban azonban megint egyre gyakrabban lehet találkozni vele.
Új nevet kapott a Dunaferr
Hivatalosan is elindult a Liberty Steel Hungary honlapja, a korábbi Dunaferr dunai vasmű új neve
Liberty Dunaújváros lett.
– olvasható a portálon.
Banki átutalások: figyelmeztetést adott ki a Mastercard
A koronavírus-járvány annyira meggyorsított a digitalizációt, hogy több mint 1,1 milliárd új felhasználó jelent meg a digitális térben – idézi a tanulmányt az economx.hu. 2020-ban annyi kibertámadás történt, mint az elmúlt 15 évben összesen, 2021-ben a hackertámadások száma további 17 százalékkal nőtt.
A Mastercard friss tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek gyökeresen változtatták meg a kibertámadások jellegét és hatékonyságát, ezek pedig komoly kihívás elé állítják az egyéni felhasználókat és a vállalkozásokat is.
Az ENISA vagyis az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynöksége szerint 2022-ben a kiberbiztonsági incidensek jelentős része, körülbelül egyharmada a kis- és közepes vállalkozások (kkv) által dominált ágazatot célozta.
1536 milliárd forintért veheti meg az állam a Budapest Airportot
Évek óta húzódik a Budapest Airport eladása, 2020-ban egy magyar befektetőkből álló konzorcium tárgyalt a Budapest Airport megvásárlásáról, aztán a magyar kormány is folytatott tárgyalásokat a reptérvásárlásról, sőt, indikatív ajánlatot is tett a reptérre – írta a portfolio.hu.
Arról, hogy mennyibe kerülhet a ferihegyi reptér, több szám is napvilágot látott. Arról szóltak a hírek, hogy a magyar kormány 4 milliárd eurót ajánlott a reptérért, aztán egy megemelt, 4,4 milliárd eurós árról is szó volt, 2021-ben a Deutsche Bank fair érték becslése 4,2-5,2 milliárd euró volt.
A Bloomberg most arról ír, hogy
Eldőlt, ki lesz a Dunaferr új tulajdonosa
A minisztérium közleménye felidézte a pályázatig eltelt lépéseket, és kiemelte: a megmentési folyamat következő lépéseként az acél gyártáshoz szükséges eszközök új cégekbe kerültek (DunaRolling és Duna Furnace dunai vasmű), melyeket nyílt eljárásban értékesítésre hirdetett meg a felszámoló. A múlt pénteken zárult értékesítés során az a Liberty Steel adott be érvényes nyertes pályázatot, amely már decemberben is a gyár megsegítésére sietett egy olyan időszakban, amikor az acélipar világszerte a legnehezebb időszakát élte.
“A Dunaferr sikeres értékesítése fontos mérföldkő, azonban a munka neheze csak most kezdődik. A kormány elkötelezett az acélipar jövője szempontjából kiemelkedő zöld átállás mellett. A gyár működése reorganizációra szorul, jelentős fejlesztések szükségesek a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása, a korszerű, 21. századi technológiaváltás, valamint a zöld acél gyártása érdekében. A kormány képviseletében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tovább küzd a gyár, a munkahelyek és a családok megvédése érdekében. Miközben azt is el kell érni, hogy semmilyen bürokratikus akadály ne álljon a Dunaferr megmentése és felvirágoztatása elé” – közölte a minisztérium.
A nyertes ajánlattevőről a Fővárosi Törvényszék végzése is megjelent időközben.