Best WordPress Hosting
 

Bóka János: Az EU történetének talán legnagyobb kihívásaival szembesül

Az Európai Unió talán történetének legnagyobb kihívásaival szembesül, minden választópolgárnak van szava abban, hogy ezekre milyen válaszokat adjon az EU – mondta az európai ügyekért felelős miniszter vasárnap a budapesti Szabadság téren, az Európa-napi rendezvények megnyitóján.

Bóka János hangsúlyozta: az, hogy Magyarország húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz, nemzeti konszenzuson alapuló döntés volt, amelynek akkor nem volt és most sincsen alternatívája.

Magyarország július elsejével veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait. Biztosítani fogjuk a zökkenőmentes intézményi átmenetet, tisztességes közvetítőként lojálisan fogunk együttműködni a tagállamokkal és az intézményekkel

Épp a soros elnökségünk alatt veszíthetjük el örökre az uniós pénzek egy részét

Magyarország 2024 második felében az Európai Unió soros elnöke lesz. Vagyis július 1-jétől a magyar kormány feladata lesz, hogy megszervezze az Európai Tanács és a minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsa munkáját, végigvigye az általa kigondolt témákat, együttműködjön az Európai Parlamenttel – azaz sikeresen igazgassa az unió munkáját.

A kormányok számára nagy lehetőség ez, de az Orbán-kabinetnek három szempontból is speciális a helyzete:

az első olyan nemzeti kormány, amelyik két soros elnökséget vezérel le. Az elsőt 2011-ben abszolválta, nem sokkal a Fidesz hatalomra kerülése után. Mind a 27 tagországra fél év jut, így minden állam átlagosan 13,5 évente kerül sorra. A sorrend nincs kőbe vésve, arról a miniszterelnökök döntenek, így akár az is előfordulhatna, hogy valaki tovább vár, ám ezúttal a menetrend szerint haladunk. Magyarország egy trióelnökség része, melyet a spanyolok kezdtek, jelenleg a belgák viszik, és mi fejezzük be. Utánunk újabb trióelnökség jön, melyet a lengyel kormány indít, így Varsónak adjuk majd át fél év múlva az ügyeket.

Lattmann Tamás: Orbán Viktorra a toporgás vár júliustól

Lattmann Tamás szerint nem véletlenül váltott ki hatalmas botrányt Brüsszelben, amikor az Európai Tanács – lényegében az egyetlen testület, amelynek működését nem töri meg a választás – elnöke, Charles Michel kilátásba helyezte, hogy mandátuma lejárta előtt lemond a posztjáról. Ez a veszély ugyan elmúlt, de az előbbiekből fakadóan az idei második félévi elnökség – amely történetesen a magyaroké lesz – teljesen

hulladékperiódus lesz a közösség történetében.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy késő őszig is eltarthat az új struktúra felállása, ami jelentősen korlátozza Orbán Viktor uniós aktivitását, hiszen nem lesznek indítványok, ezáltal nem lesz mit koordinálnia soros elnökként. Helyben járásról, toporgásról fog szólni ez az időszak vendégünk szerint.

Zupkó Gábor: Értelmezhetetlen a brüsszelezés, a plakátszintű kommunikáció sem szerencsés

2015-től először öt éven át, majd két évvel meghosszabbítva, összesen hét évig vezette az Európai Bizottság budapesti képviseletét. Utána jött két év, amikor elment, de új vezetőt hivatalosan nem neveztek ki, megbízott vezető irányította a képviseletet. Most pedig hivatalosan is visszatért. Mi ennek az üzenete, más nem tudja vezetni ezt a képviseletet Budapesten?

Szerintem sokan képesek lennének vezetni, de megtisztelő, hogy rám esett a választás. Hiszek Európában, és abban, hogy Magyarország az Európai Unióban lesz sikeres. Ahogy abban is, hogy Magyarország és Európa egymást erősítik. Von der Leyen elnök asszony pont a napokban mondta, hogy a tagországok megerősödtek a csatlakozástól, de maga az Európai Unió is megerősödött tőle. Az, hogy Magyarország az egységes piac tagja lett, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magyarok életszínvonala, jóléte emelkedjen, és Magyarország egy több százmilliós közösségen keresztül sokkal jobban tudja képviselni az érdekeit. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy teljesítsük azt az ígéretet, ami a csatlakozáskor elhangzott, hogy felzárkózunk a Nyugathoz.

Azt gondolom, hogy Portugália, Görögország szintjét elértük már.

Szijjártó Péter adott némi információt arról, mire készül a kormány az EU soros elnökeként

Magyarország a közelgő európai uniós elnökségi féléve alatt azon is dolgozni fog, hogy a közösség még szorosabbra tudja fűzni a viszonyát az Egyesült Arab Emírségekkel – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az egyesült arab emírségekbeli kollégáját, Abdullah bin Zajed al-Nahjant üdvözölve arról számolt be, hogy hivatali partnere legutóbb nyolc éve, vagyis 2016-ban járt Magyarországon, a mostani látogatásnak pedig több szempontból is különös jelentősége van. Kiemelte, hogy a jelenlegi súlyos globális kihívások közepette nagy szükség van az olyan felelősségteljes országokra, mint az Egyesült Arab Emírségek, amelyek „stabilizáló szerepet játszanak saját térségükben”. Ennek kapcsán az ország szerepét méltatta az Ábrahám-megállapodások tető alá hozásában, reményét fejezve ki, hogy hamarosan visszatérhet a közel-keleti régió az egyezmény szelleméhez.

Szijjártó ezután elismerően szólt arról is, hogy Abu-Dzabi mostanra csatlakozott az atomenergiát használók klubjához, ami új horizontokat nyit a kétoldalú együttműködésben, egyebek mellett a képzés és a kutatás területén is, hiszen Magyarországon már több mint ötven éve üzemelnek nukleáris reaktorok. Kitért arra is, hogy Magyarország mindig is nagyra becsülte az Egyesült Arab Emírségek szerepét a terrorizmus elleni küzdelemben, ami igen fontos a térség és a világ biztonsága szempontjából egyaránt.

Manfred Weber szerint nem szabad megalkudni Magyarországgal

Manfred Weber kitart amellett, hogy az Orbán-kormány csak akkor kaphatja meg az EU által visszatartott milliárdokat, ha teljesíti a megszabott feltételeket és módosítja a kifogásolt jogszabályokat. Az Európai Néppárt vezetője ezt az osztrák köztévé egyik műsorában fejtette ki, amit a hvg.hu szemlézett.

A politikus nehezményezte, hogy Orbán Viktor blokkolja az uniós költségvetés felülvizsgálatát. Szerinte nem szabad megengedni, hogy Orbán az orránál fogva vezesse Brüsszelt és alkuról sem lehet szó. Mint mondta, fel kell számolni a jogállami hiányosságokat. Kitért azonban arra is, hogy nem lehet mit tenni: hiába berzenkedik egy sor tagállam, illetve uniós intézmény, Magyarország minden bizonnyal az Unió soros elnöke lesz 2024 második felében. De a hat hónap keménynek ígérkezik.

Elmondta, csak az vigasztalja, hogy közvetlenül az európai parlamenti választások után nem szoktak új szabályozások születni. A figyelmet a vezető posztok betöltése, illetve a politikai irányok meghatározása köti majd le, ott azonban a magyar fél nemigen tud labdába rúgni Weber szerint.

Navracsics: Az Európai Unió békevállalkozás, nem háborús vállalkozás

Az Európai Unió békevállalkozás, nem háborús vállalkozás, a magyar soros elnökség ennek alapján tevékenykedik majd – mondta a területfejlesztési miniszter az Úton a magyar uniós elnökség felé című tanulmánykötet bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) kedden.

Navracsics Tibor az állami hírügynökség szerint a felsőoktatási intézmény és az Igazságügyi Minisztérium együttműködésében megvalósult Nemzetek Európája karrierprogram negyedik évfolyamának tanévnyitó rendezvényéhez kapcsolódó beszélgetésen kijelentette: a vita a szankciós politika hatékonyságáról ismét „kinyílik”, mert az első eredmények szerint nem segített Oroszország megfékezésében, a béke helyreállításában.

Az Európai Unió továbbra is a gazdasági növekedés lassulásával és magas inflációval küzd, Oroszország növekedése pedig nem nagyon torpant meg – mondta Navracsics Tibor. Hozzáfűzte: a legfontosabb, hogy a szankciós rendszer nem tudta megakadályozni a háború folytatódását.

Orbánék máris nekiálltak keménykedni a következő bizottsági elnökjelölttel

Augusztusban általában szabadságon van Brüsszel nagy része. Ez ugyan egy hónapra megállítja a kontinens politikai életét, de éppen azért ennyire összehangoltak a szabadságok, hogy ne három hónapig legyen tetszhalott az Európai Unió a folyamatos hiányzások miatt. Szeptember elején viszont a bürokraták és a politikusok visszatérnek, beindul a hagyományos politikai szezon. A mostani ráadásul még pörgős lesz: 2024 közepén európai parlamenti választások lesznek, a kampány pedig már ezen a nyáron elkezdődött, és most fog beindulni igazán.

A 2024-es EP-választás tétje nemcsak az, hogy kinek lehet majd többsége az Európai Parlamentben, hanem az is, kik irányíthatják a jövőben az Európai Unió legfontosabb szerveit. Ezekről írtunk már, a legfontosabb tisztségek közé tartozik az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnöki posztja, az Európai Tanács vezetése, valamint az EU külügyi főképviselőjének posztja is. Ezek a helyek mind felszabadulnak, a megbízatásuk ugyanis egyszerre jár le az EP-képviselők mandátumával.

A legfontosabb kérdés most is, hogy ki fogja vezetni az Európai Bizottságot, az unió kormányát. A mostani elnök, Ursula von der Leyen igen gyenge felhatalmazással került a posztra, alig kilencfős többsége volt az Európai Parlamentben. Ennek ellenére, hanem is problémáktól mentes, de viszonylag sikeres időszakot teljesített a bizottság élén, miközben az elmúlt évtizedek két legnagyobb válságát – a koronavírust és az ukrajnai háborút – is kezelnie kellett.

Az uniós miniszter az EU-s forrásokkal kapcsolatos vitákról: „Morális szempontból egyértelműen magas pozíciót foglalunk el”

Személyes ügynek is tekintem azt a méltatlan helyzetet, amibe belekényszerítenek bennünket, magyarokat csak azért, mert önállóan merünk gondolkodni Európáról

– mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, aki Varga Judit nyári távozása után kapott helyet a kormányban. A Varga helyére érkező új igazságügyi miniszter, Tuzson Bence még a kinevezése előtt megállapodott Orbán Viktor miniszterelnökkel egy „tiszta” igazságügyi tárca vezetésében, ezért Orbán az európai uniós ügyek vitelével az addig államtitkárként tevékenykedő Bókát bízta meg.

„A magyar Európa-politika szempontjából a személyem másodlagos jelentőségű. Politikánk eddig is nemzeti érdekeink és szuverenitásunk határozott és következetes érvényesítésére épült. Ez a lényeg, és ez nem változik” – fogalmazott a kinevezésével kapcsolatban, amit ugyanakkor nagy megtiszteltetésnek érez.

A spanyol-belga-magyar EU elnökségi trió prioritásai zöld szemmel

Spanyolország július elsejével vette át az Európai Unió soros elnökségi tisztségét. Ez nekünk amiatt is érdekes, mert ezzel megkezdődött a spanyol-belga-magyar 18 hónapos elnökségi trió első szemesztere. Mire számíthatunk zöldpolitikai szempontokból a magyar elnökségben 2024-ben kicsúcsosodó programban?

Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét félévenkénti váltásban látja el egy-egy tagállam. Az elnökségük során a tagállamoknak lehetőségük van meghatározni a saját prioritásaikat, amelyekkel kiemelten foglalkozni szeretnének a „napi ügymenet” mellett. Azonban ezek általában bele kell, hogy illeszkedjenek az elnökségeken átívelő 18 hónapos elnökségi trió programba is. Júliussal megkezdődött a spanyol soros tanácsi elnökség, amely a spanyol-belga-magyar elnökségi programba illik bele. Mivel ennek összeállításában hazánk is közreműködött, az utolsó szemeszterre eső programot pedig egy év múlva, 2024. júliusától hazánk fogja végrehajtani, érdemes áttekinteni, milyen zöldpolitikai prioritásokra és kihívásokra számíthatunk.

A spanyol-belga-magyar elnökségi trió programját az Általános Ügyek Tanácsának június végi ülésén mutatták be. Mivel 2010-2011 után ez már a második alkalom, hogy ilyen felállásban dolgozik az elnökségi trió, az országoknak már volt lehetőségük korábban is együttműködniük. A trió programja olyan témákra fog fókuszálni az elkövetkező 18 hónapban, mint az uniós gazdaság globális versenyképességének javítása az ipar erősítésén, digitális és zöld átállásán keresztül; az igazságos, fair és szociálisan érzékeny gazdasági fejlődés biztosítása, valamint a nemzetközi együttműködés és biztonság erősítése.

Elvehetik az uniós elnökségünket? Navracsics szerint nincs lehetetlen

A jövőre kezdődő magyar uniós elnökség a tapasztalat elnöksége lesz – írta a Mandiner hetilapban megjelent jegyzetében Navracsics Tibor. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter az InfoRádióban úgy nyilatkozott: a 2011-es első magyar európai uniós elnökségben szerzett tapasztalat mellett ezúttal lesznek újszerű feladatok is. Mert amíg 2011 első félévében egy normál szakpolitikai jellegű európai uniós elnökségi munka folyt, a mostani,

a 2024. július elsején kezdődő európai uniós elnökség egybeesik az uniós intézmények tisztújításával is,

hiszen 2024. június 9-én európai parlamenti választásokat tartanak. Júliusban alakul meg az új Európai Parlament, majd az ősz folyamán meg kell alakulnia az új Európai Bizottságnak is, míg végül – vélhetően decemberben – az Európai Tanács, az állam- és kormányfők testülete is új elnököt választ magának.

Zsiday: menekítés indulhat, ha Magyarország kicsúszna az EU-ból

Az uniós támogatások beérkezése vagy be nem érkezése jelzés arra vonatkozóan, hogy Magyarország mennyire az EU tagja még. Hasonlóképpen jelzés, méghozzá eléggé ijesztő, hogy az EP nem szeretné, ha Magyarország betöltené a soros elnöki posztot: ez gyakorlatilag azt jelzi, hogy nemkívánatos országgá vál(hat)unk az Unióban. És valójában ez a fontos, nem pusztán az, hogy befolyik-e a sokmilliárd euró – értékel írásában a befektetési szakember.

Az a kérdés, hogy a működő- és portfóliótőke-tulajdonosok meddig gondolják azt, hogy Magyarország tartósan az Unió teljes értékű tagja. Ezzel párhuzamosan az is igencsak fontos kérdés, hogy a hazai lakosság meddig hiszi el ugyanezt. A piacokat és gazdaságokat percepciók mozgatják: a hit valóban hegyeket mozgat meg.

Ha meginog az a hit, hogy Magyarország az EU tagja marad tartósan, akkor mind a külföldi, mind a hazai befektetők tőkemenekítésbe kezdhetnek.

Igazságügyi Minisztérium: nem érkezett ellentétes jelzés a magyar soros elnökségről az Európai Tanácstól

A 2024 második félévi uniós elnökséget Magyarország fogja betölteni, erről évekkel ezelőtt hozott határozatot a Tanács. Ezzel ellentétes jelzés nem érkezett a Tanács részéről

– közölte az Igazságügyi Minisztérium az atv.hu-val. Mint írták: „Az Igazságügyi Minisztérium már egy éve aktív és intenzív munka keretében készül arra, hogy Magyarország 2024 második félévében elnökölni fogja az Európai Unió Tanácsát. A felkészülési időszak alatt tájékoztató előadásokat szervezünk az elnökségi félév alatt tanácsi formációt elnöklő miniszterek és államtitkárok számára is.

Ennek fontos állomása a szerdán és csütörtökön megrendezésre kerülő felkészítő program, amit a Tanács Főtitkárságával közösen Budapesten rendezünk.