Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: klímasemlegesség

Zéró kibocsátású szállítás – kísérleti projekt indult Bécsben

Közzétette szerző

A héten elindult a Bécsi Gazdasági Kamara három évig tartó, „Zéró kibocsátású szállítás” elnevezésű kísérleti projektje, amelynek keretében 32 cég önként vállalta, hogy az osztrák főváros 1. és 2. kerületébe kizárólag zéró kibocsátású járművekkel hajt be.

A Bécsben megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megmutassa, az osztrák gazdaság folyamatosan a fenntarthatóságra és a klímavédelemre törekszik, és akár már most képes a karbonkibocsátás nélküli közlekedés megvalósítására.

A résztvevők között különböző iparágakban tevékenykedő kisvállalkozások és nagyvállalatok is megtalálhatóak, mint például az Österreichische Post AG, azaz az Osztrák Posta, az IKEA, a SPAR vagy a dm -Drogerie Markt. Számos közülük már most száz százalékban nulla kibocsátással tud szállítani a megjelölt kerületekben, mások folyamatosan érik majd el a teljes karbonsemlegességet a projekt végére.

PostPin It!

Sok területen betiltják az egyszer használatos műanyag csomagolásokat

Közzétette szerző

Sorra születnek a hulladéktermelés csökkentését, és az újrahasznosítás erősítését célzó új európai uniós szabályozások. Az új előírások értelmében még inkább visszaszorulhatnak az egyszer használatos csomagolások, könnyebb lehet megjavíttatni az EU-ban forgalmazott termékeket, és szigorodnak a hulladékexport feltételei.

Az Európai Parlament április végén szavazta meg nagy többséggel a csomagolási hulladék csökkentését célzó új szabályokat, melyek részben bizonyos csomagolástípusok újrafelhasználásának és újrahasznosításának előmozdításával érnének el eredményeket. Az előírások célokat határoznak meg a csomagolás mennyiségének fokozatos csökkentésére (2030-ig 5%-kal, 2035-ig 10%-kal, 2040-ig pedig 15%-kal), és megkövetelik a kormányoktól, hogy különösen a műanyag csomagolási hulladék mennyiségének csökkentésére összpontosítsanak. Mindemellett az irányelv korlátozza a csak rendkívül nehezen és hosszú idő alatt lebomló úgynevezett “örök vegyszerek” jelenlétét is az élelmiszerekkel érintkező csomagolásokban.

AZ ÚJ SZABÁLYOK ÉRTELMÉBEN 2030 JANUÁRJÁTÓL TILOS LESZ EGYSZERHASZNÁLATOS MŰANYAG CSOMAGOLÁSBA CSOMAGOLNI A FELDOLGOZATLAN FRISS GYÜMÖLCSÖKET ÉS ZÖLDSÉGEKET, A KÁVÉZÓKBAN ÉS ÉTTERMEKBEN FELSZOLGÁLT ÉTELT ÉS ITALT, VALAMINT ÍZESÍTŐK, PÉLDÁUL SZÓSZOK, TEJSZÍN VAGY CUKOR EGYES ADAGJAIT. BETILTJÁK A MINIATŰR PIPERECIKKEK SZÁLLODAI CSOMAGOLÁSÁT IS, A BOLTOKBAN PEDIG A KÖNNYŰ MŰANYAGZACSKÓKAT.

PostPin It!

A klímasemlegesség kommunikálása a helyi közösség számára

Közzétette szerző

A klímasemlegesség érthető kommunikációja, az ismeretterjesztés és tudatosítás kulcsfontosságú, hogy a helyi közösségeket be tudjuk vonni a fenntartható jövő megvalósításába.

Ezen a webináriumon mélyebben elmélyedünk az éghajlatsemlegesség fogalmában, és megvizsgáljuk, hogy a helyi önkormányzatok és a polgárok hogyan tudnak együttműködni ennek elérése érdekében.

Rávilágítunk a vele járó kihívásokra, és megvitatjuk a rendelkezésre álló eszközöket, amelyekkel a polgárokat be lehet vonni, és elköteleződésüket fenntartani. Bemutatjuk a más régiókban már megvalósított sikeres modelleket. Emellett tippeket és trükköket fogunk megosztani arról, hogy hogyan valósíthat meg az önkormányzat éghajlat-semlegességgel kapcsolatos kezdeményezéseket, úgy, hogy az érdekeltek könnyen részt vehessenek benne.

PostPin It!

Tiszta hidrogénnel a holnapért

Közzétette szerző

Magyarország is a hidrogéntechnológiák fejlesztését támogató projektek uniós finanszírozásának egyik kedvezményezettje lehet. A Horizont Európa keretprogram összesen 113,5 millió eurót biztosít olyan projektek számára, amelyek a hidrogén teljes értékláncát átfogó tevékenységeket fedezik. Január 26-án tartották Brüsszelben a Tiszta Hidrogén információs napot, melyen a hidrogénvölgyekről, a tiszta hidrogén európai előállításának, importjának, szállításának és felhasználásának fontos sarokköveiről is szó esett.

A Tiszta Hidrogén Partnerség január közepén hivatalosan közzétette a 2024. évi pályázati felhívásait, amelyek 113,5 millió eurós finanszírozási lehetőséget biztosítanak a hidrogéntechnológiák fejlesztését támogató projektek előmozdítására a teljes hidrogén-értékláncban. A felhívás különböző témakörökre terjed ki, többek között a megújuló hidrogén előállítására, tárolására és elosztására, a közlekedésre, a hő- és villamosenergia-termelésre is. A felhívás 29 millió eurót különít el kifejezetten a hidrogénvölgyekkel kapcsolatos projektekre, összhangban az Európai Bizottság REPowerEU tervével, amelynek célja, hogy 2025-re megduplázza a hidrogénvölgyek számát az EU-ban.

A felhívás részleteinek átfogó megismerése érdekében a Tiszta Hidrogén Partnerség január 26-án, pénteken információs napot tartott Brüsszelben. A tanácskozáson részt vett Bernd Biervert, az Európai Bizottság Tiszta Bolygó egységének vezetője, Melissa Verykios, a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás igazgatótanácsának elnöke, Luigi Crema, a Hidrogén Európa Kutatás elnöke és Mirela Atanasiu, ügyvezető igazgató, a Tiszta Hidrogén Partnerség kommunikációs vezetője is.

PostPin It!

Mi lesz politikai ellenszélben az európai zöld megállapodással?

Közzétette szerző

Mi vár az Európai Zöld Megállapodásra, az EU fenntartható, nettó nullás gazdaság felé vezető útitervére, amelynek a 2024-es európai választások előtt politikai ellenszéllel kell szembenéznie? Erről beszélgetett az Euronews riportere vendégeivel a davosi Világgazdasági Fórumon.

Annak érdekében, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon, az Európai Bizottság mérföldkőnek számító zöld jogszabályokat hozott, és a következő évtizedben legalább 1000 milliárd eurónyi fenntartható beruházást kíván mozgósítani. A megállapodás azonban akadályokba ütközött, mivel a konzervatív törvényhozók, valamint az építőipar, a mezőgazdaság és az energiaágazat egyes szereplői egyre nagyobb ellenállásba ütköznek, miközben a Bizottság az időközi célok teljesítéséért küzd.

Mit tartogat tehát a jövő az európai zöld megállapodás számára?

PostPin It!

A Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

Közzétette szerző

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna. Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködött.

A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

PostPin It!

Valencia lett Európa zöld fővárosa

Közzétette szerző

Az Európai Bizottság bejelenése szerint a spanyolországi Valencia vette át egy évre az Európa zöld fővárosa címet az észtországi Tallinn városától.

A brüsszeli közlemény szerint Valencia a fenntartható turizmus, a klímasemlegesség, valamint a zöld átállás terén elért múltbeli és jelenlegi eredményeinek köszönhetően érdemelte ki a címet. Kiemelték, a város nagy hangsúlyt fektet az emberekre és bevonásukra az őket és környezetüket érintő döntésekbe, és hatékonyan ötvözi a környezeti kihívásokra adott válaszokat a társadalmi kihívásokkal. A városvezetés és lakói elkötelezettek a levegőminőség javítása és a természeti ökoszisztémák és a vizes élőhelyek helyreállítása iránt. Valencia az egészségesebb, fenntartható és helyi élelmiszertermelést is ösztönzi egyebek mellett az úgynevezett szomszédsági és élelmezési programján keresztül – írták.

A tervek szerint ebben az évben több mint 300 tevékenység veszi kezdetét, illetve számos rendezvényt tartanak a fenntarthatóságra és a termelésre fókuszálva az üzleti élet szereplőinek és Valencia lakosainak bevonásával. A közlemény Virginijus Sinkevicius környezetvédelemért felelős uniós biztost idézte, aki elmondta: Valencia nagyratörő fenntarthatósági stratégiája javítani fogja lakosainak életminőségét, és támogatni fogja őket a tervezett változások megvalósításában egy jobb jövő érdekében. Az Európa zöld fővárosa díj arra ösztönzi a városokat, hogy legyenek zöldebbek, vigyázzanak a tisztaságra, illetve javítsák lakóik életminőségét – tette hozzá.

PostPin It!

Nagy kamu a klímasemlegesség ígérete

Közzétette szerző

Év elején készített egy elemzést a Guardian, hogy mégis hogyan érik el a gyártók, hogy kitehessék termékeikre a klímaserleges plecsnit: egyszerűen kifizetik, hogy más végezze el a piszkos munkát, szó szerint.

A nyomozás során a világ egyik legnagyobb karbonkompenzációs krediteket adó szervezete, a világ vezető szén-dioxid-kibocsátási szabványát kezelő Verra karbon-minősítő esőerdő-programjainak hatékonyságát vizsgálták.

Az amerikai székhelyű Verra kliensei között a világ legnagyobb cégei szerepelnek, köztük a Disney, a Gucci, a Salesforce, a BHP, a Shell, az easyJet, a Leon és a Pearl Jam zenekar.

PostPin It!

A spanyol-belga-magyar EU elnökségi trió prioritásai zöld szemmel

Közzétette szerző

Spanyolország július elsejével vette át az Európai Unió soros elnökségi tisztségét. Ez nekünk amiatt is érdekes, mert ezzel megkezdődött a spanyol-belga-magyar 18 hónapos elnökségi trió első szemesztere. Mire számíthatunk zöldpolitikai szempontokból a magyar elnökségben 2024-ben kicsúcsosodó programban?

Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét félévenkénti váltásban látja el egy-egy tagállam. Az elnökségük során a tagállamoknak lehetőségük van meghatározni a saját prioritásaikat, amelyekkel kiemelten foglalkozni szeretnének a „napi ügymenet” mellett. Azonban ezek általában bele kell, hogy illeszkedjenek az elnökségeken átívelő 18 hónapos elnökségi trió programba is. Júliussal megkezdődött a spanyol soros tanácsi elnökség, amely a spanyol-belga-magyar elnökségi programba illik bele. Mivel ennek összeállításában hazánk is közreműködött, az utolsó szemeszterre eső programot pedig egy év múlva, 2024. júliusától hazánk fogja végrehajtani, érdemes áttekinteni, milyen zöldpolitikai prioritásokra és kihívásokra számíthatunk.

A spanyol-belga-magyar elnökségi trió programját az Általános Ügyek Tanácsának június végi ülésén mutatták be. Mivel 2010-2011 után ez már a második alkalom, hogy ilyen felállásban dolgozik az elnökségi trió, az országoknak már volt lehetőségük korábban is együttműködniük. A trió programja olyan témákra fog fókuszálni az elkövetkező 18 hónapban, mint az uniós gazdaság globális versenyképességének javítása az ipar erősítésén, digitális és zöld átállásán keresztül; az igazságos, fair és szociálisan érzékeny gazdasági fejlődés biztosítása, valamint a nemzetközi együttműködés és biztonság erősítése.

PostPin It!

Érkezik Brüsszelből 800 milliárd forint, igaz nem az, amivel a kormány szerint az EU a pedagógusoknak tartozik

Közzétette szerző

Az Európai Bizottság jóváhagyta a klímasemleges gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a stratégiai ágazatok beruházásainak felgyorsítására irányuló, 2,36 milliárd euró (mintegy 880 milliárd forint) összegű magyar programot – írja az MTI a brüsszeli testület pénteki döntésének bejelentése után.

Az uniós bizottsági közlemény szerint a magyar program a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervnek megfelelően a klímasemleges gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a stratégiai ágazatok beruházásainak felgyorsítását segíti majd. A programot az Európai Bizottság a március 9-én elfogadott, ideiglenes válság- és átállási keret alapján hagyta jóvá, amelynek célja a zöld átállás felgyorsítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban hozott intézkedések támogatása. Az új keret módosítja és részben meghosszabbítja a 2022. március 23-án elfogadott, majd két ízben módosított ideiglenes válságkeretet, mely lehetővé tette, hogy a tagállamok a jelenlegi geopolitikai válság közepette támogassák gazdaságukat.

A magyar intézkedés kedvezményezettjei olyan vállalatok, melyek akkumulátorokat, napelemeket, szélturbinákat, hőszivattyúkat, elektrolizátorokat, szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra szolgáló berendezéseket és az ezekhez felhasznált alkatrészeket gyártják, illetve a gyártáshoz szükséges nyersanyagokat állítják elő.

PostPin It!

11,7 %-kal kellene csökkenteni 2030-ra az EU-tagállamok energiafogyasztását

Közzétette szerző

Az Európai Unió Tanácsa új szabályokat fogadott el azzal a céllal, hogy az uniós szintű végső energiafogyasztás 2030-ra 11,7 százalékkal csökkenjen – tájékoztatott ma az uniós tanács.

A közlemény szerint a tagállamok együttesen fogják elérni, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás a 2020-ban készített energiafogyasztási előrejelzésekben szereplő adatokhoz képest legalább 11,7 százalékkal csökkenjen. Ez azt jelenti, hogy 2030-ra az EU energiafogyasztása a végső energia tekintetében nem haladhatja meg a 763 millió tonna olajegyenértéket, a primer energia tekintetében pedig a 993 millió tonna olajegyenértéket.

A végső fogyasztásra vonatkozó korlát kötelező erejű, és azt a tagállamoknak együttesen kell teljesíteniük, míg a primerenergia-fogyasztásra vonatkozó célkitűzés nem kötelező. A végsőenergia-fogyasztás a végfelhasználók által fogyasztott energiamennyiséget jelöli, a primerenergia-fogyasztás viszont magában foglalja az energiatermelés, illetve az energiaellátás során felhasznált energiát is – tájékoztattak.

PostPin It!

Nem várhatunk tétlenül, ha klímasemleges Magyarországot szeretnénk

Közzétette szerző

(A szerző a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Ebben a hónapban lesz három éve, hogy életbe lépett a hazai klímavédelmi törvény, amely azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy Magyarország 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet. Vagyis az ország nem bocsát ki több üvegházhatású gázt, mint amennyit képes elnyelni.

A nemes cél kitűzésével hazánk egy szűk elitklubba iratkozott be, azonban a mindennapokban még egyáltalán nem látszanak a cél eléréséhez szükséges konkrét lépések, és egyre nagyobb kérdés, hogy a rohamtempóban közeledő 2030-as és 2050-es határidőkig pontosan milyen vállalásokat érhet el az ország.

PostPin It!